Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
Í97Ö Tantiír 99 KELET MAGYARORSZÁW ..Fejmosás" helyett — prémiummegvonás Kinek mi az érdeke ? Anniid nUri- Farkas Balogh Lakatos Andiasne Dezső Géza István Sándor Az ómechanizmusban a legtöbb esetben egy kis „fejmosással”, lelki prédikációval, esetleg egy fegyelmivel megúszták a gazdasági vezetők, ha nem volt eredményes a gazdálkodás, ha a munkásbérszínt nem alakult megfelelően. De ez csak ánnyit ért, mint a szenteltvíz, hiszen nem ösztönözte őket, hogy változtassanak, elemezzék, hogyan is lehetne javítani a termelés szervezését, s miképpen kellene javítani a munkások bérét. Ennek a világnak vége. A gazdaságirányítás új rendszerében a gazdálkodás eredménytelensége zsebbe vágó ügy lett a vezetők részére is. A vállalatok munkájának egyik fő mutatója a nyereség. Ez tükrözi, hogyan gazdálkodnak. Ha itt baj van, s ezt látják az irányító szervek — melynek elemzésével most sokkal több munkára van szükség —, akkor közbeszólnak. Persze fontos, hogy mérlegeljenek: állandó folyamat-e az eredménytelenség, a helytelen gazdálkodás, a bérszíntek stagnálása, vagy pedig csak egyedi eset. Ezek szerint kell és helyes mérlegelni a gazdaságvezetők munkáját is. Igaz nem népszerű ez, de szükséges. Csak így lehet megvédeni, a munkás, a váL lalat és a népgazdaság érdekeit. így került sor néhány tanácsi vállalatnál arra, hogy az 1969 félévi mérleg, felülvizsgálata alapján megvonták a prémiumátalányt a Szabolcs Cipőgyár vezetőitől. Ezt részben objektív ok, részben a vezetők hibája miatt kellett ■' végrehajtani. Igen, mert veszteséget tapasztaltak. Nem volt ez több néhány 10 ezer forintnál, de szükséges volt a közbeavatkozás, hogy egy esetleges későbbi nagyobb bajtól, veszteségtől megóvják az üzemet, a vezetőket, munkásokat. De az sem mellékes, hogy így gondolkodásra késztettek. Tapasztalatok tanúsítják, nagyon helyes volt, hogy a megyei tanács ipari osztálya Húszéves tagságért Géberjén. kis község a Szamos mentén. Lakóinak száma 742. A termelőszövetkezeti tagoké 240. Nagy esemény színhelye volt 1970. január 20-án, amikor a „Győzelem” Tsz zárszámadó közgyűlését tartotta. Ünnepélyessé tette a hangulatot a község életében sorsfordulót jelentő jubileumi évforduló, mivel ezelőtt 20 évvel alakult meg községünkben a termelőszövetkezet. Jelen volt a község apraja, nagyja. A vezetőség meghívta azokat is, akik a 20 év előtti események kezdeményezői, úttörői voltak. Az iskola úttörőcsapatának első raja szegfűcsokorral köszöntötte az alapító tagokat. Bocsai Béla, a tsz főkönyvelője pedig átnyújtotta a 20 éves folyamatos tagsággal rendelkező dolgozóknak a vezetőség 1000 forintos pénzjutalmát. Tízmillió tiszta vagyon A tsz elnöke, a vezetőség beszámolójában méltatta a 20 éves fejlődés eredményeit. Az 1949-ben megalakult tsz vagyona 300 ezer forint volt, most 10 milliós vagyonnal - rendelkezik. Állandóan emelkedett az egy tagra eső termelési érték, valamint az felülvizsgálta: a párt és a kormány határozata alapján, növekszik-e a dolgozók átlagkeresete a tanácsi vállalatoknál? Hat olyan tanácsi vállalat volt, ahol nem találták kielégítőnek a munkások átlagkeresetének a fejlődését. Hogy mit mutat ez? Elsősorban azt, hogy egyes gazdasági vezetők nem kísérik figyelemmel a munkát, nem elemzik megfelelően a gazdasági folyamatokat. Mindenesetre ez már nem szenteltvíz-intézkedés, hanem gondolkodásra késztető, zsebbe