Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-08 / 6. szám
ffrrrrwrArtT awok.«»tA3 WM fatrolr «. Fehér húsé borilhizlalás Szahelcs-Szatnár megyében Szabolcs megye minden tekintetben egyre' fokozódó fejlődést mutat. Űj eredménynek számít, hogy már fehér húsú borjú hizlalása is folyik a megyében. A Gyulatanyai Állami Gazdaság, a nyírlugosi Szabadság, valamint az ópályi Kossuth Tsz hasonló kísérletei eddig elért eredményeiről szeretnék beszámolni. A fehér húsú borjúhizlalásnak két módja ismert megyénkben: így a hagyományos és az automatával való hizlalás. Most a hagyományos hizlalási módozatról szeretnék beszámolni, az automatizáltról egy másik alkalommal. A hizlalás alapanyagaként lehetőleg magyartarka kéthetes korú 50—65 kg közötti testsúlyú, elsősorban bikaborjakat állítunk be. és nőivarúból azokat, amelyek to- vábbtenyésztési szempontból nem felelnek meg. Kihangsúlyozott kívánalom, hogy a borjak korábban tejen tartottak legyenek, a szervezetben rosttartalom ne legyen, szállást még ne fogyasszanak. Fejlettségre, csontozatra, egészséges szervezetre, tbc _ negatívságra, fertőző- mentességre különösen tekintettel kell lenni az egye- dek kiválogatásánál. A ketreces tartás Az állomány beállítás után száj- és körömfájás elleni védőoltásban részesüljön. A hizlalás tartama 100—120 nap, és ez alatt elérendő végsúly 160—180 kg. A jól hizlalt borjak átvételi ára élő kg-on- ként 30 Ft. A fehér húsú borjú megnevezés nem szó szerint értendő. Az ilyen állatok húsa az általánosnál világosabb, szép kellemes rózsaszínű, a marban is bőven hússal fedett, és faggyúval borított. Ennek előfeltétele, hogy a szervezetben ne legyen rosttarta- lom. a tejpor ‘ felhígításához használt víz vasion tartalma ne legyen 0,3—0,4 mg/liter mennyiséget meghaladó, az istálló legyen mérsékelten sötétített, mert ezek a tényezők mind kiválthatják a kívánt „fehér hús” vörös árnyalatúvá való átszíneződését. Az előírt szigorú követelmények miatt e kísérlet minden nagyüzemnél nem alkalmazható. A tejpótlóanyag importból származik, valutaigényes, ezért csak megfelelő adottságú, felkészültségű helyeken is csak korlátozott számban alkalmazható. A tejpor kg-onkénti ára 12 Ft. A kísérletek megállapításai alapján a fehér húsú borjúhizlalás technológiája is változott. Módom volt a Budapesten a Mester utcai hizlalótelepet, mint kísérletet korábban megtekinteni, ahol akkor még egyedi ketreces hizlalás folyt. Ez nem vált be, mert mozgás hiányában csontlágyulás, gyenge Jláb- szerkezet alakult ki. és az élve exportálásnak nem volt meg a lehetősége. Jelenleg már rekeszes hizlalás folyik, rekeszenként 10—15 borjúval. A beindításhoz kb. 6 rekesz szükséges, melyben egyedenként átlag 2 négyzet- méter alapterület és 8 négyzetméter biztosítandó. Kifutó nincs. Hőmérséklet 15 Celsius-fok. Ha a padozat bitumen, úgy almozni nem kell, ha hideg a padló, almozni és esetleg fűteni is kell, mert a lecsökkent test- hőmérséklet mellett a felvett táplálék egy része az állati szervezet fűtésére használódhat fel. Ilyenkor a napi átlagos 1,2 kg-os ráhizla- lás 1 kg-ra is lecsökkenhet. Figyelemmel kell lenni az ammóniatartalomra és a légáramlás erősségére azon túl, hogy a helyiséget ventillációs úton, vagy tetőkürtös megoldással szellőztetni is kell. Egészségügyi teendők Mivel nem természetszerű az állatok tartása, hizlalása, nagy figyelmet kell szentelni a naponkénti állatorvosi ellenőrzésre. A hizlalás folyamán ugyanis gyakori lehet a tüdőgyulladásos, gyo- és bélgyulladásos megbetegedés, hasonlóan a felfúvódás is. Az átmeneti has- menéses tünetek gyógykezelésére (kamillázás, kalciumpor, gyógyászati szén adagolása, stb.) ki kell oktatni a kiszolgáló személyzetet. Fontos az istálló helyes berendezése, rekeszek és oldalfalainak kialakítása, nyílászáró szerkezetek tökéletes zárása. belső elrendezés, stb. Itt gondolni kell a beteg állatok elkülönítésére szolgáló rekeszre is, ahol a szoptató- edényzet többitől való elkülönítésére is szükség van. A hízó alapanyagnak saját tenyésztésből való biztosítása a siker egyik záloga. A szedett borjak esetében az egy- korúságot, az egyöntetűséget nehéz biztosítani. A hizlalás megkezdése előtti 24 órában kamillateát adagolunk szőlőcukorral. Ez egy alkalommal és darabonként kb. 2—3 liter kamillatea, benne 2—3 evőkanál szőlőcukor. Hizlalás során az állatokat lehetőleg ne mozgassuk, helyben itassunk. Az istálló szerves tartozéka egy szigorú higiéniájú tejkonyha, ahol az import tejpor megfelelő hőfokú és mennyiségű víz hozzáadásával mosógépben, vagy keverőtankban csomómentesen elkevert táptejjé alakul. Ez 55 Celsius-fokos víznél kb. 3 perc alatt megy végbe. Ezt felhasználás előtt 38—39 Cel- sius-fokra hűtjük. E hagyományos eljárással egyszerre csak az egy alkalomra szükséges táptejmeny- nyiséget készítjük el. Esetleg megmaradt mennyiség — különösen nyáron megsemmisítendő. A napi háromszori itatást szigorúan ismétlődő időszakokban végezzük. Pl. 6, 12 és 18 órakor. Fontos a keverőedények, itatóedények, gumiszopókák mindenkor tiszta, elmosott, fertőtlenített állapota. Ez kiterjed a környezet higiéniájára is. A hizlalás első napjaiban egészen alacsony tejpormennyiséggel és víz- mennyiséggel kialakított táptejet számítunk 1 állatra. Ez kb. 0,4—0,6 kg. tejpor és 2,4 liter víz. Ezen adagok naponként 5—10 dkg tejporral és kb. fél liter vízzel emelkednek. így a regenerált tejpor adagolása a hizlalás befejező időszakában eléri, vagy túlhaladja a 2,6 napi tejpor és a 10 liter víz felhasználását. A módszer gazdaságos Számítások szerint 1 borjú a hizlalási időszak alatt mintegy 150—180 kg tejport fogyaszt, közel 1000 liter vízzel feldolgozva. Rendkívül sok függ a ’ hizlalt borjakat kiszolgáló dolgozók lelkiismeretes munkájától. A hizlalás eredményeiről próba- mérlegeléssel győződünk meg. A francia tejpor tápösszeté- telének főbb mutatói 22 % fehérje, 23 % zsiradék. A tejpótló borjútáp 25—50 kg- os csomagolásokban kerül beszállításra. Hűvös, száraz helyen tartandó és hatóanyagát a gyártástól számított 6 hónap elmúltával sem veszti el. Az almozás kérdésében probléma jelentkezhet, mivel a szalma, a puha faforgács, vagy a fűrészpor alkalmazása esetén is jelentkezhet ennek evése az állatok részéről, amit mindenképpen kerülni kell. Jelentkezhet még a szőrnyalás, amely súlyos emésztési zavarokhoz és végül selejtezéshez vezethet. Számítások szerint az értékesítésre került hizlalt fehér húsú borjú 1 db-jára jutó tiszta gazdasági eredmény az ópályi Kossuth Tsz- nél annak kedvezőbb borjú alapanyag vásárlási körülményei miatt 1500 Ft, a nyírlugosi Szabadság Tsz-nél a viszonylag magasabb áron történt alapanyag-vásárlás miatt 1200 Ft összegben alakult. A? ópályi tételek 91 napos hizlalás után 168,5 kg-os átlagsúllyal, a nyírlugosi tételek 102 napos hizlalással 175,8 kg-os átlagsúllyal kerültek átadásra. Génért István, , a Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat főosztályvezetője, okL agrármérnök. Korunk mezőgazdasága Repülés a földművelés szolgálatában A helikopter jő szolgálatot tesz az erdészetben, mezőgazdaságban különféle anyagok szállítására. Vegyszerek, műtrágyák kiszórása repülőgépről. A KGST-tagországbk együttműködése a tudományos-műszaki haladás jelentős lendítőkerekévé vált, mivel a gazdasági élet legkülönbözőbb ágazataiban a legkorszerűbb technika és technológia alkalmazása nélkül nehezem valósítható meg a hatékony együttműködés. Erről tanúskodik pl. a KGST-tagországok III- konferenciája is," a repülés mezőgazdasági alkalmazásának kérdéseiről. Ez a találkozó — az előző kettő 1960-ban Berlinben, illetve 1966-ban Várnában volt — a KGST Közlekedési Állandó Bizottság keretében bonyolódott és ezúttal Krasz- nodárban került megrendezésre. A résztvevők figyelme főként a legújabb repülőgépek és segédberendezések felé fordult, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági munkálatok kiszélesítését, különös tekintettel a permetezőszerek, illetve a műtrágya szórására. A különböző — gazdasági jelentőségű — aviatikái munkálatok területén a Szovjetunió jelentős tapasztalatokra tett szert, mert sokrétűsége példa nélküli. A szovjet polgári repülőgépeket nem csak a mező- és erdőgazdaságban, hanem az építőiparban, hal- és vadgazaalKouasuan, geológiai és meteorológiai kutatásoknál, az egészségügy területén, a befagyott tengeren utat kereső hajók kalauzaként alkalmazzák. Éppen ezért az intézet által folytatott kutatások skálája igen széles. Mindezek ellenére a repülőgépek mezőgazdasági alkalmazása a fő szempont, mivel itt a tevékenykedés lehetősége rendkívül nagy. Napjainkban a repülőgépek szinte minden mezőgazdasági munkálatot elvégezhetnek, amelyet korábban csak a hagyományos módszerekkel végeztek. Vetnek, védik a növényeket a betegségek és káros rovarok ellen, előkészítik a betakarítást. Mindezeknek a feladatoknak a minél hatékonyabb teljesítése érdekében feltétlenül szükséges a repülőgépek szerkezetének korszerűsítése, a segédberendezések fejlesztése, a legjobb technológia kiválasztása, a munkálatok megtervezése és megszervezése. Külön jelentős feladat a balesetvédelem. Mindezeket a kérdéseket megtárgyalták a krasz- nodári konferencián. Annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban a repülőgéppel végzett munkálatok hányada a legnagyobb a Szovjetunióban, az idényjelleg elkerülhetetlenül csökkenti a repülőgépek és helikopterek gazdasági hatékonyságát, Ezt a fontos kér-, dést szintén megvitatták a konferencia résztvevői. Több előadás is elhangzott — az intézet munkájából — a repülőgépek és helikopterek téli, mezőgazdasági alkalmazásáról. így pl. Észak-Kauká- zus területén télen is trágyázzák az őszi vetésű búzát, ha a hóréteg vastagsága megfelelő. A savanyú földek meszezését is télen végzik. A kora tavaszi munkálatok körét is bővítették. Az új, korszerű módszerek gyorsan elterjednek nem csak az egész Szovjetunióban, de a szocialista országokban is. A kapcsolat nem csak információs jellegű. így pl. már két éve dolgozik a szovjet helikopterszolgálat a bolgár földeken, más országok — pL Csehszlovákia és az NDK — szakemberei az intézetben szerzik meg a szükséges gyakorlati ismereteket. A III. konferencia kétségtelenül tovább erősítette a KGST-tagországok tudományos és gazdasági kapcsolatait és végső soron hozzájárult a szocialista országok mezőgazdaságának korszerűsödéséhez. i. Zenyuk APN Tapasztalatok az NDK A Schwerini Agráregyesü- let meghívására a közelmúltban a Magyar Agrártudományi Egyesület Szabolcs-Szat- már megyei szervezetétől 12 főből álló küldöttséggel tettünk látogatást a Német Demokratikus Köztársaság Schwerini kerületében lévő állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben. A tanulmányút célja volt: a német szocialista mezőgazdasági nagyüzemek szervezeti felépítésének, kooperációinak és termelési módszereinek tanulmányozása, a rét-, legelőgazdálkodás és az állati termékek előállítási módszereinek megismerése. Az' áílami gazdaságok és termelőszövetkezetek szerkezeti felépítése és vezetése hasonló a mi nagyüzemeinkben kialakult gyakorlathoz. Az üzemek ágazati rendszer-' ben gazdálkodnak, minden jelentősebb ágazat élén diplomás agrármérnök irányításával történik a termelés. Az ágazatokon belül brigád- rendszer van, a brigádok vezetői kivétel nélkül szaktechnikusok. A munka végrehajtói 80 %-ban — az állattenyésztés területén is — szakmunkások. Az üzemek 3 éves szakmunkásképzési időtartamra megfelelő kereseti, szociális és kulturális lehetőségeket biztosítva szerződést kötnek a saját fiataljaikkal. Mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás az üzemekben történik, ezeket az ágazatok vezetői végzik. A mezőgazdasági üzemek központi tervfeladatot kapnak : áz állati térthékek, a gabona, étkezési burgonya és a cukorrépa értékesítésére. Az NDK minisztertanácsának 1968. július 31-i határozata elindította azt a folyamatot, amelynek eredményeként napjainkban egy- egy cél, termelési feladat megoldására a gazdaságok társulásai jönnek létre. Egy gazdaság több céltársulásban is részt vesz, pL Wendisch-Pribomi termelő- szövetkezet tagja egy takar- mánytermelö és sertóshizlaló társulásnak, amelynek 4 taggazdasága van, és évente 9500 q sertéshúst termel, de tagja egy öntözési társulásnak is, amelynek keretében a területileg összefüggő gazdaságok 1500 ha terület öntözési lehetőségeit hozták létre, főleg takarmánytermesztés céljából. 'A platei tsz látja el a hizlalási társulásban részt vevő 3 hízóalapanyag előállító gazdaságot tenyészsertésekkel, de a rét-, legelőgazdálkodási társulás központja is. A szomszédos 3 termelőszövetkezettel közösen végzik a legelő javítási, meliorációs, újratelepítési, ápolási, trágyázási munkáit. A legelőre közösen használnál jak fel a trágyalevet, és adnak évente ha-ként 100 kg hatóanyag nitrogént, 100 kg hatóanyag foszfort, és a talaj igényétől függően kálisót. A legelő hasznosítását a laggazdaságok saját maguk végzik. A legelő átlagtermése 60—75 q/ha szénaértékű zöld, amelynek 50 %-ából szénát készítelek'. A Parchimi Állami Gazdaság a környéken lévő 7 termelőszövetkezettel aakí- totta ki a talajművelésre, betakarításra és szállításra a társulást. A nagy teljesítményű talajforgató, betakarító és szállítógépek folyamatosan dolgoznak és tökéletesen ki vannak használva. Ez a gazdaság a szarvasmarha- hízlalási és a baromfihús- termelési társulás központja is. A szaktársulások irányító szervezete a társulásban részt vevő gazdaságok vezetőiből alakult elnökség, elnöke és ügyintézője a legjobb gazdaság vezetője. A szaktársulások létrehozását az állam igen komolyan támogatja, építkezési dotációs hitel nyújtásán keresztül, hitelelengedési rendszerével és a beruházási hányad növeléséhez nyújtott megsegítéssel Azoknak a céltársulásoknak, amelyek a helyi lehetőségeket maximálisan kihasználják, jelentősen növelik árutermelésüket és áruértékesítésüket, a hitelállományuknak 75 °/n-át is elengedik, vagy ha hiteltartozásuk nincs, ilyen összegű dotációban részesülnek. A Német Demokratikus Köztársaságban az elmúlt években társulással jöttek Tétre a már üzemelő, az évi 10 000 hízósertést értékesítő, a 900—1000 tehenet tartó és tehenenként 3500—4000 liter tejet termelő, a 600—1200— 1500 hízott marhát értékesítő szakosított telepek. A gazdaságok területi nagysága az 50 hektártól 3000 hektárig ingadozik. A tapasztalatokat megyénkre vonatkoztatva; alapvető feladatként jelentkezik, különösen az állattenyésztés területén az állati termékek termelése és azokból származó jövedelem növelése érdekében, hogy az eddigieknél gyorsabb és határozottabb lépéseket tegyünk a szakosítás, a specializálódás meg? valósítása felé. Termelőszövetkezeteink a társulásokban rejlő lehetőségek jó kihasználásával is igyekezzenek minél előbb, minél több szakosított szarvasmarha-, sertés-, juhtenyésztő- és hizlalótelepeket létrehozni. A szarvasmarha szakosított telepek építésével egyidejűleg, annak közvetlen közelében, szerves tartozékaként szükséges megteremteni a korszerű takarmány-, zöldtakarmány-termelést és rét-, legelőgazdálkodást. Dr. Szkíta József Dr. Kiss István: Baromfikeltetés A gépi keltetés iparszerűvé válásával a keltetéstechnológiai eljárások és a keltetésbiológiai ismeretek is nagymértékben fejlődtek. A korábbi technológiák ma már több vonatkozásban is módosításra szorulnak. A technológiai hibák káros következménye a kelési százalék csökkenése, a gyenge életképességű napos állat, a rossz gazdasági eredmény. A technológiai hibák időben felismerhetők biológiai ellenőrzés révén. E célt szem előtt tartva készült az évek óta hiányolt szakkönyv, amely a következő kérdésekre ad szakszerű, részletes választ: a tojás szerkezeti felépítése, kémiai összetétele, az egyes alkatrészek keltetésbiológiai szere- repe, a tojásban a keltetés során végbemenő anyagcserefolyamatok, az embrió fejlődése, bel- és külföldi kelte- tógépek, a keltetőüzem elhelyezésének és felépítésének feltételei, a tenyész-, illetve keltetőtojással szemben támasztott alapvető követelmények. A tyúk-, gyöngytyúk-, pulyka-, kacsa- és lúdtojás keltetésének technológiájáról, valamint az embriófejlődési rendellenességekről és a keltetés biológiai ellenőrzésének mikéntjéről kap részletes útmutatást az olv—jj. (Mező* gazdasági Kiadói ? 4. «MM
