Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-08 / 6. szám

19TG Tanult S. f?TT irr w 5. oMaJ MOSOLYÉRT AUTÓ... A Centrum Áruházak január 1-től országosan bevezette a mosolyesekket. Ha a vásárló úgy véli, hogy az áruház eladója eleget tett vásárlói igé­nyeinek, elégedett az eladó „mosolyával’ , mosolycsekket kérhet a pénztárnál, ráírja az el­adó nevét és elhelyezi a gyűjtőládában. Annak az áruházi dolgozónak, aki az év végére a .egtöbb mosolycsekket kapja, a Centrum Áruházak vezetői egy “Trabant gépkocsit amndékoznak. Képünkön: Ezek a bájos eladólányok még kitöltetlen mosolycsekket mu­tatnak. de egy pillanatig sem kétséges, hogy rövidesen elkezdhetik gyűjtögetni a kedves és figyelmes munkájukkal kiérdemelt névre szóló csekkeket. (MTI foto — Kácsor László felv.) Lehel másképpen Is... Munkában a gumigyár új KlSZ-veietösége — Meg akarjuk mutatni, hogy tudunk dolgozni — bi­Döntött a Legfelsőbb Bíróság zonygatja a gumigyár uj KlSZ-titkára, Holló László. — Amikor idejöttem, fel­ajánlottam a munkámat, de senki sem törődött velem — emlékezik vissza a múltra Koros István, aki most ve­zetőségi tag. ■ av „A fiatalok szervezettségi foka alacsony, a szervezeti élet rendszertelen... A vég­rehajtó bizottságnak az a vé­lemény,e," hogy a gumigyár KISZ-sZervezetének a mun­káját olyan szintre kell emelni, amilyen szintet kép­visel a gumigyár gazdasági jelentősége, és amely meg­felel az ott dolgozó munkás- fiatalok létszámának,” — mondja a városi KISZ-vb júliusi határozata. 130 helyett a duplája Azóta történt egy, s más a gumigyárban. Bár a hely­zet először nem sokat válto­zott, de az őszi alapszerve­zeti választások szinte „elsö­pörték” a régi vezetőségek Az első taggyűlésen, novem­ber 21-én ugyan még csak a bíráló, keserű hangok kap­tak helyet, s végeredmény­ben nem tudtak vezetőséget választani, de rá egy hétre már lezajlott a taggyűlés, ahol teljesen új, 7 tagú ve­zetőséget választottak. Az új vezetőség azonnal munkához látott. Igen * sok , tennivalójuk akadt, niszen még azzal sem voltak telje­sen tisztában, hogy mennyi KISZ-tagra számíthatnak. Az első feladat egy újabb tag­összeírás lebonyolítása volt, ahol minden fiatalt megken restek. Kiderült, hogy a nyilvántartott 130 KISZ-tag helyett legalább 250—300 van a gyárban. v Gratulációk — E’ső' dolgunk, hogy ma­gunk köré gyűjtsük az em­bereket, lássuk, hogy kikre számíthatunk — beszél So­ros István. Ilyen célból szervezték az első nagyobb összejövetelt is, egy szellemi vetélkedővel összekötött klubestet. A bo­rúlátók azt jósolták, hoev jó. ha harmincán összegyűl­nek. A valóság: több. mint 200 fiatal ment el, 8 jól érez­ték magukat. — Nem hangzatos vállalá­sokat akarunk tenni, hanem olvan akcióprogramot csi­nálni. amit véghez viszünk — vélekedik a KISZ-titkár. S ha most megtudjuk „fogni” az embereket, akkor később könnyebb dolgunk lesz. — Jólestek a klubest utón a gratulációk, pedig az egész a szervezésen múlik — mondja Soros István, A szervezés pedig olyan volt, hogy mindenki tudott a rendezvényről, igen sok embernek konkrét feladata volt az előkészületeken b^ lül, s az összefogás meghoz­ta az eredményét. Reális tervek Az egyik feladat szüli a másikat. Ott, ahol annyi fia­tal dolgozik, mint a gumi­gyárban, nem könnyű eljut­ni mindegyikhez. A vezető­ség sem bírná, hogy minden üzemben egyformán szer­vezzék a munkát. Igaz, hogy az üzemekben kiépítették a bizalmi hálózatot, de még ez is kevés. A közeljövő ter­veihez tartozik a csúcsszer­vezet megalakítása, s a na­gyobb üzemekben önálló alapszervezetek létrehozása. — Ha egy kis eredményt felmutatunk, akkor már sokat csináltunk — hasonlít­ja össze a jelent a múlttal Holló László. Az eredmények eléréséhez pedig nem csak személyi fel­tételek Jcellenek. Már készül az irodaházban a KISZ-szo- ba, ahol megbeszéléseket tarthatnak. A várostól sem akarnak elszakadni, sőt in­kább igénylik a városi KISZ- bizottság segítségét. ’Az önál­ló útkeresést mutatja, hogy kapcsolatot teremtettek a Krúdy gimnáziummal. Tő­lük a zenekar és az irodalmi színpad segítségét kérik, a gumigyáriak pedig üzemlá­togatásokkal, előadások szer­vezésével támogatják őket. A gyár társadalmi és gaz­dasági szerveivel szintén ke­resik a. kapcsolatot. Segíteni akarnak a termelésben, azt akarják, hogy számítsanak a fiatalokra. Holló László így beszél" — Elsősorban a termelés­ben kell helyfálinunk. Nem csak a vezetőségnek, hanem a tagságnak is. If­júsági brigádok szervezésé­vel, a termelést segítő „Va­gyok olyan mester, mint te” mozgalomban való részvétel­lel megmutathatják erejüket. Ha így tesznek, akkor egyen­rangú tárgyalópartnerként az üzemi négyszög negyedik embereként foglalhatnak ál­lást a gyár ügyeiben. 4 magyar nyelv őseredetét kutatja egy nyugdíjas pedagógus Több, mint négy évtizede foglalkozik a falusi szellemi néprajz gyűjtésével, feldol­gozásával Dűli Antal nyír­egyházi nyugdíjas pedagó­gus, nyelv - irodai om-tor len c - lem szakos tanár. Amíg aktív pedagógus volt, a,nyári szün­időkben kerékpárral járta Szabolcs megye községeit, s a helyszínen gyűjtötte a népszokásokat, babonákat, gyermekjátékokat, helyneve­ket, s ezek egy részéből mai­akkor tanulmányt készített. Az 1930-as években példán külön feldolgozta, kottával i. ellátta a gyermekjátékokat Később erejét csak a hely nevek gyűjtésére fordította és mostanáig mintegy 15 ezer helynevet gyűjtött ösz- sze. Nyugdíjba vonulása utón pedig megkezdte ezek fel­dolgozását. Sokrétű adatok­ból, ide vonatkozó okmányos irodalom, régészeti kutatások felhasználásával keresi, ku­tatja, hogy az ősmagyar nyelv milyen fejlődési úton jutott el mai formájáig. Ez­zel összefüggésben máris számos szabolcsi község hely­neveit dolgozta fel, készítet­te el. AZ ANYA az igazságot ke­resi. Nem felelősségre vonást akar, csak azt, hogy esete az­zal váljon holnapra egyedivé, hogy így most nyilvánosságra kerül. Szerencsére nem tör­tént komolyabb baj. De ép­pen így történhetett is vol­na. Az új év munkával kezdő­dött. Másodikán délután a szülési szabadság után először ment munkahelyére, a Krúdy mozi jegypénztárába. Munká­ja végeztével sietett haza, a gyerekhez. Már majdnem 1 éves a kicsi. Nagyon megijedt, amikor meglátta. Hányt, ma­gas láza volt. Tíz órakor es­te, mit lehetett mást tenni, virrasztód mellette. Reggelig. Másnap, szombaton fél 10-kor J.-né (az anya) karján a gyerekkel már ott várakozott az SZTK gyermekszakrendelé­sének ajtaja előtt. Amikor sorra került, P. főorvos ’ meg­nézte a gyereket és a fülszak­rendelésre küldte. Adott egy injekciót és hívta a követke­Mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és tagjai ügyé­ben több fontos állásfoglalás hangzott el az utóbbi idő­ben a Legfelsőbb Bíróságon Egy tsz 1967 novemberé­ben szerződésileg vállalta, hogy egy értékesítő szövet­kezetnek 68 ezer darab te- nyésztojást szállít, darabon­ként 2 forintért. Fokozatosan eleget tett kötelezettségének, de egy nap a megrendelő kö­zölte: az utolsó szállítmányt, 6600 tojást, csak étkezési to- 1 jásként, darabonként 1.20 fo­rintért veheti át. Ezekután a tsz az értékesítő szövetkezet ellen árkülönbözet és kötbér fizetéséért pert indított. Az alsófokú bíróságok elutasí­tották a keresetet, magukévá téve a vevő szövetkezet vé­dekezését, amely szerint ügyfelei a vártnál kevesebb naposcsibére tartottak igényt, ezért a népgazdasági kár el­kerülése érdekében kényte­len volt kevesebb tojást át­venni. mint amennyit lekö­tött. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az alsófo­kú ítéleteket megsemmisítve az értékesítő szövetkezetei árkülönbözet és kötbér fize­tésére kötelezte. A határozat indoklásában a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mu­tatott rá: Aki szerződést köt. annak szám »Snia kell a kockázattal Az értékesítő szövetkezet keltetési terve teljesítésére öt tsz-szei 550 ezer tenyész- tojás szállítására kötött megállapodást, ugyanakkor viszont 7 általános ás fo­gyasztási szövetkezette! vi- szonteladásra csak 340 ezer naposisibe szállításában álla­podott meg, 106 ezer darabot pedig közvetlenül maga kí­vánt eladni. Ezek az adatok arra mutatnak, hogy szerző­déseit elsősorban nem a pia­ci kereslet és kínálat vár­ható alakulását reálisan fel­mérő piackutátás adataira támaszkodva kötötte meg, hanem keltetési tervének tel­jesítése szerint, s ezáltal te- nyésztojásból jelentősen túl­biztosította magát. A szerző­dés megkötésekor az új gaz­daságirányítási rendszerből folyó változásokkal, konrétan a naposcsibe értékesítése te­rületén a központi irányítás hiányával nem számolt, ho­lott ezt feltétlenül figyelem­be kellett volna vennie. Fo­kozott gondossággal tudnia kellett volna, hogy a szóban forgó gazdasági évben a ke­reslet csökkentőén hatott a nagyüzemek tojás- és barom­fitermelésére. Ezzel szemben nincs adat arra, hogy eze­ket a tényezőket, amelyek a ző beteget. A fülészeten meg­vizsgálták a gyereket, s küld­ték vissza a mamával az uta­ló orvoshoz. Negyed tizenket­tő után öt perccel ismét P. főorvos ajtaja előtt állt. Már csak a gyógyszereket kellett volna felírni, a kis betegnek. Meglepődött, ami­kor ismét benyitott a rende­lőbe. AZ ORVOS már utcai ru­hában, láthatólag útra készen állt a rendelő közepén, s szigorúan mondta: — Nem én vagyok a körzeti orvosa, hozza a gyereket a délutános- hoz, fél 4-re és különben is már lejárt a munkaidőm. Az anya próbálkozott: — Dok­tor úr, messze lakunk, ké­rem Írja fel a gyógyszert, ne kelljen délután a gyerekkel ismét eljönni ebben a hideg­ben. Délután dolgozni kell mennem, nem maradhatok ki a munkahelyemről. Az or­vos csodálatraméltó huma­nitásról tanúskodó kérdést piaci keresletet és kínálatot igen nagy mértékben befo­lyásolták, figyelembe vette volna. Isnfiarnís kellett azt is, hogy szaporodott a ma­gánkézben lévő kelletőgépek száma és a piacon más me­gyékből is jelentkeztek el­adók. A kiterjedt termelési és kereskedelmi tevékenysé­get folytató szövetkezetnek ezeket a tényezőket a szer­ződés megkötésénél nem lett volna szabad figyelmen kí­vül hagynia. Magatartása hi­báztatható és így nem csak az 1,20—2 forint közötti ár­különbözetet, de a kötbért is meg kell fizetnie. Aki ugyan­is szerződést köt, annak szá­molnia kell a kockázattal. El­lenkező felfogás felelőtlen szerződéskötésre sarkallna. Á kötbérösszeget azonban a Legfelsőbb Bíróság a felére csökkentette, mert tekintettel volt arra, hogy az értékesí­tési szövetkezetnek az új gaz­dasági irányítási rendszerben kialakult kereskedelmi kap­csolatokban még r.am volt kellő jártassága. Ij eljárás szavatossági kártérítési üdvben Egy tsz elhatározta, hogy 5000 férőhelyes tojóházat építtet. Egy vállalattól meg­rendelte a terveket, egy má­sikkal megáliapo'dott a ki­vitelezésre, egy harmadikkal pedig a technikai berende­zések szállítására és helyszí­ni felszerelésére. Némi huza­vona és tervmódosítás után a tojóház felépült; a vállal­kozási összeg 320 ezer forin­tot tett ki. A hivatalos mű­szaki átadás még nem tör­tént meg, amikor a tsz a tojóházban az üzemeltetést elkezdte. Néhány hónap múl­va azonban már súlyos hi­bák mutatkoztak, amiről a kivitelezésben, részt vett vál­lalatokat értesítették. majd kártérítési pert indítottak. A keresettel szemben a vállala­tok arra hivatkoztak, hogy a kárt a tojóház szakszerűtlen üzemeltetése okozta, A me­gyei bír.óság a vállalatokat — a különböző műszaki hi­bák miatt — a kár részbeni megfizetésére kötelezte. Fel­lebbezésre a Legfelsőbb Bí­róság az ítéletet megsemmisí­tette és a megyei bíróságot új eljárás lefolytatására uta­sította. — A kivitelező az épület szakszerűtlen kivitelezés folytán előállott hibáit, ame­lyeket kellő gondosság kifej­tése mellett sem lehet észre­venni, a szavatossági határ­időn belül, kötbér terhével, köteles díjtalanul kijavítani — hangzik az ítélet. Ügydön­tő jelentősége van tehát an­nak, hogy a tsz az igény ér­tett fel erre: — Mondja asz- szonyom, magának mindegy, hogy mi lesz a gyérekével, a munkája fontosabb? Nem volt mindegy, délután a sógornője ismét elvitte a gyereket a rendelésre. Ka­pott is gyógyszert. — És egy tanácsot: vasárnap feltétlenül keressék meg a Vöröshadse­reg utcai rendelő ügyeletesét — a gyerekkel együtt. Vasárnap délelőtt az anya háromnegyed tizenkettőkor ért a gyermekrendelő elé. Kopogni akart, de az ajtóra kifüggesztett tábla” megállí­totta: „Kérjük, kopogásával ne zavarja a gyógyító mun­kát.” Várakozott hát, mert bentről, a rendelőből hangok szűrődtek ki. Egészen délig. Akkor aztán nyílt az ajtó ás a bentlévők elmentek. Az •, any^ egyedül maradt a folyó­són, kezében a láztól piros ar­cú gyermekkel és a beadásra