vágó kérdés. Figyelemfelkeltő arra is. hogy sürgősen javítsanak, mert kilátásba helyezték a szankciókat. És nem volt hiábavaló. Az utóbbi hónapokban már több üzemben növekedett a dolgozók átlag- keresete, a Szabolcs Cipőgyárban is van javulás. Tanulságul szolgál az ilyenfajta irányító-ellenőrző munka mások számára is. Az irányító szervek ma már csak úgy tudnak segíteni, az üzemek munkáját, termelési folyamatait bérpolitikáját nyomon követni, ha időben, pontos információkhoz jutnak a vállalatok tevékenységéről. Ma már sokkal mélyebb elemzést igényelnek a statisztikák, a gazdasági mutatók. Csak így tudnak megfelelő. tanácsokat is adni. Ezzel ösztönzik a gazdasági vezetőket is, hogy rendszeresen elemezzék a dolgozók keresetének alakulását azért, hogy helyes bérpolitikát alakítsanak ki. Serkenti a vezetőket arra, hogy a jó, minőségi munka megfelelő díjazásban részesüljön, s ezzel a differenciált bérezést al- ' kálmaz'zákf’'n S ott pedig, ahol ezt helyesen a párt és a kormány politikája, határozatai szerint végzik, helyes bérpolitikát alakítanak ki, megnyugvást jelent, látják és tudják, helyes úton járnak és ennek a termelésben, a termelékenységben is megvan az eredményé. F. K. ezer toriul jutalom átlagjövedelem. Jó összehasonlításul szolgál az 1960-as 9850 forint és az 1969 évi 18 600 forintos átlagjövedelem. 10 év alatt lényegében 100 százalékos volt az emelkedés. A tovább tanulni vágyó fiatalok részére ösztöndíjat alapított a tsz. Felemelt járadék Jelentős szociális döntéseket is hozott a közgyűlés. Varga József tsz-elnök bejelentette, hogy a járadékos tagok járadékát a szövetkezet havonta 400 forintra egészíti ki. Megnyugvást és biztonságérzetet váltott ki az idős tagokból ez a gondoskodás Az idős, beteges tsz-ta- gok életének megkönnyítése érdekében a vezetőség gondozónőt foglalkoztat, aki naponta járja az arra rászorulókat, felkeresi lakásukat és segít a takarításban, mosásban és főzésben. A hozott döntések növelték a bizalmat a pártszervezetben és a termelőszövetkezet vezetőségében. - ír.számadó közgyűlés e kis Szamos menti községben nem zárult még ilyen eredményesen és gondtalanul. Balogh Miklós párttitkár h. A gyár — a Kisvárdai Bútor- és Faipari Vállalat — az államé, s a tulajdonosnak az az érdeke, hogy gazdaságos nyereséges termeléssel ezen a helyen is a lakosság igényeinek kielégítését szolgálják. Másfelől a vállalatnak közelebbről az a fontos, hogy bírja a piaci versenyt, a konkurrenciát, tehát hogy megálljon a saját lábán. S a dolgozók? Az ő érdekük pedig az hogy legyen munkájuk, biztos — és egyre nagyobb — keresetük, jövedelmük. Össze lehet-e egyeztetni ezeket az érdekeket úgy. hogy egyik se szenvedjen csorbát? — erre az egyetlen kérdésre kerestük a választ Kisvárdán. Úri Dezső igazgató, Balogh István szb-tit- kár, Farkas Géza művezető, Takács Andrásné szocialista brigádvezető és Lakatos Sándor gépházi segéd véleményéből próbáljuk kibogozni ezt a „gordiuszi” csomót. A hamleti kérdés Jelképesen a hamleti kérdéssel érzékelteti az igazgató a tavalyi mélypontot: „A nagykereskedelem egyik napról a másikra felmondta a szerződésünket: termékeink elavultak, majd, ha korszerűbbet gyártunk, szóba állnak velünk. Lenni, vagy nem lenni, szó szerint erre a kérdésre kellett feleletet találnunk.” Ez közelebbről azt jelentette, hogy nagyarányú fejlesztéshez kellett kezdeniük, amihez a pénzt csak nadrágszíjszoritással lehet előteremteni. Még közelebbről: kockára tenni a. nyereséget, vállalti! ák'új termékek bevezetésével járó tandíjat, ami a keresetek csökkenésével is jár átmenetileg. Siettek az emberekhez, őszintén feltárták a helyzetet, kérték a segítségüket. Voltak, akik megértették a szorultságot, mások viszont megijedtek. Egy szó, mint száz, hiányzott az egyetértés is a vezetők és a beosztottak között, ami csepp híján rolóhúzáshoz vezetett. Persze, közrejátszottak objektív okok is, mint például az új profil — a karnis- és a képkeretgyártás — letelepítése a fővárosból. Ez csak tovább nehezítette a kialakult helyzetet. Nem ültek tétlenül, gyorsan megpróbáltak kievickél- ni a bajokból. — Ha a nép- gazdasági érdek a korszeMég füstölögtek Pesten a romok, Budán harcok folytak, a Szabadság nevet viselő új lap első számaiban kétségbeesett emberek hozzátartozóikat keresték. Har- sanyi Imre debreceni iparkamarai titkár gyermekeit Évát, Zoltánt, Jánost, Burg Endréné Pesterzsébetről Tomi fiát. A hatéves gyerek Simonies Ferike álnéven bujkált. A tizennégy éves Katá- nyi Katikát édesanyja kereste, Csereglei Judit pedig József nevű fivére után kutatott, akit Izsák községben láttak' utoljára. Az író — Zi- lahy Lajos — így kezdte első vezércikkét: „Élek? Vakít a fénytelen téli reggel a pince sötétsége után, körmeim feketék, arcomon szakáll penésze, dúlt agyamban még ott vannak a nagy szúró fények dörrenései, még sajognak bennem a halálfélelem fekete szívgörcsei. De élek.” Hideg január vége volt, az emberek kifosztottan. éhesen, legyengülten tértek visz- sza betört abiakú lakásaikba, de szivükbe kezdett vifez- szaköltözni a remény. az életkedv, a bizakodás. A fő várost felszabadító csapatok parancsnokának első számú rendeletét akkor ragasztotrűbb bútor, gyerünk, csináljuk azt. — Meg is „született” nyomban a korábbi ormótlan, nehézkes darabok helyett a könnyed, tetszetős „Nyírség” lakószoba, meg az egy- és kétszemélyes heverő, amire már felfigyelt a kereskedelem. Csakhogy az embereknél, fizetést kellett adni a kísérletezés idején is, amiből eltarthatják a családjukat — emlékezik az igazgató. Kipuhatolták, lenne-e még valahol keletje korábbi termékeiknek, amit kitűnően begyakoroltak már az emberek. Tizenhárom ÁFÉSZ rendelt tőlük közvetlenül, s ők éltek a jó lehetőséggel: az új termékek kialakítása közben gőzerővel termeltek is. Nemcsak pénzért Az szb titkára: — A bajok egyik lényeges gyökerét, a vezetésbeli hiányokat, olykor az arrogáns hangnemet, ha nehezen is, de sikerült megszűntetni. Ez újabb erőforrás lett, csakúgy, mint amikor az emberek érezték, látták: a vezetés többé nem beszél a levegőbe, ha meggondoltan ígér, állja is a szavát. Ilyen légkörben már könnyebb beszélni a közösségi érdekről is. Mondja is Farkas Géza: tizennyolcezer forint prémiumot osztottak ki két részletben az ő csoportjának,' mert se a határidőkkel, se a minőséggel nem volt baj. Még a vasárnapjukat is feláldozták néjia a&, emberek, mert fantáziát látták most már a .gyáj,,jöv93g^en . is. A fiatal segéd, ' Lakatos Sándor is bizonyítja, hogy nem mindig csak a pénzt nézik az emberek. Amikor szólt a fiataloknak, társadalmi munkában mentsenek meg nyolc vagon anyagot az időjárástól, csapatostul jöttek a szabad szombaton, s csak azt kérték. hozassa rendbe a vezetőség a fiatalok magnóját, hogy néha táncolhassanak a gépzenére. Hiba az árban Megint az igazgató: — örült a szem, amikor meglátta új