Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-07 / 5. szám

f dMalf KELrr-MACrARORSZÄÖ kát politikai ossís foglaló i Élénkülő harcok Vietnamban Laosz népe rédi magát $ ^ ashiisgton és Athén cinkossága Három és fél órás csata dúlt Da Nang térségében hétfői) éjszaka. Jelentős har­ci eredményeket értek el a szabadságharcosok az ame- r, xai támaszpontok ellen in- di'.ott támadásaikban. Ked­den ismét Saigon közvetlen közelében fejtette ki tevé­kenységét a DNFF — a fő­várostól mindössze 10 kilo- n .•ternyire. Az utóbbi • na­pé kbun fokozódó harci te­vékenység hírének hallatára p :héz lesz s,okáig eihitptni az a nerikai közvéleménnyel h 'xon úgynevezett ...vietna- n-kíálási’1 tervének sikerét Ahogy a New Statesman cí­mű angol hetilap írja: mi- é képzelik, hogy ami évp- k m át az Egyesült Álla­mok és a saigoni rezsim hadseregének egyesítve sem s került — már tudniillik a vietnami szabadságharcosok legyőzése a háborúban —. az e tán majd a dél-vietnami b ^rezsimnek egyedül sike­re mi fog? . Nem lehet. győznie az mi peri a! izmusnak ebben a háborúban még azzal sem, hogy mindenféle nemzetközi törvényeket felrúgva, a Vi­etnammal szomszédos terüle­tekre is gátlástalanul beha­tol. Éppen most került nap­világra egy sokatmondó adat: <i kambodzsai kormány 1569 folyamán 310 jegyzéket in­téseit Washingtonhoz. Vala­mennyi tiltakozás volt az ellen, hogy az USA Vietnam­ban állomásozó csapatai be­hatoltak kambodzsai terület­re. S a másik szomszédos or­szágban. Laoszban mi a hílvzet? Á Laoszi Házafias Front megalakulásának ' 14. évfordulója éppen erre a keddre esett. . A laoszi pép ezt politikai tömegmegmozdulásokkal, . a felszabadított területeken végzett áldozatos munkával ünnepelte. Tiao Sue Vongsen, a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottságának tag­ja. Adriano Guerra moszk­vai olasz újságírónak nyilat­kozva egyebek közt elmond­ta: ,,Nehéz szavakkal leír­ni, milyen mérhetetlen pusztítást végeznek az ame­ri kai agresszarok hazánkban. Nixon „titkos háborúja” La­osz ellen egyre fenyegetőbb mér-teket ölt. Fegyveres erő­ink állandó harcban állnak az amerikai roharposztagok- kal és légiókalózokkal”. Egyébként kedden a New York Daily News is elis­merte: az elmúlt két hétben az amerikai légierő jelentő­sen fokozta laoszi berepülé­seit. Maga az amerikai lap állapítja meg. mennyi CIA- ügynököt szerveznek be az amerikaiak Laoszban, mi­ként pénzelik a hazafiak el­len harcolókat. Nem csak Ázsiában nö­vekszik a népellenes rezsi- meknek nyújtott amerikai támogatás. A Washington Post című amerikai lap most arról számol be, hogy az USA kormánya rövidesen megszűnteti a Görögország­gal szemben eddig alkal­mazott fegyverszállítási em­bargót és: katonai segítséget nyújt Athénnak. Ismeretes, hogy az Euró­pa Tanács ppvű szervezet — amelynek tagjai olyan or­szágok, amelyek jobbára az USA barátai, s NATp-part- nerej — legutóbb kizárta Görögországot tagjai sorából, mert dokumentumok tö­mege bizonyította, hogy Pa- padopuloszék rezsim ie nem más. mint brutális fasizmus. (Pontosabban: percekkel a kizápási határozat előtt Gö­rögország képviselőié beje­lentette. hogy önként kilép az Európa Tanács szerveze­téből.) Éppen ezekben a hetekben volt tehát tele az egész világsajtó a görög junta rémtetteivel, s mégis: az USA ezt az idöpontpt látja alkalmasnak arra, hogy ismét növelje a NATO déli, szárnyán lévő fontos partnerének. Athénnek szánt katonai segítségét. A Wa­shington Post szerint Görög­Washington (MTI): Kedden hajnalban repülő­gépen elindnlt Moszkvába Eugene - McCarthy, ameri­kai szenátor, aki az 1968-as elnökválasztást megelőzően a demokrata párt elnökje­löltségére pályázott. McCarthy mint az amerikai szenátus pénzügyi bizottsá­gának tagja utazott a szov­jet fővárosba, hivatalosan azért, hogy a szocialista or­szágokkal fenntartott ke­reskedelemben a közelmúlt­ban bevezetett amerikai könnyítésekkel összefüggés­ben tárgyaljon hivatalos szovjet személyekkel a két ország közötti kereskedelem bővítésének lehetőségéről. McCarthy látogatásának hi­vatalos célján kívül a szov­jet—amerikai kapcsolatok egészének problémakörét is meg akarja vitat.nj a Szov­ország „felettébb megfelel” a Pentagon bizonyos tervei (földközi-tengeri és közel- keleti tervekre céloznak) megvalósításának. S hiába bélyegzi meg a világ a fa­siszta athénj juntát — Wa­shingtont ez nem zavarja az együttműködésben. A Novpje Vremja újévi szárny, miután felvázolja az arab világ problémáit, fel­teszi a kérdést: Miképpen álakul' belátható időn belül a közej-jieleti helyzet? Mint a szovjet hetilap rá­mutat: Mose. Dajan, izraeli hadügyminiszter szerint ta­vasszá! a háború új menete kezdődik. Izrael — húzza alá a Novoje Vremja •— lázasan készül a háborúra, sietteti újabb és újabb amerikai és angol harckocsik, repülőgé­pek szállítását, fokozza fegy­veres provokációit. Kairó a békés megoldást részesíti előnyben. Ez az állásfoglalás kifejeződött az Anvar Szadat vezette egyip­tomi pgrt- és kormánykül­döttség decemberi moszkvai látogatását követően kiadott közös közleményben. A közel-keleti problémá­nak — mutat rá a szovjet cikk — feltétlenül megvan­nak a maga nemzetközi vo­natkozásai. Mindamellett, el­sősorban maguktól az arab államoktól függ egy olyan helyzet kialakítása, amely­ben Izrael nem szabotálhat­ná többé az elhúzódó yál- ság rendezését. jetuníó Illetékes képviselői­vel, és egyebek között ta- náiLsfcozni akar a vietnami helyzetről is. Emlékezetes, hogy a demokrata párt el­nökjelöltségére pályázó sze­mélyek közül McCarthy volt a mindenkori amerikai kormány vietnami politiká­jának egyik legélesebb el­lenzője és bizonyos fokig az ő nevéhez fűződik az Egye­sült Államokban ma tapasz­talható széles körű háború- ellenes tömegmozgalom ki­alakulása. McCarthy Moszkvában sze retne találkozni Koszigir szovjet miniszterelnökkel, de mint elutazása előtt ki­jelentette, nem tudja, hogy á miniszterelnöknek módjá­ban lesz-e fogadni őt. Az amerikai szenátor körülbe­lül egy hetet szándékozik a Szovjetunióban tölteni. i McCarthy Moszkvába utazott (Folytatás az L oldalról) A miniszter bejelentette, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek jogi problémáit - amelyek a közgazdasági te­vékenységgel kapcsolatosak — a negyedik ötéves terv kezdetéig az illetékes tár­cákkal és főhatóságokkal kö­zösen rendezik. Ezután az élelmiszeripar jelenlegi szer­vezetének korszerűsítéséről szolt — Meg .kell fontolni, hogy bizonyos szakmákban az ön­magukban is életképes gyár­egységekből önálló vállalato­kat szervezzenek — mond­ta. — így a piaci impulzu­sok gyorsabban és közvetle­nebbül jutnának el a terme­lés helyére és az anyagi ér­dekeltség elve is közvetlenül hatna. Megszűnne az a tart­hatatlan helyzet, hogy a rosszul dolgozó üzemek a nagyvállalat más gyáregysé­geinek eredményeiből része­süljenek. Mód nyílna arra, hogy a gazdaságos és jöve­delmező termelési -forgalmi kapcsolatok (társulások, kö­zös vállalkozások) alakulja­nak ki. Az eddigi tapaszta­latok alapján olyan szakága­zati kooperációkat is létre kell hozni, amelyekhez az azonos szakmákhoz tgrtozo gazdaságok, üzemek, stb. tar­toznak. Ilyen szakágazati kooperációt hozott létre a Bábolnai Állami Gazdaság, a Baromfiipari Országos Vál­lalat és az ebbe a körbe tar­tozó több termelőszövetke­zet. Az ilyen kooperációt kezdetben minimális célkitű­zésekkel, laza szervezeti for­mákkal célszerű indítani, később