Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

t dMa!

RBLET-MAGYARORSZÄÖ

MM. Január f

Szabolcs-szatmári tájakon :

NAGYSZÁLLÁS

Hát, ami azt illeti, eléggé nagy szállás. Tanyának mindenesetre elég terjedelmes négyszáz és huszonhárom lakosával. Falunak persze kicsi. . Mármint alföldi szemmel. De aki tudja, hogy Nemesborzovának nyolc- szgz éve százötven lakosa van, annak nem kicsi.

Már a nagyság megállapításánál kezdődnek az ellentmondások Nyíregyháza környékének ez egyik leg- nágyobb tanyájánál. És ellentmondás ellentmondást követ, minél mélyebbre hatolunk e nagyra sikerült tanya életének, embereinek vizsgálatánál.

Vagy minek tekintsük azt, hogy minden ügyben Orosra kell járniok — Nyíregyházán át? Közigazgatásilag oda tartozik a tanya, de csak a megyeszékhelyen át közelíthető meg. Reggel autóbuszra ül a tanyai, bejön Nyíregyházára. a Tanácsköztársaság térre, itt vár egy jó órát, míg az orosi busz indul (és rhég csodálkozunk, miért olyan sok az ember a buszmegállónál), oda kimegy. sorbaáll, ha szerencséje van, a délutáni busz- szal megirit bejöhet Nyíregyházára, megint vár egykét órát. Mire hazaér, este van.

A változatosság kedvéért orvos és( állatorvos miatt Nagykálloba kell menniök a tanyasiaknak.

A tanya házai közül több, mint a fele engedély nélkül épült. Fejlesztésre nem ítélt tanya ez. B típusú építési engedélyt nem adnak ki ide. Hát építenek engedély nélkül. Minden januárban kijön egy. hivatalnok, szétszimatol: na, hol épült új ház? Megmutatják. Kiró az építtetőkre háromszáz forint szabálysértési büntetést, de megadja egyben az épület fennállási engedélyét is. így épül és szaporodik Nagyszállás. Dacból. Hűségből. Szeretetből. És, hogy még miből, arról szeretnénk beszélni az alábbiakban.

Csak még annyi bevezetésül, hogy csudálatos világ. Egy tanya, amely, ahelyett, hogy elsorvadna, szaporodik. Egész Szabolcsban alig van település, melynek lakossága szaporodna. Nagy-- szállás a tucatnyi közé tartozik. Olyan jó itt élni?

Szeretnénk bebizonyítani, hogy olyan jó. Pedig közel is van a megyeszékhelyhez, de távol is. Közel félúton fekszik a tanya Nyíregyháza és Nagykálló között, húsz perc a buszutazás Nyíregyházától. Országút mentén. De KISZ-szervezete nincs a százötvennyi fiatalnak. S ide járnak haza a fiatalok mégis, ide házasodnak, itt akarnak élni. Miért?

A, szakszövetkezet elnökét reggeltől estig nem hagyjak élni a tagok. Ez kell, az kell. < Tiszteletdíja nyolcszáz forint havonta. És nem nyugdíjjogosult. Csudálatos világ.

Minden második háztetőn televíziós antenna. De Nyíregyházára este ’ bemenni lány nem merhet. Mert fél kilenckor jön az utolsó busz. Ugyanezért nem megy dolgozni sem a városba. Hogy jöjjön haza a második műszak után? Autóstoppal? Fiú mögött egy motoron? Kerékpáron? Mindennap?

Furcsa még. hogy egykori bohém földesurukat úgy szerették, hogy összeadták a pénzt az eltemettetéséhez. Ez is Nagyszállás.

Nézzünk hát szembe ennek a különlegesen érdekes tanyának a valóságával. Ne féljünk kimondani az igazat, akár jó, akár rossz.

A múlt

Múlt nélkül nincs jelen. Nagyszállás belterjes társadalmi életének megértéséhez hozzá kell nyúlni a hagyományokhoz is. A szájhagyomány szerint ez a tanya mindig a megyeszékhely külvárosa volt — bár közben a megyeszékhely változott. Az öregek elbeszélése szerint Nagykálló kilométerekkel a tanya felé terjeszkedett a

múlt században. Ebben az irányban volt a vásártere. Itt volt egy híres vendégfogadó. Azt hívták Nagy Szállásnak. Mert volt egy kicsi is. Kallóhoz közelebb. De a kereskedők, a kupe- cek, az urak és egyáltalán az állatot vevők, eladók itt éjszakáztak. Aztán Kálló leégett s kicsit arrébb épült újjá. Közben Nyíregyháza megyeszékhely lett, az meg közelebb terjeszkedett. A húszperces autóút, meg a hét kilométernél kisebb távolság lélekben Nyíregyházához tartozóvá teszi az embereket.. Ez most derült ki csak, amikor — ez is Nagyszállás — a boltvezetőt behívták katonának és hetekig zárva volt az egyetlen üzlet., Nyíregyre járnak bevásárolni. Akinek a községi tanácsnál van dolga, úgyis át kell utaznia a városon. Nem mindegy?

• (A történelmi igazságot rosszul tudja a szájhagyomány. Nagyszállás nedvében a szállás szó épp úgy a marháikat itt bérlegelőkön hizlaló erdélyi örmény ku- pecek állatainak téli szállását jelzi, mint Császárszállás és Görögszállás nevében.)

Az orosi tapácsháeán Novotny Viktorné tanácstitkárt arról faggatom, milyen a sorsa Nagyszállásnak az orosi tanyák között. Hát nem éppen a legmostohább, de nem is a legelőnyösebb. Soroljuk: az ötezer lakosúnak minősített Oros községben a falusi lakos mindössze 2800. A másik 2200 tanyasi, ösz- szesen kereken húsz tanya tartozik Őröshöz. Ezek közt négy nagy van: Világos,

Nyírjes, Kőlapos és Nagyszállás. Ebből csak Világos esik három és fél kilométerre a községtől a naményi műúton. A másik háromhoz Nyíregyházán át vezet a közlekedés, hét plusz négy, plusz öt, vagy plusz tizenegy kilométeren át. A három tanya népe átutazik a megyeszékhelyen azért, hogy átszállással községe székhelyére jusson ügyet intézni. Úgy oldják meg, hogy a tanácstagok egész paksaméta ügyirattal állítanak be. De van, amit nem lehet postán elküldeni. Azoknak — és ez a legfájóbb — körbe kell utazni. Mert Orosnak csak egy orvosa van és ha' az a húsz tanyát járná, nem tudna sohasem rendelni. Tehát nem járja a tanyákat. E lehetetlen helyzet megoldására — újabb lehetetlenség — az orosi tanács egy orvosi lakást vesz most Nyíregyházán és a „másik út” tanyai embereinek ez fog rendelni. Vannak ügyek, melyek Nagyszállás embereit nagykállói utazásra kényszerítik. (A nyírjesiek — ugyanilyen dolgokért — Borbányára járnak, a kőlapo- siak Nyíregyházára.)

Közigazgatási adatok még: Nagyszálláson 1907-ben gyúlt ki a villanja. A száztíz házból már csak egyetlen régi cselédlakás. És hatvanhárom szabálytalanul, engedély nélkül épített. Ugyanis még az ötvenes évek elején kiosztották a 600 négyszögöles házhelyeket. De aztán 1957- ben leállították az építési engedélyeket. Azóta is évente öt-hat ház épül. Nincs erő, ami a nagyszállásiakat behozná a tanyáról. Évről évié többen vannak. A fiatalok is ottmaradnak. Már felajánlották nekik. hogy csereházhelyet kapnak a községben vagy Nyíregyházán, ha beköltöznek és kedvezményes építési kölcsönt. Nem kell nekik. Otthon építkeznek, saját erőből. Termelőszövetkezetük- csak két évig állt fenn, 1951-től 1953-ig.

Aztán 1961-ben megalakult a tszcs, mely most átalakult szakszövetkezetté. Ez virágzik. Híres dohánytermelők. Rengeteg a tehetséges, továbbtanuló gyerek. De azok is hazamennek a szakszövetkezet családi 80—100 ezer forint évi jövedelmet nyújtó vonzására. Érettségizett parasztgyerekek jól érzik magukat a tanyán. Rengeteg a motorkerékpár, a fiatal fiú felül rá és megy a városba. Annyi, mintha Pesten Kőbányáról bevillamo- sozna a körútra. Az adófizetés 1963 óta, amióta a szak- szövetkezet lábraállt, kifogástalan. Az iskolában négy pedagógus működik. Verekedés, bűnügy ritka. Egy lakodalomban pár hete késeit valaki, de nagy büszkeségükre kiderült, hogy még hivatalos sem volt, idetévedt idegen, semmi köze Nagyszálláshoz.

A jelen

Alcímeink ne zavarják meg az olvasót. Mindazt, ami ellentmondás, a múlthoz számítottunk. És a jelenhez azt belőle, ami fáj is és megoldható.

Mindjárt hadd kezdjük a földdel, a báróval, és a gyárral. (Mert az is van ezen a tanyán.)

A FÖLD! Már amikor közeledtünk a tanyához, háromszor is leszálltunk megnézni ezt az isten áldotta földet. Tizenhat aranykoronás! Alma, dohány kitűnően megterem rajta, dús a takarmány. Kánaán ez a négyszáz hold, ami a' báróéból a nagyszállásiaknak jutott. Nem csoda, ha ragaszkodnak hozzá. Ez valóság, ezzel számolni kell. Én úgy gondoltam először, nem fontos, hogy hívták a bárót. Csendes ember volt, nem ártott senkinek. Inkább, a feleségére zsörtölődnek egy kicsit, aki most Budapesten nyelvtanárnő. Lányuk, a ba- ronessz férjhez ment egy gépkocsivezetővé lett volt földbirtokoshoz, Pesten. Háziasszony. Nem jár ide. De amikor a báró szegényen meghalt, összeadták a temetésére a pénzt. Most is ápolják a sírját. „Csendes ember volt!” Ez a legtöbb, gmit a nagyszállásiaktól meg lehet tudni róla. Csoda-e, ha sem 1919-ről, sem 1944-ről nincsen különösebb politikai emlékük a nagyszállásiaknak. Ha csak az nem, hogy istentelenül sokáig dúltak itt a harcok, 1944 október 21—

26-ig.. A szovjet katonákat barátsággal, étellel, itallal fogadták.

Ami pedig a forintokat illeti, kiderül, hogy mind a száz családban van legalább három kereső. A férj bejár egy hyíregyházi üzembe, a feleség intézi a szakszövetkezet dolgait — van már traktoruk, asszony is eldolgozhat — a fiatalok pedig szintén dolgoznak. Sokan az üzemben.

A gyár. A tanyaiak büszkén csakis így hívják a Nyíregyházi Háziipari Szövetkezet nagyszállási részlegét, Maga az épület nagyon impozáns, az 1967-ben megszűnt szeszgyár épületében létesítették. Az 1961-es év decemberétől működik. Kosár- és kertibútor-fonás a profilja. Hatvanan dolgoznak benne. Zömmel fiatalok. (Lányok hogy járjanak nyíregyházi gyárba, ha a második műszakról nincs mivel hazajönni

Belülről mór nem olyan barátságos. A régi, szeszgőz marta falak között, kissé börtönszerű helyiségekben, jóformán a földön ülve fonnak, fonnak. Feltűnt, hogy amíg beszélgettünk valakivel, egy másodpercre sem hagyta abba a munkát. Abszolút téljesítménybér. Szuszogva,1 erőlködve igyekeztek elérni ,a kitűzött normát.

A raktáros már 1954-ben itt volt fűtő, a szeszgyárban. Kgt gyereke van Most 2500- at * keres havonta. Lánya, Irén, nemrég kezdte a munkát, egy éve, 900—1000 forintot keres. Szalai Amália Sóstóról jár ki dolgozni (Nagyszállásra!) szántén havi 900—1000-ért. Nagy Bá- lintné viszont Nagykállóból jár ki (Nagyszállásra!) ugyanennyiért. Az első nagyobb keresetet fiatal dolgozónál Szűcs Jánosnál találtuk, Huszonhat éves. elégedett. 2000-en felül keres, motorja van, jól érzi Itt magát

JUBILEUMI KIÁLLÍTÁSRA KÉSZÜL VESZPRÉMI IMRE SZOBRÁSZMŰVÉSZ. Veszprémi Imre szobrászművész, a, fiatal művészgeneráció egyik légtehetségesebb tagjának számít. 1958-ban végezte el a főiskolát, azóta önálló művészként dolgozik. Most tízéves alkotómunkájának eredményét önálló kiállításon fogja bemutatni a Szépművészeti Múzeumban. Képünkön: A művész műtermében egy portrén dolgozik. <mti foto)

Értékes vállalkozás:

Világirodalmi Lexikon az Akadémiai Kiadó gondozásában

A fiatalok munka után kijöttek az udvarra. Előttünk egy , szőlődomb piroslott, mellette kis nyírjes erdő. Mintha fehér harisnyós kislányok menetelnének. Szép volt az alkony. Hűs szél fúj- dogált, körbeálltunk és kérdeztek. Miért nincs január óta KISZ, még papíron sem? Miért nem gondoskodnak a fiatalokról? Miért nem csinálnak egy kis klubhelyiséget nekik legalább? A szak- szövetkezet négyezer forintot ígért á társadalmi munkáért, sportfelszerelésre, amit tudtak, elvégeztek, miért nem adta meg? Ök kérték a traktort, azzal többre mentek volna. Kiderült, hogy a traktoros úr nem hajlandó felülni vasárnap, még ha megfizetik a fiatalok, akkor sem.

Szépek voltak a fiatalok, a szép gyárudvaron, kipirulva, vitatkozva, örvendezve azon, hogy végre valaki legalább kérdezi őket.

A jövő

A szakszövetkezet elnökét Homonyik Andrásnak hívják. Bennszülött, őszintén beszél. Ö az az elnök, akinek nyolcszáz forint a havi tiszteletdíja és nincs nyugdíjjogosultsága. ÉS a lányát, aki pedig jól tanult, nem vették fel a gimnáziumba. „A sok kapcsolat között elvész a tanyai gyerek, ez az igazi hátránya” — mondja kereken. (Az iskolában nincs nyelvtanítás. Ez minden felvételinél komoly hátrány a tanyainak.)

Az Aranykalász szakszövetkezetnek 51 tagja van, tehát ötvenegy család dolgozik benne. Az 1961-es évben csak a szántókat tago- sították. Évekig tartó küzdelem volt, amíg végre az első traktort megvették. Addig aZ eke szarvát fogták és kaszáltak. Csak kenyérgabonából 28 000 forint jövedelem jut egy családra idén. Dohánnyal talán 36 000. A kukoricával, a burgonyával és mindennel ki tudja menynyi, de hogy nem kevesebb évi átlag hatvanezernél, az bizonyos. Jóformán semmi sem közös a traktoron kívül. Adminisztrációra aranykoronánként 15 forintot fizetnek. A traktor 130 forintért szánt fel egy holdat. Csak a zöld dohányért vettek be most 263 000 forintot. Tavaly dohányért 1,9 milliót. Kilencvenöt hold dohány volt, most hetvenöt ván, de fog rajta annyi teremni, mint tavaly. A férfiak bejárnak a városba. A fiatalok mind itt építkeznek. Olcsó az építkezés. Sóder van, itt az ötszázholdas erdő fának a szomszédban. Egy betonra vert alapú szoba-konyha kijön harmincezer forintból. Hol építhet valaki lakást félévi alapjövedelméből másutt?

Az elnök itt nőtt fel, tizenkét éves korában már szántott az apjának. Szerinte a tanyai emberek itt, a lakóhelyükön, most érkeznek meg a huszadik századba. Már csak öt-hat idős, írni- olvasni nem tudó van, bár a középkorúak sincsenek még egészen rendben boszorkányokkal és keresztúti kísértetekkel.

A fekete kutyákkal és macskákkal való találkozás után sokan elvégzik még a köteles szertartást, de a televízió majd kigyógyítja őket, főleg, ha kevesebb kí- sértethistónát ad. Még van harminc ló a tanyán. De már reggel fél öttől az a probléma, hová menjen aznap az egyetlen kis szegény, ZT— 28-as traktor, amit megszerettek. Bár annyira megszerették volna már, hogy beleegyeznének egy második' megvételébe. De ez még újabb harcba fog kerülni.

Gj'ermekkorában még látott földburgyékat, földbe ásott lakásokat. A kastélyt 1945-ben széthordták, hogy nyoma se maradjon. Ez volt a jelszó. (No lám, mégiscsak voltak lelkesek is a nagy- szállásiak.) Családfőnek négy- hold, minden gyerekre egy hold. Kaptak az orosiak is. A rendeleteket telepes rádión hallgatták^ Ö a szákszövetkezeti alakuló gvű'és elől kiszökött az erdőbe. Nem akárt részt venni benne, Mikor hazajött, a

Világviszonylatban is párját ritkító kiadói vállalkozás, az év első negyedében az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenik a hatkötetes Világirodalmi Lexikon első kötete. A Lexikon fő- szerkesztője Király István, egyetemi tanár, szerkesztője Szerdahelyi István. A szerkesztő elmondta az MTI munkatársának:

— Hasonló méretű Világ- irodalmi Lexikon még sehol sem készült; a mi összeállításunk ugyanis — 30 ezer címszavával — még a tízkötetes szovjet- lexikon terjedelmét is felülmúlja. Az olvasó számára áttekintést, összefoglalást nyújt az egész külföldi irodalomról. Nemcsak az egyes alkotókra vonatkozó adatok találhatók majd meg benne gazdag bibliográfiai anyaggal, amely

felesége mondta: te lettél az elnök. Megválasztották. Háromszor utasította vissza. Rábeszélték. Azóta csinálja.

Átkísért Hete Sándorné- hoz, az igazgatónőhöz. Éppen a hetedik-nyolcadikosoknak volt óra. Megkértem a gyerekeket, írják fel, mi volna az első három legfontosabb kívánságuk. Hadd számoljak be most erről: huszonegyen voltak aznap a két felső osztályban, van tehát hatvanhárom kívánság előttem. Egy kis csoportosítás után megállapítható, hogy kilenc szemfüles gyerek mindjárt egy ötös találatot kíván a lottón, ha már kívánni lehet, két „kis szerény” pedig, hátha úgy biztosabb, megelégedett egy-egy négyessel. Mindjárt ezután a gépkocsira való kívánságok vezettek, hét darab. Feltűnő, hogy legtöbben a márkát is megjelölték: Fiat, Skoda, Sirály a vezető márkák a nagyszállási gyermek képzeletében. . Ketten motorkerékpárra áhítoznak. Hatan fogalmaztak úgy, hogy sikerüljön a felvételijük, de ha hozzáadom, hogy egy fodrász, egy varrónő, egy kereskedő, egy kocsifényező, egy pilóta, egy . „repülő” akar lenni, kettő „továbbtanulásáért’-’ jelent be Igényt, egy általában „jó állást” szeretne, akkor a pályaválasztási problémák vezetnek. Hát még ha hozzáveszem a hat darab kívánságot a lányok igazságosabb felvételi

a szerzők munkáinak magyar fordítására és a róluk szóló művekre is kiterjed, hanem irodalomtörténeti ösz- szefoglalás is minden nemzet irodalmáról, az irodalmi irányzatokról és korszakokról. Bő helyet kapnak irodalomtudományi cikkelr, verstani, stilisztikai stb. ismertetések, amelyek a legkülönbözőbb műfaji, esztétikai kérdésekben nyújtanak eligazítást. Ismertetjük az egzotikus népek- irodalmának versformáit, műfajait is, amennyiben ezekre vonatkozóan monográfiák állnak rendelkezésre, vagy más módon megközelíthetők.

— A most megjelenő első kötet az A—C-ig terjedő címszavakat foglalja magában mi % gy 1300 oldal terjedelemben. 80 képoldallal.

vizsgájáért. Hárman első helyén jelzik, hogy orvosi rendelő kellene a tanyára, öten több szórakozási lehetőséget, kultürházat sürgetnek. Boldogság a csalódban, az a kifejezés öt gyermek cédula jjín szerepel. (Bizony ezeknél italosak az apukák, mint megtudtam.) Egészséget, boldog családi életet kívánásra használta el egy-egy kívánságát hét gyerek. Antal Mária „bebútorozott lakást Pest környékén”, Szlk- szal Aranka „a lányoknak több tanulási lehetőséget”, ezenkívül egy-egy - gyerek focit, kerékpárt,' gitárt magának.

Tiszták, rendesek. Az iskola kopott, de jó állapotban. Az igazgatónőnek háromszáz csirkéje az udvaron. (Már befizetett egy nyíregyházi építkezésbe. Mi lesz a 3ŐÖ csirkével?)

Estefelé búcsúztam. Már sötétedet"?. A szép kis erdős domboldalon homályba bújtak a nyírjek Á fiatalok egy része valahonnan előkerült, még egyszer kezet fogni. Láttam a szemükön, hogy kérdezősködésemmel ' várakozást keltettem bennük: most már csak történik valami...

Én is azt várom. Például vehetnének magoknak akár egy buszt is. Pénzük van hozzá. Csak szervezető-águk nem. Ezért van olyan nagyon távol még Nagyszénás.

Tíz kilométerre csak. De negyven évnyi távolságban.

Geszt elyl Nagy Zoltán