Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-04 / 3. szám

nem. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ARA i I FORINT 1970. JANUÁR 4, VASÁRNAP Tsz-pártszervezetek a zárszámadások előkészítéséért (3. oldal» Ahol megverik a vendéget (5. oldal» Az átigazolások újabb hírei Jól fizet a lottó (11. oldal» (12. oldal) A falu művelődése A nagyüzemi gazdálkodás eddig is lényeges változást eredményezett a tudomány es a technika gyakorlati felhasználásában: gyors ütemben szaporodnak a gé­pek, növekszik a termelés szervezettsége, mérhetetlenül megnő a vegyi anyagok fel- használása stb. Mindezak és sok más tényező azt bizo­nyítja, hogy a legfontosabb élettevékenység a munka lényegesen változott cs vál­tozik falun és ehhez kell hozzáigazítani a művelődést es a műveltséget is. Kinek erdeke az emberek művelődése? A szocialista államnak feltétlenül, mivel célja az új szocialista, majd kommunista társadalom épí­tése. Ehhez művelt emberek kellenek. Ez össztársadalmi érdek, tehát mindenki ér­deke. A szövetkezet — mint kisebb egysége a társadalom­nak — szintén érdekelt ab­ban, hogy tagjai müveitek legyenek, med ennek ered­ményeként erősödik, gazda­godik az egyén részesedésé­nek legfőbb alapja, a kol­lektív gazdaság A kollektív gazdaság és benne a kollek tív manka tehát olyan kap­csolatot alakít ki az egyén és a társadalom között, ami a művelődésben is kifejezi a társadalmi és egyéni ér­dek közeledését. Ennek felismeréséből fa­kad, hogy ma már igen sok termelőszövetkezet fon­tos tevékenységének tartja a tagjai művelődésével való alapos törődést. Ez a felis­merés — mint lehetőség és szükséglet — eredményezte, hogy az Országos Népműve­lési Tanács és a Termelöszö- szövetkezetek Országos Ta­nácsa közös felhívással for­dult a terme’őszövetkezetek- hez a művelődés anyagi fel­tételeinek növeléséért. A közös felhívás abból indul ki, hogy a szövetke­zetek Kulturális alapja ma már tetemes összeg. A ter­melőszövetkezeteknél még abban az esetben is. hanem a legerősebbek közé tartoz­nak évi 25—50 ezer forint áll rendelkezésre művelődés céljára. Ez az összeg lénye­gesen több, mint amekkora az állami költségvetésből pl. egy 2000 főt számláló falu­ban rendelkezésre áll a köz­művelődés számára. Az ál­lami költségvetésből szár- inazó — a tanácsnál jelent­kező — és a termelőszövet­kezetnél rendelkezésre álló' anyagi alap külön-külön ke­vés. de együttesen már je­lentős lehet. Ahol ezt fel­ismerték, ott már ráléptek a fejlődést meggyorsító út­ra. A példák is ezt bizonyít­ják. Kialakultak már a ta­nács és a tsz által közösen fenntartott művelődési há­zak. klubok. Van mar ter­melőszövetkezet által — vagy a tanáccsal közösen — fize­tett függetlenített népműve­lő, könyvtáros stb. — Az elmúlt évben nem egy ter­melőszövetkezet adott 100— 200 kötetnyi könyv megvá­sárlását biztosító anyagi tá­mogatást a községi könyv­tárnak. Ezek a kezdeménye­zések mint követendő pél­dák mutatják, hogy nem csak a termelés területén lehet közösen gazdálkodni, hanem a művelődési közös érdek megvalósításában is. Vannak azonban más jel­legű tapasztalatok is. Nem egy helyen a szövetkezet kulturális alapját nem a 34 millióval több lest az építkezés, 17 millióval a javító munka Tovább javul a kisipari szövetkezetek szolgáltatása Szombat éjjeli hójelentések:- A jégpáncél növekszik megvénk útjain Pár éve még márciusig kel­lett volna várni, amig pon­tos adatokat kapunk a negy­venkét Szabolcs-Szatmár me­gyei kisipari szövetkezet — tízezer ember! — munkájánál-, elmúlt évi eredményeiről és 1970-es terveiről. Idén — ez is az új mechanizmus aján­déka — már újév napján rendelkezésre állanak. A na­gyobb vállalati önállóság ugyanis arra kényszerítette a megyei szövetséget, hogy még decemberben körkérdéssel forduljon a szövetkezetekhez és megkérje őket: nagyjából adják hozzá várható decem­beri eredményeiket az év el­ső tizenegy hónapja meglévő számaihoz. Ugyanakkor kö­zöljék azt is: mik az új esz­tendős terveik. A vezetőség év végi ülésére így már meg­volt az összesítés. Az adatok nyugodt és ki­egyensúlyozott fejlődésről tanúskodnak. Az 1969-es esz­tendőben ismét 23 millióval több készárut termeltek az ipari szövetkezetek, tízmillió­val nőtt az építőipari tevé­kenység és 12 milliós többle­tet számolhatnak el a javító- szolgáltató tevékenység szám­láján. A dolgozók; létszáma 32ü-al nőtt. A javító-szolgáltató tevé­kenység 12 milliós növekedé­sét ugyan kissé lerontja az a tény, hogy a szövetkezeti épí­tőipar szolgáltató tevékenysé­gének erőteljes csökkenése miatt a kisipari szövetkeze­tek javító-szolgáltató tevé­kenysége egészében csökkent. A tervek szerint ezen a hi­bán valamennyi érdekelt ja­vítani akar 1970-ben. Az elmúlt évi, összesen 45 milliós bevételi többlettel szemben ugyanis a jövő évi előrejelzés már 76 milliós összes bevételnövekedést irá­nyoz elő. És örömmel lehet megállapítani, hogy míg a készterméknövekedés 25 mil­lióval — tehát az elmúlt évi­hez hasonló összeggel — nő, addig a javítás-szolgáltatás 17 millióval (!) és az építőipa­ri tevékenység 34 miliióval(!) nő 1970-ben megyénk kisipari szövetkezeteinél. Mérsékelt örömmel lehet tudomásul venni, hogy a ja­vítás és szolgáltatás 17 mil­liós többletéből mindössze négymillió az építőipari szol­gáltatás növekedése. Ugyan­csak lehetne még javítani az I építőiparral foglalkozó szö­vetkezeteknek azokon a ter­vein is, mely szerint a terve­zett és igen szép 34 milliós építőipari terjeszkedésből mindössze 8 millió a lakossá­gi építkezés és még mindig a nagyobbik rész, 26 millió a közületi vállalások többlete. De ezen még lehet, változtat­ni. Ugyanis az összesítésnél kiderült, hogy jó néhány épí­téssel is foglalkozó, vagy a szolgáltatásra elkötelezett kisipari szövetkezet, — így a gávai, az ibrányi, a rakamazi, az újfehértói és a tiszalöki „vegyes" kisipari szövetkeze­tek, valamint a Nagyhalászi Épületszerelő és Karbantartó Ktsz — 1970-re is pont ugyan­annyi munkát irányoztak elő, mint tavaly. A műszaki, gép­javító tevékenységen kívül éppen -az építők azok, akiíttől' legtöbbet vár az építkező Szabolcs lakossága. Ezenkívül igaz az is, hogy a negyedik ötéves tervben ránk váró megnövekedett lehetőségeket csak úgy tudjuk maradékta­lanul kihasználni, ha a szö­vetkezeti építőipar is felnő fontos feladataihoz, jobban megszervezi munkáját, kor­szerűbb technológiával és jobb szervezetben íelgyorsui. A gazdaságpolitika minden új intézkedése ebben segíti őket. A KISZÖV vezetőségi ülése, — változó hatáskörrel, de felelőssége tudatában — erre hívta fel a figyelmüket. A Nyíregyházi Talajerőgaz­dálkodási Vállalat autókat javít. Nemcsak a saját kocsi­jait, hanem másokét is, fő­képp magángépkocsikat. Ki­csit furcsa, de a közeljövőben a vállalat ló profilját, mond­hatnánk legfőbb bevételi for­rását éppen az autószerviz és a hozzá tartozó szolgáltatások fogják alkotni. A történet egyszerű. A me­gyei tanács összesen 4 millió forintot ad a vállalatnak, hogy Nyíregyházán olyan korszerű autómosó, javító, szervizszolgáltatást hozzon létre, amilyent egy megye- székhely megkíván. Ám a modernséghez még ez is ke­Dapunk szombat éjféli zár­táig három fontos jelentést kaptunk az idei különös tél, hó, fagy, szél, jég hatásai­ról. okairól és következmé­nyeiről. A MEZŐGAZDASÁG szem­szögéből az év végi, év eleji "havazás áldás volt. Kétsze­resen is. Nélküle erős fagy­veszélynek lettek volna ki­téve a vetések. A sokcenli- méteres hóréteg alatt azon­ban úgy az ország, mint a megye kalászos vetései ki­tűnően telelnek, kibírják a várhaló mínusz 15—18 fokos fagyokat is. Másik haszna a nagy havazásnak — különö­sen Szabolcs Szatmárban — hogy a száraz,-, csapadékta- lan ősz után megfelelő ned­vességgel itatják át a föl­det, Ez megyénkben annyi­val is kedvezőbb, mert a fagyos időket itt nálunk rendszeresen váltják fel enyhültebb, alvadásos. a víznek a talajba beszívódá- sát elősegítő szakaszok. így a nedvességfelvétel egyenle­tes, tartós, állandó és még mindig marad hótakaró, amely az utóbbi éjszakák erős fagyaitól megvédi a vetést. A KÖZLEKEDÉS szem­szögéből. az időjárás egyen­lő a halálos veszéllyel. Szombaton a késő esti órák­ban kaptunk tájékoztatást Petró Pál elvtárstól, a KPM Közúti igazgatósága hóügye­letének vezetőjétől. Éppen a kisvárdai útügyi felügyelet jelentett URH rádión. Jelen­tésének lényege: borús idő, mínusz egy fokos hőmérsék­let, síkos utak. Valamennyi hóeke, és sószórógép készült­ségben, a legveszélyesebb szakaszokra irányítva. Kö­rülbelül u.evanUven értelmű jelentés érkezett a másik ké+ ultrarövid hullámú rádióte­lefonon is Kisarból a fehér­rint hitelt vesznek fel, s eny- nyi pénzből épül a déli ipar­telepen 7 holdas területen a szervizállomás. Előregyártott elemekből 48x24 meteres csarnokot épí­tenek. Ebben elhelyezhetik annak az olasz gyártmányú kocsimosó berendezésnek a mását, amit az 1969-es Buda­pesti Nemzetközi Vásáron az érdeklődők ezrei tekintettek meg. Egy személygépkocsi mosása, szárítása mindössze 10 percig tart. Automata be­rendezés, csak egy kezelő szükséges hozzá. A beruházási hitelt novem­S) ormát! „útbiztostól* és a mátészalkai rádiótelefonálé­tól. valamint telefonon Vá- sárosnaményból és Nyírbá­torból is. Szabolcs-Szatmár megye területén 12 sószóró és 9 salakhintő szerelvény emberfeletti erőfeszítéssel dolgozik, hogy a megye út­jait veszélytelen közlekedési utakliá változtassa. A va­sárnap és hétfőn útnak in­duló gépjárművezetőket en­nek ellenére nem győzzük eléggé figyelmeztetni: a jég­páncél életveszélyessé vál­toztatta az utakat, vigyáz zanak, óvatosan hajtsanak, minden kanyarban veszély leselkedhet rájuk. A METEOROLÓGIA szem­szögéből a késő esti órákban Plachta István, a nyíregy­házi meteorológiai állomás ügyeletese adott tájékozta­tást a Kelet-Magyarország olvasóinak. Elmondotta, hogy furcsa helycsere történt. Míg az óévben a hideg levegő Az illetékesek tájékoztatása szerint a mintegy 41 000 szám­lálóbiztos és 14 000 felülvizs­gáló az előírásoknak megfele­lően — általában zavartala­nul — végzi munkáját. Csu­pán a hóvihar okozta közleke­dési akadályok nehezítik né­hol az összeírást, főleg a na­gyobb területet ellenőrző fe- lülvizsgálók mozgását. A számlálóbiztosoknak — mind­egyikükre nagyjából 300 lakos adatainak összeírása jut — a számukra kijelölt körzetek­ben általában' nincs ilyen problémájuk. Szolnok megyé­ből a népszámlálás országos központjának azt jelentették. bér elején kapták meg, s máris rohamléptekkel megin­dult az építkezés. Az Univer- sillel összefogva saját erőből folyik a kivitelezés. Ebben az évben már tető alá kerül a műhelycsarnok. A szervizhez az egyik leg­fontosabbal, a képzett szak­munkásokkal már most ren­delkezik a vállalat. A Dimit­rov úti kicsiny telepen százan dolgoznak, akiknek a kenye­rét az Autóker által rendelt motorfelújítások adják. Mel­lettük 45 ipari tanuló ismer­kedik a szakma fortélyaival. Ök a biztosítékai, hogy az új telepen is zavartalanul fog menni a munka. ostromolta a Kárpátok ko­szorúját. addig most itt, a Duna-medencében van hi­degebb. Moszkvában szil­veszter előtt még mínusz húsz fokot mértek, most melegebb van, mint nálunk. A