szánt injekciókkal. Várt. AZ ASSZISZTENSNŐ úgy talált rá a pádon, a gyermek­vényesítésével nem késjit-e el. Ezt pedig csak akkor le­het megnyugtatóan- elbírálni, ha a bíróság* vizsgálja, va­jon a szövetkezet által felho­zott hiányosságok nyílt, vagy rejtett hibának minősülnek-e. Vizsgálni kell, hogy u tsz n tervtől eltérő kivitrluzésben milyen mértékben vétkes, a kár a szakszerűtlen üzemel­tetés, vagy kivitelezési hibák miatt következett-e be. 1 o- vábbá azt is. hogy a je ló te­rült kár megelőzése és elhá­rítása érdekében a táz kár­enyhítési kötelezet íségének eleget tett -e. Ennek tis. láza­sa után lehet csak í leüt hozni. Alkalmi műn r is beszámít hűlő a szolgalat* időbe c Egy tsz-t.ag rokkantsági nyugdíj megállapítása iránti igény bejelentését . u SZOT társada lom b i z. t os i tási főigaz­gatóság egyik vidéki igazga­tósága elutasította. Az indok az volt, hogy a kérelmező 7 tzs-nyugdíjévet szerzett esek, de utolsó munkaviszonya és tsz-tagsági ideje között >t évnél hosszabb megs; .> cóás van. Tehát a korábbi mun­kaviszony nem lehető i igya- lembe. Ezt a döntést a Tár­sadalombiztosítási Bizottság is helyben hagyta, mire a tsz-tag bírósághoz fordult. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Biros, g a következő álláspontra he­lyezkedett: — A tsz-tag, aki a szövet­kezetbe történt belépése előtt hat hold juttatott földön gazdálkodott, azt állítja, hogy szövetkezeti tagsága előtl öt éven át nyáron az egyik ál­lami mezőgazdasági gépállo­máson, mint cséplömunkás dolgozott, tehát korábbi munkaviszonya és tsz-tagsá- ga kezdete között öt évnél hosszabb megszakítás nincs. Az egyik évre vonatkozó eséplési munkaszerződést be is mutatta. Igaz, hogy csak alkalmi cséplőmupkás volt, de ez még nem teszi kizárttá, hogy munkája szolgálati idő­ként is elismerhető legyeit abban az esetben, ha a gép­állomás határozott időre — legalább 30 napra — szóló munkaszerződéssel alkal­mazta. Ugyanis, ha munkája egy évben legalább 30 napig tartott, akkor a munkavi­szony betegségi biztosítás alá esett és szolgálati időként fi­gyelembe keli venni. Ennek tisztázására a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróságot új eljárásra és határozat ho­zatalára utasította. kel. ö mondta, hogy akik el­mentek a gyerekszakrende­lés ügyeletesei voltak. Már csak a felnőttek orvosa van bent. Meghallgatta a sírással küszködő asszonyt és az or­vos engedélyével beadta az injekciót. Tulajdonképpen ennyi az egész. Hogy nem történt baj, az nem az illető (bizonyára sokak által tisztelt), orvoson múlott. AZ ÜJSÁG1RÖ: Az orvos talán hivatalnok, aki csak ar­ra vár, hogy leteljen a mun­kaideje és hazamebessen? Emberileg e? nem így van. A gyógyításra eskü köti az orvo­sokat. Sajnos többször hallani arról, hogy az SZTK-orvosok „mostohagyerekként” kezelik a szakrendeléseken megjele­nőket. Ez végzetes hibák for­rása lehet. Hogy ez nem így van, annak az’a magyaráza­ta, hogy ez nem tipikus. De van. És amíg ilyennel találko­zunk, nem lehetünk nyugod­tak. A saját érdekünkben! Egri Gibot Hajdú Endre ...magának mindegy, hogy mi lesz a gyerekével?” Lányt Bolond

Next

/
Thumbnails
Contents