Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
< rí'oafi RELET-MAGYARORSZÁG 197«. Január ü. Korunk mezőgazdasága Korszerű gazdálkodás szakszerű vezetés Tapasztalatok a tiszavasvári Petőii Termelőszövetkezetből I Ez evben ünnepli húszéves fennállását Tiszavas- váriban a Petőfi Termelőszövetkezet. A jubileumi évfordulót a februárban sorra kerülő zárszámadás alkalmával ünnepli meg a szövetkezet tagsága. A két évtizede működő tsz 250 tagja 2560 katasztrális holdon gazdálkodik. Ebből 1960 a szántó, 53 gyümölcsös. 40—40 hold a szőlő és a kertészet 114 halastó & 182 hold a rét-legelő. Vagyonuk bruttó értéke meghaladja a húszmilliót, melyben a szövetkezetét terhelő hitel már alig több, mint másfélmillió. Árbevételük 1968-ban majdnem tízmillió forint volt. az elmúlt evben — hozzávetőlegesen — 13 millió 600 ezer és jövőre 14 és félmilliót terveznek. Az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem az elmúlt évbe^ közel kétezerrel haladta meg az előző évit. Növekvő műtrágya^ f elhasználás es eredményei A Petőfi Termelőszövetkezet rátért a korszerű gazdálkodás útjára. A korszerű agrotechnika fokozatos bevezetését példázza többek között az állandóan növekvő mütrágyafelhasználás is. Míg 1968-ban hétszázezer forintot fordítottak erre a célra, ez évre már 850 ezret szántak műtrágya vásárlásra. A közös művelés alatt lévő területen az elmúlt évben egy katasztrális holdra • átlagosan 346 kiló műtrágya jutott. Ez évben pedig már elérik a négy mázsát. A fokozódó műtrágyafelhasználás eredménye is, hogy a holdanként! 16 mázsás búza termésátlaggal az első helyen állnak a tiszavasvári termelőszövetkezetek között. A búzánál például tavaly holdanként már 400 kiló vegyes műtrágya jutott, ez évre öt, öt és fél mázsát terveztek. Jelentősen növekedett a termésátlag a nagyobb területeken termelt dohánynál, cukorrépánál és kukoricánál is. Dohánynál 1968-ban 8,9 az elmúlt évben pedig már 10,5 mázsás az átlagtermés katasztrális holdanként. Cukorrépából 184 mázsáról 217,3 mázsára, kukoricából (májusi morzsolt- ban kifejezve) 15-ről 17 mázsára növekedett az átlag, de az idén már 20 mázsára számítanak. teladat: korszerűsíteni a gépparkot A gabonabetakantásl teljesen gépesítették. Két kombájnük van. Az elmúlt évben egy gabonakombájnra szerelhető kukoricabetakarí- ló adaptert is vettek és egy TTV—32-as típusú vetőgéppel is gyarapodott a géppark. összesen tizenöt traktorral és ugyanannyi pótkocsival rendelkeznek. Van két orkán j árvazúzó, két tehergépkocsi és egy mikrobusz is. Bár a gépparkállomány számszerint kielégítő, a teljesítmény szempontjából még akad tennivaló. Javarésze ugyanis kiöregedett, sok a meghibásodás miatti kiesés. Ennek ellenére a betakarítást — jó szervezéssel — saját erőből, idegen gépek és szállítóeszközök igénybevétele nélkül oldották meg. Sőt az elmúlt évben 350 ezer forint értékű bériuvarozást is elvégeztek. A gépesítés fokozása érdekében gondosan felmérték az igényeket, s csak ennek megfelelő típusokat vásárolnak. A tavaly képződött amortizáció^ alapot, negyed- millió forintot ez évre hoztak át. Ebből vásárolnak még egy MTZ-t, két pótkocsit, egy trágyaszórót és egy korszerű — RSNA típusú — permetezőt a gyümölcsös és szőlő korszerű növényvédelmére. Folyamatosan korszerűsítik a javítóműhelyt, amelyben állandó jelleggel már hárman dolgoznak. A hegesztőkészülékhez és a fúrógéphez vásárolnak még egy ' esztergapadot is. Sok probléma van az üzemanyagtárolással Ezt is korszerűsíteni akarják; kúttal ellátott üzemanyagtárolót építenek még ez évben 130 ezer forint költséggel. Ezt gazdasági megfontolások is indokolják, mert a korszerűtlen tárolással rengeteg üzemanyag vész el. Kiszámították, hogy a beruházás költsége rövid időn belül megtérül majd. Sertéskombinát öl tsz közös vállalkozásában Az elmúlt két év alatt jelentősen korszerűsítették az állattenyésztést. A régi, száz férőhelyes. magtárpadlásos istálló és az ötszázas befogadóképességű juhhodály mellett megépült egy 114 férőhelyes növendékistólló. egy 300 férőhelyes sertéshizlaíó és egy harminc férőhelyes sertésfiaztató. Mindegyikben víz, villany és csillepálya, csillékkel, az etetés és trá- gyakihordás fizikai munkájának megkönnyítésére. Jelentős, bár nagy kiesést jelent, a fejősteheneknél a negatív állomány létrehozása. A szelektálásnál ugyanis zömmel a nagy tejhozamú tehenektől kellett megválni. Az állományt növelték: 37- ről 50-re, zömmel fiatal, elő- hasú állatokkal. Így a tejhoTöbb növényvédőszer kis csomagolásban A kertészkedők, kiskert- tülajdonosok részére a Budapesti Vegyiművek a tavalyinál lényegesen több műtrágyát és növéhyvédősZert készít kis csomagolásban. Először kerül az üzletekbe a ' 20 dekás Ditrifon növényvé- dőszér, amelyből összesen 20 0Ó0 tonnát gyártanak. Újdonság a Safidon permetezőszer, ebből 25 tonnányit árusítanak kis adagokban. Egykilós csomagokban hozzák forgalomba a Hungária gyomirtót és permetezőt. Egy- kilogrammos adagokban kerül az üzletekbe a Hungária L—2-as porozószer is. Az AGROTRÖSZT vállalatai az idén külföldről is hoznak be olyan készítményeket, amelyek kiegészítik a Budapesti Vegyiművek választékát. A kiskerttulajdonosok számára nagyon fontos a kálisó, ezt az idén 5—10 kilós adagokban is árusítják zam két éven át átlagosan évi 2700 literrel stagnált. Ez évben azonban már 2800— 2900 litert terveztek, s jövőre — számításuk szerint — elérik a háromezer literes évi átlagot tehenenként. Mindezt természetesen korszerű takarmányozással akarják biztosítani. A gazdaságos egyedi etetés bevezetése mellett (tejelőtáp adagolás a hozamnövelés lehetőségénél?: maximális kihasználásáig) nagy gondot fordítanak a minőségre. Előtérbe kerül a silóetetés és általában a fehérjedús takarmányok, pillangósok arányának növelése. Hizlalásnál az adott lehetőségeket igyekeznek maximálisan kihasznál- nálni. Ugyanezt akarják érvényesíteni a sertéstenyésztésnél, ahol a lehetőségek korlátlanok. Legújabb terv: egy sertéskombinát megépítése, melyet öt termelőszövetkezet közös vállalkozásban valósítanak meg. Ennek a költsége — a hozzá épülő takarmánykeverő üzemmel együtt — mintegy 25 millió forint lenne. Építését még ez évben meg akarják kezdeni, s jövőre befeje?pi. A gazdaságosságra, az észszerűbb termelésre való törekvés szinte minden ágazatban érvényesül. A juhállománynál például már 1968- ban rátértek az évi kétszeres bárányoztatásra. Tudniillik a tejes bárány (a 14 kilón aluli állat) igen keresett exportcikk. Kilójáért 34 forintot fizetnek! Jelenleg 250 anyajuh van. ezt az állományt 400-ra fejlesztik fel, hiszen a férőhely is megvan hozzá. A 114 holdas halastónál az egy kiló hal előállítási költsége nem haladja meg az országos átlagot, (tizennégy és félforint,) de lehet jobb is, ha kellően be van népesítve és saját maguk tenyésztik az ivadékot is. Az elmúlt évben például halivadéi? vásárláséra 200 000 forintot költöttek. Igen nagy szükség lenne egy 6—7 holdas területű ivató-nevelő tóra. Nem lesz foglalkoztatási gond A fokozott gépesítés ellenére sem lesz foglalkoztatási gond a tiszavasvári Petőfi Termelőszövetkezetben. A felszabaduló munkaerő bőven talál elfoglaltságot a kertészetben, a termőre forduló szőlőben és a gyümölcsösben. Több szakemberre is szükség lesz. Ezen a télen már traktorosképző tanfolyam kezdődött a szövetkezetben. S hogy a tagság mennyire osztozik a vezetőség elképzelésében. azt a tények is igazolják. ...Elenyészően kevés volt azoknak a' száma, akik nem teljesítették 1969-ben a száznyolcvan, kötelezően előírt tízórás munkanapot. Mert a korszerű, nagyüzemi szövetkezeti mezőgazdálkodást csak hozzáértő, fegyelmezett emberekkel lehet megteremteni. Tóth Árpád FEBRUÁRBAN mezőgazdasági könyvhónap Könyvkiallítasok, szakelőadások, író-olvaso találkozók, könyv- és l'olyóiratan- kétok, könyvbemutatók, árusítással, filmvetítéssel. Január 31-én — az idén ti- zenharmadszor — Szekszár- don nyitja meg dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a mezőgazdasági könyvhónapot. S mivel ez az esemény egyúttal a Mezőgazdasági Könyvkiadó fennállásának 20. évfordulója — érthető, hogy gazdag választékkal, sok érdekes, hasznos könyvvel lépnek a közönség elé. Ezenkívül az Akadémiai, á Műszaki, a Közgazdasági és Jogi, valamint a Kossuth Könyvkiadó könyvei is szerepelnek a választékban. Összesen harminc könyv — több, mint másfélszázezer példányban. Olyan művek jelennek meg erre az alkalomra, mint a Horváth Sándor szerkesztette Magyar mezőgazdaság zsebkönyve, Kerekes József Gyógynövénytermesztés, Barabás Endre Takarmányozás, dr. Haracsi Lajos Erdészeti növénykórtan, kiadják a kertészek, a méhészek, és a legelőgazdálkodás zsebkönyvét, növénynemesítési, gombatermelési, állattenyésztési szakkönyvek, ismeretterjesztő írások látnak napvilágot. Érdekes kezdeményezés a Natura sorozat megjelentetése e sorozat Könyvéinek“' célja a szórakoztatva tanítás, az ismeretterjesztés. A Natura sorozatban jelent meg M. Ionescu: A zöldség, a gyümölcs és a szépségápolás. Gombos Zoltán: Budavári kertek és Kapcsi György: Madarat tolláról című könyNem csak üj, hanem .már néhány hónappal korábban megjeleni könyveket is propagálnak, mint a hatodik kiadást megért Hajas—Rá- zsó féle Mezőgazdaság számokban, vágj' a negyedik kiadásban megjelenő Tí- csénszky Marianna könyvét, a Virág a házban, és a ház körül rímül. Az idei mezőgazdasági könyvhónapnak a könyvek általános megismertetésén kívül más célja is van. Nevezetesen az üzemi kézikönyvtárak megteremtése, szorgalmazása. Már évekkel ezelőtt ajánlották — konkrét javaslattal — a mezőgazdasági üzemeknek, hogy alap- és szakkönyvtárat, valamint bfi- gádkönyvtárat állítsanak fel, A jól választott és használt könyvállomány szinte munkaeszköz lehet, amely segíti a különböző munkakörök ellátását. Az alapkönyvtárat most újból gazdag választékkal egészíthetik ki az üzemek, általános szakkönyveket ajánlanak: a vegyszeres gyomirtás gyakorlatáról, a mezőgazdasági gépek üzemeltetéséről, a vízgazdálkodásról, a vetésforgókról, a növényvédőszerekről, a mezőgazdasági. építészetről. A szakosított könyvtárakban a növénytermesztési, a kertészeti, az állattenyésztési és a gazdaságtudományi szak- könyvek speciális ágazatok fokozott szakirodáim! igényeinek kj elégi lését szolgálják. Á brigádkönyvtár a szakmunkásoknak szól — gépkarbantartásról, gépjavításról, építészetről, szarvasmarha-, sertés-, juh-, baromfi- és kisállattenyésztésről, egyes növényfélék termesztéséről. Fehér húsú borjúhizlalás a nyírlugosi Szabadság Tsz-ben A Szabolcs-Szatmár megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat kezdeményezésére a hagyományos itatásos módszer medett már szoptató automatával hizlalnak a nyírlugosi Szabadság Tsz- ben. A francia gyártmányú „Mamette” szoptató automata előnyei, hogy a táptej fogyasztása szükséglet szerinti, hőmérsékletének és koncentrációjának beállítása korszerű. A dolgozók esetleges ilyen irányú tévedései kizártak, szemben a korábbi itatásos módszerrel. Megállapítható, hogy az így adagolt táptej jobban megfelel az egészségügyi követelményeknek. javul a borjak fajlagos takarmány-felhasználása, eredményesebb a napi súly- gyarapodás, és rövidebb a hizlalási idő. Nem utolsó szempont, hogy csökken a hizlalás munkaerő-szükséglete, és a tejkonyha hiányában annak korábbi beruházási költsége. A szoptató automata készülék kezelése és működése egyszerű. Üzemeltetéséhez 380 V áram és vízvezeték szükséges. Az automata egyszerre 100 borjú kiszolgálását és hizlalását látja el. Meg kell jegyeznem hogy borjúhizlalás helyett bárány automata hizlalására is alkalmas. A készülék egyszerre egy adag táptejet készít, csomómentesen kikeverve. Ameny- nyiben a borjak táplálkozásával. a mennyiség egy bizonyos határon túl lecsökken, úgy az automata beindul, és egy újabb adaggal pótolja az elfogyasztott mennyiséget. A hagyományos hizlalási módszer ismertetésénél utaltam a borjak rekeszei, tartására. Az automatával való hizlalás esetében ez megszűnik és az igénynek megfelelő istálló azzal. — hogy a készüléket középre helyezzük és mindkét irányban, tehát előtte és utána lerekesszük — két önálló istállórészre különül. Mindegyik oldalon 50—50 darab borjút helyeztünk el, melypek kiválogatását a hizlalás beindulásáig való tejen tartását, kamillazlatásat a korábban elmondottak szerint végezzük. Nem lehet eleggé hangsúlyozni itt a borjú alapanyagnak megfelelő fajtában, korban, minőségben és átlagsúlyban való helyes kiválasztását. Koros, már kérődző borjakkal ne kísérletezzünk, mert ezek nem váltják be a fehér húsú borjúhizlalás követelményeit. Az almozás kérdése itt is probléma, ezért bármivel almozunk, rendszeres ellenőrzéssel akadályozzuk meg a rosttartalmú anyagok bevitelét a szervezetbe, mivel színesítik a húst. Az istálló enyhe fél homálya. a kékre festett falak és ablakok, esetleg ké1 vagy lila színű papír hasz nálata nyugtatólag hatnak ; hizlalásra, segítik azt. Az automata jobb és bal őlda- lárt helyezkedik el a 3—3 rögzített gumiszopóka. E két szoptató oldal mentén helyezzük el a bórjúállást. Ez egy megfelelő magasságú deszkakerítés, a borjak fejének megfelelő nyílásokkal az egyes rögzített gumi- szopókákkal szemben. A gép üzembe helyezésül 45 C-fokra melegíti a tartályban lévő és menetközben állandó pótlásra kerülő vizet. Ez beinduláskor körülbelül egy őrá időt igényel. A felmelegített víz- és teremhőmérsékletű tejpor keverésével kikerülő tejpor adagolását. Az egyes bekötések kiiktatásával és a gép üzemeltetésével történik, amikor is, külön vizsgáljuk az adagolt víz.mennyiséget. majd más bekötések kiiktatásával az adagolt tejpormennyiséget. A kapott eredményeket méréssel ellenőrizzük. A koncentráció beszabályozását mindig előzetes számítások alapján végezzük, kiindulva abból, hogy egyszerre az automata 125Ö gramm felmelegített vizet szolgáltat. Ha 100Ö gramm vízhez a korábbi gyakorlat szerint 120 gramm tejport használtunk fel, úgy kiszámítva ehhez a mennyiséghez 156 gramm tejpor látszik szükségesnek, és a beszabályozást is ennek megfelelően keli végezni és többször elleiiő- ízni. A felhasznált víz minősége itt is vasion tartatomra és szennyezettségre vizsgált tegyen. Ha a víz kémiái eredménye nem kielégítő. úgy a legjobb adottságú istállóban is eredménytelen lehet a fehér húsú borjúhizlalás. Arra törekedjünk, hogy a borjak hizlalási induló súlya 55—65 kg között legyen, A hizlalás beindulásakor, amikor az automata már termel, minden borjút a gép két oldalán lévő borjúálláshoz vezetünk, és a gumiszopókát a szájába adva tanítjuk szoptatni, majd a borjut jelzőkrétával lejelöljük. Ezt 2—3 napig ismételni kell. Természetesen lesz egynéhány borjú, amelyik nem tanulja meg a gépi szopást, ezeket selejtezni kell. Az első napok nehézségei után a borjak. maguk önállóan szopnak a nap bármely szakában körülbelül naponta 6—7 alkalommal. Az így elfogyasztott tejkeverék menv- nvisége koruktól függően 300—1500 gramm lehet. Ellenőrző mérlegelést a hizlalás 3Ö. és 8Ö. napján végzünk selejtezéssel. A tejkeverékkel érintkező gépi részeket, valamint ita- tóállásokat naponta tisztítani kell. A szopókák és a katéterek mélég vízzel való mosása hetedként egyszer. Az esetleges üzemeltetési hibák elhárítása és a gép kezelésé a vállalat termelésfejlesztési előadójának feladata. Tarlós üzemi hiba esetén a hagyományos itatásos technológiát ""’mázzuk. Dénárt látván oki. agrármérnök