nyíregyházi állomás ugyanakkor lehűlést állapit meg Szabolcsban. Január másodikén reggel — a szil­veszteri olvadás után — az állomás műszerei mínusz egy fokot jeleztek. Szombaton, reggel már mínusz öt fok volt a hőmérséklet minimu­ma. Sőt. helyenként elérte a mínusz tíz fokot. Beleszá­mítva a nappali enyhébb időt. a közlekedésre a leg­veszélyesebb a hullámzás. Olvad, fagy, ismét olvadj újra fagy. A jégpáncél el­érte a pár milliméteres vas­tagságot. Ha nem támad fel a szél. további hidegülésre és a jégpáncél további nö­vekedéseié számíthatunk. — figyelmeztet a meteorológus hogy egy-egy külső körzetbe — ahol különben csak száz­nál valamivel több lakost kell fölkeresnie egy-egy számláló- biztosnak — egyelőre még szánkóval sem tudtak eljutni. A bekötő utak járhatatlansá- ga miatt akadozik az ellenőr­zés Veszprém megye Zirci já­rásában is. Mivel az időjárás barmikor zordabbra fordul­hat, az illetékesek helyesnek tartanák, ha a számlálóbizto­sok a vasárnapot is felhasz­nálnák az összeírásra. Sza- bolcs-Szatmárban a terveknek megfelelően végzik munkáju­kat az összeírok. Az összeírással kapcsolat­ban felhívták a figyelmet né­hány tudnivalóra az illetéke­sek. Mint ismeretes, összeír­ják a nem lakott csalá­di otthonokat, továbbá a nyaralókat is. Az össze­írás szempontjából nyaraló az olyan állandó jellegű, szilárd alapozással készült és tartós anyaggal fedett, legalább 20 négyzetméter alapterületű la­kóépület, amely csak nyári lakás céljára épült és általá­ban arra is használják. Nem számít nyaralónak és nem ír­ják össze az ideiglenes jelleg­gel épített úgynevezett ví- kendházakat, még ha nyara­lásra használják is azokat. Szervizállomást kap a déli ipartelep vés. A banktól ötmillió fo­is. (gnz) Jő ütemben halad a népszámlálás szövetkezet, mint kollektíva használja fel a művelődés érdekében, hanem a szövet kezet egyes tagjai élvezik csak. Sok helyen vesznek színházjegyet azok számára akik el akarnak menni egy- egy előadásra, fizetik a ki­rándulás útiköltségét stb Természetesen ez is a tsz- en belül marad de ezt az egyének használták fel egy egy esetben, és nem a kol­lektíva. A termelőszövetke­zetek akkor gazdálkodnak jól a náluk lévő kulturális alappal — ami évente kb 100 millió forint —. ha azt elsősorban intézmények fenn­tartására, könyvtár fejlesz­tésére, szakembertartásra, stb. használják fel. A gazdagabb tormelőszö vetkezetek, ahol a rendeltje zésre álló pénz már megha­ladja az 50 ezer forintot, nem. bizhatják az esetleges­ségre ennek felhasználását, hanem azt körültekintően meg kell tervezni. Az ilyen munkához szakember kell. aki ismeri a művelődési te­vékenységet és ért ennek megtervezéséhez, s irányítá­sához. Nélkülözhetetlen, hogy a tanács és a termelőszövet­kezet közösen vállalja az ezzel járó anyagi terheket. A művelődésbe befektetett forintok természetesen nem akkumulálódnak azonnal. A szakképzés, az általános mű­veltség emelése, a munká­ban elfáradt emberek szín­vonalas szórkoztatása stb. csak hosszú távon eredmé­nyezhet kimutatható ered­ményeket. Mégis, a nagy­üzemi gazdálkodás csak ak­kor fejlődhet zökkenőmen­tesen, ha a termelőszövet­kezet kollektívája az ilyen jellegű „beruházástól” nem sajnálja a pénzt Ezért feltétlenül igazat kell adni azoknak a termelőszö­vetkezeteknek. ahol nagy erőfeszítéseket tesznek a kulturális alap növeléséért és tervszerű felhasználásáért. Ha az állam millióival a termelőszövetkezetek és az egvének millióit egyesítjük, akkor biztosítjuk azt az anyagi alapot, amelyből a kultúra virágzása jöhrt lét­re. aminek egyaránt hasz­nát látja a társadalom. a termelőszövetkezet és a* egyén is. VfLÁG WOLÉTÁRJAI EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents