Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
KfflLBt-MAOyARORSiAe t, sfSsS Hátrányos helyzetben Huszonnégy gyerek tanulása -- gondokkal Derűsebb így a tanulás a „tévé tanár bácsi” mellett. Egyelőre megtalálható a térképen, legalábbis a vas- útin. Szerencsés tanya, meg-' ál) a vonat. De a ligettanyaiak első S2ava az volt: — Igaz, hogy meg akarják szüntetni a megállót? Nem tudtunk mit válaszolni. Arra sem, miért item fűtik az idén az öreg vasúti kocsit, ami Váróhelyül szolgál. Fáznak a gyerekek. Harmincötén járnak be a községbe, Ófehértóra iskolába. Ök már szakrendszerű oktatást kapnak, felső tagozatosok. De rtlég kell dolgozni érte... Sok a túlkoros — Korán kelnek, későn fe- küsznek — mondják a szülők. Fáradtabbak, mint a falubeliek. Mégis jó, hogy bent tanulhatnak. Több tudás ragad rájuk, ami szükséges, Ha tovább akarnak tanulni szakmunkásképzőben, vagy középiskolában. A kicsik, az alsó tagozatosok a tanyai iskolában tanulnak. Balogh Zoltánná tanítónő elégedetten mutatja meg a jól felszerelt tantermet, a szemléltetőeszközöket, a diavetítőt, a fővárosi tervezőintézet ajándéktévéjét. A tanyákon még ritkaság- számba menő vízcsapot. — Tavaly kaptuk — magyarázza. Vízvezeték van a háromszobás nevelői szolgálati lakásban is. Villanyt már korábban kapott Ligettanya, nem újdonság a házakban a televízió. Más ez a tanya, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. De még ma is tanya. — Sajnos sok a túlkoros gyerek. Van olyan második osztályosom, aki 14 éves, és nem jut előbbre. Többen két, három év alatt birkóznak az e'ső osztállyal. Nem született buták a gyerekek, olyanok a körülményeik... — Sok az eljáró munkás. Az édesanyák, tíz közül kilenc a Búzakulász Tsz-ben dolgozik Ninés, aki vigyáz 2on a gyerekekre. Kevés idő jut segíteni őket a családban — íólytatja a tanítónő. Hiányzik az óvoda igazságtalanság lenne közönnyel vádolni a szülőket. A tanítónő is hangsúlyozza, a családlátogatások, a beszélgetések meggyőzték arról, hogy a szülők többsége törődik a ©'érékekkel. Megriadják a tanácsait, eljárnak a szülői értekezletekre. De a munka, a ház körüli elfoglaltság nem enged többet... Más lenne a helyzet, ha létezne égy óvoda, napközi... — Nagyon megérzik a gyerekek. Van olyan is, aki- __ nek az iskoláskorig nem volt ceruza a kezében. Fejletlen a kézügy ességük, a logikus gondolkodásuk, nem élénk az érdeklődésük... — sorolja az óvodahiányból származó hátrányokat a tanítónő. Kegyelemre, közösségi viselkedésre nevelni is nehezebb az ily eh gyerekeket. Sokszór az első hónapok olyan munkával telnek el, amiket az óvodában — a falusi, városi gyerekek már elsajátítanak. Már az óvodáskorban megkezdődnek lerakódni a hátrányok. A tanyai életforma és viszonylagos zártság a gyermekek környezetismeretén, lassabban táguló világképén hagy nyomokat. Sokan akkor lépnek túl a tanya határán, amikor az V. osztályba viszik őket beiratkozni a községi iskolába. Megfigyelhető, hogy a ligettanyái bejáró felsősök osztályzata általában egy jeggyel gyengébb a községbeli gyerekekénél. Vannak persze , akik tartják a jó eredményeket, két gyerek a közelmúltban egy nyíregyházi iskolába került, mert a szülők ideköltöztek. Azóta sem romlott az osztályzatuk. Az alapozás nem rossz az iskolában, de az iskolán kívüli körülmények nem mindig kedvezőek. Külön probléma a pigány- gyefekek tanulása, akik nagy többsége túlkoros. A huszonnégy ligettanyai kisiskolás közül tizenegy cigánygyerek, nyolcan-tfzen, sőt tizenegyen vannak testvérek. A napközis tanulási lehetőség egyedüli mód lenne számukra, hogy ne kallódjanak el. Otthon nem tudnak tanulni. A tanítónő előléptetése S hátrányos ' heiyeetbetf an-e a tanyai pedagógus? Balogh Zoltánná nem érzi magát hátrányos helyzetben. Nevelői lakásuk kielégítő, bár télen a fűrészporos kályha fűtése körülményes. Re méli a jövő telet már cserépkályha mellett tölti fér jével, két kis gyerekével. II letményíöldjét, amit a tsz bői kapott, nem dicséri, tá vol egy homoksivatagba: kapta. Az idén valószínű neír is tart rá igényt. Ezeket a bajokat leszámítva elégedett Most kapott rendkívüli előléptetést. Úgy érzi az iskolán kívüli társadalmi elfoglaltságait is figyelembe Veszik, értékelik, ö egyedül végzi azt. amit egy faluban többen: népfrontelnök, népművelési ügyvezető, könyvtáros, polgári védelmi előadó... , Páll Géza MINISZTÉRIUMI ALLASrOGLALAs a tanulók értékeléséről, osztályozásáról Árulkodó köntös Pedagógusokat, diákokat és szülőket egyaránt érdeklő és érintő kérdésekről, az értékelésről, a diákok osztályzáséról és ellenőrzéséről tett közzé állásfoglalást a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztálya. A dokumentum egyebek közt megállapítja, hogy az értékelést nem lehet leszűkíteni az elmarasztalásra. Helytelen, ha az értékelés módszerei félelmet keltenek a gyerekekben, továbbá ha a tanórai munka intenzivebbé tétele helyett az otthoni tanulás kerül előterbe. Szép kivitelű „Carmen” női hrokalkontöst árusították 280 forintos áron a Textilruházati Vállalat Zrínyi Ilona utcai modellházában. Még vagy 40 darab volt eladatlanul, amikor ellenörök jelentek meg a modéllházban és szakértői szemmel megvizsgálták az első osztályú árut. Megállapították. hogy béléshiány és csekély felhajtás miatt nem lehet tovább első osztályúként forgalomba hozni a köntöst, csak úgy, ha leminösíük másodosztályúvá. Az ellenőrzés jegyzőkönyve alapján a vallalat vezetői — bár a köntös a szabad árformába tartozik — levélben értesítették az ellenőrző szervet, bogy a lemlhŐsltést végrehajtották. Az ide vonatkozó rendelet szériát 5 százalékkal kellett volna olcsóbban adni a köntöst, tehát a lentinősítés után 280 helyett Csak 266 forint lett volna a köntös értéke. Ügyelni kell, hogy egy-egy iskolán belül a követelmények egységesek legyenek. A továbbiakban az állás- foglalás kimondja, hogy ti- lós beszámoltatást tartani félévkor vagy év végén a félév illetve az egész év anyagából. A pedagógusoknak kellő differenciálással kell elérniük, hogy a házi feladatot minden tanuló képes legyen önállóan megoldani. A tanítás-tanulás legfőbb célja á teljesítményképes tudás, tehát az Ilyen tudás mértékét kell osztályozni — mutat rá a dokumentum,' Az ellenőrök megbíztak a vállalat vezetőinek levelében. Pár nappal később azért mégis benéztek a modellházba, é■ amit tapasztaltak, az minden várakozásukat felülmúlta, mert ilyen „furfangosan” még egyetlen intézkedésüket seift hajtották végre. A leitllhósítés úgy történt, hogy az I. osztály ü római számú jelzéshez odaírtak még egy számot, tehát II. osztályú lett a köntös. De az ár maradt 280 forint. Már említettük, hogy ez az árulkodó köntös a szabad árformába tartozik. Úgy gondoljuk, az első osztályba súroláskor és az ármegállapításkor úgy kalkulált a vállalat, hogy termékén a tisztességes haszon meglegyen. De minthogy ft minőség nein érte cl az első osztályú szintet, így ellenértékeként sem lehet első osztályú árat kérni érte. BALOGH JÓZSEt Izem. telő nélkül Favágás géppel — ISem idénymunka Huszonkét év az erdőn Csak a fűrész zümmögése töfi meg a csendet. Mellette egy-két fejszecsapás hallatszik. A téli erdő hallgat, s benne, a fák között a fűrészes, fejszés érHberek az ; rjprreti. de A favagas mar nem a regi. A magasan meredő fára nem az egymást váltó fej- sZecSapások mérik a halált, hanem a zümmögő benzin- motoros körfűrész. Egy ember fogja, odaáll a fa mellé, s belemélyeszti a fűrészt a fa tövébe. Kivág egy cikket belőle — mint a cukrász a kerek tortából egy szeletet —, majd a másik oldalához megy, s újra belemar a fű- -ész a fatörzsbe. Megremeg, enyhén hajlik a fa, majd lassú zuhanással, méltóság- teljesen elterül, odasorakozik társai mellé. Négyezer nyereség Nem idénymunka már a favágás. Az erdőgazdaságnak állandó munkásai vannak, akik egész éven át „űzik” ezt a mesterséget. Fakitermelő a hivatalos nevük. —- Özem mar az erdő, csak nincs teteje — mondja kísérőnk, Dombrádi Lajos, a fakitermelési osztály csoport- vezetője. Munkabrigádok, szocialista brigádok járják az erdőt. Egy csoportban 7—9 ember van, no meg a legjobb „munkás”, a körfűrész. A munka is átgondoltabb. Teljesítménybérben dolgoznak, igazodni kell egymáshoz, hiszen mindnyájuk keresete ettől függ. Az első brigád, amelyikkel találkoztunk, a baktai erdőben munkálkodott. Környékbeliek, csak úgy, kerékpáron járnak dolgozni. — Megfizetik a kerékpárkopást, kilométerenként 25 fillért adnak — mondja egyikük. — A keresettel meg vagyunk elégedve — szól a másik. — A múlt hónapban rosszabb részt fogtunk ki, kevesebb volt a teljesítmény, de átlagban megkeressük az 1800—2000 forintot. Nyereséget is négyezret vittem haza. — Mar 22 éve vagyok a* erdőn — beszél a brigádvezető. — Megszoktam, megszerettem. Kinn van az ember a levegőn, de nálunk mégis kevesebb a beteg, mint a városiaknál. Csak éppen az időjárásnak fiefll lehet parancsolni. Igaz, a mostani télre nem nagyon panaszkodhatunk. Adnák, ha vinnék A megye másik nagy őse- széfüggo erdősége Terem környékén van. Az akácosban itt is tarvágást végeznek, vagyis minden fát kivágnak. Gallyalják, darabolják a fát, a méretre vágott darabokat égyhélyré viszik, sőt még a kérgétől is megtisztítják. így kívánja a megrendelő, a bányászat, s már itt szállításra készen rakják halomba a későbbi bányaöszlopokáfc. A maradékból, a rosszabb minőségű fából lesz a tűzifa. A főerdész közben bosijogilag rendben ! Egy panaszos — aki tulajdonképpen nem a panaszának Orvoslása miatt kereste meg szerkesztőségünket, hanem csak emberi meghallgatást kért. F. J-né ugyanis tudta, hogy munkahelye nem követett el törvénysértést, amikor szerződését uem hosz- s/.abbította meg hanem 1969. november lő-ért munkaviszonyát megszüntette. Mégis úgy érezte, hogy eleiének eddigi göröngyös útján a mosta -í körülmény a legnagyobb ■„átyi Olyan szakmától : tllett megválnia, amelyet igazán megszeretett. Az alig harmincegy néhány é es fiatal asszony állami gondozásban nőtt fe). az intézel a kőműves szakma elsa- jaL fa adott lehetőséget. Nem .olytállá ezt a szak mát, eg.v budapesti fonodába jelentkezett tanulónak. Felvették, s a Kelenföldi Tex- tilkombinét pártbizottságának lapja *" CSÉVE 1Ó54 február lö-i árnában az akkori Balo-b Túliáró’ a következőké írta- „Augusztus 14-ér rült üzemünkbe. Hamar megszerette á munkakörét, könnyen tanult, mégis elcsodálkozott, mikor tanítója alig egy hónapra, szeptember közepén azt mondta: — Már annyit tudsz, hogy felszabadulhatsz. A vizsga napján nekigyür- kőzött, minden akaratát ösz- szeszedte és 99,4 százalékos teljesítéssel szabadult fel. Szabadulás után több gépen dolgozott. Szíve azonban mindig a hármas-négyes gépekhez húzta vissza. Beszélt a művezetővel, s rövid idő múlva ezeken dolgozott. Sorsa azonban úgy hozta, hogy Budapestről Debrecen- bé került, ahol ezt a szakmát nem tudta tovább foly tatni. Férjhez ment. Szeretett volna dólgozni. de férje felfogása sZériftt: égy dolgozó hő nem lehet tisztességes, így a családi béke kedvéért otthon maradt. De csakhamar vonzalma támadt egy szakma iránt, s é szakma a kereskedélefn Vőlt. Először csak arra mert gondolni, hogy takarítónőnek jelentkezik egy boltba, s majd egyszer eljut a pult mögé is. Erre nem kellett sokat várnia. mert azonnal eladónak vették fel egy élelmiszer- boltba. Szerették, hiszen itt is igyekvő, becsületes volt. Férje magatartása munkájába mindig beleszólt, igy többször megszakította munkaviszonyát. Megint otthon maradt. De csak egy rövid időre, mert szíve mindig visszahúzta s újra jelentkezett, s minden alkalommal fel is vették. Férje magatartása tűrhetetlenné vált. s elváltak Ekkor fiával elköltözött Nyíregyházára. 1969-ben az ÁFÉSZ AÖC- áruháza megnyílt, s F. J-né azt gondolta, hogy az új létesítmény megindulása neki is meghozza vágyainak beteljesülését. Felvételre jelentkezett, de sajnos a megnyitás után csak néhány hónappal vették fel. méghatáfözott időre kötoti szerződéssel. Lelkesen végezte munkáját, vásárlóit a legnagyobb udvariassággal látta el. S hogy ez így volt, azt igazolja az ÁFÉSZ elnökének későbbi levele is, amelyben ezeket írja: „Igaz az, hogy munkáját igyekezett elvégezni, sőt véleményünk szerint odaadással, ügyesen és a jelenlegi helyzetnek megfelelően látta el feladatát.” Mégis 1969 november 15-én a hónapról hónapra hosz- szabbított szerződést végül is nem hosszabbították meg vágy is F. J-né munka viszo nya megszűnt. Indoklásban ez állt: „Mint korábban közöltük az Elvtáfshőyel, munkaviszonyát azért kellett megszüntetnünk, mert szerződéses munkaviszonyban áll* velünk, ugyánákkor állandf munka jogviszonyban álló személyt kéllétt hélyéfé tennünk.” Igen. Az egyik vidékről beköltözött dolgozójukat helyezték F. J-né helyére. Igaz, őt is elhelyezte az ÁFÉSZ vezetője, egy ipari vállalathoz takarítónőnek, tehát nem maradt kenyér nélkül. De egy családfenntartónak nem közömbös az, hogy ezután néhány száz forinttal kevesebbet fog keresni. De évién túlmenően a szeretett szakmájától kellett megválnia. Ezek után úgy érezzük, hogy F. J-né jogosan tartja magat kitaszítottnak, pártfogó nélkülinek, magárahagya- tottnak.Különösen akkor, ha azt vesszük figyelembe, hogy városunkban nem Í6 egy kereskedelmi. illetve hasonló jellegű vállalat van, ahol bizonyára akadna munka F, J-né számára. Annál is inkább. hiszen beiratkozott a Kossuth Lajos Szakközépiskola esti tagozatára, s érettségi vizsgát akar tenni azzal a reménységgel, hogy ezután már talán kevesebb elutasítást fog kápái. . Soltész Ágnes szonkodik. Egyhelyen ugyaft, de elég nagy területet elfoglalva gyökérrel kiszedett farönkök, tüskök hevernek, — Nincs, aki elvigye, pedig adnánk ingyen is. Tavasszal ezen a részen telepíteni szeretnénk. Életük 30-80 év Manapság már fagazdálkú- dasról beszélünk. A 27 ezer hektárnyi szabolcsi erdőkből még annyi fát sem Vágnak ki, mint amennyi a rendszeres telepítéssel, a növekedéssel ..megterem”. Nyáron j póló vágással — ritkítással — télen tarvágással úgy kezelik óz érdót, hogy az állomány megmaradjon, mindig munkát adjon a benne Joígozóknak. Az idén kivágott erdő helyén jövőre mái fiátal csemeték zöldülnek. Fajtáidtól függ, hogy SÓ, 5Ó, Vagy 80 év múlva újra megjelenjenek a favágók, B kivágják őket. A körforgás végtelen* k * *0Kk. jMftüAr 3t.