termékeinket, reméltük, ezzel tarolunk majd a piacon. Hanem a kereskedelem újra csak közbeszólt, az ár miatt. Ha akár pár száz forinttal is többet kérünk érték a falakra. Figyelmeztette a hatósági embereket: kezdjék meg hivatali tevékenységüket; a kereskedelmi és iparvállalatok tulajdonosait, hogy lássanak munkához, az orvosokat, hogy siessenek a segélyhelyekre és a kórházakba, a papokat: tartsanak istentiszteleteket. Azokat, akik fegyver, vagy lőszer birtokában voltak arra kötelezte, hogy szolgáltassák be azokat, a lakosságöt figyelmeztették: hogy gondoskodjon az elsötétítés előírásainak betartásáról. Zsukov tábornok seregei 220 kilométerre közelítették meg Berlint, kétezer kilométerre voltak Sztálingrádtól. Maevar terülten a fővárostól nyugatra. Székesfehérvártól délre és délkeletre folytak súlvos harcok. Pesten sorra alakultak a demokratikus pártok kerületi szervezetei: valamennyi munkára. romtakarításra, az élet eli.n'iitácához hívta se- ti íveit. Tcrtn■** cim frl.SO I>f*1 • ó«; t7rtC'-V S75badságünnepélyt rendeztek a Magyar Színházban. A sebtéte, mint a többi gyár a hasonlóért, a kutyának sem kell, elfordulnak tőle a vevők. Gyerünk haza, mit lehet tenni? Addig csürtük- csavartuk a munka szervezését. az anyagfelhasználást, amíg gyáron belül le tudtuk szorítani a termék árát. — S hogy mennyire jól számoltak most már Kisvárdán, mutatja: annyi a megrendelésük, hogy némelyiket már le kell mondaniuk. S nincs megállás: a kereskedelmi partner javaslatára már most dolgoznak a kétszemélyes heverő modernizálásán! A népgazdasági érdek — kelendő termék, nyereséges termelés, az új üzemben közel száz ember, jobbára nő munkába állítása, stb. — tehát érvényesül immár Kisvárdán, ha egy ideig fájdalmakkal is járt a vajúdás. És versenyképes a gyár is, — de miként alakul a munkások helyzete ezután? „Ott vannak például a lányok a karnisüzemben. Kevés a keresetük, pedig már exportra dolgoznak. Érdeke a vállalatnak, hogy hallgasson a panaszukra, mert újabbak betanítása sokkal költségesebb mulatság lenne.” (Lakatos Sándor). Takácsné: — Most csak napi négy órában dolgo zunk, mert pillanatnyilag nincs anyag a kárpitosüzemben. Erről nem az asszonyok tehetnek, akik családokat szeretnének eltartani a keresetükből. Megértjük a vezetőség nehéz helyzetét, de valamit azért- mégiscsak tenni kell. Nem csák remény' - most már, hogy a kisvárdai gyárban tesznek is valamit az ilyen konfliktusok ellen. Szemmel tartják a bérek javítását — a szakszervezet szerint máris . sokat tettek ezért a lehetőségeken belül, élni fognak a nyereségprémium és jutalom lehetőségével úgy, hogy minden fontosabb kérdésben közvetlenül a kollektívákra bízzák a döntést: ítéljék meg ők egymás munkáját. Kisvárdán tehát ha nem is teljesen, de a főbb kérdésekben sikerült kijutni a zsákutcából, mert holmi bizony! tvány-magyarázgatás helyett erejüket a problémák megszüntetésére fordíben összetoborzott zenekar Sergio Failoninak az Operaház olasz származású karnagyának vezényletével a Szózatot játszotta. Felhangzott az Internacionalé, melyet Bartók- és Kodály-művek követtek. A színészek Petőfi-, Ady-, József Attila-ver- seket mondtak. A bujkálásból visszatérve megjelent a reflektorfényben Székely Mihály, s hosszú némaság után újra szárnyalt csodálatos hangja. Aznap délután megtartották a Magyar Kommunista Párt első nyilvános nagygyűlését a Magyar Színházban. 1919 óta első alkalommal szólhattak nyilvánosan a kommunisták Budapest lakóihoz. A gyűlés szónokai a nép hálájának adtak hangot, a felszabadítókat köszöntötték, a békét, az élet újiászületését Megállapították: Hazánk túljutott a mé’vponton, Hitler gyarmatából független ország lett. Néni demokrácia' kell teremteni — hirdették — s annak legelső feltétele, — mondották —, hogy széles S. olda! LAPSZÉLEN Tanulás — pénzéit A Nyíregyházi felsőfokú Mezőgazdasági ’léchnikui a már a második hafmir, ,o- nyi traktoros vesz rész, o- vábbképzésen. Régebben ,.s voltak ilyen téli tanú, . i- rnok, de ilyen érdeklőé, .sfc sem a termeiöszöveikezc.-U, sem a traktorosok reszttől nem tapasztaltak 1az oktatók. A hallgatók figyelme, buzgalma annyira felkeltette érdeklődésüket, hogy kérdezgetni kezdtek, keresték n nagy szorgalom okát. Meglepő felfedezésre jutottak. A szokatlanul jó tanulás c ,a az, hegy a termelőszüvetoe- zetek és a traktorosok léén az eddiginél sokkal világosabban érzik, hogy továbbképzésük saját érdekükben történik. Hogyan lehetett ezt elér: ? Ez is világos. Eddig sem a termelőszövetkezetnek, sem a traktorosnak nem került egy fillérjébe sem a továbbképzés. Központi alapokból fedezték a költségeket. Ezáltal a továbbképzés afféle „szükséges rossz” dolog látszatát öltötte, aminek lennie kell. Idén másként van. A termelőszövetkezeteknek a továbbképzésre küldött traktorosok oktatási költségeit maguknak kell viselni. Igaz ugyan, hogy traktorosunk továbbképzése belekerül. néhány száz forintba. De ha csak néhány darab alkatrészt megtakarít a következő évben, jobban megismeri a gépek üzemeltetésének szakkérdéseit, a leggyakoribb hibák okait, megjavításukat, akkor már többszörösen megtérült forintban is. Az pedig már csak tiszta haszon lesz, ha jobb szakmai felkészültségű a dolgozó, kevesebb a leállás es a javítás. Az ilyenfajta beszédnele, mely rendszerint a küldendő traktorosok előtt hangzott el, az lett az első következménye, hogy maguk is megtiszteltetésnek tekintették, hogy továbbképzésre kijelölték' '‘'Őket. 'Síég' is szeretnék becsülni magukat, valóban tanulni, nem csak azért, mert ez saját gazdaságuknak pénzbe kerül, hanem azért is, amit ez kifejez: magyarán szólva világosabbá, érthetőbbé vált számukra a továbbképzés, gépeik és kezelésük jobb megismerésének fontossága. íme, egy egészen egyszerű intézkedés hatása hogyan gyűrűzik tovább és hat egészen az emberek tudatáig. Egy traktoroshallgató fejezte így ki — „Fizesse az, akinek haszna van belőle.” Okos mondás, mindenki által érthető. körű gyökeres földreformot hajtsanak végre. A földosztás nemcsak a magyar paraszt évszázados álmát váltja valóra, de segít szátzúzni azt a feudális rendszert is, amely kétszer vitte Magyar- országot háborús katasztrófába. A kommunisták ezen a gyűlésen arról is beszéltek, hogy véget kell vetni a nemzeti gyűlölködésnek, mert a német és minden más imperializmussal szemben, a szomszédos testvéri népekkel való szoros együttműködés nyújthat csak biztonságot a magyar népnek. Szóltak a munkásegységről, a demokratikus erők összefogásáról, felismerve annak szükség- szerűségét, hogy a nép alkotó erőit egvüttes cselekvésre hívják fel. A nagygyűlést kővetően erőteljes lendületet vett a pártszervező munka, a főváros kerületeiben Csepelen, Újpesten, s a többi peremvárosban, s hamaros: felszabadult Budapesten. Vadász Ferenc •• Ünnep Géberjénfoen tották. A. S. (gnz) Á kommunisták első nagygyűlése