azután a kapcsola­tokat el lehet mélyíteni. A miniszter szerint az elelmiszer-gazdaság szerveze­tének korszerűsítését úgy keli végrehajtani, hogy a ter­melő egység (a vállalat) ön­álló elszámolási egységként jövedelmezően tudjon mű­ködni. A szervezeti kor­szerűsítéssel ugyanakkor olyan helyzetet kell te­remteni, hogy a mo­nopolista pozíciók gyengül­jenek, illetve megszűnjenek és kialakuljanak a vállalatok közötti verseny feltételei. A dolgozók közvetlen anyagi érdekeltségének szintén job­ban kell érvényesülnie. A szervezeti i korszerűsítésnek egyaránt kell szolgálni a népgazdaság a termelő, il­letve a fogyasztó érdekeit. Elgondolások szerint 1970- ben, illetve 1971-ben — az első szakaszként — az édes-, a bor- és a baromfiipar ter­melő egységeiből hoznak lét­re önálló vállalatokat. A többi iparágban 1971-ben, esetleg 1972-től kezdödőleg akarjak megszervezni az ijyen vállalatokat Végezetül a negyedik öt­éves terv időszakában az élelmiszer-termelés feladatai­ról elmondta: az élelmiszer- ipar fejlődésének üteme elő­reláthatólag évente 6—7 szá­zalékos lesz majd. Geromtsér Mikiös: 2llé<, a ttMdaiú 34. .Láttam az arcán, hogyan iparcangojja zsigere.it a gyo- morgorcs. Nem tagadhattam magam előtt, mennyire rácá­foltam pontosságomra, meg­bízhatóságomra, feltétlen ön­zetlenségemre. Végre alkalom nyílott kiérdemelni a meg­bocsátást,, örökre feledtethet­tem volna Golub Vinp^vei, hogy húsz évvel ezelőtt mo­ziba csábítottam a lányát — és tessék. Csalódásom önnön tisztességemben, szóm opusa gom a gyarló mulasztás niiatt nem ismert határt. Valóság- igal megsemmisültem. — Legközelebb el ne fe­lejtsd, Illés — figyelmeztetett vészterhes komolysággal és az a körülmény, hogy ezúttal nem voltam neki se himpei- lér. se parasztszépség, hanem egyszerűen a keresztnevemet em’egette. semmi kétséget nem hagyott bennem az újabb m”'osztásért várható leszá­molása felől Ráadásul nyoma­ié’--o{ adott fenyegetésének: — Reggel hozok egy demi- ssöni, hogy ne találj kifogást. Megértetted? Ha tudtam volna, mivé fa­jul a gyönyörű Etelka iránti szerelmein, inkább iszok egy nagyfröccsöt ' n mozijegyek árán. A ^pvetkező alkalommal, amikor visszafelé , indultunk Sopronból, tudtára adtam Al- bertnek: — Elég a viccekből. — Egy kis nevetésért nem akarok az életemmel fizetni. — Az életeddel fizetni? .. — jött izgalomba Albert — Á kannibál megérkezik éhe­ző családjához és leteszi a koporsót a gyerekek közé. — Kuss! — Kuss!... — tört ki belőlem a gyengédség, és 'ha perec lett volna a volán, darabokra törik Herkules- markaimban. — Irány Balfl Meg kell gyógyítanom Golub Vince gyomorbaját! A balfi templom előtt, pi­rospozsgás termelőszövetkeze­ti dolgozó szivarozott. Mind­járt tudtam, hogy a balfi víz­től ilyen egészségéé- Megkér­deztem tőle: • — Merre van a csoda tévő forrás tik? Pirospozsgás arca főkről fokra tavaszi fénybe borult Hitetlenül a kalapjába mar­kolt és biztosan a hajával együtt veszi le nagy álmél- kodásában, ha nem lett vol­na olyan sima a koponyája, mint az érett marhatok. — Nedecki! Nedecki Pityu! ~ sikolt,otta félájultan a boldogságtóL — Tp lennél az?. A Az életem megrhen- tője!... Nem akartam, vele vjitat- kozni. •— Szervusz. Ferikém... — Az nem én vagyok! Az a Glück Feri volt! Én' az Opitz Éandi vagyok! — Bandikám, ne haragudj, olyan régén volt... — kez­dett javulni az emlékezetem. — Mondd, merre találjuk azt a csodáiorrást,? Albert csak nézett. Hülye abrázatán láttam, hogy most a leggyengébb Arisztid-vipc nem jutna az eszpbe. — Megmutatom a forrást, Pityukám! — lármázott má­morosán Optiz Bandi. — Várj. akkor hozom a de- caizsont — Nahát, Pityu, ezt a sze­rencsét! Van isten! Azóta is mindennap emlegetem a fe­hérvári szökést Megmentet­ted az életünket! Hej, a ku- tyaíáját, de megizzadtam, amikor Mórnál igazoltattak bennünket a nyilasok! De karakán voltak Megmentet­ted az életünket! — Szóra spm érdemes, Bandikám. Újra megtenhém. Érted bármikor. Mert a fe­ne tudja miért, de a szí­vembe zártalak. — Hej, a kutyaiáját, sem­mit nem változtál. Még min­dig olyan karakán vagy. Na bújjatok be gyorsan, itt a gyertya a szélső hordón. Gyújtsátok njég. Sóira nem gondoltam vol­na, hogy ennyire Vigyáznak a balfi csodavízre. Dupla pincelejárón át jutottunk a forráshoz. Bandi töfib kul­csot zörgetett, mint egy bör­tönön Néhány évjáratot megkóstoltunk mérsékelt mohósággal és a tizenkette­dik hordónál tökéletesen tudtam, hogyan zajlott . le vitánk Mórnál a nyilasokkal. — Bandikám, ma is ősz fürtök vegyülnek frizurám ba, ha eszembe jut vakme tőséged. Nem értem. nem értem. Ügy szedted le a to­jásgránátokat annak a mar­cona nyilasnak a derékszíjá­rói, mintha vásott gyerek lett volna. Aztán száz feküdj- őt csináltattál vele. Nem ér­tem. Honnan merítettél ek­kora vakmerőséget? Testvétországok életéből Megváltozóit falvak az Orosz SZSZK-ban A z elmúlt év novembe­rében Moszkvában meg­tartották a kolhoztagok harmadik össz-szövetségi ongresszusát, amelyen megvitatlak a mezőgazdasá­gi artelek új mintaalap- szabdly-tervezetét. A mun­kásosztállyal szövetséges szovjet parasztság a falu szocialista átalakításának és a parasztember szellemi arculata megváltozásának egyedülálló példaképét szol­gáltatta a világnak. Az alább ko/ólt tjidósitás a kolhozt tei'.r.elesben véghe- ■ ment nagy ataiakulásokrpi számol be. A harmincas évek elején egy kolhozra átlag kevesebb mint egy traktor, alig több mint 10 tehén és kb. 400 hektár vetesterüiet jutott. A .kolhozok jövedelme és tagjainak kereseté alacsony volt, a lakóházakban és a falusi tennelé^i helyeken főleg petróleumlámpákkal világítottak. Iskola nagyon kevés volt a falun, a gyer­mekeknek. csekély kivetettül eltekintve, messzire kellett iskolába járniuk. Milliós jövedelmek Kezdetben nehezen indult el az új élet, nem ment minden simán. De az prosz- országi kolhozok, akárcsak a a többi szövetséges köztársa - ság kolhozai, évről évre erő­sítettek gazdaságukat és egv évtized elteltével már sok gazdaság milliós jövedelme­ket ért eh A hitleri rablóhódítqk nagy károkat okoztak az általuk ideiglenesen megszállt szmó- lenszki. leningrádi. brjanszki. orlovi éS más területi kolho­zoknak. Itt mindent újra kellett kezdeni. Ma azonban minden egyes kolhoz egy nagy gépesített gazdaság. Az Oroszországi Föderáció valamennyi kolho­za csak szántóföldből több mint 430Ö hektárnál,''töVabba átlag 27 traktorrá!, 14' te­herautóval és számtalan kü­lönféle nagy teljesítőké­pességű mezőgazdasági gép­pel és szerszámmal ren­delkezik. A gazdasá­gok több ezres szarvasmar­ha-, sertés- és juhállományu­kat jó helyiségekben tartják. Az Oroszországi Föderáció kolhozai ez év elejéig 23 tnilliárti 859 millió rubel ösz- szegű termelési éllóalappal és anyagi forgóeszközzel rendel­keztek- Lényegesen gyarapo­dott a kolhoztagok reáljöve­delme. Csupán az utóbbi 4 év alatt több mint 2,6-szere- sére emelkedett a kolhozból származó pénzjövedelrpük. Opitz Bandi figyelte a hatást a megrökönyödött Al­berten. Röstellkedett egy ki­csit, hogy minek hozom szó­ba rettenthetetlenségét, sze­rény sumákolással értésem­re adta, hogy tőle idegen a dicsekvés, én meg annál in­kább kibeszéltem a bátorsá­gát: — Valahol Bana környé­kén meg SS-ek akarták el­venni á kocsinkat. Közéjük vágtál egy tojásgranátot, amit a nyilasról aggattál le, aztán érces hangon rám kiáltottál: Illés... akarom mondani Pi­tyu, teljes gázzal előre! Min­dig is ilyen fiú volt ez az Ópitz Bandi. Nem kellett tovább dicsér­ni, ennyiért is csordultig töltötte tizenhat maligános balfi vörössel a demizsont. Leittam róla egy kortyot, hogy helye legyen a dugó­nak, de bár ne tettem vol­na. Épp ettől az utolsó korty­tól áztam el teljesen. A slusszkulcs helyett Albert töltőtollával akartam indíta­ni. mire Albert felvilágosí­tott, hogy így nem megyünk semmire, első az adminiszt­ráció, adjak neki egy csavar- húzót, rá akarja vezetni az útirányt a menetlevélre. Et­től kijózanodtam. (Folytatjuk) A falu kulturális eleteken is meglepőek a változások. A gazdaságilag megerősödött kolhozok nagy összegeket fordítottak kommunális-jólÁ- ti és kulturális-népműv úésl célokra. Az 1965 és 1968 években több mint 4,3 ezer elemi — nein. teljes Közép­es középiskolát, sou gyer­meke- es isiipiasimi uioui in- 1,cznjenyt létesített-k, $ ló 78U férőhelyes koi’uu/a.- kat és poliklínikákat epi mi­tek. 1963-ban az Oroszországi Föderáció csaknem vala­mennyi ' kolhozának sajat klubja vagy kultú. o.iiioaa volt, gok gazdaság saját' Köz­szolgáltatási kqmamálot, sta­diont, szanatóriumot létesí­tett. Nagyarányú az egyéni la­kóházépítés is. “ A ' koihuzua- gok 1965—1967 között össze­sen több mint 22 rnillió négyzetméternyi új lakterü- lstet építettek be. Az utóbbi időben egyre jobban hono­sodik meg az a gyakorlat, hogy a kolhozok és a helyi szovjetek közösen finanszí­rozzák az építkezést. Megváltozott életkörül menyek Példa eine a kubany* Piogressz Kolhoz, amely­nek számos tagja még két evvel ezelőtt több kisebb lá­nyán éli Ma viszont több száz tanyai csalad Puskinsz- koje községbe költözött át és itt dolgozik. A falu útja­it aszfaltozták es esténként nappali fény árasztja el a* utcákat. A nagyarányú Lalurend»- zes nem' csak a kolhoza gaz­daság megerősödésével tai*. gyarázható, hanem a kolhoz- tagok kulturális fejlődésével is. Ma az ország kolhoztag­jainak egyharmad része fő-, vagy középiskolai végzett­séggel rendelkezik. Minden kolhoztag járat újságokat, folyóiratokat. A Szovjet­unióban az utóbbi három eV alatt csupán a falusi szövet­kezeti boltok 3 millió 830 ezer tévékészülékét adtak el a falusiaknak, vagyis 2,1- szer többet mint az előző három év alatt. Fokozódott a kereslet a jégszekrények, rá­diókészülékek. gépkocsik, motorkerékpárok és biciklik iránt.' És még egy jellemző vo­nás. Sok kolhoz, annak el­lenére. hogy saját agronó- musokkal, zoóiechnikusokkaí. mérnökökkel és állatorvoeok- kal rendelkezik (pb a kubii- nyi Nagy Október Kolhoz­ban ?2 főiskolai és 55 kö­zépiskolai végzettségű szak­ember és kb. 400 gépkeze­lő van), pénzeszközöket irá- hyoz elő új szakképzett ká­derek kiképzésére, a kolho­zok főiskolákra és techniku­mokba küldik ‘az ifjakat eő lányokat, ösztöndíjat fizetnek nékik és különböző kedvez­ményekben részesítik őket, A leendő falusi tanítók, or­vosok, ápolónők, gyermekia- tézményi'nevelők a kolhozok eszközein tanulnak a fő- és szakközépiskolákban. A testnevelés tó sport fejlődése A mezőgazdasági art^b új minta-alapszabalyzata nagy szerepet hivatott ját­szani a falu gazdaságán ák és kultúrájának további íeL lendítéséért folytatott hare Kimenetelében Az új szabályzat kolho*- klubok, könyvtárak es más kultúrfelvUágosító intézmé­nyek építését irányozza elő, elő fogja mozdítani a falusi testnevelés és sport fejlődé­sét, a kolhoztagok termelési szakképzettségének és kul­turális-technikai színvonalá­nak emelkedését a kolhozok és a kolhoztagok házának rendezését, villamosítását és rádiósítását. a községi utak, a vízgazdasági és más léte­sítmények ' építését. (A, Homenko—APN) I9W. imáit 9.-i i- i i ii mi .1 ,i., ...................-*•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents