Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

KÉT-BT MAGYARORSZAtí W70 Január H.------- —■ ------------------ 1 ' — ■ — ■ ■ . > CSALÁD — OTTHON A jogról mindenkinek: Nádor Vera rovata: 6. Örökbefogadás — Kük szemű, szőke kislányt szeretnénk! — ez­zel lép be a már nem egészen fiatal házaspár az álla­mi gondozott gyermekek otthonába. Sok tudósítás, új­ságcikk számolt már be az ilyen jelemietekről, s arról is, hogy a sok kedves apróságot látva nem egyszer az eredeti elképzelést is feladják a leendő örökbe fogadó szülők, annyira megszeretnek első látásra egy-egy cisgyermeket. A magyar családjog lehetővé teszi az örökbefoga­dást éppen azért, hogy ,— elsősorban — meleg, csalá­di otthonhoz juthassanak azok a gyermekek, akik va­lamilyen okból nem saját szüleik mellett nevelked­nek. Másrészt azoknak a házaspároknak érdekeit is szolgálja, akiknek nem lehet gyermekük, mégis sze­retnének maguk mellett tudni valakit, akit ők ne­velnek és aki őket szólítja anyukának, apukának. Örökbe fogadni nálunk csak kiskorút lehet. (Ez a kikötés azért került a törvénybe, hogy az elmondott nevelési célok érvényesüljenek. A kapitalista orszá­gokban nagykorút is lehet örökbe fogadni, s gyakran elő is fordul, kizárólag vagyoni okokból). Az örök- befogadó csak nagykorú, cselekvőképes személy le­het, kizáró ok, ha a szülői felügyelet megszüntetését vágj- a közügyektől való eltiltást kimondó bírói ítélet hatálya alátt áll. Nem tesz különbséget a törvény: férfi és nő egyaránt lehet örökbefogadó. Mivel az örökbefogadás több személyt érint egy­szerre — ahhoz a gyámhatóság engedélye szükséges. Ezt az engedélyt pedig akkor adják meg, ha a felek (az örökbefogadó és a gyermek képviselője) egyet­értő kérelmet tartalmazó nyilatkozatot tesznek, s az örökbefogadáshoz hozzájárulnak a kiskorú gyermek szülei is, az örökbefogadó házastársa is. A szülő hoz­zájárulására csak abban az esetben nincs szükség, ha elhanyagolta gyermekét, aki éppen ezért állami inté­zetben nőtt fel. Ilyen esetben a törvény úgy rendel­kezik, hogy az örökbefogadó nevét és címét nem is szabad a szülővel közölni, nehogy később, amikor már gyermeke munkaképes lesz — zaklathassa _ az örökbefogadókat, s visszakövetelhesse csecsemőként eldobott gyermekét. Az örökbefogadott — attól a perctől kezdve, ami­kor jogerőssé válik a gyámhatósági döntés — a csa­lád teljes jogú tagja. Örökbefogadóinak gyermeke, azok gyermekeinek testvére. Ennek nyoma kell. hogy legyen az anyakönyvben is: az örökbe fogadott gyer­meket újra anyakönyvezik, s az örökbefogadókat vér szerinti szülőkként jegyzik be. Az örökbefogadó azon­ban kérheti, hogy ettől tekintsenek el és csupán az eredeti bejegyzésnél tüntessék fel az örökbefogadást. Ha — mint legtöbb esetben — házastársak közö­sen fogadnak örökbe gyermeket, az közös gyerme­kükké lesz. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az egyik házastárs örökbe fogadja a másik házastársnak ko­rábbi házasságából származó gyermekét. Az örökbe- íogadáásal szerzett jog öröklődik, tehát az örökbefo­gadott majdan születő gyermekei az örökbefogadók unokái lesznek, stb. Az örökbefogadó köteles — jó szülő módjára a gyermek eltartásáról és nevelé­séről gondoskodni, s vér szerinti gyermekhez hason­lóan örököl utána. A vér szerinti szülő felügyeleti jo­ga az örökbefogadással megszűnik, érdekes azonban, hogy az örökbe fogadott gyermeknek a _vér szerinti rokonok utáni örökösödési joga nem szűnik meg az örökbefogadással. A gyermek általában szülei nevét viseli - s es alól sem kivétel az örökbe fogadott gyermek. Ha az örökbefogadó férje nevének viselésére nem jogosult elvált vagy özvegy nő, a gyermek az örökbefogadó leánykori családi nevét viseli. A férj nevét csak an­nak hozzájárulásával veheti fel. ha egyedül a fele­ség fogadta örökbe. Ha nem együttesen fogadták örökbe a házastársak a gyermeket, közös megegyezés hiányában annak nevét viseli, aki korábban fogadta örökbe. Kivételes esetben — például, ha a gyermek vér szerinti apja, nagyapja különleges érdemeket szerzett, történelmi nevet viselt, stb. — a gyermek megtarthatja eredeti nevét. Hatálytalanná válik az örökbefogadás, ha bfröi ítélet elismerő nyilatkozat, vagy későbbi házasságkö­tés következtében az örökbefogadót a gyermek apjá­nak kell tekinteni. A gyámh tóság fel is bonthatja az örökbefogadást, ha az örökbefogadó és az örökbefo­gadott között ilyen megegyezés jön létre. Ha viszont az egyik fél kéri a felbontást, az a bíróság Hatáskö­rébe tartozik, amely akkor bontja fel az örökbefoga­dást ha az egyik fél olyan szándékos magatartást ta­núsított, amely miatt a másik fel számára elviselhe­tetlenné válik az örökbefogadás. Varkonyi Endre Hogyan maradhatunk fiatalok? Az idősebbek divatja Évek óta sok szó esik az idősebbek divatproblémáiról. A tervezőket sokan azért marasztalják el, mert a di­vat kialakításánál nem gon­dolnak az idősebb korosz­tály tagjaira Az új divatot valóban mindig fiatal ma- nekeneken mutatjuk be, s általában ilyenek a rajzok, képek a divatlapokban is. A divat ma mindenütt fia­talosabb, mint valaha, de ebből ki-ki korának és al­katának megfelelően bátran válogathat a vonalakból, for­mákból színekből egyaránt A kihívó, élénk színek, a nagy mintás anyagok való­ban nem tanácsosak a ré­szükre, de semmi esetre sem szabály az, hogy az idősebb nő feketében, vagy szürke színben járjon. A mai diva­tos színek közül a követke­zőket ajánljuk nekik: a beige, barna, a lila külön­böző árnyalatait a világo­sabb és középtónusú színeit is. A kék minden árnyala­tát a világoskéktől a mély sötétkékig, továbbá a fehé­ret és feketét is, de inkább csak alkalmi ruhának. A divatvona’ak közül az enyhén karcsúsított lefelé kissé bővülő szoknvavonal előnyös az idősebbeknek éopúey, mint a fiataloknak. A teltebbek, kövérebbek azonban inkább az egyenes vonalú ruhát válasszák. Á kétrészes megoldás ugyan­csak mindig csinos és ele­gáns az idősebbek számára. Ajánljuk a jersey és a sima kötött ruhákat is, mert ezek­nek a jól megválasztott mintája és anyaga nagyon finom megjelenést kölcsönöz. Alkalmi ruhaként az egy­színű selymek és a finoman mintázott lurexes, vagy a matt jacquard selymek na­gyon szépek. A 9/10-es, vagy a csípőt takaró hosszúságú kabáttal készült téli kosz­tüm idősebbek részére is éppolyan elegáns viselet, mint a divatos, finoman karcsúsított, kissé testhezálló felsőrésszel készült, szőrmé­vel, vagy műszőrmével ‘ dí­szített, vagy béléit téli ka­bát. Rajzainkon bemutatunk négy, különböző alkalomra készült olyan modellt, ame­lyek jól megférnek az idő­sebb nők ruhatárában. 1. Az enyhén trapéz for­májú szövetből, vagy melirt jerseyből készíthető hosszú ujjú ruha színét kétféle bar­na, vagy szürke árnyalatból is választhatjuk. A sötétebb, vagy világosabb szín is lehet a díszítő szín a nyak körül és az ujja végén. A ruha szabásvonala nagyon elő­nyős az erősebb termetűek- nek is. Ez a ruha mind nap­palra, mind estére hordha­tó. Ha alkalmi ruhaként vi­Receptek az öregség ellen Előbb vagy utóbb min­den szembe találja magát a ko. éledő öregség gondjá­val. Hogyan maradhatunk minél - tovább fiatalok? Ho­gyan őrizzük meg egészsé­günket, gondolkodásunk frissességét ? Mi az életerő titka? Az öregedés folyamata — mint a gerontológusok meg­állapították — tulajdonkép­pen mar a fiatalkorban megindul. Tehát minél ko­rábban kell gondolni rá: ahhoz, hogy életerőnket 60 éves korunkban is megőriz­zük, korán — akár 20 éves koriján — fel kell rá készí­teni megfelelő módon tes­tünket és szellemünket. Az öregkor határai ma­napság kifejezetten kitolód­tak. Nagyanyáink idején az ötvenéves asszony már tisz­teletreméltó idős hölgy volt. Ma nehéz egy ilyen korú nőt a nála sokkal fiatalab- baktól megkülönböztetni. Az öltözködés, az önálló kere­sőmunka, életmód, testápo­lás és sportolás következte­ben az ötvenéves nő csupa vitalitás, kitűnő munkaerő, reprezentatív és mutatós há­ziasszony. A fiatalság meghosszabbí­tásáért folytatott harc nem jellegzetesen mai probléma: évszázados múltra tekint vissza. Kísérleteztek már a legkülönbözőbb csodaszerek­kel, orvosságokkal, diéták­kal, fürdőkkel. Egyiptomi papiruszteker- cseken találhatunk „fiatalí­tási receptet”: fiatal állatok mirigyeinek fogyasztását ja­vasolják az egyiptomi ge­rontologusok... A különbö­ző fiatalító csodaszerek köz­kedveltségnek örvendtek a középkorban és a későbbi századokban is. Rómában a szamárkanca tejében fü- rödtek a fiatalodni vágyók. A masszázst több ezer éve ismerik... A fiatalító kenő­csöket, maszkokat is ismer­ték és alkalmazták a legkü­lönbözőbb korok asszonyai. Ezek a kenőcsök néha a leg­különösebb anyagokból ké­szültek. Különleges arcránc- tüzők, mellszabályözók és csípkefüzők voltak divatban már régen is; ezek voltak a plasztikai sebészet előhírnö­kei. VIII. Ince pápán fiatalítás céljából vérátömlesztést haj­tottak végre. A véradó há rom fiatal férfi volt seljük, egy-két sor gyöngyöt tehetünk a nyakba és gyöngy fülklipszet hordhatunk hoz­zá. Z Jersey, vagy kötött anyagból készült kétrészes, jumper megoldású ruha. Ä szoknyája hajtásokkal bő­vül, gallérján és kézelőjén finom horgolt paszpóllal; a keskeny bététrésze lehet el­ütő anyagbóL A vékonyabb termetűek viselhetik zomán­com fern-, vagy bőrövvel is. 3. Társaságba, színházba, koncertre alkalmas kiskosz­tüm. Készülhet lurexes jer­sey, vagy mintás jacquard se­lyemből is. A gallért és a zsebpántot díszítheti egyszí­nű selyem, vagy bársony. 4. Redingot szabású téli- Kabát, álló gallérján szőrme- díszítéssel. Az egysoros, be­varrott ujjú kabát, hosszanti szabásvonalaiban elhelye­zett zsebekkel teltebb ala- kúaknak is előnyös viselet Szoba nö vényei n k téli ápolása A szobába szorult csere­pes növényeink. amelyek zöldjükkel vagy éppen nyí­ló virágaikkal a havas tél­ben is tavas zias hangulatot varázsolnak lakásunkba, csak akkor díszlenek szépen és telelnek át károsodás nél­kül ha igényeiknek megfe­lelően gondozzuk, ha bizto­sítjuk a fény-, hő- és víz­igényüket A fényt szinte egyformán igénylik, ezért helyezzük a növényeket a szoba legvi­lágosabb részébe, ablak elé, vagy az ablak közelébe A hő- és vízigényük azonban a valamikori származási he­lyüktől függően különböző. A kaktuszok, az aszpará­gusz, a kukoricalevél (aspi­distra), a begóniafélék, a vi­rágzó ciklámen, a borostyán, a fatsia a hűvösebb, 8—12 Celsius-foknál nem melegebb világos helységban telelnek a legszebben. Ha más meg­oldás nincs, a fűtött szo­bában ezek kerüljenek a fű­tőtesttől a legtávolabb, a szo­ba viszonylag leghűvösebb ré­szébe, az ablakpárkányra vagy ablakmélyedésbe. Mérsékel­ten meleg, de egyenletes hő­mérsékletet kívánnak a clo- rophitum (zöldike). a filo- dendronfélék, pálmák, páf­rányok. Meleg szobában a levelei megsárgulnak, elszá­radnak és lehullanak. A nagy párologtatás révén a gyö­kerei nem tudnak annyi ned­vességet biztosítani a levél- zetnek, amennyire szüksé­ge lenne. Melegebb 18—20 fokos, egyenletesen fűtött helyiségben telelnek jól: a ű- kusz, a diffenbachia. a bro- méliafélék, az aglaonema és a sansaveriák. A növényeket lehetőleg hőigényüknek megfelelően helyezzük el a lakásba, s ha már a kellő fényt és hót biztosítottuk, az öntözésükre kell vigyáznunk. Arról se feledkezzünk meg. hogy a nagyobb hőmérséklet-ingado­zásra minden növény érzé­keny. Éppen ezért a szellőz tetessel járó közvetlen lég­cserétől és a huzattól na gyón óvjuk növényeinket. Ne nyissunk rájuk közvetle­nül ablakot, ha más mód nincs, amíg szellőztetünk, vt» gyük a lakás védett részébe A közvetlen hideghatástól, huzattól a növény elpusztul­hat. a fikusz, diffenbachia ia lehullatja a levelét. A növények öntözésér« pontos receptet nem adha­tunk. A nagyobb levelű, nagy párologtató felületű növények általában több nedvességet igényelnek, me­leg helyiségben gyakrab­ban. hűvös helyen ritkábban öntözzük. ügy öntözzük; hogy a cserép földlabdája átnedvesedjék, de ne legyen túl nedves. A vizi pálmákat kivéve — ezeknek a cserép­tartójába mindig álljon víz — a cseréptartóban ne le­gyen víz. A túlöntözés épp­úgy, mint a kevés víz a nö­vény sárgulását, száradását és pusztulását okozhatja. Ha ujjunkkal tapogatva a föl­det gyengén nedvesnek, ru­ganyosnak érezzük, még ne adjunk vizet a növénynek. Csak szobameleg vízzel sza­bad öntözni. Ha túlságosan száraz a szoba levegője, elő­fordul, hogy a cserép alján lévő föld kiszárad, s a felül eltömődött föld nem vezet elég nedvességet az alsó gyö­kerekhez. Ezért a talaj felső rétegét ajánlatos időnként meglazítani, a cserepet pe­dig állítsuk vízzel telt edénybe, hogy a földje alul­ról is átnedvesedjék. Na­gyon jót tesz a növényeknek a levelek vízzel való perme­tezése is. különösen száraz levegőjű szobában. A ned­vességből felüdülnek, a vízzel való lemosás a portól is megtisztítja a leveleket és szabaddá teszi a levelek eset­leges eltömődött légzőnyilása- it A legtöbb szobanóvény té. len nem fejlődik, csak ve­getál. Tápanyagra azon­ban mindegyiknek szüksége van. A leválvégek száradása gyakran a tápanyaghiányt is jelzi. Kéthetenként külö­nösen a fejlődő nővén:- két tápsós oldattal (Fonika yt- ágtápsó oldalával) is ajén- 'atos megöntözni, hogy táp- anyaghiánytól se szenvedje­nek. (BL> t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents