Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-08 / 6. szám

JWVM. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1979. JANUAR S, CSÜTÖRTÖK LATONK TART ALM ÁBÓLt Egy mill? ár d gazdái M otM) Döntött a Legfelsőbb Bíróság , (5. o«w® Kétcsoportos tavaszi bajnokság az NB I-ben és az NB I B-ben (í. oháa# Követelmény rang Szocialista épitömunkánk derékhadának, a szocialista brigádoknak az elismerése, munkájuknak az erkölcsi­anyagi ösztönzése érdekében a Minisztertanács 1970. ja­nuár 2-i ülésén a SZOT el­nökségének előterjesztésére módosította a szocialista brigádok elismerési és ki­tüntetési rendjét. Kifejezésre jut ebben az üzemi demok­rácia érvényesülése, hiszen e jelentős intézkedést olyan fontos j tanácskozás előzött meg, mint a szocialista bri­gádvezetők III. országos ér­tekezlete. Ezen a munkaver­senyt irányító bri gádvezetők sok hasznos tapasztalatot, javaslatot és észrevételt tet­tek. melyeket figyelembe vettek. Ez egyben azt is bi­zonyítja, hogy a szocialista brigádmozgalom olyan tár­sadalmi rangot vívott ki ma­gának, amellyel számolni kell. A mostani határozat te­hát a szocialista brigádok még nagyobb erkölcsi-anya­gi megbecsülésének az ér­dekében született. Jelentősen érinti Szabolcs- Szatmár szocialista brigád- mozgalmai. megyénkben több mint ezer e címért munkál­kodó vagy annak a birtoká­ban lévő kollektívát, s több mint 12 ezer dolgozol érint. Ezek a dolgozók — iparban, mezögazdasagban. közleke­désben, stb. — eddig is be­csülettel helytálltak a mun­ka frontján, a hármas jel­szó szerint éltek és csele­kedtek, azonban több ellent­mondás gátolta anyagi-er­kölcsi elismerésüket, értéke­lésüket. A határozat az eddi­ginél fokozottabban előtérbe állítja az erkölcsi elismerés jelentőségét, s egyúttal rend­szerbe foglalja a brigádok és brigádtagok anyagi ösztönzé- I sét is. lehetőséget nyújt ar­ra. hogy a legkiválóbb szo­cialista brigádok és tagjaik olyan kitüntetésekben része­süljenek, amelyek jobban ki­fejezésre juttatják és bizto­sítják társadalmi megbecsü­lésüket. Ez azért vált szük­ségessé, mert, a mérce ma­gasabb lett a szocialista bri­gádok előtt, a gazdaságirá­nyítás új rendszere hatással van e mozgalom fejlődésére is, új igényeket, magasabb követelményeket támaszt ve­lük szemben. Ugyanakkor' bürokratiz­mustól mentesebb lett 'érté­kelésük. elismerésük. Ezt hangsúlyozza a határozat is, amikor kimondja: „A gazda- 'ságirányitás reformjának irányelveivel és gyakorlatá­val összhangban a brigádok és brigádtagok elismerése és kitüntetése — a legmagasabb kitüntetések kivételével * — vállalati hatáskörbe kerül.” Ott döntenek ebben, ahol a legjobban ismerik a bri­gádok és tagjaik munkáját, eredményeit. És ez a helyes. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a szocialista brigádok kitüntetését jóváhagyásra fel kelle „t terjeszteni az SZM'T elnökségéhez. Nem volt előírva az sem, hogy a szocialista brigádokat anyagi elismerésben kell részesíte­ni. Ernői törvény nem intéz­kedett. Bár üzemeink, válla­lataink gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői igye­keztek ezt megfelelően kife­jezésre juttatni az elmúlt időszakbein is. Ez a rendel­kezés azonban egy sor ellent­mondást megold. Szabadabb kezet. nagyobb önállóságot biztosít az üzemeknek. Korábban voltak olyan el- tesrtmcttdások, hogy például Növekszik ' , ■; i a megye ipari exportja A konzervgyár 3800 vagon árut szállít külföldre Már az elmúil esztendő­ben megélénkült Szabolcs- Szatmár megye üzemeinek és kisipari termelőszövetke­zeteinek exportja, amely az idén jelentősen növekedni fog. Az I969-es évben csupán a kisipari szövetkezetek ex­porttevékenysége négymillió forinttal nőtt Tavaly 69 mil­lió 422 ezer forint értékű ci­pő és faipari termék hagyta él az országhatárokat A legnagyobb exportnöve­kedést a Vencsellői Cipész és az Ujfehértói Vegyes Ktsz-ek érték el. Különösen az új fe­hértóiak jeleskedtek, hiszen hat és fél millió forint érték­ben szállítottak külföldre lá­dákat egy évvel korábban, s ez a mennyiség 1969-ben el­érte a 10 millió forint érté­ket. Egyre több olyan szabol­csi exportőr van, amely nem a közvetlen exportszállítás útját választja, hanem kap­csolódva valamelyik külke­reskedelmi vállalathoz, an­nak közreműködésével küldi áruit a külföldi megrende­lőkhöz. Ilyen a Kisvárdai Textilruházati . Ktsz. ahol már a múlt esztendőben is négymillió forint értékű ru­házati cikk talált külföldi vásárlóra. Az idei előrelépés az ex­portszállításokban nem csak _ mennyiségi növekedésben mutatkozik, hanem jelentő­sen bővült a megrendelők köre is. Ezen a téren a Nyír­egyházi Cipész Ktsz ért el jó eredményeket, megtartva a hagyományos állandó vevő­ket, bővítette a piacot és most már olyan ritkaság- számba menő piaccal is ren­delkezik, mint a tanzániai és it svéd vásárlók. A nyíregyházi nagyválla­latok közül az exporttevé­kenységben a konzervgyár a fő hangsúlyt a hagyományos törzsvásárlók erősítésére, s megtartására fektette. így fokozottabb mértékben javít a minőségen és mennyiségen egyaránt az NSZK, Anglia és a kanadai megrendelésre készülő gyártmányainál. Az idei esztendőben a gyár exporttervében 3800 vagon készítmény külföldi eladása szerepel, amelynek piaci megoszlása kétharmad arány­ban a szocialista megrende­lők javára billenő a mérle­get. Nagy tervekkel indul az 1970-es évben a Nyíregyházi Cipőipari Vállalat is. Mint­egy 60 ezer pár cipőt készí­tenek külföldi megrendelés­be és értékesítésre. Ez » mennyiség a jelenlegi kapa­citásnak mintegy 20 százalé­kát teszi ki. A pirc megosz­lása a két világrendszer ál­lamai között 50—50 százalé­kos. Az év első heteiben a vállalat már külföldi meg­rendelésre gyárt, bár foko­zottan csak a második ne­gyedévtől állnak át az ex­portmegrendelések kielégíté­sére. Az első ' negyedévben készített termékeik nagy ré­szét értékesítésre p belkeres­kedelmi vállalatok kötöttéle le. A hagyományos megren­delőkön, a Német Demokra­tikus Köztársaságon, Len­gye lországon, a Német Szö­vetségi Köztársaságon, Ang­lián, Ausztrián és Hollandi­án kívül új vásárlóként je­lentkezett 1970 első napjaiban Líbia. Ezzel lá-re emelkedett azon országoknak a száma, akik eddig elküldték meg­rendeléseiket Nyíregyházára. A NAGYCSERKESZI KOS­SUTH TSZ gyümölcstermelő szocialista brigádja Sebők János. Gyurján János, Papp Károly, Nádas! András, Czirják József, Nagy Mihály és Czuczor Kálmán serény­kedik a 150 holdas kertben. Egy főre 370 fa metszése jut. A megkésett betakarítás miatt kissé elmaradtak a metszési munkákkal, de di­cséretükre legyen, most min­den adódó időt kihasznál­nak, hogy kisebb létszámuk ellenére időben befejezzék a munkát. Hammel József íelr. Megkezdődlek az előkészületek a BMV-re 42 hivatalos kiáifíiá«* külföldön Tájékoztató a HLNGfcXPO-nál A HUNGEXPO Magyar Külkereskedelmi Vásár- és Propagandairoda sokrétű te­vékenységéről, ez évi prog­ramjáról tájékoztatta szer­dán a sajtó képviselőit Drop- pa Gusztáv vezérigazgató. Elmondotta, hogy a HUN­GEXPO hazai és külföldi rendezvényeit tavaly 10 mil­lióan tekintették meg. Leg­fontosabb rendezvénye eb­ben az évben is a május 22- től június 1-ig tartó Buda­pesti Nemzetközi Vásár lesz, amelyre a tavalyival azonos számban jelentkeztek a kül­földiek. A legnagyobb kiál­lítási területeket a lengyel, a szovjet és az NDK-beli vállalatok foglalták el. Első alkalommal vesznek részt a BNVrn török és pakisztáni kereskedők. Képviselteti ma­gát többek között Anglia, Franciaország, az NSZK, Olaszország, Svájc és' az Amerikai Egyesült Államok. A hazai kiállítók jelentkezé­se még nem zárult le, a múlt év végéig 370 volt a jelentkezők száma, s úgy számítják, hogy ezúttal is a tavalyihoz hasonlóan hozzá­vetőleg ezer magyar vállalat mulatja majd be árukínála­tát. A műszaki előkészületek is megkezdődték. Á pavilo­nok egy löszét átalakítják, korszerűsítik, a nehézipari pavilon például fényvissza­verő alumínium tetőburkola­tot kap. A külföldiek talál­kozóhelyét a Mezőgazdasági Múzeum épületében rende­zik be. Az 1970. évi BNV- nek is öt szakmai napja lesz. ezúttal azonban a szakmai napokat is „szakosították” vagyis programjukat úgy ál­lították össze, hogy minden­nap más terület szakembere­inek nyíljék alkalmuk a k«. állítások tanulmányozására. A szakmai napokra 20 009 meghívót küldenek szét. A Budapesti Őszi Vásárt szeptember 11—21 között rendezik. A két nagyszabá­sú tavaszi és őszi vásár idő­pontján kívül is fokozottab­ban kihasználják ya vásárvá­ros területét,, pavilonjait. Itt rendezik meg áprilisban a „Műanyagok a mezőgazda­ságban” - című kiállítást, szeptemberben az „Auto­matizálás 1970.” elneve­zésű szakkiállítást és kon­ferenciát, októberben pedig „Rádió- és .televíziótechnikai szalon ‘1970': címen kerül sor nagyszabású szakmai talál­kozóra. 1970. rekordév a HUNG­EXPO külföldi programját tekintve is. Ebben az év­ben ugyanis az 1968. évi 30. es á tavalyi 35 kiállítással szemben 42 hivatalos külföl­di vásáron, kiállításon vesz részt Magyarország a HUNG­EXPO szervezésében. A tengerentúlon 14 vásáron, ki­állításon jelenjek meg a magyar, ipar termékei: a Tri­poli, kairói, az algíri, a nai­robi, Dél-Amerikában pedig a quitói, a Rio de Jan^irc-i, A a Buenos Aires-i és a boeo-. tai vásárokon. .Magyar kiál­lítások lesznek az osakai, a montreáli, és a damaszkuszi vásárokon,- Indiában pedig önálló híradástechnikai kiál­lítás nyílik, A magyar áru­kínálatot egyébként az eddi­ginél jóval több, 13 nemzet­közi szakkiállításon mutatja be a HUNGEXPO. Magyar . heteket szervez Baselban, Bordeaux-ban, Bolognában, Athénben, Khartumban, Moszkvában és egy indiai városban. Az 1970. évi költségvetésről tárgyait a Tíszalöki Járási Tanács VB (Tudósítónktól) Szerdán délelőtt tartotta meg idei első ülését a Ti- szalöki Járási Tanács. Töb­bek között megvitatták és jóváhagyták a járás 1970. évi köitségvetését és fejlesztési tervét. A járási tanács és a községi tanácsok ebbe.n az évben több mint‘41 millió forinttal gazdálkodnak, s eb­ből az összegből 25 millió forintot fordítanak kulturá­lis és egészségügyi kiadások­ra. Jelentős mértékben meg­növekedett a január 1-ével a megye építőipari üzemei­ben dolgozó 186 szocialista brigád 2 ezer tagja köziül csu­pán 91 kapott 1968-ban ki­váló dolgozó oklevelet vagy jelvényt, -annak eliénére, hogy sokkal több teljesítette a szocialista szintet Ezzel sok kiváló munkás esett el az erkölcsi és anyagi elis­meréstől. Ezen is változtatott a határozat. Korábban kö­töttség volt abban is. hogy eredményes gazdálkodás ese­tén a dolgozóknak ceak 10 százaléka lehetett kiváló dol­gozó. Ez megszűnt. Ma már az üzemekben döntik el, hogy a feltételek teljesítése után, a dolgozók hány százalékát terjesztik kiváló dolgozó ok­levél vagy jelvény jutalma­zására a termelési tanácsko­zás elé. A Nyirlugosi Álla­mi Gazdaságban gyakorlat, hogy a szocialista brigád tagjai közül minden ötödiket kiváló dolgozó oklevél vagy jelvény kitüntetésre javasol­ja a brigád. Ez az újabb rendelkezés azt a célt a szolgálja, hogy befolyásolja a gazdasági és szakszervezeti vezetők szemléletét, bátrab­ban éljenek a lehetőséggel. Ugyanakkor megkívánja, hogy még szigorúbb legyen a mérce a szocialista brigádok­kal szemben. Nagyon jelentős abból * szempontból is, hogy most már nem évekhez van köt­ve egy-egy szocialista bri­gádnak az ezüst, vagy arany fokozat odaítélése, elismerése, hanem a munkájához. De megtörténhet az is. hogy egy brigád a bronz fokozat el­éréséért évekig dolgozhat. Ez­után csupán a vállalat. a szakma, a népköztársaság ki­váló brigádia cím elnyerésé­nek egyik feltétele az. hogy 5—10—15 alkalommal nyer­te-e el a brigád a szocialista címet Ez az új elismerési rendszer tovább • növeli a szocialista brigádok tekinté­lyét. erkölcsi-anyagi elisme­résüket társadalmunk részé­ről T. K, nagyközségi rangra emeli Tiszalök és Tiszavasvári ta­nácsainak hatásköre, és ez­zel párhuzamosán költségve­tése is. Tiszalök urbanizá­ciós feladatokra központi for­rásból 4 millió forintot ka­pott, Tiszavasváriban pedig jelentősen bővül az egész­ségügyi hálózat. Gyermekor­vosi körzetet nyitnak, szo­ciális gondozónői és új vé­dőnői körzetet létesítenek. Emellett bővül az óvodai csoportok és a gimnáziumi osztályok szama is. Az állami hozzájárulást és a múlt évi pénzmaradványt Tiszavasváriban ez év nya­rán átadásra kerülő új nyole- tantermes gimnázium és a Tiszalökön építés alatt álló 10 munkahelyes szakrendelő­intézet költségeire' fordítják. A két új létesítmény egyen­ként több mint 10 millió fo­rintba kerül, — ehhez a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságától 4 millió 400 ezer forint hozzájárulást kértek. A Tiszalökön megépítendő 12 tanácsi lakás és 6 orvosi lakás építési költségéire 3 millió 900 ezer forint állami hozzájárulást állapítottak meg. mJ4 hhutAiu#, MvasiH/m* ? ÁRA 80 FILLÉR (hsj)

Next

/
Thumbnails
Contents