Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

* Vm. TaSoíf tf: SETÉT MAGYARÖftSZAö 3. »Mal GAZDASÁGI JEGYZETEK: Felkészültség Holt szezon ide, hideg oda — a sör elfogyna mindenütt. Gépesítés Hiányzók, fegyelemsértők számláján: 4 millió forint A tuzféri fatelep gépei valóságos nemzetközi felvo­nulása az európai faipari gépgyártásnak. A legújabbak is beillenek ebbe a sorba, s ebből adód­nak a gondok is. Nem a februárban—márciusban pró­baüzemeim kezdő ládagyár­ban, ahol háromszáz ember dolgozik majd. Ez még nem lesz olyan korszerű — nyolc­millióért létesítették — hogy az a gond is előkerüljön, amiről itt szólni akarunk. Inkább az épülő második gömbfafeldolgozó sornál le­het erről szó, ahol a méret­re osztályozó finn, a kérge­se szovjet, a felhordórész pedig cseh. Már ez is jelzi, hogy igen korszerű berendezéseket ál­lítanak üzembe Tuzséron. A korszerű berendezésekhez pe­dig jól képzett, rossz elne­Jobb kiszolgálás Három rakodómunkást nem bocsátottak el a máté­szalkai söripari kirendeltsé­gen. Úgy volt, hogy január elején ezeket elküldik. Gaz­daságilag és több szem­pontból indokolt lett volna, »— a hosszú viták eredmé­nye mégis más lett. Miért lett volna erre szükség? Egyszerű: télen csökken a sörkiszállítás, ke­vesebb tehergépkocsi látja el a falvakat és kevesebb em­berre van szükség a rako­dásnál. S hogy mégis a másik ál­láspont győzött, az azért van, mert ez a környék az ország legrosszabbul ellátott vidéke, már ami a sört ille­ti, Nyáron kevés az áru, té­len viszont volna, ha... Ha idejében eljutnának a túrák az egyes falvakba. Kétheten­A z illetékes válaszol: Ki viszi a dohányt? vezéssel kvalifikált szakem­berek kellenek. Ilyenek azonban csak mér­sékelt számban vannak. Egy találó megfogalmazás szerint a gépek műszaki színvonala és az emberek felkészültsé­ge között különbség van és ez a különbség mindig nő! A gépek egyre bonyolultab­bak, több az automatika — több elméleti tudást kí­vánnak. A faipari tanulás lehető­sége viszont csekély me­gyénkben. A távoli egye­temről nem szívesen jönnek az országnak ebbe a végébe, a technikum nem túl sokat ad... Illetékeseknek érde­mes lenne ezzel a témával foglalkozni különösképpen azért, mert megyénkben kü­lönösen a faipar néz a kö­vetkező években igen nagy fejlődés elé. ként látogatnak meg egyet- egyet a több mint száz köz­ségből Télen rosszak az utak és a kirendeltség messze híres latyakos ud­varán is sokkal nehezebb a munka. így tehát nem a túlzottan szűk gazdasági szemlélet döntött Mátészalkán, amikor a három rakodót — az ösz- szesnek viszont negyede ez a szám! — megtartották, ha­nem az ellátás javításának gondja. Helyesebb is így, mert lassanként már szálló­ige a környéken, hogy nyá­ron sör nincs, télen meg jármű hogy kivigye. Ezért külön örülnének a kiren­deltséghez tartozó községek lakói, ha a rakodók mellett a nyáron foglalkoztatott gépkocsik számát sem csök­kentenék a téli holt szezon­ban. Sok termelőszövetkezet pa­naszát foglaltuk össze de­cember 18-i számunkban „Szállítás — ingyen” című írásunkban. A panasz ket­tős volt. Egyik: hogy a do- hánybéváltás dolgozói go­rombán beszélnek a terme­lők megbízottaival, paran­csolgatnak. A másik: hogy. olyan bélső szállításokra' kényszerítik őket, melyeket a dohányipar nem hajlandó megfizetni. A cikkel kapcsolatban Hajdú Sándortól, a Nyíregy­házi Dohányfermentáló