Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

? oMat «rer rr OTA länuÄr 9« Külpolitikai összefoglaló IP Brandt Párizsba utazik Ili V Vietnatn-konierencia ülése 111 Ingói lagt leleplező cikke a Mirage-géj>ek izraeli vásárlásáról Brandt nyugatnémet kancellár pénteken Párizsba érkezik. A bonni kormányfő két napon át tárgyal. Minden jel arra mutat, hogy a meg­beszélések során semmiféle vihar nem várható. Ha a két ország kapcsolatait — enyhén szólva — nem is le­het a „forró barátság” kife­jezéssel jellemezni, pillanat­nyilag egyszerűen nincsenek olyan problémák, amelyek felforrósíthatnák a tárgyaló­terem levegőjét. Párizs nem egyszer kife­jezésre juttatta, hogy helyes­li Brandt „keleti kísérleteit.” Ez nem meglepő, hiszen a francia kabinet De Gaulle visszavonulása óta is számos pozitív lépést tett az európai szocialista országok felé, elég Schumann külügymi­niszter moszkvai látogatásá­ra utalni. Ugyanakkor a francia külpolitikában az utóbbi időben vannak bizo­nyos „atlanti” jelek is, nem utolsósorban a Washington és főleg London irányában tapasztalható francia közele­dés. Ezek a fejlemények nyil­vánvalóan megkönnyítik majd, hogy a tárgyalások afféle korrekt rutinlégkörben kerüljenek sorra és a meg­beszélések végén mindkét fél „kipipálhassa” diplomáciai naptára egyik bejegyzését. Pillanatnyilag ez a legtöbb, amit a bonni kancellár pá­rizsi útjától várni lehet. Ugyancsak a francia fővá­rosban megtartották a Viet­nammal foglalkozó négyha­talmi értekezlet immár 52. ülését. Az amerikai—saigoni fél magatartása miatt to­vábbra sincs semmi jele an­nak, hogy a tanácskozásokon valami előrehaladást lehetne elérni. A megfigyelők rámu­tatnak arra, hogy amíg foly­tatódik a „vietnamizálás” nixoni politikája, a párizsi megbeszélések eleve holt­pontra vannak ítélve. Maga a fogalom ugyanis azt jelenti, hogy a délkelet­ázsiai országban az amerikai jelenlét funkcióit nem csak polgári, hanem katonát érte­lemben is a saigoni bábre­zsim venné át. Ebből az kö­vetkezik, hogy Washington nem kompromisszum keresé­sével. vagyis nem a tárgya­lóasztalnál akarja rendezni a konfliktust, hanem azzal, hogy változatlanul megpró­bálja Dél-Vietnam népére kenyszeritení azt a rezsimet, amelynek léte és nemzetáru­ló politikája a vietnami há­ború legfőbb oka. Szenzációs tálalásban való­ban érdekes értesülést közöl a londoni Daily Telegraph. A lap szerint az izraeli tervek­ben nem csak az emlékeze­tes öt ágyúnaszád hazaszök- tetése szerepelt, hanem ha­sonló akció ötven Mirage tí­pusú harci repülőgéppel, méghozzá ugyanazon a na­pon. A Mirage-ügy, mint isme­retes, meglehetősen régóta húzódik Párizs és Tel Aviv között. Az ágyűnaszádokhoz hasonlóan ezeknek a gépek­nek az árát is befizette már az izraeli kormány, de a francia fegyverszállítási em­bargo miatt a leszállítás már nem volt lehetséges. A lon­doni lap szerint Izrael a Korzika szigetén tanuló nyolcvan izraeli pilóta segít­ségével akarta végrehajtani az akciót. A hír mindenesetre hozzá­járul ahhoz, hogy Tel Aviv kénytelen legyen tudomásul venni: nehéz, sőt valószínű­leg lehetetlen lesz megismé­telni az „ágyúnaszád-akciót.” Brezsnyev— Rudr guez MMiú Magyar felszólalások a moszkvai tudományos konferencián | Moszkva (MTI); A Lenin-centenárium je­gyében rendezett moszkvai tudományos konferencia csü­törtökön négy munífeabizoft- ságban folytatta tanácskozá­sát. A bizottságok munkájában aktív tevékenységet folytat a magyar delegáció. Friss István akadémikus, az MTA közgazdaságtudományi inté­zetének igazgatója az első. munkacsoport, vezetői közé tartozik. Nagy figyelmet keltettek a konferencia bizottságaiban a magyar küldöttség tagjainak előadásai. Ausch Sándor, a közgazdasági tudományok doktora, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia közgazdaság- tudományi intézetének osz­tályvezetője az átmeneti időszak lenini elméletéről tartott referátumot. Falusné Szikra Katalin, a közgazda- sági tudományok kandidátu­sa a lenini elvek fényében vizsgálta a munkatermelé­kenység .növekedőnek .pzei'e- pét a szocialista országok fejlődésében. Kiss íibor, a közgazdasági tudományok doktora, az Állami Tervhi­vatal főosztályvezető-helyet­tese a szocialista integráció alapvető problémáit ele­mezte. Washington, (MTI): Az amerikai hadügyminisz­térium csütörtökön bejelen­tette. hogy az Egyesült Ál­lamok légierejének vadász­bombázói szerdán a VDK Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára csütörtökön fogadta Carlos Rafael Rod- riguezt. a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága titkárságánaktagját.. Brezsnyev''' as '- Kodfigüéz között megbeszélés folyt a Szovjetunió és Külőa sokol­dalú együttműködésének fej­lesztéséről, a két ország ba­rátságának további elmélyí­téséről a szocialista közös­ség, az összes forradalmi erők egységének és összefo­gásának erősítése érdekében. területén egy katonai cél­pontot támadtak. A közle­mény szerint a támadást azután hajtották végre, hogy a VDK légelhárítása tüzelt „egy fegyvertelen amerikai felderítő gépre”. Amerikai légitámadás a VDK területe ellen Harmath Endre; 5. aLEKSZANDRA AGGODALMA Alekszandra tudta, hogy népszerűtlen, hogy nem fo­gadták be ebben az ország­ban és ez csak fokozta az amúgy is félszeg, idegileg kiegyensúlyozatlan és ideges természetű szívpanaszokkal bajlódó asszony ingerültsé­gét. Mikor egymás után négy lányt szült, nem csak a fér­je miatt esett kétségbe — hanem amiatt is, hogy okot adott ellenségei kárörömére. Amikor megszületett a várva várt fiú, öröme nem csak áz anyáé, a feleségé és a dinasztia érdekeit szívén vi­selő cárnéé, hanem az ellen­feleken felülkerekedő hiszté­riáké is volt. És amikor mái nyilvánvalóvá vált a cárevicí vérzékenysége. az újra le­győzött asszony mindent megtett hogy eltitkolja ve­reségét. De jött egy paraszt Pok- rovszkojeból, aki erős volt, magabiztos, reinkarnációja azoknak a régieknek, akikről Alekszandra egy XIV. szá­zadbeli kódexben egyszer azt olvasta, hogy közvetítenek az ég és a föld fejedelmei között. Ez az ember azt ígérte neki, hogy életben tartja egyetlen diadalát, a fiát és többször be is bizo­nyítottá, hogy megtartja ígé­retét. Raszputyinnak volt termé­szetes esze. Bámulatosán ha­mar megtalálta azoknak a gyenge pontjait, akiktől akart valamit. Azonnal fel­ismerte, hogy Oroszország cárnéját neki teremtette az isten, aki különben is szá­mos tanújelét adta jóindula­tának. Sokan azt mondják, a izibériainak Janus-arca volt. 'ülöp-Miller ennek érzékel­tetésére adta a róla szók' könyvnek „A szent ördög” címet. Azt hiszem, a Janus- jelző is kevés: á sztarecnek. mint a legtöbb tehetséges embernek, nem két. hanem sok arca volt. Le Carszkoje Szelokan mindig csak egyet mutatott — az Ur Emberéét. Tudta, hogy ez hatalma fő forrása és az egész életében botladozó itt sohasem botlott meg. A VÁLASZ KULCSA Ez egyben a valószínű vá­lasz Is arra az évtizedek óta divatos kérdésre: vajon Alekszandra Fjodorovna, Oroszország cárnéja, szeretőd­je volt-e Giigorij atyának, a muzsiknak. Amikor Rodzjan- ko, a duma elnöke és a sztarec egyik legnagyobb el­lensége megkérdezte Gore- mikin miniszterelnököt, mi a véleménye Alekszandra és Raszputyin kapcsolatának jellegéről, a különben jelen­téktelen öregúr alighanem élete legszellemesebb vála­szával tapintott rá á lényeg­re: Lubomir Strougal. az új csehszlovák miniszterelnök. — Svoboda csehszlovák köz- társasági elnök — a Cseh­szlovák Nemzeti Front köz­ponti Bizottsága elnökségé­nek javaslatára — dr. Lu­bomir Strougalt nevezte ki a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnö­kévé. (Telefoto — AP—MTI—KS) Á Mmiszlirlanáís ülése (Folytatás az 1. oldalról) Az általános rendezési terv nem csak a két város terü­letére, hanem a környékbeli településekre vonatkozó el­határozásokat is összefoglal­ja. A kormány a javaslatokat — mint irányelveket —- el­fogadta és felhívta az ille­tékes tanácsok végrehajtó bizottságának elnökeit, hogy a megvalósítás előkészületei­re a szükséges intézkedése­ket tegyék meg. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének jelentését az 1961-ben épült M—1-es főközlekedési útnak Buda­örs és Tatabánya közötti szakaszán keletkezett bur- ; kola ti é& 'pátya'Sforkezeü hi­bákkal kapcsolatos vizsgálat­tól. “ :TtfÖomóí?üf' vette, hogy a közlekedés- és postaügyi miniszter a vizsgálat megál­lapításai alapján a hibák ki­javítására és megismétlődé­sük elkerülésére a szükséges intézkedéseket megtette. Egy­ben felhívta a minisztert, hogy a Betonútépítő Válla­lattal és az Aszfaltútépítő Vállalattal megfelelő kártérí­tési összeget fizettessen be és ellenőrizze, hogy a hibás kivitelezésért személy sze­rint is felelős vezető állású dolgozókkal szemben a kár­térítési igényeket a vállala­tok a Munka Törvényköny­ve alapján érvényesítsék. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. — C est une question olinique (klinikai kérdés). Nem csak olyan szempont­ból volt igaza, mert a kulcs a cárevics betegsége, sót, nem is csak azért, mert ma­ga a cárné sem volt egész­séges. Hanem azért is, mert ez áz ember sehol másutt nem csinálhatott volna ilyen karriert, mint az akkori Oroszországban. Alekszand­ra és a sztarec viszonya po­litikai értelemben is klinikai tünet volt. 6. AZ IGAZ OROSZOK FELHÖRDÜLNEK Az Igaz Oroszok Szövetsé­ge elégedetten figyelte an­nak a férfiúnak a feltörését, akit ők juttattak be a palo­tába. Eddig tökéletesen úgy alakult minden, ahogy leg­szebb álmaikban elképzel^ ték. A „nyugatosok”, áz át­kozott liberálisok dühönghet­nek: a trónra egy jámbor, igazi orosz paraszt árnyéka vetődik. Ha minden jól megy. közei az idő, amikor Orosz­ország teljhatalmú uralkodó­ja államügyekbén — például a kinevezéseknél — is meg­hallgatja majd a muzsik ta­nácsát És a paraszt — hi­szen azért paraszt — azt mondja, amit parancsolnak neki. Csakhogy ném így történt. Bizonyos dolgok kétségtele­Ha'tóvadászat a „Fekete Párducok“ ellen Valaha a chicagói alvilág felszámolására mozgattak meg ilyen nagy rendőri erő­ket — vélekedett sok amerikai újságíró a „Fekete Párducok” elnevezésű néger szervezet el­leni akciók láttán. Csakhogy — mint hozzátették — a chi­cagói alvilág maga intézett kihívást a rendőrség és a vá­rosok biztonsága ellen. A Fe­kete Párducok viszont még semmit sem tettek, amikor a rendőrség módszeres akcióba kezdett fizikai megsemmisíté­sükre. Néhány hónap alatt 28 vezetőjüket gyilkolták meg, s a szervezet aktivistáinak nagy részét — mondvacsinált ürügyekkel börtön-be zárták. Fred Hamptont, a Fekete Párducok lllionis állambeli elnökét 14 civil ruhás rendőr kora hajnalban lakásán tá­madta meg. Azt állították, hogy házkutatást akartak tar­tani lakásán, de fegyvert használt a rendőrök ellen, akik „csak önvédelemből voltak kénytelenek viszonozni a tüzet”. Dr. Levjne, volt chi­cagói törvényszéki orvos vi­szont, akit a Fekete Párducok Hampton boncolására kértek fel, igy nyilatkozott: „Álmá­ban ölték meg...” A Fekete Párducoknak áz a „bűnük”, hogy rendkívüli vonzerőt gyakorolnak a né­ger gettók elkeseredett, a bé­kés polgárjogi küzdelmekből kiábrándult fiataljaira. Azt hirdetik: dr. Martin Luther Kingnek, a néger egyenjogú­sági mozgalom erőszakmentes akciókra buzdító vezérének meggyilkolása bebizonyította: lejárt a templomi zászlók alatti felvonulások ideje. Nai­vitás azt várni, hogy a faj­gyűlölők majd engedelmes­kednek a kongresszus által megszavazott, lei bú vők egész sorát tartalmazó polgárjogi törvényeknek. Ezzel szemben a négerek önvédelmét hirdet­ték meg. Arról beszéltek, hogy ha a fajgyűlölők erősza­kot alkalmaznak ellenük, erő­szakra erőszakkal kell vála­szolnak. Formaruhájuk feke­te pantalló volt fekete bőrze- kéveL Eleinte fogékonyak voltak a maoista propaganda iránt, később azután nézeteik mind tisztultabbak lettek, s felismerteik: a néger tömegek­nek egyesülniük kell, s tá- maszkodniok mindén olyan Amerikán belüli erőre, amely a demokráciáért, a haladás­ért küzd. E tisztulási folyamat során dolgozták ki azt a 10 pontot, amelynek alapján tevékeny­nül ismétlődnek a históriá­ban. A szellem, amelyet ki­engedtek a palackból, megint egyszer öntörvényeinek en­gedelmeskedett és nem azok akaratának, akik kihúzták a dugót. NYÍLT SZAKADÁS A Raszputyin-rejtély telje­sen tiszta sohasem lesz. Az okok, ennek a lényeges for­dulatnak az indítékai, most sem egészen világosak. Le­het, hogy a sztarec háta mö­gött már akkor is olyan erők álltak, amelyek céljai nem estek egybe azzal, amit ko­rábbi pártfogói akartak. De ha tárgyilagosak akarunk lenni, meg kell engednünk egy másik lehetőséget is. Azt, hogy a sztarec egyszerűen nem értett egyet az ultrák­kal és amikor azok kamatoz­tatni akarták a beléfektetett tőkét, a rá jellemző bumfordi nyíltsággal a szemükbe is vágta. Igaz, most már meg­tehette. Csak annyi bizonyos, hogj Raszputyin, karrierje első szakaszának végén szembe­fordult az Igaz Oroszok Szö­vetségével. „A zendülésekért — mond­ta a szervezet utolsó gyűlé­sén, amelyikre elment — csak azok felelősek, akik tu­datlanságban és sötétségben kednek. Ez a program — el­lentétben a közhiedelemmel — nem csak az önvédelemre korlátozódik, hanem fontos, mindennapi problémákkal is foglalkozik. így tanácsokat ad a néger fiataloknak, mit te­gyenek, ha Vietnamba szóló katonai behívó fenyegeti őket, s kiterjed a lakáskérdés meg­oldására, a munkanélküliség­re, az oktatásra, az Ínséges né­ger családok gyermekeinek reggeliztetésére és ebédelte­tésére. A szervezet széles körű érdeklődése folytán a legjobb úton volt afelé, hogy politikai párttá váljék és egyesítse a négermozgalom legradikáli­sabb, a marxizmussal rokon­szenvező elemeit. Ez a magyarázat arra, hogy a rendőrség olyan brutálisan csapott le rájuk. A Nixon- kormányzat aggodalommal észlelte a Fekete Párducok térhódítását az amerikai nagyvárosokban. Attól tar­tott, hogy a néger töme­gek szervezkedése a fajgyű­lölet elleni akcióik kiéleződé­séhez vezet. Pedig Nixon, aki a „törvény és rend” jel­szavával került be a Fehér Házba, propagandaszempont­ból maximálisan igyekezett kihasználni, hogy hatalomra jutása után az Egyesült Álla­mokban nem voltak a john- soni időkhöz hasonló néger­zavargások. A Nixon-kor- mányzat ezért a megelőzéshez folyamodott Hogy megfélem­lítse a négermozgalmat, rend­őri hajszát indított annak legveszélyesebbnek ítélt osz­taga, a Fekete Párducok szervezete ellen. A rendőrterror azonban, a jelek szerint, az ellenkező ha­tást éri el. A brutális akciók, a közönséges gyilkosságok csak növelik a néger gettók gyűlöletét a rendőrség ellen. Még inkább hozzájárulnak ahhoz, hogy megszűnjön minden illúzió az erőszak- mentes mozgalmak iránt. Ha ugyanis a rendőrség nyers erőt alkalmaz, s ez ellen a törvények nem védik meg a néger egyenjogúsági mozga­lom aktivistáit, természetsze­rűleg adódik az egyetlen ki­út: az önvédelem, amit a Fekete Párducok hirdetnek. A rendőri akciók brutalitása a néger radikális erők igazát bizonyítja a tömegek szemé­ben. A rendőri hajtóvadászal- nak van még egy jelentős kö­vetkezménye: megmozgatja a négerek mellett a fehérek egy részét is, elsősorban a fiatalokat. S ez, a néger—fe­hér radikális összefogás ki­bontakozása a Fekete Párdu­cok melletti tüntetésekben olyan jelenség, amelyre fel­figyelnek mindazok, akik fi­gyelemmel kísérik az óceánon túli eseményeket. A. S. tartják á népét. Micsoda nyomorúság! Nincsenek kór­házak, nincsenek iskolák — semmi nincs, csak kocsmák vannak. Ahelyett, hogy programokat szerveznénk és a zsidókat vádolnánk min­den rossz miatt, önmagunk­kal kellene szembenéznünk.” Ezzel kezdődött a nyílt Szakadás. Ekkor azonban még sokan biztosak voltak benne, hogy egy alapos fej­mosás — mondjuk, valame­lyik nagyhercegtől — majd észretéríti a renitens pa­rasztot. Csakhogy ennek a parasztnak már a nagyher­cegeknél is sokkal magasabb pártfogói voltak és a követ­kező ütközet nem sokáig vá­ratott magára. 1911-ben megüresedett a tobolszki püspökség. Az Igaz Oroszok elhatározták; fel­használják a szibériait annak elérésére, hogy az ő jelöltjük kapja meg ezt a méltóságot. Raszputyinnak talán soha nem jutott volna eszébe, hogy megpróbáljon beavat­kozni egy ilyen ügybe — az ötletet kétségtelenül a szö­vetség adta néki. De Tobolszk annak a kormányzóságnak a székhelye volt, amelyhez Pokróvszkoje is tartozott. Raszputyin szívügyének érez­te a dolgot és a maga sza­kállára cselekedett. (Folytatjuk»

Next

/
Thumbnails
Contents