Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-07 / 5. szám
XXVII. ÉVFOLYAM. 5. SZÁM ARA 80 FILTER 1970. JANUAR 7. SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL! Péktanulók Tiszadobo» (3. oldali Olvasóink írják (4. oldal) A tárgyalóteremből (ö. oldal) Totó-tanácsado (7. oidal) Különös tekintettel a kis keresetüekre —. . .............................—..........................................................—..................................................................................... i. , , , .... Kielégítő választékot, megfelelő készletet az élelmiszer-ellátásban Felszabadulásunk 25. évfordulójára készülnek Szocialista brigádok szellemi vetélkedője Dr. Dimény Imre beszéde az élelmiszeripar vezetőinek tanácskozásán Kedden az ÉDOSZ székhazában az élelmiszer-gazdaság feladatairól tanácskoztak a minisztériumi, az iparági, és az üzemi vezetők. Az értekezletet dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese nyitotta meg, majd dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott előadást. Elmondta, hogy az élelmiszer-gazdaság számára az elmúlt év sikerrel zárult. Az eredményeket — főleg a mezőgazdaság te- Uiletén — idén nem lesz könnyű túlszárnyalni. Az új évben a mezőgazdasági termelés 1 százalékos növekedését irányozták elő, az élelmiszeripari termelés tervezett növekedése pedig 6 százalékot tesz ki. A . tavalyi forgalmi adatokhoz képest éz élelmiszeripar belkereskedelmi értékesítése 6—7 százalékkal, exportforgalom pedig — devizaforintban számítva — 8—9 százalékkal lesz nagyobb. Több szektort! ellátás Az új év fő célkitűzése: a ■ kiegyensúlyozott belföldi élelmiszer-ellátás biztosítása. A gyártóknak és a kereskedelemnek gondoskodniuk kell arról, hogy az alapvető élelmiszerekből kielégítő választék és az év minden szakában megfelelő készlet várja a vásárlókat. Meg kell szűntetni azokat a problémákat is, amelyek az elmúlt évben a kis keresetű dolgozók élelmiszer-ellátásával kapcsolatban komoly bírálatokat váltottak ki. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a mezőgazda- sági termelés és felvásárlás, valamint a feldolgozás között ma még nem minden területen megfelelő az összhang. A gondok jó részét a mezőgazdasági, illetve a feldolgozóipar fejlődése között mutatkozó aránytalanságok okozzák. így például a kenyérgabona-termelés felfutásával nem tartott lépést a raktártér bővítése. Ezért a tavalyi felvásárlásból közel 1 millió tonna gabonát csak szükségtárolókban tudtak elhelyezni. A tanácsi irányítás alatt álló sütőipar 15 év alatt 25 százalékkal több kenyeret és 60 százalékkal több péksüteményt adott. A kenyérből már megfelelő készleteket tudnak biztosítani, ellenben a minőséget továbbra is sokan kifogásolják, A helyzet megváltoztatására tavaly kormányszinten intézkedéseket hoztak. Az illetékesek lényegében több szektor működése mellett foglaltak állást: szövetkezeti, valamint magánsütödék létesítése is lehetővé vált: A hazai mezőgazdaság egyik leglényegesebb feladataként emelte ki a szarvasmarha-tenyésztés íel- iaaditesét. 1969 utolsó hónapjaiban ár- és egyéb intézkedésekkel megteremtették a termelők nagyobb anyagi érdekeltségét. Az intézkedések a háztáji gazdaságokban meglévő lehetőségek jobb kihasználását is elősegítik. Arra lehet számítani, hogy a háztáji gazdaságokban lassul a tehénállomány csökkenésének üteme, a sertés- és baromfi- állomány pedig gyarapodik A fejlődés fontos rugója lehet, hogy a szarvasmarhatenyésztés jövedelmezősége 8 százalékkal lesz nagyobb ' \ mintából fok szerepe fi*. Dimény Imre ezután arról szólt, hogy a hazai élelmiszeripar tavaly alapvetően kielégítette a lakosság igényéit. 1969-ben az elő ző évinél 8 százalékkal volt nagyobb a kiskereskedelem élelmiszer-forgalma. Négyszáz új élelmiszeripari, termék került a piacokra. A rendelés rugalmasságának hiánya miatt azonoan nem minden új terméket lehetett megvásárolni. Ezért a jövőben az eddiginél nagyobb jelentősége lesz az élelmi- szeripari és mezőgazdasági mintaboltoknak. A termelőüzemek itt eredeti formájukban mutathatják be a teljes ái-u választékot, felkeltik a lakosság érdeklődését és megfelelő módon alakítják a vásárlók ízlését és igényét. Az élelmiszerek árszintje — mondta — két év óta lényegében változatlan, sőt egyes termékcsoportoknál — részben kiárusítási jelleggel — árcsökkentésre került sor. Az igényeket nem minden árucikkből sikerült maradéktalanul kielégíteni. A sertéshúsból, a szalonnából és egyes olcsó húsárukból például időszakos hiány volt. A sertéshústermelés meny- nyiségi adatai sem kielégítők és a termelés gazdaságossága is kívánnivalót hagy maga után. örvendetes azonban — mondta a miniszter —, hogy a nagyüzemi sertéstenyésztés és hizlalás korszerű technológiájának hazai kialakítása*— részben komplex berendezések importjával már megkezdődött. A miniszter hangsúlyozta: a népgazdaság összes exportjának mintegy 22 százalékát — a tőkés exportnak pedig hozzávetőleg 40 százalékát — az élelmiszer-gazdaság teljesíti. Az export nagysága — devizában kifejezve évente közel 200 millió rubelt és több, mint 200 millió dollárt tesz ki. Az élelmiszeripari vállalatok eddig sokat tettek a minőség javítására és a választék bővítésére. Az eredményekkel azonban mégsem lehetnek elégedettek. A választék és a minőség terén még mindig adódnak problémák. Ezeken sürgősen változtatni kelL A vállalatoknak a jövőben megkülönböztetett figyelmet kell for- dftaniok a baráti piacok igényeinek felmérésére és a piaci helyzethez való gyors, rugalmas alkalmazkodásra. Megemlítette a miniszter, hogj^ az exportálásnál nem alakultak még ki azok a formák, amelyek a termelőüzemek közvetlen érdekeltségét biztosítanák. Nagyobb önállóságot Dr. Dimény Imre ezután az élelmiszer-gazdaság termelékenységének alakulásával foglalkozott, majd a központi tervezés és a vállalati önál- lóság_ összefüggéseit elemez, te. Elmondta: az országos vállalatok nagy többségénél a gyáregységeknek ma még nincs olyan mértékű önállósága, amely lehetővé tenné, hogy termelésüket, anyagbe- széfzésüket,, értékesítő tevékenységüket saját hasznukra, vagy akáf" kárukra önállóan szervezhessék meg. A vállalatok sokszor még tevékenységük eredményességét illetően is tájékozatlanok. Anya\ gi részesedési rendszerükben a munka minősége csak részben vagy egyáltalán nem jut kifejezésre. Az iparágak többsége időközben már hozott néhány olyan intézkedést amellyel a vállalatok és a gyáregységek önállóságát megnövelték. Mindent egybevetve azonban világosan látni kell, hogy a jelenlegi vállalati formák nem ruházzák fel akkora önállósággal a vállalatokat, illetve a gyáregységeket, amellyel az új gazdaságirányítási rendszer célkitűzéseit maradéktalanul valóra lehetne váltani. Nehezíti a helyzetet hogy a vállalati vezetők egy része — kényelemből vagy bátortalanságból — még a rendelkezésre álló önállósággal sem élt. A vállalatoknak — amellett hogy élniök kell a már meglévő lehetőségekkel — a nagyobb önállóság feltételeinek biztosítását is kezdeményezniök kell — hangsúlyozta dr- Dimény Imre. A miniszter ezután arra a sokszor felvetődő kérdésre válaszolt; egyáltalán miért van szükség a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységére akkor, amikor elég tennivalójuk van a mezőgazdasági termelésnél is. Bebizonyosodott hogy a törvényes keretek között folytatott melléküze- mi tevékenység minden szempontból megalapozott és helyes. A mezőgazdasági üzemek összes árbevételénei: tavaly 16 százalékát tette ki a melléküzemági munka, A 10 milliárd forintos árbevételnek 20 százaléka a mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítéséből, 14 százaléka pedig az áruk feldolgozásából származik. (Folytatás a t, oldalon) Felszabadulási jubileumi szellemi vetélkedősorozatot indított a MED ŐSZ. A vetélkedőkön mezőgazdasági üzemek — állami gazdaságok, gépjavító vállalatok, ERDÉRT-telepek és vízügyi igazgatósági munkahelyek — szocialista brigádjai vesznek részt. Szabolcs-Szatmár megyében az üzemi, színtű vetélkedőt 11 helyen rendezték meg decemberben, s ezeken 97 szocialista brigád, a mezőgazdasági üzemekben dolgozó brigádok mintegy 30 százaléka, közel 1100 fővel vett részt. A 11 helyszínen rendezett üzemi vetélkedő első helyezettjei amellett, hogy bekerültek a megyei döntőbe, 1500 és 3000 forint közötti jutalomban részesültek. Most egyhónapos felkészülési időt kaptak az üzemi vetélkedőn első helyezést elérj brigádok, s a megyei döntőn, január 30-án, -- pénteken — 15 órakor, újra számot kell adniuk tudásukról A megyei döntőt a nyíregyházi Szabolcs-étterembén rendezi a MEDOSZ megyei bizottsága. A helyszín kiválasztásánál azért döntöttek az emjített étterem mellett, mert 1918 őszén ezen a helyen,- az egykori Korona kávéházban alakult meg a vármegyei Földművelő Munkástanács. A megyei vetélkedő zsűrijének elnöki posztjára a szakszervezeti megyei bizottság dr. Kleczner Imrét, a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatóját kérte fel, a társelnöki tiszt betöltésére pedig Kiss Antalt, a Nyíregyházi Mező gazdasági Technikum igazgatóhelyettesét. A megyei vetélkedő játékvezetője Tóth Károly lesz. A vetélkedőkön három témakörben keli bizonyítani tudásukat a szocialista brigádok tagjainak: magyar irodalomból és történelemből, gazdaságpolitikai- ismeretekből, termeléssel összefüggő . kérdésekből. A megyei döntőn 11 üzem egy-egy első helyezett brigádja 5—5 fővel vesz részt. Az itt legjobb helyezéseket elért brigádokat értékes jutalomban részesítik, valamint az első két helyezett brigád képviseli megyénket a körzeti vetélkedőn, amelyet négy megye — Borsod. Hajdú, Szolnok és Szabolcs- Szatmár — brigádjainak részvételével Miskolcon rendeznek február végén. Az innen továbbjutó brigádok április első napjaiban az országos döntőn vesznek részt. A cseiigeri Lenin Tsz versenyfelhívása A csengeri Lenin Termelőszövetkezet a legelőgazdálkodás megjavítása érdekében versenyre hívja a megye valamennyi termelőszövetkezetét Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére célul tűztük ki, hogy termelőszövetkezetünk rét- és legelőgazdálkodásának megjavításával a hozamokat emeljük. A termelőszövetkezetünk 1352 hold legelővel és 396 hold rétterülettel rendelkezik. A hozamok alakulása több éves átlagban rét esetében 9—10 mázsa, míg legelőterület hasznosítását illetően 5—6 mázsa szénaértéknek megfelelő, A negyedik ötéves terv végére ezt a rét esetében 35 mázsa holdanként) szénaér- tékhozamra, legelőnél 25 mázsa holdanként) szénaér- tékhozamra kívánja emelni. Száraz viszonyok között, mivel öntözési lehetősége a termelőszövetkezetünknek nincs, a fenti célok elérését termelőszövetkezetünk az alábbiak szerint akarja megvalósítani: évente 100 holdon felújítást (újratelepítést) kívánunk végezni. A rét- és legelőterületek tápanyag-visszapótlását fokozatosan emeljük. A terület 25 százalékán már 1970 évben 5 mázsa vegyes műtrágyát használunk fel, a továbbiakban ezt a területet 25 százalékkal növeljük évente. Ezzel a mű trágyázás! rendszerrel elérjük, hogy legelőterületünk 4 év múlva 100 százalékosan nagy adagú műtrágyázásban részesül. Legelő- és rét ápolási mún- . kálatait (gyomirtás, fogasolás, hengerezés, vízlevezetés stb.) rendszeresen, a szükségletnek megfelelően elvégezzük. Felkérjük a termelőszövetkezeteket, hogy csatlakozza nak versenyfelhívásunkhoz és a verseny széles körű A Román Szakszervezetek Általános Szövetsége Központ) Tanácsának meghívására kedden háromnapos látogatásra Bukarestbe érkezett a Szakszervezetek Országos Tanácsának küldöttsége Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével. A delegáció fogadtatására megjelent Florian Danalache, A bolgár műszaki hét megnyitására ke4den Ivan Popov professzornak, a bolgár tudományos és műszaki fejlesztési állami bizottság elnökének vezetésével háromtagú kormányküldöttség érkezett Budapestre. A baráti ország magas kiterjesztésével méltóképpen ünnepeljük házánk felszabadulásának 25. évfordulóját. Simon Péter tsz-elnök Szabó József párttitkár * Varjast Sándor főagronőmus a Román Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának el no te, loan Cotot és Larisa: Mun- teanu, a tanács titkárai. Jelen volt továbbá Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. A román és a magyar szakszervezetek vezetői kedden délután megbeszélést! folytattak. szántű küldöttségét a Ferihegyi repülőtéren fogadta Kiss Árpád miniszter. a« Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és dr. Valikó Endre, a MTESZ főtitkára. Ott volt Vaszil Bogdanov, Bulgária budapesti nagykövete is. t Bolgár kormányküldöttség érkezett Budapestre SZOT-küldöttség Bukarestben Ülést tartott a megyei KISZ-bizo4tság 1970. január 6-án ülést tartott a KISZ Szabolcs Szat- már megyei Bizottsága. A megyebizottsag ülésének napirendjén a KISZ 1969 évi munkájának értékelése.. az 1970 évi feladatok megtárgyalása, a megyei végrehajtó bizottság első féléves üléstervének megvitatása szerepelt. A napirend előadója Bánóczi Gyula, a KISZ megyei bizottságának első titkára volt. A szervezeti kérdésekről Havacs József, a KISZ megyei, bizottságának ritkára tartott tájékoztatót. mle nourfom kshsüljeték!
