Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-23 / 19. szám

I oMa? MAGVA Január 28. Külpolitikai összefoglaló ES A Fekete Párduc ugye H Waldheim pozitív állásfoglalása Ü! Belga—holland közös közlemény ífis Elméleti konferencia Moszkvában A múlt év végén és az új esztendő elején a bünhullám állandó növekedése miatt amúgy is nyugtalan amerikai közvéleményt két nagyobb jelentőségű eset foglalkoz­tatta. A Fekete Párduc ügy és a Yablonski-gyilkosság. Yablonski szakszervezeti ve­zetőt — aki az amerikai bányászszakszervezetben lé­vő csalás és korrupció lelep­lezését ígérte —, mint isme­retes, január elsején gyil­kolták meg, feleségével és leányával együtt. Csütörtö­kön azt jelentette az FBI, hogy elfogott 3 férfit, akiket ezzel a — nyilvánvalóan po­litikai — gyilkossággal gya­núsít. Ugyancsak csütörtökön érkezett a híre annak is, hogy a Fekete Párduc nevű szélsőséges amerikai néger­szervezet két tagjának de­cemberi meggyilkolását egy chicagói hivatalos vizsgálat „jogos önvédelemnek” mi­nősítette. A Fekete Párduc tagjai azt állítják: két em­berüket (az egyik a vezető­jük) álmukban lepték meg és lőtték le a razziázó rend­őrök, szó sem lehetett te­hát tűzharcról, miként a rendőrség állítja. Érdekes, hogy a szakértők is azt mondják: a golyónyomok cá­folják a rendőrség „jogos önvédelem” szövegét. A je­lek — tehát a chicagói hiva­talos megállapítás ellenére is — arra mutatnak, hogy ezúttal maga a rendőrség követett el politikai gyilkos­ságot. Ugyanaz a rendőr­ség, amely ha igaz, a Yab­lonski ellen elkövetett poli­tikai gyilkosság tetteseit most. elcsípte. Europa ügyében erkezett néhány érdekes hír a csü­törtöki napon. Kurt Wald­heim. osztrák külügyminisz­ter a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában le­szögezte: a Varsói Szer­ződés országainak prágai ta­nácskozása. illetve a nyilat­kozatban foglalt javaslataik kedvező alapot teremtenek az európai biztonsági érte­kezlet minden ország szá­mára elfogadható napirend­jének kidolgozásához, ör­vendetes, hogy Ausztria kül­ügyminisztere ismét kiállt az összeurópai biztonsági kon­ferencia mellett, hangoztat­va, milyen hasznos szerepet játszhatnak ennek előkészí­tésében a semleges álla­mok. Ugyancsak az összeurópai biztonsági értekezlet össze­hívásának lehetőségével fog­lalkozik az a közös közle­mény, amely Luns holland külügyminiszter bulgáriai hivatalos látogatása nyomán született. Miközben úiabb egyezmények születtek Bul­gária és Hollandia között e látogatás eredményeképpen, a két ország közös kö'd'vné- nye megállapította, hogy az összeurópai biztonsági érte­kezlet „pozitív szerepet játszhatna az álláspontok közelítésében és az európai béke és biztonság megerősí­tésére, az európai államok közötti együttműködés fej­lesztésére irányuló erőfeszí­tések összehangolásában”. Moszkvából jelentette az MTI: Csütörtökön a leniniz- mus szerepének növekedésé­vel és az anti kommun izmus elleni harc kérdéseivel fog­lalkozó moszkvai nemzetközi elméleti konferencia munka- bizottságaiban élénk eszme­csere folyt. Változatos témakörű fel­szólalásokat szenteltek a de­mokratikus erők munkásosz­tály körüli tömörítésének, valamint a nemzeti felszaba­dító mozgalom kérdéséinek. Külön előadások elemezték az újgyarmatosítás politiká­jának alapvető módszereit. Számos tudós foglalkozott a burzsoá ideológia bírálatá­val. a lenini elveknek a mai antikommunizmus és revizio- nizmus elleni harcban való konkrét alkalmazásával, a klerikális antikommunizmus leleplezésének fontosságá­val. A konferencia bizottságai csütörtökön befejezték mun­kájukat. összegezett tapasz­talataikat a pénteki plenáris ülésen elhangzó beszámolók fogják tárgyalni. Hazánk második legnagyobb kereskedelmi partnere: a Német Demokratikus Köztársaság . f'ri •!AJ«zJ rtti-i itó O uiix- -s. . Uv — n. v .-.Oi.. Hazánk,, több xrjírtf. 10Ö' üf- lammal tart fenn rendsze­res kereskedelmi kapcsola­tot, s partnereik sorában a Szovjetunió után az NDK a második helyen áll. Az el­múlt évben a kétoldali szál­lításaink értéke meghalad­ta a 4,8 milliárd devizafo­rintot és összkülkereskedél- mí forgalmunkból több mint 10 százalékkal részesedett a Német Demokratikus Köz­társaság. A szállítások érté­ke 10 év alatt több mint kétszeresére növekedett. A két Ország között az 1966—1970-es évekre aláírt hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás szerint az áru­csere-forgalomnak öt év alatt 42,9 százalékkal kellett vol­na növekednie. Ezt az elői­rányzatot azonban már az első három évben elértük, s a számítások szerint idén a kétoldalú szállítások értéke már több mint 60 százalék­kal magasabb lesz az 1965. évinél. Az idei évre vonat­kozó megállapodások ugyan­is a forgalom további jelen­tős növelését irányozzák elő. Kivitelünk 1970 folyamán körülbelül 10 százalékkal nö­vekszik és 2600 millió devi- zaforint lesz. Importunk mintegy 20 százalékkal emelkedik, s meghaladja a 2900 millió devizaíorintőt. Népgazdaságunk sok ter­mékének fontos piaca az NDK. Az ipari gyártmányok közül különösen jelentős he­lyet foglalnak el a közúti járművek és érdemes meg­említeni, hogy az NDK-ban több Ikarus autóbusz közle­kedik, mint például hazánk­ban. Tavaly adták át a 10 000. Ikarus buszt az NDK for­galmának. Jelentős mennyi­ségben szállítanak üzemeink különböző szerszámgépeket, mú«zeréket, armatúrákat és izzólámpákat is. Kiemelke­dően jelentős az NDK-ba Irányuló mezőgazdasági ex­portunk Baromfikivitelünk­nek például körülbelül 20 százaléka, a vaj és bor ex­portjának mintegy 30—33 százaléka az almaszállít­mányoknak pedig negyedré- i *ze az NDK-ba irányul. A! kohászati,, és... vegyipari ter­mékek csoportjában Magyar- ország elsősorban timföldet és bauxitot szállít, de jelen­tős tételek a gyógyszeripari termékek is, amelyeket az NDK tőlünk vásárol, öt év alatt — 1966 és 1970 — az NDK-ba irányuló gyógyszer- exportunk több mint kétsze­resére emelkedik. Hazánknak az NDK-ból származó importjában leg­nagyobb súllyal a gépek és gépi felszerelések képviselte­tik magukat; több mint 50 százalékos aránnyal. Személy­gépkocsi-behozatalunknak körülbelül a fele az NDK- ból származik, a teherautó­importban pedig egyharmad- ban részesedik az NDK. Je­lentős téte’ekben vásárolunk elektromos és elektronikus műszereket, speciális nagy teljesítményű bányagépeket, textilgépeket, nagy értékű konfekció- és cukoripari be­rendezéseket és irodagépeket az NDK-tól. A Zeiss Művek optikai gyártmányainak szé­les skáláját hozza forgalom­ba belkereskedelmünk. A magyar vásárlóközön­ség megkedvelte a német fogyasztási cikkeket. Első­sorban bútorok, bútorszöve­tek és szőnyegek, különféle, felső- és alsó kötöttáruk, harisnyák, bdrdíszműáruk, A Nemet Szövetségi Köz­társaságban most folyik „a német kommunista párt he­te”, amelynek rendezői azt a célt tűzték maguk elé, hogy fokozzák a párt aktivi­tását politikai és szervezeti téren. A hét során tartandó rendezvények nagy figyelmet keltettek a társadalom szé­les köreiben. Ezekben a na­pokban Nürnberg és Kassel sok vállalatánál nagygyűlé­seket rendeznek. München­’--OTTA4 X -íl f Kot*-*-.<% r n elektromos háztartási: gépek szerepelnek vásárlásaik kö­zött, de számottevőek az NDK anyagszállításai is, amelyek évről évre kedve­zően befolyásolják iparunk nyersanyagmérlegét. Idén külkereskedelmünk újabb könnyítéseket lépte­tett életbe, a szocialista or­szágokból, így természetesen az NDK-ból szármázó gép­import fokozására. Várható tehát, hogy ézek hatására újabb területeken nyílik majd lehetőség az országa­ink közötti kereskedelem bő­vítésében. Ezekről a lehető­ségekről és adottságokról egyébként dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter egyik nyilatkozatában külön hangsúlyozta; „Magyarország és az NDK gazdasági struktúrája kedve­zően egészíti ki egymást és a gazdaságirányítási rend­szer reformja megteremtette a lehetőségekét ahhoz, hogy a külkereskedelmi kapcsola­tokat az eddiginél is gyor­sabb ütemben növeljük. Az NDK iparának fejlettsé­gi szintje lehetővé teszi, hogy az importáruskálát szélesítsük, ugyanakkor ru­galmas és egyre növekvő kereslet mutatkozik az NDK részéről is a magyar árucik­kek iránt.” N. L. ben es Manheirnben a kom­munisták széles körű vitá­kat tartanak a diákok köré­ben. Dortmundban január 2a- én megtartják a Német Kommunista Párt választási kongresszusát a küszöbön ál­ló Észak-Rajna vesztfáliai tartománygyűlési választá­sokkal kapcsolatban. Saarb­rücken ben a Saar-vidéki vá­lasztások előtt hasonló érte­kezletet rendeznek. A INémet Kommunista Párt hete az .\SZK-ban Peking kalandorpG.ktikáJa A SZOVJET—KÍNAI TÁR­GYALÁSOKAT — mint er­ről a világsajtó beszámolt — 1969 szeptember 11-én kezd­ték meg és december 14-re elnapolták. A szovjet delegá­ció vezetője 1969. december 22-én tért vissza Pekingbe. Sajtójelentések beszámolnak arról is, hogy Kínában ép­pen ez idő tájt újult erővel lángolt fel a Szovjetunió el­len irányuló, militarista saj­tó hecckampány. A szeptember 11-i Csou En-laj—Koszigin találkozó után a kínai sajtóból eltűn­tek a közvetlen szovjetelle­nes támadások, bár a „revi- zionizmus” és „szociálimperi- alizmus” bírálata tovább folyt. December 22-én és azt követően ismét a két mi­niszterelnök találkozóját megelőző hangú írások lát­tak napvilágot Pekingben. Szinte az egész pekingi saj­tó átvette a Vörös Zászló 1970-es újévi cikkét, amely nyomatékosan felszólítja a kínai lakosságot, hogy fo­kozza a felkészülést a hábo­rúra. A londoni Times egyik januári számában hangsú­lyozza, hogy a két ország között „a feszültség újabban ismét annyira megnöveke­dett, hogy a helyzet a tava­lyi határíncidenseket követő szituációhoz hasonlítható”. Az ugyancsak londoni Guardian egyik írásában en­nél is tovább megy, azt vár­ja, hogy, „a feszültség foko­zódni fG#...” - te AZ ELMÚLT ÉVTIZED ÉRTÉKELÉSÉBEN és az új évtized várható eseményei­nek taglalásában a világsaj­tó foglalkozik a szovjet—kí­nai ellentétek problematiká­jával. James Reston például a New York Times január 2-i számában ezt írja: „Kí­na a 70-es években — ha­sonlóan a 60-as évekhez — valószínűleg arra kényszeríti majd Moszkvát, hogy sze­mét ázsiai frontján tartsa...’' — David Bonavia A szovjet külpolitika 1970. című cik­kében ugyanakkor a The Timesben megjegyzi, hogy „1970-ben Oroszország és a világ legtöbb országának kapcsolata valószínűleg csak lassan fejlődik majd. A leg- veszé.yesebb pont bizonyára továbbra is Kína lesz. „A Kínai Népköztársaság jelenlegi vezetésének szovjet­ellenes és nagyhatalmi ka­landorpolitikája komoly ká­rokat okoz a nemzetközi kommunista mozgalomnak és a szocialista világrendszer­nek” — írta a Pravda 1970. január 10-i, vasárnapi nem­zetközi szemléjében. „A mai pekingi vezetők — hangzik a továbbiakban — szembehelyezkednek a világ forradalmi mozgalmainak va­lódi erőivel, az imperialista apostolok kommunistaellenes propagandájának tüzére ön- tik az olajat. A nép élet- színvonalának süllyedését az imperialisták viszont úgy ál­lítják be, hogy azok „tör­vényszerű” jelenségek min­den szocialista ország életé­ben. Ezáltal félrevezetik, sőt elrettentik a dolgozókat, fő­képp a középrétegeket a tő­kés és a fejlődő országok­ban.” „Különösen szembeötlő, hogy az állítólagos szovjet veszélyt ürügyként felhasz­nálva folyik Kína militarizá- lasa — jegyzi meg a Prav­da és hozzáfűzi: a pekingi vezetők nyílt szovjetéi lenes­sége semmi jót nem ígér a kínar.. neonok. Az ófet arra tajút.jphogy azokra, akik -rfm. áruljak a marxizmus—leni- n izmus és a proletár inter­nacionalizmus elveit, csak kudarcok és vereségek soro­zata vár”. A SZOVJET SAJTÓ a világsajtó jelentéseit idézve beszámol arról, hogy Kíná­ban miként fokozódnak a háborús előkészületek. Pe­kingben, Sanghajban, Kan­tonban lázas ütemben építik a légo’talmi óvóhelyeket. A munkában asszonyok és gyermekek is részt vesznek. Különösen aktívan folyik a háborús felkészülés a Szov­jetunióval határos kínai tar­tományban. Az itt állomáso­zó katonai egységeket űjabb és újabb csapatokkal erősí­tik meg, eevre inkább hadi- váeánvra állítiák át a kínai gS7da«á<d é'etet — írja „To­tális militarizálás” — a maoisták irányvonala” cinv mel a Lityeraturnaja Ga­ze ta. A szovjet hetilap nyoma­tékosan hangsúlyozza: „Mi­közben a maoista propagan­da soviniszta hangú la tkelté* céljából, valamint azért, hogy a kínai népet a Szov­jetunió ellen uszítsa, olyan rágalmazó kifejezéseket al­kalmaz, mint „új cárok”, „re­vizionisták”, „szociálimperia- listák” a kínai vezetők na­gyon jól tudják, hogy a Szovjetunió sohasem fenye­getőzött háborúval és senkit sem készül megtámadni. Ami pedig a kínai háborús előkészületeket illeti, a „kül­ső fenyegetés” madárijesztő­je a nadrágszíj még szoro­sabbra húzásához kell arra, hogy a tömegek figyelmét eltereljék a nehézségekről. Bármennyire igyekszik Pe­king a katonai előkészüle­teket „védelemnek” feltün­tetni, mindenki előtt világos; ilyen irányú és jellegű in­tézkedések csak fokozzák a nemzetközi feszültséget; ezek az intézkedések provo­kációs jellegűek és lénye­gükben készülődést jeleznek agresszió elkövetésére”. A SZOVJET HETILAP CIKKE ezekkel a szavakkal zárul: „Mit akar Mao és csoportja? — Megijeszteni, megfélemlíteni szomszédait? Nyomást gyakorolni reájuk és Ily módon megvalósítani a nagyhatalmi terveket?... A szó igazi és átvitt értelmé­ben nyomorúságos eszközök­kel folytatott kísérlet ez”. A helyzetkép teljességéhez hoz­zátartozik, hogy újra meg­kezdődtek Varsóban az ame­rikai—kínai tárgyalások. A The Times már január 3- án foglalkozott ennek jelen­tőségével „A nagy három­szög” című cikkében: „Ro­gers amerikai külügyminisz­ter karácsony előtt elég helytállóan fejezte ki az új­ságíróknak, hogy az Egyesült Államok Kínával szemben elfoglalt álláspontja alapve­tően nem változott meg, de néhány kisebb lépés történt, amelyekre a kínaiak a kö­vetkező hónapokban remél­hetően reagálni fognak”. Ismét összecsapások zaj’ottak le szerdán este Milánóban a diákok és a rendőrök között. Az ifjúság a nv női bombáiraénylét körülményeinek tisztázása közben elkö­vetett rendőri túlkapások ellen tiltakozott Az összetűzések során 22 rendőr és 10 polgá­ri személy sebesült meg. Két rendőrt és hét diákot kórházba szállítottak, az őrizetbe veb- t&k száma #£elet-Magyarország teleiotofc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents