Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-03 / 28. szám
LAPUNK TARTALMÁBÓL) A közöny eiksn its» _m. Társakat keresek (4. efcíaft Gyorslista a lotto jutalomsorsolásáról (1. oldal) \XTH. ÉVFOLYAM. 3«. SZÁN ÄRA: 80 FILLÉR 1970. FEBRUÁR 3, KEDD Sport jelentéseink (7. Oldat) Tudománypolitikánk teendői Irta: Erdey-Gruz Tibor A TUDOMÁNY NAGY TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE, ami a tevékenység szinte minden területén szakadatlanul és gyorsan növekszik, szükségessé teszi a haladást szolgáló, messze néző, céltudatos , tudománypolitika kialakítását. Az MSZMP KB tudománypolitikai irányelvei, amelyek a tudósok és tudománypolitikusok százainak bevonásával, közel kétéves előkészítő munka után a múlt nyáron kerültek elfogadásra, és jutottak nyilvánosságra, alapul szolgainak a következő évek tudomány- politikai tevékenységéhez. Az irányelvek — a dolog természete szerint — nem részletekig menő utasítások, amelyeket egyszerűen csak végre kellene hajtani, hanem ideológiailag jól megalapozott, mélyen a gyakorlatban, a társadalmi valóságban gyökerező, a jövőt világosan felvázoló , egységes koncepciók, összehangolt elgondolások, amelyek felölelik a hazai tudományos élet minden jelentősebb vonatkozását. A tudománypolitika rendkívül szétágazó .tevékenység összefoglalója, az újat alkotó munka előmozdítója. A tudománypolitika egyaránt magában foglalja egyrészt a konkrét állami intézkedése két, valamint elméleti es gyakorlati, továbbá egyéb tevékenység-típusok kapcsolataira vonatkozó elgondolásokat; másrészt közéleti magatartásra, tudományos-társadalmi viszonyokra, a tevékenységek tárgyainak és módjainak a megítélésére vonatkozó elveket, és számos más lehetőséget, ami nem realizálható valamiféle állami intézkedéssel. A tudománypolitikai jellegű állami intézkedések körébe tartozik pl. annak elhatározása. hogy a nemzeti jövedelemből mekkora hányad jusson kutatásra és műszaki fejlesztésre. Továbbmenően el kell határozni, hogy az erre iutó anyagi keretek miként osztandók fel a távolabbi jövőt szolgáló alapkutatásokra, a közeljövőbeli haladást előmozdító alkalmazott kutatásokra és a termelés közvetlen fejlesztése áltál igényelt alkotó tevékenységre. HU kell dönteni továbbá azt i,s. bogy milyen arányban jusson a kutatásra és fejlesztésre előirányzott eszközökből a különböző tudományágakra. Ebbe a körbe tartozik annak elhatározása is, hogy a kutatás milyen arányban folyjék önálló kutatóintézetekben, egyetemi tanszékeken és üzemi laboratóriumokban; milyen módon történjék a kutatás terjedelmének, kapacitásának bővítése, eredményességének es hatékonyságának a növelése: új kutatóintézmények létesítése, vagy a meglévőkben a munkatársak számának a növelése, vagy a meglévő létszám keretein belül a tudományos színvonal emelése, vagy a műszerfelszerelés korszerűsítése és bővítése által. Vajon kevesebb nagy vagy több kis kutatóintézmény előnyösebb-e; milyen oéáfxseeé a- 'vádékre telepítés, és milyen élvek érvényesüljenek vidéki kutatási centrumok létesítésében. A TUDOMÁNYPOLITIKA kormányintézkedésekkel megvalósítható részei közé tartozik a kutatás finanszírozásának egyszerűsítése, a kutatók anyagi érdekeltségének a növelése a társadalmilag hasznos eredmények elérésében, a kutatásirányítás korszerű, hatékony szervezetének a kialakítása. Ennek egyaránt kell gondoskodni a társadalmi igények érvényesüléséről, valamint az alkotószellem kibontakozásának lehetőségeiről. Tudománypolitikai és ipar- politikai állami intézkedésekkel küszöbölhető ki a tudományos autarchiára való törekvés, vagyis azon igyekezet, hogy az ipari és mező- gazdásági termelés valamint egyéb gyakorlati tevékenység fejlesztése teljes egészében hazai kutatásokon alapuljon. Ez a tudománynak úgyszólván minden ágazatában olyan intenzív kutatómunkát igényeim?, ami messze meghaladná erőinket Ezért, körültekintő mérlegeléssel kell eldönteni, hogy milyen eredményeket vegyünk át külföldről, és milyen — . erőforrásainkkal arányban álló — kutatásokat végezzünk el itthon. Utóbbiakra viszont megfelelő erőket kell összpontosítani. Egyike a következő időszak legfontosabb tudománypolitikai teendőinek a mintegy 1985-ig terjedő másfél évtizedre vonatkozó országos távlati kutatási terv kidolgozása. Ez — a dolgok természete szerint — nem a régi értelemben vett, utasításszerű intézkedés lesz, hanem azon országos jelentőségű feladatok fő vonalainak a kitűzése, amelyek sok intézmény együttműködését igénylik. Ajánlásokat tartalmaz majd a terv, a megvalósítás érdekében szükséges összehangolt együttműködésre is. Az országos távlati kutatási tervnek szoros kölcsönhatásban kell készülnie a népgazdaság' távlati tervével, de nem egyszerűen annak a folyománya. LÉNYEGESEN BEFOLYÁSOLJA a távlati kutatási tervet az, hogy a távlati nép- gazdasági terv által kitűzött konkrét célok elérése milyen hazai kutatásokat igényel. Viszont a népgazdaság távlati terve sem független attól, hogy milyen problémák elfogadható időn belüli kidolgozása remélhető hazai kutatóhelyektől. Mindez azonban még nem elég az országos távlati kútatási terv egészéhez. Ki kell jelölnie ugyanis a távlati tervnek egyebek között azokat a tudományágazatokat is amelyekben viszonylag nagy erővel kell fejleszteni az alapkutatásokat, vagyis az olyan tudományos tevékenységeket, amelyek eredményeinek konkrét gyakorlati felhasználása ma meg nem látható. ^aesae tudná ke* sor-e azt, hogy mit hoz a jövő. A jövőt ugyan nem lehet biztosan előre látói, bizonyos valószínűséggel azonban lehet rá következtetni. A jelenlegi helyzet felmérése alapján, a fejlődés és egyéb változások törvényeinek ismeretében lehet tudományosan bizonyos következtetéseket vonni a jövőre, amint azt például a meteorológiai prognózisok teszik. A tudományágak fejlődésére, valamint a gazdasagi-müszaki viszonyok alakulására szintén kidolgozhatok prognózisok, amelyek elősegítik a távlati tervek megalapozását. Az ilyen prognózisok — a meteorológiáikhoz hasonlóan — persze nem abszolút megbízható leírásai a jövőnek, hanem csak többé-kevésbé valószínű megközelítései. Egyrészt, mert a valóság hihetetlenül sokoldalú, belátha- tatlanul szétágazó összefüggései miatt a jelenlegi helyzetet is csak hiányosan, megközelítően ismerjük: másrészt a változások törvényeit sem ismerjük teljesen, hanem legfeljebb fő vonásaiban, megközelítően. Mindezekből következik, hogy a jövőre vonatkozó következtetések, vagyis a tudományos prognózisok sem nyújthatnak teljes biztonságot De mégis jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a haladást minél jobban szolgált» terveket dolgozzunk ki, tudomásul véve, hogy e tervek szerinti tevékenység bizonyos kockázatot is rejt magában. A TUDOMÁNYPOLITIKAI IRÁNYELVEKNEK számos olyan vonatkozása is van, sok olyan kérdésben is ad tájékoztatási, értékelést, amelyek nem önthetők konkrét állami intézkedések alakjára. Nagymértékben segítenek azonban a nézetek és cselekedetek megítélésében, és irányt mutatnak a haladást leginkább támogató magatartás és tevékenység kialakításában. Ilyenek a tudomány szabadsagára, a tudományos élet demokratizmusának a növelésére, a kutatási eredmények objektív értékelésének kidolgozására, a vitaszellem növelésére és a vita általi megbélyegzes elleni, valamint a tudományos monopóliumok elleni küzdelemre, a jóhiszemű tudományos tévedések megítélésére, a marxizmus egységére és a tudományos igazság megközelítésének különféle lehetőségeire valamint módjaira, a társadalomtudományok és a napi politika viszonyára, a kutatók szakmai és ideológiai fejlődésének az elősegítésére, az alkotó szellem kibontakozásának és érvényesülésének előmozdítására, és még sok egyébre vonatkozó megállapításai. Ezek jelentőségét nem csökkenti az, hogy nem mutatkozhatnak meg paragrafusokba rendezett határozatokként. Sőt ellenkezőleg hatókörüket növeli az, hogy a tudományos élet úgyszólván minden területén befolyásolják gondolkodásunkat és szándékainkat, tevékenységünk alakulását, valamint a dolgok megítélését 3Ő0 isnISlió lóri isi fai gazdálkodik az idén a Nyíregyházi Városi Tanács 1 beruházásokról, a lakosság ellátásának ja másáról tanácskoztak a hétfői tanácsülésen A múlt évi gazdálkodásról, a tanácsi munkáról, az idei költségvetésről és fejlesztési tervről tárgyalt hétfői ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács A múlt évi gazdálkodással kapcsolatban megállapították, hogy a fejlesztési terv végrehajtása a tanács és vb határozatainak megfelelően történt, s ebben jelentős részt tettek ki azok a feladatok, amelyek a lakosság által felvetett és kért problémák megoldását szolgálták. Az a tény, hogy a tavalyi fejlesztési alap az eredeti 114 millió forintról év közben 155 millióra módosult, jól mutatja, hogy a tanács igyekszik jól kihasználni a lehetőségeket saját bevételi forrásainak felkutatására és kiaknázására. Mindennek természetesen 1 a lakosság látja hasznát, mert a tervezettnél többet költhetnek a "jelentkező' igények kielégítésére, s fedezet nélküli létesítmények is megvalósulhatnak. Kielégítő az "egyik évről másikra átmenőként tervezett létesítmények műszaki készültségi foka, s ennek alapján biztosítottnak latszik az 1970-re előírt építkezések megvalósítása. Az 1970 évi költségvetés összege 120 millió, a fejlesztési alap pedig 240 millió forint. Ez azt jelenti, hogy a városi tanács ez évben együttesen 360 millió forinttal gazdálkodik. (Ebben nincs benne a minisztériumok, más felső hatóságok és szervek városban folyó beruházása. Ezeknek a beruházásoknak az összege kb. háromnegyed milliárd, azaz 750 millió forint körül lesz.) Az idei költség- vetési és fejlesztési alap együttesen így is 100 millióval több a tavalyinak így nagyobb lehetőség nyílik az igények gyorsabb és jobb kielégítésére. Igen sok szülőt érint például az, hogy az idén tovább szélesítik az általános iskolai napközi otthon hálózatát. Szeptember elsejétől újabb kilenc tanulócsoport 360 tanulója kaphat napközis ellátást. A város 15 iskolája közül most már 13-ban működik majd napközi otthon. Ezekben összesen 2760 tanulót helyezhetnek el. Bővül a férőhely az óvodákban és bölcsődékben. Előreláthatólag a második negyedév elején új 100 személyes napközi otthon, decemberben új bölcsőde kezdi meg működését. Emelkedik a létszám a gimnáziumokban és szakközépiskolákban a tanulócsoportok számának növelésével. A fejlesztési alap felhasználásával tovább folytatják a már megkezdett létesítmények építését, de lehetővé válik számos új építkezés kezdése, a lakosság által felvetett problémák egy részének megvalósítása. A kisebb-na- gyobb létesítmények felsorolása is oldalakat tenne ki, ezért csak néhány jelentősebbet emelünk ki ezek közül. így például mintegy kilencmillió forintot fordítanak a városi tárnics irányítása alá tartozó vállalatok támogatására. Ezek a vállalatok igen nagy szerepet játszanak a lakosság ellátásában, a város életében. Tevékenységük igen sok családot érint közvetlenül is. Az Ingatlankezelő Vállalat csak támogatással képes a tervezett lakásokba eljuttatni a gázt. Az üzletek, vendéglátóipari egységek korszerűsítése, bővítése is csak tanácsi segítséggel gyorsítható meg. A kommunális feladatok között fontos helyet foglal el a tisztasági fürdő építésének befejezése. Csupán erre 12 milliót költenek, s a program szerint az idén elkészül. A fejlesztési alapból 80 millió forintot költenek lakás- építkezésekre. Ebből az ösz- szegből 285 lakás építését fejezik be, s ugyanannyit készítenek elő az építkezéshez. Többek között az Északi Alközpontban 113, az Oszoló utcában 76, a Tompa Mihály utcában 20, az Arany János utcában 26 lakás készül el. Tovább folytatják az Északi nagykörút építését, 15 utcában építenek járdát, 16 utcában bővítik a villanyhálózatot, ugyanennyiben a vízvezetéket, közművesítik a déli ipartelepet, a Kossuth és Sóstói út közötti szakaszt. Nem feledkeznek meg á tanyai lakosságról sem. Többek között a külső területeken 12 mélyfúrású kutat létesítenek, bővítik a telefonhálózatot, több helyen építenek autóbuszvárót. Tovább javul a lakosság orvos-egészségügyi ellátottsága. Sóstóhegyen orvosi rendelő épül. A Déli Alközpontban gyermekszakrendelőt, a Ság- vári-telepen orvosi rendelőt alakítanak ki. A Déli Alközpontban 3,5 millió forintos költséggel új óvoda építését kezdik meg, a varosközpont-» ban 200 fős óvoda tervezésére teszik meg az előkészületeket. Bővítik a Sóstóhegyi Általános iskolát, az Ujkisteleld iskola politechnikái műhelyt kap. A tanyai kollégiumban ősztől újabb 60, összesen 260 tanulót: helyeznek el. Megkezdik a 216 személyes középiskolai kollégium, valamint egy 8 plusz 4 tantermes szak- középiskola (pénzügyi szak- középiskola) építését. A Kossuth Lajos Szakközépiskcia 3,5 millió forintos költségből korszerű szerelőcsarnokot kap, A tanács a költségvetés és fejlesztési terv jóváhagyásával egyidejűleg megbízta a végrehajtó bizottságot, host az év közben jelentkező többletbevételek, illetve kiadási megtakarítások alapján tegye meg a szükséges módosításokat és az új feladatok megtervezésénél elsősorban a lakosság bejelentéseit, illetve a fedezet nélküli tételeket vegye figyelembe. Van számos olyan terület — fásítás, parkosítás, járdaépítés, stb. — ahol a lakosság társadalmi munkájával a tervezettnél is nagyobb mértékben oldhatók meg a feladatok, a tanács erre a lehetőségre is felhívta a végrehajtó bizottság figyelmét. Egyébként a tervezett társadalmi munka értéke 1,5 millió forint, aminek túlteljesítésére bőven nyílnak lehetőségek. A tanácsülés jóváhagyta a tanács és a vb ez évi munkatervét is. A SZOT elnökségének ülése Megérkezett Párizsba az MSZMP küldöttsége Párizs, (MTI): Hétfőn délelőtt megérkezett Párizsba az MSZMP küldöttsége, amely reszt vesz a Francia Kommunista Párt szerdán megnyíló XIX. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Sándor József, a KB tagja, a Központi Bizottság irodájának vezetője. A magyar pártküldöttség fogadására a repülőtéren megjelent Paul Laurent, az FKP PB tagja, a párizsi pártszervezet titkára és Victor Joannes, a KB tagja, a Maurice Thorez Intézet igazgatója. Á repülőtéri fogadáson ott volt Mód Péter, hazánk párizsi nagykövete. A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. A többi között áttekintette a kollektív szerződések módosításának előkészületeit. Megtárgyalta a gyermekgondozási segély eddigi tapasztalatait. A további napirend a SZOT tüzelőakc" val foglalkozott. Megvizsgálta az elnökség a táppénzköltségek elmúlt tíz évi alakulását is. Végül a SZOT elnöksége megtárgyalta az 1970 évi bér- politikai intézkedésekről előterjesztett jelentést, majd a szakszervezeteket érintő több más kérdéssel foglalkozott, ftLÁ6 motiff mi. eenssOuenK!