Gyár igazgatójától választ kap­tunk a problémára. A vá­laszban ismerteti az ide vo­natkozó jogszabályokat, mely szerint a mérlegig a termelő, a mérlegtől a dohányipar szállít. Illetve, így kellene, hogy legyen. Az igazgató sze­rint a beváltóknak elegendő személyzetük van arra. hogy a mérlegtől elszállítsák a terméket. De csak akkor, ha a termelők a megállapodás időpontjában hozzák a do­hányt. Ilyenkor nem is ke­letkezik zavar. Az esetek többségében azonban nem így van. Túlszállítanak a termelők. Több árut hoz­nak, mint amennyiben meg­állapodtak. A dohányipa­riak ilyenkor nem győzik a szállítást. Mivel a termelők ragaszkodnak az aznapi át­vételhez, ,maguk ajánlják fel segítségüket.” Hajdú elvtárs válasza má­sik részében megjegyzi, hogy a dohányipar szakközegei a termelőszövetkezetekben szí­ves fogadtatásra találnak. A kereskedelmi ügylet lebonyo­lításánál azonban viták ke­letkeznek. Ha nem a szab­vány szerint előkészített — O'. súlyonként elkülönített — minőségű dohányt akarna!' a merlegre tenni, ezt szóvá te­szik. Ilyenkor a dohányipar szakembere lesz a „kelle­metlen” ember. „Mindez — fejezi be az igazgató nyilatkozatát — nem ok arra, hogy az átve­vő személyzet ne megfelelő modorban reprezentálja a Magyar Dohányipart.” És bejelenti, hogy szigorú vizs­gálatot indítottak a modor- talanságok ügyében. örülünk neki. hogy a gyár igazgatója a sok ter­melőt érdeklő panaszra ilyen gyorsan válaszolt. Még — Halló, itt Breinholst beszél, Willy Breinholst. Ké­rem, kisasszony, karácsony előtt vásároltam áruházuk­ban egy készlet női alsó fe­hérneműt és az elárusítónő megígérte, hogy szükség ese­tén kicserélhetem. Most vet­tem észre, hogy a számlán nem csak a tizennégy márkás dolog van feltüntetve, ha­nem egy luxus női hálóing is. Igen. a luxus hálóinget is ugyanakkor Vásároltam. Nos, a feleségem szeretné kezé­hez kapni a számlát, mert ki akarja cserélni a fehérne­műkészlet egy bizonyos da­rabját. Én pedig ’ bizonyos okok mialt nem szeretném, ha megtudná, hogy ugyanak­kor egy luxus halóinget is vásároltam... Szóval kedves kisasszony, kaphatnék-e egy olyan számlát, amelyen csak a fehérnemű van feltüntet­ve?... A női fehérneműosz­tályra tartozik? Kérem, kap­csolja a női fehérneműosz­tályt. — Halló, jó napot kívá­nok. Nevem Breinholst. az ügyvitelben Két évtized megszokott rendszerét változtatja meg a . Nyíregyházi TÜZÉP Válla­lat: gépesíti az ügyvitelt. Túl azon, hogy a számtalan régi beidegzettséget most egyszeriben fel kell adniuk a dolgozóknak, — s mint ilyen. megrázkódtatásokkal jár, — olyan rendszert vál­toztatnak meg, aminek se­gítségével már eddig nyolc­szor nyert kiváló címet a vállalat. Most azonban még tovább akarnak lépni. Az ügyviteli munkát csak újabb adminisztratív létszá­mok felvételével lehetne megoldani. Ez állandóan nő — miként a vállalat árufor­galma is — de lassú volta miatt már nem lehet kielé­gítő, gyors döntéseket ala­pozni rá amelyek ráadá­sul az esetek többségében kockázatvállalással is jár­nak. Megbízható, pontos in­formációkra van szükség a vállalati munkában, s nem -akármikor: gyorsan, vagy néha azonnal. Döntően e megfontolások vezették a. vállalat vezetőit, amikor elhatározták, hogy a számlákat elektronikus szá­mítógépeken dolgoztatják fel az új esztendőben. A korszerűsítés nem csak eredmény: a vezetőknek el kell oszlatniuk a dolgozók félelmét, s biztosítani őket, hogy a gépesítés nem ered­ményez elbocsátásokat. Szük­ség van mindenkinek a munkájára', kinek az ellenőr­zésben, kinek az elemzések­nél, — de leginkább az el­adási munkát akarják javí­tani. így szolgálja a vevők érdekét egy olyan változás, amit tulajdonképpen nem is látnak. Kun István jobban annak, hogy komoly vizsgálatot indít. Mégis, azt javasolnánk, a vizsgálat ar­ra is terjedjen ki, mennyire igaz az. hogy a termelők megbízottai „önként” vállal­koznak az üzemi belső szál­lítási munkára. És ez a nagy „önkéntes buzgalom” nincs-e szoros kapcsolatban a panasz tárgyává tett go­rombaságokkal ? Breinholst kérem... Igen, Breinholst. Köszönöm, most jól ejtette ki a nevem. Ka­rácsony előtt vásároltam önöknél egy készlet női al­sóneműt és egy luxus háló­inget. Sajnos, a feleségem szeretné kicserélni, mert a készlet egyik darabjában szövési hibát fedezett fel. A cseréhez ugyan természete­sen a kezemben ''lan a szám­la, de szerencsétlenségemre van rajta egy női hálcring ötvenkét márka negyvenért... Reklamációs osztályt?... De kérem, ezt a kis számlacse­rét megbeszélhetjük mi ■ is, nekem nem kell semmi más, mint egy árva számlácska a fehérneműkészletről, azaz ti­zennégy márka ötvenről... Jó, akkor kapcsolja mégis a reklamációs osztályt. — Halló, itt Willy Brein­holst... teljesen mindegy, itt az önök egyik vásárlója be­szél. Néhány nappal ezelőtt vásároltam önöknél egy garnitúra női fehérneműt és egy luxus hálóinget. Felesé­gem szeretné kicserélni a készlet egyik darabját, mint­— Otthon munka volt, nem jöttem be két napig dolgozni — beszél a világ legtermészetesebb hangján K. Mária a konzervgyárban. A munkatársak más pél­dát is sorolhatnának az iga­zolatlan hiányzásokról. Tény, hogy a konzerv­gyárban az igazolatlan hi­ányzások száma meghaladja a többi vállalat, a régi üze­mek átlagát. Sok összetevő­ből alakult ki az az állapot, aminek következtében átlag két igazolatlan mulasztás jut egy-egy dolgozóra. — Legalább három főbb tényezőt sorolhatnék fel, ami miatt így alakult a helyzet — magyarázza Baj- dik András, az üzemgazda­sági osztály vezetője. ! i­— Egyszer azért nem jöt­tem, mert éjszakás műszak volt — meséli V. Istvánná a készáruraktárból —, az­tán a családdal maradtam. — A másik vasárnap meg sertést vágtam, de nem akar­tak elengedni, ezért marad­tam otthon. Másszor hiába hoztam igazolást a tanács­tól, . hogy egy Rokonomat te­mették, nem fogadták el. V. Istvánnénak minden igazolatlan hiányzásra akadt megfelelő indoka, bár azok­nak a jogossága erősen két­ségbe vonható. Igaz ugyan, hogy a három műszakos üzemelés sok esetben gon­dot okoz, de példák ezreit lehetne sorolni üzemekből — olyanokból, ahol javarészt nők vannak —■, hogy ennek ellenére fegyelmezetten dol­goznak. Egyébként a konzervgyári tapasztalat is azt mutatja, hogy a váltóműszak miatt, a család ellátására való hi­vatkozással a többgyermekes anyák sohasem hiányoznak. Nekik szükségük van a ke­resetre. ezert nem kockáz­tatják meg egy igazolatlan hiányzással a többi előny el­vesztését. Á gyár is igazodik a mun­kásokhoz, hiszen a vonattal bejáróknál engedélyezik, hogy a vonat ' indulásához igazítsák a munka kezdését, vagy befejezését. így nem kell órák hosszat várakozni­uk az állomáson, ami növe­lj a fáradtságot. I 2. — Nem volt otthon az or­vos — védekezik egy szér­hogy... igen, egy apró szövé- si hiba van benne, szóra sem érdemes. Rövidre fog­va a mondókámat, a szám­lán két vásárlás szerepel, mégpedig egy készlet női al­só fehérnemű, valamint egy luxus hálóing. Az előbbiért fizettem tizennégy ötvenet, a másikért ötvenkettő negy­venet. A cseréhez felesé­gemnek szüksége lenne a számlára, én azonban nem szeretném az orrára kötni, hogy mást is vásároltam. Felnőtt emberek vagyunk, ugyebár? Hogy ön is nős ember? Akkor megérti hely­zetemet és sejti, milyen kí- jíds lenne, ha a feleségem... persze persze... Tizennégy 50 és ötvenkettő 40. össze­sen hatvanhét kilencven. Ez az összeg áll a számlán... Mit mond? Mi a hibás? Hogy csak hatvanhat kilencven? Egy pillanat... Valóban uram, önnek igaza van. De én nem az egy márka mi­att telefonálok, azt az egy márkát vigye el az ördög. Hogy a könyvelőséget kap­csolja? De én nem akarok (gesztelyi) Willy Breinholst: Karácsony után... Epizódok a Nyíregyházi Konzervgyárból zodéses kislány. — Azért van két igazolatlan napom. A két nap éppen a hét végére esett. A fiatal lá­nyoknál gyakran előfordul, hogy egy jobb program ígé­retéért „elhanyagolják” a munkahelyen való megjele- . nést. Mint ahogy nagyon gyakori a fizetés után - is a két-három napi hiányzás. Hozzávetőlegesen kétszer annyi a fizetés után hiány­zók száma, mint más, „ren­des” hétköznapon. A fő helyen — a valódi okokat vizsgálva — itt az italozás vezet. Azért nem jönnek dolgozni a férfiak, mert feltétlen szükségét érzik, hogy néhány száz fo­rintot mielőbb a vendéglátó egységekben hagyjanak. Saj­nos, a nők között is előfor­dul, hogy ilyen okból nem dolgoznak. Persze ez csak tünet, a közvetlen oka a hiányzás­nak. Jobban megvizsgálva az derül ki, hogy ezek az emberek még nem szokták meg az üzemi légkört, a mezőgazdaságból, vagy/ a háztartásból jöttek a gyár­ba, s nem érzik a mulasz­tás súlyos felelősségét. A gyár is fiatal. Lassan ala­kul az a mértéktartó üzemi kollektíva, amelyik erkölcsi­leg teljes mértékben elítél­né a hiányzó dolgozókat, így a mulasztóknak nincs 9 szégyenérzetük. LJi —• Tetszik tudni, az én fejem nem itt van — utal egy másfél évvel előtti csa­ládi tragédiára B. Árpád. Ezzel indokol minden hi­ányzást, amikor gondját- baját a szeszbe fojtja. — Kár érte — mondja a művezetője. — A munkájá­ra nincs panasz, nagyon jó lakatos. — A hiányzások száma a szakképzettség növekedésé­vel csökken. A íérfidolgo- zók közül csak az italozók­ra nem lehet mindig számí­tani. A női szakmunkások pedig a gyár legmegbízha­tóbb törzsgárdáját alkotják, ők azok, akik viselkedésük­kel hatni tudnak a többiek­re. A szakmunkások megbe­csült dolgozói a gyárnak, s nekik már a gyár jelenti a biztos megélhetési Azok pe­dig, akiknek alacsonyabb a műveltségi színvonaluk, sok­szor a kétlaki életmód miatt hiányoznak. Előbbre helye­a könyvelőséggel beszélni... Halló! — Halló, könyvelőség? Kérem, karácsony előtt két tárgyat vásároltam áruhá­zukban. Egy női fehérnemű­készletet tizennégy márka... Az elárusítónő azt mondta, nincs semmi akadálya, hogy kicseréljék... Persze, lehetsé­ges, hogy tévedésből egy márkával többet számoltak, de én nem emiatt telefoná­lok... A csuda vigye el, ami­kor feltárcsáztam az áru­házát, fogalmam sem voll hogy egy márkával többet fizettem. Ismétlem uram, ne fárassza magát, egyáltalán nem fontos... A főkönyvelőt kapcsolja? Ugyan kérem, mi közöm van a főkönyvelőhöz, ne kapcsoljon sehová. — Főkönyvelő úr?... Hogy­ne, elismerem, egy márká­val többet fizettem, de ne­kem nem emiatt fáj a fe­jem... Hagyja kérem, bánom is én azt az egy márkát! Hallgasson végig, különben beleharapok a kagylóba! Bo­csásson meg, egy kissé fel­izgattam magam. Hogy mi­ért hívtam fel? Most uram, éppen most ötödször mon­dom, hogy vettem karácsony előtt áruházukban egy kész­let női alsó fehérneműt... Jól hallom? Hogy csak az igaz­gató intézkedhet? Én uram, nem akarok az igazgatóval zik az otthon végzendő munkát a gyári fegyelem­nél. Az ottani kereset csak mintegy kiegészítő, pénzfor­rás szerepel a család jöve­delmében. L± — Megtorlásnak nincs he­lye. Azon vagyunk, hogy jó útra tereljük az embereket —, vallja a vezetés állás­pontját Bajdik András. Ezért, bevezették a felszó­lítások rendszerét. Két-bá­rom napi hiányzás után levelet írnak, hogy igazolja a hiányzó távolmaradásának okát. Később — ha az első levélre nincs reagálás — újabb felszólítást küldenek. Csak a legutolsó esetben szüntetik meg a munkavi­szonyt. Viszont ettől sem ri­adnak vissza, ha a nevelő szándék nem érvényesül. Anyagilag is rosszul jár az, aki igazolatlanul hiány­zik. A kollektív szerződés előírja, hogy 6 igazolatlan nap esetén már nem jár nyereségrészesedés. A jutalmak, prémiumok szétosztásánál szintén szem­pont, hogy mennyire volt megbízható munkás valaki. A közelmúltban 900 ezer fo­rintot osztottak szét azok között, akik a nyári csúcs­időben vasárnap is dolgoz­tak, ám az igazolatlanul hiányzóknál egy mulasztott nap egy vasárnapi munka­nap jutalmának a levonását jelentette. Jogosan teszik, hiszen a gyárnak ebben az évben a hiányzások miatt mintegy 4 millió forint ter­melési értékkiesése volt, te­hát nem érdemel jutalmat az, aki ludas ebben I 5. — A helyzetünk-*z idővel javul — bizakodik Bajdik András. r— Mi szocialista brigád­ban vagyunk, ránk lehet szá­mítani — tolmácsolta egy beszélgetés kapcsán Horváth Mária brigádjának vélemé­nyét A törzsgárda kialakulásá­val, a kollektíva megszilár­dulásával egészen biztos, hogy nem lesz többé gond az igazolatlan hiányzás a konzervgyárban. Az idő ne­kik dolgozik, s a vezetők­nek segíteni kell, hogy mi­nél előbb mindenki magáé­nak érezze a gyárat. Lányi Botond l beszélni, én mindössze egy másik számlát szeretnék kapni, amelyen nincs más, mint a női alsó fehérnemű tizennégy márka ötvenért, érti?... Hej, a mindenségit nem mondhatok ki egy ösz- szetett mondatot mert min­dig átkapcsolnak. Halló, meg ne próbáljon máshová kapcsolni, mert rögtön fel­robbanok. És ha felrobba­nok tisztelt uram, nem itt a lakásomon robbanok fel, hanem a maga irodájában... Igenis, máris megnyugszom... Uralkodva magamon, kö­nyörögve kérem, hallgasson végig. Karácsony előtt vet­tem a feleségemnek egy női fehérneműkészletet, meg a barátnőmnek egy luxus hálóinget... nem, dehogy azért az egy márkáért tele­fonálok. Jó, készséggel elis­merem, hogy egy márkával többet fizettem, persze, hogy elismerem. Egye fene, no, utalja át a különbséget... Schiller utca 33. Igazán kö­szönöm, nagyon lekötelezne. Óh, dehogy, isten mentsen, dehogy haragszom. Dehogy, igazán nincs már semmi kí­vánságom... Roppant megva­gyok elégedve— de az biz­tos, hogy többé nem teszem be a lábam magukhoz, ez szentírás. A fene egye meg a pontosságukat. f*orditott»; Szüte István

Next

/
Thumbnails
Contents