Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

jár !

KELET-MAGYASORSZAG

3. oldat

MI AD MA RANGOT?

Három kérdés 1969-ről

V. Péter .szülei az egyik Szamos menti talpban még mindig őrzik a kisnemesi rangról, származásról árulkodó kutyabőrt, mely fiúk tragédiáját okozta. Rátarti emberek voltak valamikor

V. Péter szülei. Erre kötelezte őket a rang és az iszonyatos földéhség, s bizony hallani sem akartak arról, hogy fiúk szegény lányt vigyen a házhoz.

De a szerelem gátat szakított. S mint ilyen esetben oly sokszor „előre” megszületett a gyéréit, de addig üldözték a lányt, oly elméket- érzelrneket maró volt a közvélemény a faluban. hogy felakasztotta magát V. Peter ivásnak adta a fejét az aikohoi rabja és a falu szégyene lett Az eset óta bigy- gyesztették a Kegyetlen csúfnevet V. Péter apja neve elé. Másképpen nem is hívja falújában senki.

Az életutak a társadalmi és osztályváltozasok függvényei. Egyik ember születhet cselédnek, proletárnak, a másik gazdagnak, de hogy sorsuk hogyan alakul, az a kortól függ, amelyet viharok, társadalmi változások ráznak meg. Nem is olyan régen, negyedszázaddal ezelőtt a falun élő ember rangját a föld adta, ez biztosította. Kgy-egy holdacska- ért életeket áldoztak, akinek nem volt. mások a szájuktól vettek el a falatot hogy ragasszanak valamit az ősi jushoz. de 16 és 10 ezrek csak a verítékükkel öntözhették, hogy meglegyen a be tévő falat.

Megbocsáthatatlan bűn, kitagadás volt annak a gazdag legénynek, vagy lánynak az osztályrésze, aki rangján alulit próbált szeretni. Ezek a társadalmi ellentmondások alakították az erkölcsi normákat. emeltek válaszfalat emberek közé. Lebontásukhoz egy világot kellett elsüllyeszteni, olyan új emberi viszonyokat kialakítani, »mely megszüli, kiformálja azt az új értékmérőt, amely felemeli az embert emberi rangjára és méltóságára.

Ha lassan is. de már kialakultak a falu szocialista társadalmi viszonyai, s ezek nyomán az új, szocialista tartalmú munka, és életközösségek, $ a fejekben is világosság gyűlt. És ez mindenképpen a part helyes szövetségi politikájának az eredménye. N. községben mondta beszélgetésünkkor egy idős tsz-paraszt. Sz. IstSzatanárban szállóigék vannak arról, mennyire szeretnek elnököt választani a kó- rodiak. Amikor híre megy, hogy ismét termelőszövetkezeti elnökválasztás lesz Kórodon, a környékben azt mondják: „Ismét összeülnek a pápaválasztók,” (Köztudomású: a pápát úgy választják évszázadok óta, hogy a szavazó bíborosokat befalazzák és amíg a választóhelyiség keményéből fehér füst nem száll fel, addig a bíborosok testületé el van zárva a külvilágtól.)

Több fordulós, nehéz választási küzdelemben lett elnök Bartha András is pár éve. Ő volt az elnök, amikor „Tebénviadal Tisza kórodon” című cikkünkben megbíráltuk a vezetőség hibáit. Utána nem sokkal Bartha András lemondott és elmert állattenyésztőnek abba a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe, ahová addig tucatnyi ellenfele száműzte maját. Mit tehetett a tucatnyi íag? Hazajött.

Utpna ilyen többfordulós választás után lett elnök Ti- szakóródon Adorján Zoltán

is. Hét ízben kellett szavazni, amíg végül is megkapta a szükséges 116 voksot, Adorján Zoltánnak nincs röstell- nivalója. Elnöksége alatt a napi munka értéke felment 42.30-ról 64,80 forintra. Miért kell hát akkor ismét elnököt választani? Ennek is, a választásnak is története van.

Azért, mert idén nyáron a tlszakóródi Béke és tiszacsé- esei Haladás Termelészovetván: „Itt is akad néhány

ember, akinek a felszabadulás előtt dolgoztam. De nekem becsületesen megfizettek mindig.” István bácsi akkoriban olyan falusi ezermesterféle volt, ha ólat. csűrt, istállót kellett építeni. őt hívták. De azt már kissé tartózkodva mondta ki most is, éreztem a különbséget, mert csak akkor vacsoráztak egy asztalnál velem, ha muszáj volt’’.

Aztán fordult a világ, ő lett a tanács elnökhelyettese. „jöttek hozzám, mi lesz velük öreglcorukra.” És az egykori napszámos ember segített. Többen közülük nyugdíjas tsz-gazdák, van akivel együtt dolgozik István bácsi, s jól megértik magukat. Egy ősz hajú agg szatmári ember így- jellemezte faluját: „Valamikor

itt senki nem dicsekedhetett a keresztlevelével, meri minden család a méllóságos cselédje volt. Akkor bújt bele az ördög az emberekbe, amikor a mé'Aóságos eladósodott, s kezdték a fői det vásárolni. Ez rontotta meg őket. így alakultak ki a gazdák, szegények.” Egyik tenyérnyi Szamos-parti falucska árván nőtt, de főiskolát végzett tsz-elnöke azzal dicsekedett a minap, „egy család lett az egész falu”. Pedig, mint mondta, „ha valakinek régen egy kötéllel több volt az istállójában, nem állt szóba a másikkal”.

K. Mariskát csak azért adták hozzá, B. Andráshoz, mert az a bíró fia volt. pedig a lány alig volt 15 esztendős, a vőlegény meg már vénlegény volt, túl a negyvenen.

Hová tűntek a magyar falvakból a mezsgyeperek, melyekből ügyvédek gazdagodtak meg? Már csak mosolyogják sok helyen a fülemüle pereket. Imént említett tsz-elnökünlf emlékei között kutatva felvillantja

G. bácsi esetét aki minden szaka jtónyi földre vigyázott, s inkább pereske- dett. mintsem egy barázdát e! engedett volna szántani Most. a közösség egyik legkiválóbb tehenésze, s kítün tetésre terjesztették fel. Pedig az ötvenes években a mostani elnök a régivel egy éjszaka mentek ki felmérni a földet, mert napnál nem merték. Féltek az ör z harsaiétól.

Rangot ma nem a föld ad, hanem a becsületes munka. És ezt értékeli ma már a

kezet kimondta egyesülését. Márpedig január elsejére a közö6 gazdálkodáshoz közös elnök is kell. Valami oknál fogva mindkét községben az volt a hangulat, hogy idegenből hoznak közös elnököt, ne mondja egyik falu sem, hogy a saját elnökét akarja egyik a másikra rátukmálni.

„Nálatok is pápaválasztás lesz?” — ugratták a gyarmati vásáron a csécseieket. Móricz Zsigmond faluja kicsit „vakarta is a fejét”, de komolyan készült a december 12-re kitűzött választó közgyűlésre.

Némi vita után két jelölt neve került a szavazólapokra. Első helyen Klapka Györgyöt, a járási tanács fiatal, energikus szakfelügyelőjét jelölték, akit felügyelői működéséért, emberségéért és állattenyésztési szakértelméért mindkét faluban nagyon tisztelnek. Elég nagy tábora volt Hopka Sándornak, a kóródi termelőszövetkezet egyik köz- tiszteletben álló alapító tagjának, aki évek óta minden elnökválasztáson jelölt.

Hát bizony, az első forduló eredménye a csipkelődőkei igazolta. Klapka György Kóródon 73. Csécsén 83, összesen 156 szavazatot kapott. Sajnos, párral kevesebbet, mint a szükséges kétharmad. (Körödön örültek neki, Csécsén, ahol megvolt a kétharmada, bosszankodtak.) Hopka Sándor Kóródon 52, Cséfalu társadalma is. De olyan mélyről indult a magyar falu. s tálán még meiyeobrol a nyírségiéit, szatmáriak, hogy szinte a ksnnyen feledő elme. a sokszor csak a gondokat, bajt lató szem esz- re sem veszi, hová fejlődött. Csak végig keli utazni Szat- márban, Ueregben, a Tisza, a Szamos, a Túr partján, s meglátni a palotáknak beillő, s már sok helyen fürdőszobás házasat, a nyüzsgő portákkal, az almáskerteket. eltölteni egy estét valamelyik szatmári parasztcsalád otthonában, ahol olyan természetesen kínálják meg az embert presszókávéval, mint a városban a munkásoknál, körültekinteni a lakások modem bútorain, a falakon függő értékes festményeken, s e napokban beszélgetni a zárszámadást előkészítő elnökökkel, agro- nómusokkal, tsz-tagokkal És ekkor eszmél igazán az ember, és örül az egyre javuló életen, s ha nem is dicsekszik hangosan, de büszke arra, hogy ezt a paraszti életet a pártunk helyes politikájának köszönher tik. Igaz. vannap panaszok és jogosak. Ezekről sem feledkezünk el. De egyre kevesebb már az ilyen fehér folt, az olyan falu, amelyben a helyes összefogás az okos vezetés, a szorgalom ne alapozta volna meg azt a sokat álmodott paraszti életformát, amelynek jelentős része valóság lett összefor- róban van a szövetkezeti parasztság A kollektív gazdálkodás olyan erős szálai, gyökerei és főleg immár sokéves eredményei kötik össze, amelyek elszakíthatatlanok. Egyik faluban elmondták a vezetők, hogy náluk a templomban még megvan a padsorrang az ősi hagyományok szerint. De már csak ott. Mert Balogh A. Jenőnek, az egykori „jómódú” gazdának a fia Borbás B. László lányát vette feleségül Épnen a napokban volt az esküvő. Pedig valamikor a temnlojnbün a Balogh család az első padsorban, a Borbás család pedig a karzat alatt ,,a vegyes nép” között foglalt helyet.

ítélet, és értékrendet változtat a szocializmus eszméje. Olyan új, szocialista jellegű parasztság van kialakulóban, amely a társadalom vezető osztályának, a munkásosztálynak most válik igazán méltó szövetségesévé.

Farkas Kálmán

esén 12 titkos szavazatot

kapott Körülbelül annyit, mint mindig évek óta az első fordulóban. Es a fiatal, nem is jelölt agrármérnök, Lovas Márton hívei nem restelltek összesen 42 szavazólapra ráírni a nevét Ez volt december 12-én. Az idő lejárt Majd másnap, 13-án folytatjuk — mondták Kórodon örömmel. Ám másnap meglepetés várta őket. A csécseiek nem jelentek meg. Kis létszámú küldöttséget küldtek maguk helyett. Azt üzenték, hogy Kóród válasszon addig, ameddig akar. ők már leszavaztak, részükről az ügy be van fejezve, adják hozzá minden fordulóban a kóródi eredményhez a csecseit, van nekik télen is dolguk, nem kívánnak napokig kpz- gyűlésezni.

De hiszen akkor Klapka György nagyon erős! — gondolta néhány kóródi, s mint a gyermek, akinek elrontják a játékát, felálltak és bírálni kezdték Klapka Györgyöt. Hogy például nem is idegen. Hiszen Kóródról . nősült. (Ez igaz.) Klapka György megsértődött, felállt és visszavonta a jelölését Utána a másik két jelölt is. El kellett napolni a közgyűlést. Néhány hasznos javaslat még elhangzott Közismert, rokonszenves ember Szatmárban Lengyel József, a kömörői íőagronő- mus, aki tízéves működésével felvirágoztatta szövetkezetét

Három kérdésre kértünk választ a napokban megyénk néhány ipari üzemének egy dolgozójától. A válaszok bepillantást adnak 1969 sokrétű eseménynaptá- rába, mi is történt az év 12 hónapjában.

A válaszok közt van nagyszerű tudományos sikerről szóló, van egyéni öröm, s ott van a politikai élet sok eseménye.

A kérdések:

1. Mit tart 1969 legjelentősebb nemzetközi, vagy hazai eseményének?

2. Mi volt lakóhelyének és munkahelyének ön szerinti legnagyobb eseménye 1969- ben?

3. Személyes életében mit tart 1969 legemlékezetesebb eseményének?

FEJÉR BARNABAS, a Szatmárvidétí Faipari Vállalat granyplakettas szocialista brigád vezető je:

1. Mint régi szakszervezeti aktíva, számomra 1969 legjelentősebb hazai és nemzetközi esemény© a szakszervezeti világkongresszus volt. Ebben a nemzetközi munkás- osztály összefogása és békeharca pyilvánult meg. Hazánk nemzetközi elismerését jelenti, hogy a világkongresszust Budapesten rendezték.

2. Nem lennék igazán mátészalkai, ha lakóhelyein legnagyobb eseményének nem augusztus 1-et tekinteném, amikor Mátészalkát várossá nyilvánították. Bízom abban, hogy a város rövid időn belül meghozza kulturális és szociális fejlődésünket is.

3. Legnagyobb személyes élményein, hogy az Országház kupolatermében Lo6onczi Pál elvtárstól vehettem át kitüntetésemet a Munka érdemrend bronz fokozatát.

HORVATH MARGIT. a Nyíregyházi Konzervgyár gyümölcsüzemének csoport- vezetője:

Hívják meg! Ebben mindkét falu egyetértett

Akkor kezdték ugratni a kóródiakat azzal, hogy ók mindenünnen elkésnek,

meri Komoron is elnökválasztás lesz és ha ott megtudják, hogy a fóagronómu- suk Kóródnak kell, nem engedik el. Volf is szurkolás a

22-i kömörői elnökválasztásig Megúszták, Lengyel József elfogadta a kóródi jelölést, félreállt a kömörői küzdelembő!, így a december 29-i tiszaháti választásnak most már semmi akadálya.

Hacsak közbe nem jön valami — kételkedett a csipkelődő környék. Lehet, hoc egy-két kóródi tag megsértődik ezen az enyelgő tréfán Pedig jobb lenne elviselni. Mert a két termelőszövetkezet egyesülése igen komoly dolog. Paládi Gusztáv főkönyvelővel, Losoncai Gyula párttitkárral többször beszélgettem az elnökválasztási menetek szüneteiben. Elmondották hogy a két termelőszövetkezet körülbelül azonos adottságú.

Lovas Márton ehhez még hozzáfűzi, hogy a jövőt is azonos tényezők szabják meg. Mindkét falu nagy tehetséggel és szorgalommal tenyészt állatokat, ami előtt az új kormányrendelet most nagy távlatokat nyitott Lövas Márton mutatja a közös terveket felmérték az épületeket Csé- csére a növendékmarha-neve1. Világraszóló nagy eseménynek tartom, hogy 19C9- ben először lépett ember a Holdra. Ez a modern technika magas színvonalát mutatja, s egyben az emberi tudás kiemelkedő eredménye is.

2. Ez évben ünnepeltük Nyíregyháza felszabadulása - nak 25. évfordulóját, s számomra, aki csak elbeszélésekből ismerem azokat az időket, nagy élményt jelentett. Sokat megtudtam a város életéről, fejlődéséről. A 25 ev eredményei miatt az évfordulót a város nagy eseményének tekintem.

3. Személyes élményeim április 4-hez kapcsolódnak. Brigádunk, a Vasvári Pál brigád — elnyerte a .szocialista” címe!. Én megkaptam a „Kiváló dolgozó” jelvényt, s munkám elismeréseként, jutalomként egy tíznapos Csehszlovákia—Lengyelország körutazáson vehettem részt.

TAMBA ANDRÁS, az

ÉVM Szabolcs megyei Építőipari Vállalat lakatosüzemi brigád vezetője, párt titkár:

1. Az év jelentős eseményének tartom pártunk Központi Bizottságának november 26—

28-án megtartott ülését, amelyen értékelték az új gazdaságirányítási rendszer elmúlt időszakát. A KB ülése általános megelégedést, megnyugvást váltott ki, további jó fejlődést ígér.

2. Korábban Napkoron lakiam . A község nagy eseményének: tartom, hogy a termelőszövetkezet annyira megszilárdult, hogy jó munkaegységet fizet a tagságnak, ezen- belül családomnak (szüleim tsz-tagok) jó jövedelmet biztosít.

3. Személyes életemben két nagy esemény volt. Részt vehettem a szocialista brigád- vezetők 3. országos tanácskozásán, ahol az elnökségbe is beválasztottak. Családom életében azért jelentős ez az év, mert a vállalattól, amelynél 16 éve dolgozom fizikai munkásként, az idén lakást kaplést tervezték, a szerfás épület még jó erre. Kóródra kerülne a tehenészet és ■ az anyajuhok. Ezzel a szakosítással és munkamegosztással megsokszorozzák az egyesült gazdaság eddigi külön-külön sem jelentéktelen erejét, amit még fokoznak azok a millió'- amit a kormányrendelet mrV- is hozzátett a két falu jelentős állatállományának értékéhez. Bizony jó lett volna ezekkel a gondolatokkal többet foglalkozni, mint a „pápává- !asztás”-sal. Dehát (már a második faluban) találkoztunk egy hibával. Kóródon éppúgy, mint Kispaládon a pártszervezetnek jóformán egyetlen tagja sem hangadó a termelőszövetkezetben. Hogyan hasson akkor a falu legfontosabb politikai testü'etea falu legfontosabb gazdasági kérdéseire?

A kóródi ..bíborosok testületének” kéményéből végre felszállt a fehér füst, 1969 december 29-én, délután fél kettőkor. Az urnák felbontása után megállapították, hogy a 260 szavazatból 256-taí, négy ellenszavazattal majdnem egyhangúlag megválasztották Lengyel Józsefet az egyesült Béke Termelőszövetkezet elnökének. Lengyel József személyében tehetséges, szorgalmas, agilis és hoz záértő elnököt választottak. Csak becsüljék is meg. Valósítsák meg vezetésével legszebb terveiket, beleértve azt is, hogy megerősödve, év- vér gén ismét felveszik Móricz Zsigmond nevét

Gesztelyl Nagy Zoltán

tam, s jelenleg már az É-zakí nagykörút 32-ben lak unit.

HAJDÚ SÁNDOR, a Magyar Dohányipar nyíregyházi fennentálógyárának igazgatója:

1. Az év egyik legjelentősebb hazai eseményének az országgyűlés legutóbbi ülésszakát tartom, amelyen a népgazdaság helyzetéről, a reform politikai és gazdasági eredményeiről, kihatásairól kaphattunk kenet. ezeket a meglevő hibákkal együtt a* ország elé tárták. Áz ország- gyűlés elemző ülése nagy segítséget jelent a mi további munkánkban is

2. 1960-ben megkaptuk a* „Élüzem” címet, s a szak y- vezet es a miniszter elismeréseként a „Szocialista munka gyára” megtiszte’ű d hét, amely valamennyi dolgozónknak rendkívüli elismerés. E :t a kitüntetést most másodízben kapta gyárunk.

3. Két nagy személyes élményem volt 1969-ben. Apn,lis 4-én magas kitüntetést kaptam: a Munka érdemrend ezüst fokozatát. A ms'-u- ----- ládi öröm volt: a fiamat felvették a Debreceni Agránu- dományi Főiskolára, most elsőéves.

VASS SÁNDOR, a Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat fogazócsoport; vezetője:

1. Az év nagy eseményének a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozását tartom, elsásocbao a jövőre vonatkozó célkitűzésele miatt, a béke érdekében tett erőfeszítésekért.

2. Vállalatunk 196«. január í-én tért át a heti 44 órás munkaidőre, így minden második szombat szabad. Az év során keresetünk nem csökkent. Ugyancsak nagy szociális eredmény: új öltöző, fürdő, ebédlő áll a dolgozók rendelkezésére.

3 Életem fordulópontjának is tekinthetem 1969~et. Korábban kétszobás, összkomfortos lakást építettem a Sziklai Sándor utcán. Ezt mostanra sikerült berendeznem, 1970-től takarékoskodhat a család, több jut az asztalra, többet kaphat a két gyerek is.

FÜLÖP JÁNOS, a Nyirbog- dányi Kőolajipari Vállalat igazgatója:

L A legfontosabb nemzetközi események közé sorolom a budapesti értekezletet, a szocialista országok kommunista pártjainak felhívását, valamint ezzel összefüggésben az 1969 december 3-án rheeí tartott értekezletet, amelyen hét szocialista ország párt- és kormányfői vettek részt Moszkvában V éleményero szerint életünk és biztonságunk legfontosabb kérdéseit határozták meg.

2. Mint nyírbogdányi, jelentősnek tartom, hogy településünk 1969. augusztusában fennállásának 750. évfordulóját ünnepelte. A vállalat szempontjából azért jeleotos az év. mert újabb speciális termékkel jelenhettünk meg a hazai és nemzetközi piacon, továbbá gyártm nyainkból Prágában a magyar műszaki napokon termékbemutatót produkálhattunk.

3. Személyes élményem közös a vállalattal: először jártam a Szovjetunióban. Részt vettem május elsején a moszkvai ünnepségeken, láttam a felvonulást. A Kárpáton túli területen pedig a per- csényi vegyi kombinát vezetőivel és dolgozóival kölcsönös elvtársi, baráti kapcsolatot. létesítettünk.

1969. valóban eredményes, változatos esztendő vpjt, s ilyet várunk most, 1970-rs is.

Békék

Marik Sándor

Fehér füst Kóród fölött

Fejér Horváth Támba Hajdú Vass Fülöp

Barnabás Margit András Sándor Sándor .János