Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-03 / 28. szám
1. oWtaS (err pt MACVffiORszAfl 1970. február S. HELYCSERE A KORONÁBAN Mezőgazdasági szocialista brigádok vetélkedője Társakat keresek „NE HÖKKENIEN MEG, INTÉZETI SRÁC VAGYOK“ VÁLASZ NÉLKÜL MARADT LEVELEK - MAGÁNYOSSÁG VAGY HOBBY? — A MAMA KÖZBESZÓLT fcrmÄ”'dWB81M Gr5'S7- ~ h"gZ,k * “rd& “ * V41“a » Elek Emil felvétele „Szocialista módon gondolkodni, ésszerűen dolgozni, állandóan tanulni, kulturáltan élni” — az utóbbi két hónapban mezőgazdasági üzemek szocialista brigádjainak több száz tagja bizonyította a mozgalom jelszavának igazát. Üzemi vetélkedőkön adtak számot szakmai és általános műveltségbeli ismereteikről, s e vetélkedőkkel is köszöntötték hálánk felszabadulásának kö- ■elgő 25. évfordulóját. A megyei döntőt a múlt hét végén a nyíregyházi Szabolcs-étteremben rendezték. A vetélkedő színhelye ezúttal kétszeres szimbólum volt: ott zajlott a 11 legkiválóbb szabolcsi csapat nemes versengése, ahol a nyírségi dzsentrik egykori kártyacsatái dúltak, ahová földbirtokokat nyerni és veszíteni tértek be a vármegye nemes urai. A helyszín egy haladó jelképet is sugallt: 1918 decemberében itt, a Korona kávéházban alakult meg a szabolcsi Földmívelő Munkás Tanács. Tizenegy szocialista brigád 55 képviselője állt rajthoz: állami gazdaságok, gépjavító vállalati üzemek, ERDÉRT-üzemek és a vízügyi igazgatóság csapatai küzdöttek meg a helyezésekért. s a továbbjutásért — történelemből, irodalomból, szakmai, közgazdasági ismeretekből. A megyei döntő négyórás versengés után a következő eredménnyel zárult : első helyezéssel végzett a vízügyi igazgatóság szocialista brigádjának csapata, második lett a Mátészalkai Állami Tangazdaság csapata, S harmadik a Fehérgyarmati Állami Gazdaság szocialista brigádja. Az első két helyezett brigád képviseli r Sza- bolcs-Szatmár megyét a Tar- calon március 1-én lebonyolításra kerülő területi döntőn Borsod. Heves és Hajdú csapataival szemben. A vetélkedő utolsó fordulója előtti szünetben az eredményjelző tábla elegáns helyén áll a mátészalkai tangazdaság. Illyés Sándor brigádvezető, a csapat egyetlen férfitagja „taktikai” megbeszélésre hívja össze a lányokat. .. Harminc hodászi növény- termesztőt képvisel a kis csapat. S ha a vetélkedő részvevői között az életkorok statisztikáját nézzük, itt is a legfiatalabbak ők, de a brigádban is a legifjabb korosztályból valók. Az eredménylista élére nem volt könnyű feljutnia a kis csapatnak, hiszen erős ellenfélnek bizonyult a fehérgyarmati szocialista brigád. A gondos felkészülés azonban eredményt hozott. A felkészülésről Török Erzsébet, a brigád „közgazda- sági szakértője” beszél: — Munka után minden másnap bennmaradtunk a gazdaságban. Irodalommal, történelemmel foglalkoztunk. Egy alkalommal meghívtuk Dávid Ferencet, a szálkái gimnázium tanárát, hogy segítsen a felkészülés- ben^ Az esték hetek óta regényolvasással teltek. A növénytermesztő lányok és a 46 éves brigádvezető a mai magyar irodalommal és a magyar munkásmozgalom történetével ismerkedett. így adhatott Méhész Anna — az általános iskolát végzett munkáslány — a főiskolai kollokvium színvonalát is verő feleleteket a vetélkedő irodalmi kérdéseire. — Szakmai ismeretekből Rácz József műhelyfőnök segített a felkészülésben — mondja Török Erzsébet. — Növénytermesztő létünkre munka után még a kombájnokra, erőgépekre is felmá- szatott bennünket. A szünetnek vége. Indul az utolsó futam. A brigád 4-es számmal jelzett asztalánál újra összebújnak a kérdés felett a versenyzők. „Ki volt Bölöni György.. ? — hangzik a kérdés, s a csapat „irodalmára” máris kész a válasszal. Kérdés kérdést követ, s a késő esti órákban megszületik a végleges eredmény: a második helyezés. A területi döntőn ők is ott lesznek március 1-én... Szilágyi Szabolcs — En nem tudok csak magamban és magamnak élni. Emberi kapcsolatok nélkül olyan vagyok, mintha nem kapnék levegőt... — így jellemezte helyzetét az egyik fiatal lány, akit felkerestünk. Mi indította arra, hogy az újságok hasábjain keressen társakat, levelező partnereket? Magányosság vagy hobby? Halomnyi küldemény — Nem tudom, a barátnőim is írtak. Gondoltam, miért ne? Többen indokolták így elhatározásukat. Kisvárdán különösen sok fiatal lány és fiú levelezik hazai és külföldi fiatalokkal. A Magyar Ifjúság, az Ifjúsági Magazin, az Ország-Világ és más lapok közölték a címeket. S néhány nap múlva a postás kopogtatott. Schiller Katalin Lenin utcai címére legalább 150 boríték érkezett az ország minden tájáról, sőt külföldről is. — Meglepett, hogy ennyien írnak, ilyen sokan vannak, akik levelező társakat keresnek — mutatja a fiatal lány a halom levelet. A lányok között sok a fővárosi, irodalomról, zenéről és más fiatalokat érdeklő témáról leveleznének a legszívesebben. Némelyik meg is hívta a kisvárdai lányt hozzájuk, szívesen megmutatják Budapest nevezetességeit. A fiúk témái hasonlóak a lányokéhoz. Van köztük egy levél, amelyből érdemes idézni: „Ne hökkenjen meg, hogy intézeti srác vagyok, mert innen nemsokára kikerülök, ez év júniusában. Hivatásos könnyűgépkezelői papírral kerülőik ki az életbe. Az életcélom, hogy egy jó vállalatnál elhelyezkedjek és egy megértő, kedves lánnyal párosán nekivágjunk az élet rögös útjainak...” A feladó az aszódi ifjúsági javítóintézet lakója. Még nem kapott választ Schüler Katitól. Ha másért nem, őszinteségéért megérdemli ez a megtévedt fiatalember, hogy levelezőtársa legyen, s minél előbb felülkerekedjen régi énjén... Napokig tartana végigböngészni a leveleket. Sokan fényképet, apró emléktárgyat is küldenek. De akad a sok között egy levél, amelynek feladója nem fiatal, idősebb nő... „Szeretnélek figyelmeztetni, hogy még nem késő, még megtérhetsz az Úrhoz — írja levelében a hittérítőnek felcsapott asszony. És alaposan megfenyegeti a fiatal lányt, aki levelezésen töri a fejét, ahelyett, hogy készülne a világ végére... Sürgetés négyszer Meglepően kevés az udvarlási, házassági ajánlat. Legtöbben azt írják, egyedül vannak, nem járnak társaságba. Ezért írtak. Egy kis romantika is vegyül a sorokba: talán mégis a mesebeli herceg, vagy annak modern változata lebeg, némelyik lány képzeletében. És csalódik. ha szürke, prózai levelet kap. beteg édesapáról, iszákos, szülőkről társtalanságról. És a levelek válasz nélkül maradnak... Fényeslitkén Lippai Katalin ugyancsak meglepődik a látogatásunkon. Talán azt gondolta, partner kopog, hogy „behajtsa az adósságot”. Katalin ugyanis bevallotta: egyetlen levélre sem válaszolt. Kétszáz körül érkezett. Elég magányos, rokkant édesapjával és a nagyapával lakik. Középiskoláit abba kellet hagynia. Mast levelezőn tanul, vagonfelíró a vasútnál. — Talán nem tudtam választani, kinek is írjak — mondja. Pedig volt néhány levél, amire sokáig visszaemlékszik. Pesti egyetemisták, katonák is írtak. Némelyik négyszer is sürgette a választ. „Biztosan a zöld csomagolás miatt nem akar válaszolni, mert a lányok nem szívesen állnak szóba katonával” — idézi fejből a szemrehányó sorokat. Pedig nem azért nem válaszolt: vagy mindnek vagy egynek sem... — Pedig itt nem könnyű társat találni — folytatja a fiatal lány. — Hová menjünk? A klubszoba hideg. A mozi hideg! Néha van egy-egy bál, de csak az ember lábát tapossák össze. Inkább olvasok itthon és a barátnőimmel nézzük a tévőt... Akik rosszat ee’tenek Kisvárdán, a Bocskai utca 39-ben Szűcs Máriát kerestük. Még az iskolában volt. Helyette édesanyja „nyilatkozott”. Sajnos a mama félreértette a levelezés célját, megtiltotta lányának, hogy válaszoljon a „mindenféle levélre”. Haragudott, hogy az ő tudta és beleegyezése nélkül küldte el a címét az újságnak. — Csak akii or tudtam meg, amikor a sok levelet hozta a postás. Még mondta is viccesen, hogy nagyon kapós lány lett hirtelen a Marika. Mária édesanyja a tanulásra hivatkozott, az a fontosabb, nem a levelezés. De megbújt a szavaiban egy meg nem nevezett előítélet is. Sajnos nem ö az egyedüli szülő, aki valami rosszat sejt a fiatalok levelezésében és úgy gondolja: nem jó kapcsolatokat szülhet az ilyesmi. De a község olykor árgus szeme és a pletykák élesztgetői is elriasztják a falusi fiatalokat, hogy élményvilágukat tágítsák, tájékozódó társkeresésüket komolyan vegyék. Álmbdozás, hobby, magányosság, az emberi kapcsolatok hiánya keveredik a levelekben. Érdemes odafigyelni, helyes mederben tartani a tartalmas levelezést. És többet tenni helyben, hogy levelezés nélkül is találjanak társakra, barátokra örömeik, gondjaik megosztásában. Páll Géza * * Összeül a megyei diák parlament Megkezdődtek a megyei diákparlament előkészületei megyénkben. A középfokú oktatási intézmények tanulóinak részvételével kétévenként rendezi meg a KISZ a diákparlamentet. A szabolcsi középiskolákban február első két hetében tartják meg az iskolai tanácskozásokat és választják meg a megyei parlament küldötteit. Február 18-án Nyíregyházán ül össze a diákparlament 150 küldötte Szabolcs-Szatmár középfokú oktatási intézményei tanulóinak képviseletében. A téma az iskola és a mozgalmi élet demokratizmusa. A küldöttek előzetesen interpellációkat adhatnak be, amelyekre megyénk vezetői válaszolnak. Hatvan szakelőadás, könyvankétok, kiállítások Február 5-én tartják a mezőgazdasági könyvhónap mégyei megnyitóját Elkészült a mezőgazdasági könyvhónap megyei programja, mely az agrárszakirodalom időszerű és a szabolcsi termelés tájegységekhez igazodó kérdéseit tartalmazza szakemberek, tudományos kutatók, szakkönyvírók tolmácsolásában. A megye majd minden községében sor kerül valamilyen rendezvényre. Hatvan helyen szakelőadás, filmvetítés, a járási székhelyeken könyvkiállítások, agrár-szabadegyetemi sorozatok szerepelnek a programban, > A különféle rendezvények összeállításánál figyelembe vették a járás, a tájegység termelési jellegét. Több egész megyére kiterjedő témát is feldolgoznak az előadók. Bak- talórántházán a Nyírség lakosságának foglalkoztatottad-, gáról Szilágyi Imre, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatója, a háztáji állattenyésztésről dr. Szkíta József, a konzervipari feldolgozásról Beretvás Dezső, az üzemi könyvtárak korszerűsítéséről Bagoly István, a mezőgazdasági könyvkiadásról Muraközy Tamás tart előadást. A fehérgyarmati járásban a gyümölcstermesztésről és a növényvédőszerek kezeléséről, a kisvárdai járás községeiben a korszerű vetőburgonyáról, a fogl alko- zási ártalmakról, a mátészalkaiban négy előadásból álló sorozatot rendeznek a T1T- teS közösen, főként a szarvasmarha és sertéstenyésztésről. A könyvhónap témái között találjuk az almatermesztés és értékesítés, a szakember szükséglet problémáit. A nyíregyházi tanyavilágban a városi könyvtár művelődési autója is részt vesz a programok lebonyolításában: a mezőgazdaságunk 25 éves fejlődése, új növényvédőszerek használata, egészségvédelem a mezőgazdaságban és más témákról megyei és járási előadók tartanak tapasztalatcserét. A megye valamennyi köz- művelődési könyvtára készül a könyvhónapra, külön polcokon helyezik el a szakkönyveket, a könyvesboltok pedig az előadások és an- kéntok színhelyén könyvárusítást rendeznek. Könyvkiállítást és könyvvásárt tartanak a nyíregyházi tanyavilágban is, Felsősimán, Vajdabokorban, Sóstóhegyen, a Ságvári és a Dózsa tsz-ben, valamint a felsőfokú mező- gazdasági technikumban. A mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitójára február 5-én délelőtt 10 órakor a Megyei Tanács nagytermében kerül sor. Dr. P. Szabó Gyula, a Megyei Tanács VB elnökhelyettese, a Hazafias Népfront megyei elnöke nyitja meg a könyvhónapot, majd Nagy Bálint, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, szakíró tart előadást „Növényvédelem a mezőgazdaságban” címmel. Oktatási hálózatbővítés a naményi járásban Négy község kap a negyedik ötéves terv során új iskolaépületeket a vásárosna- ményi járásban, ahol már évtizedek óta tanteremhiánynyal küzdenek, s a jelenleg használt iskolák nagy része elavult. így jut majd korszerű iskolához Barabás, ahol egy háromtantermes, Gulá- cson kéttantermes, Csarodán és Tiszaszalkán négytantermes iskola épül. Sokkal rövídebb határidőhöz kötött egy másik művelődésügyi terv. Növelik a járásban az óvodákba és az általános iskolai napközi otthonokba felvehető tanulók számát. Már a következő tanévben, szeptember 1-től, három óvodai és négy általános iskolai napközi otthonos csoporttal indítanak többet, mint a jelenlegi oktatási évben. Háromszáz embert foglalkoztató új nagyüzem Kemecsén (Tudósítónktól) Mintegy ötmillió forint beruházással új nagyüzemet létesített Kemecsén a Göngyölegellátó Vállalat, amelyet a napokban adtak át rendeltetésének, A GEV eddigi ládaszegező és tároló telepén a beruházás során szalag- és gatterfűrész létesítésével új csarnok — külön szegező és fűrészüzem — irodák és szociális épületek megépítésére került sor. Az újonnan létesült nagyüzemben háromszáz munkás foglalkoztatását oldották meg, s a dolgozók fűtött, tiszta helyen tevékenykedhetnek. Folyamatban van a vízhálózat kiépítése is. Erre a célra hasznosítják a fél kilométerre lévő mélyfúrású kutat is. Így nem csak az üzem, hanem a községnek egy része is bekapcsolódhat a jó ivóvízzel való ellátásba. Az új foglalkoztatási lehetőség nagy jelentőségű a község életében, hiszen a környékről sokan járnak el messze vidékre dolgozni. Az ezerkétszáz ingázóból háromszáz már itt találhatja meg a munkaalkalmat. Kosa József
