Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-23 / 19. szám
TWO. JanuSr 22. KELET MAGYARORSZA« t efeaf Mitől korszerű nagyüzem a t§z? az egyesülés nem orvosság minden bajra, s ha két vagy több elmaradott szövetkezet egyesül, csupán ennek következtében nem jön létre kiváló gazdaság: nem szabad az egyesülésben valami csodatevő módszert látni. Kormányunk a népgazdaság erejéhez mérten segíti a mezőgazdaság korszerűsítését. A mostani és a következő néhány év folyamán megvalósuló beruházások azonban többnyire nem akkorák és nem olyan jellegűek, hogy ne lennének kiválóan hasznosíthatók a tsz-ek mai méretei között. Mi értelme lenne tehát a terület- nagyság hajhászásának?! Ebből a szempontból is kötelességünk vizsgálni a területnagyság ésszerű határát, amely nagy eltéréseket mutat tájanként, a termelés irányától, a szakosítottság- tól, a természeti adottságoktól, a közlekedési viszonyoktól és más tényezőktől függően. Tételezzük fel, hogy minden gazdasági számítás az egyesülést indokolja. Ha két állami gazdaságról van szó, akkor a személy szerint felelős vezetők döntésén, megegyezésén, múlik a dolog. Termelőszövetkezetek esetében azonban az anyagi feltételek mellett igen nagy, sőt döntő szerepe van annak, hogy a tsz: a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása útján létrehozott szocialista mezőgazdasági nagyüzem. Tulajdonosai a benne tömörült tagok, akiknek megélhetése, boldogulása attól függ, milyen eredményesen gazdálkodik szövetkezetük. Magától értetődik, hogy senki másnak nincs, csak nekik van joguk dönteni a tsz működését befolyásoló minden, tehát az egyesülés kérdésében is. Mindenképpen komolyan veendő alapelv: a szövetkezés lényegéhez tartozik, hogy a tagság a magáénak érezze, tudja szövetkezetét. Társadalmi okok, hagyományok, a régebbi és a közelebbi múlt eseményeinek élő hatásai egyaránt szerepet játszanak a tsz-ek életében, munkájában. Igen sokra hivatott társadalmi közösség is, nem csupán gazdálkodási egység a termelőszövetkezet. Lényegéhez tartozik, hogy tulajdonosai, a tagok át tudják látni egész működését, hiszen különben hogyan tekinthetnék a sajátjuknak, hogyan vezethetnek, ellenőrizhetnék, s dönthetnének a gazdálkodásnak minden lényeges mozzanatával. S igazuk van azoknak, akik ehhez hozzáteszik: „állami vállalatnál baj, ha a dolgozók nem ismerik az igazgatót: termelőszövetkezetben veszélyes, ha a tagok csak látásból ismerik az elnököt.” Gyakran hallani, hogy az érintett tagok így vélekednek. Amikor az egyesülést javasolják nekik: „rendben van, de az egyesülés után ne legyen kisebb, hanem növekedjen a jövedelmünk.” Bármennyire leegyszerűsí tettnek tűnik ez a szemlélet, nehéz lenne rásütni, hogy hibás. Az egyesülésnek ugyanis csak akkor van lét- jogosultsága, ha eredményesebb gazdálkodáshoz vezet, annak pedig abban is kifejezésre kell jutnia, hogy nő a tagok jövedelme. Különben is, 1968 eleje óta törvény mondja ki, miképpen vagyunk kötelesek figyelembe venni a tsz-ek egyesülésénél a tagság akaratát. „Két vagy több termelőszövetkezet külön-külön tartott közgyűlésen az ösz- szes tagok kétharmadának titkos szavazatával elhatározhatja, hogy új termelő- szövetkezetté egyesül, illetőleg egyik a másikba beolvad.” Igen, titkos szavazást és minősített többséget ír elő a törvény. Helyesen, mert ha a tagságot valóban sikerült meggyőzni, realitásokra építkező érvekkel, az egyesülés előnyeiről, akKor mellette szavaz. S ebben az esetben mindenki nyugodt lehet afelől, hogy később nem tesznek szemrehányást azért, mert ráerőszakolta a tagságra az egyesülést. Ami pedig azt illeti, hogy a most következő hónapokban és években milyen lehetőségek vannak egyesülések nélkül is a nagyüzemi társas gazdálkodás fejlesztésére, azt felsorolni is hosszú lenne. Elegendő utalni a termelőszövetkezeti törvényre, a gazdasági mechanizmus reformja kapcsán megjelent sok olyan jogszabályra, ami a termelőszövetkezetek önálló gazdálkodásának biztató távlatait nyitja meg. Amióta megalakultak a termelőszövetkezetek területi szövetségei, országszerte erősödik a tsz-eknek az az egészséges törekvése, hogy különféle társulások, egyszerűbb együttműködés, közös vállalkozás, termelőszövetkezeti közös vállalat, illetve vegyes vállalat- léte-r sítésével erőik ilyenfajta egyesítésével tegyék eredményesebbé gazdálkodásukat. Abból a helyes felismerésből fakad ez a magatartás, hogy mostani körülményeink között nem annyira az egyesülések, hanem kölcsön érdekeken alapuló szövetkezeti társulás, együttműködés, ágazati összefogás különféle módszerei visznek előbbre. Ezek megfelelő alapot adnak egy-egy termelési ágban a fejlett technika, a nagyüzemi termelési eljárások alkalmazásához, s természetesen ahhoz is, hogy kellő előrelátással, ésszerű beruházások valósuljanak meg. Ha most, és a kővetkező években ezen az úton haladunk bátran előre, akkor szolgáljuk jól mind a termelőszövetkezetek, mind a népgazdaság érdekeit és a tsz-ek fontos társadalmi, gazdasági szerepének még jobb érvényesülését is. Gulyás Pál Háromezer lakás Nyíregyházán öt év alait A megyei építőipari vállalat műszaki fejlesztése Grigorij Gór In: A becsületes taxisofőr Nem újkeletű, de mostanában is napirenden lévő kérdés, hogy elég nagy területűek-e a magyar termelőszövetkezetek? Vannak, akik szerint 4—5 ezer holdas tsz-ek sem alkalmasak már a további korszerűsítésre, fékezik az előrehaladást. Ezért lehettünk tavaly is tanúi annak, hogy az ország néhány vidékén erőteljesen szorgalmazták a tsz-ek egyesülését. Helyenként jelmondatot is szerkesztettek • „nagy termelőszövetkezetek — nagy lehetőségek.” Ha nagyobb a tsz — mondják —, altkor gazdaságosabb beruházásokra van mód, sikeresebben alkalmazhatók a tudományos vívmányok, a korszerű technika, könnyebben szakosítható a termelés. Hivatkoznak arra is,, hogy az egyesülések révén csökken a nem kielégítő eredménnyel gazdálkodó termelőszövetkezetek száma, nagyobb körben hat a szakemberek hozzáértése. Figyelemreméltó azonban, hogy az egyesülések szószólói szinte kivétel nélkül a területével azonosítják a termelőszövetkezetek nagyságát. Am, ha előrelátó józansággal és szakszerűséggel történik a vizsgálódás, nemcsak a terület nagyságának, hanem másféle tényezőknek, körülményeknek is fontos szerepük van abban, hogy korszerű-e gazdaságos-e a termelőszövetkezetek működése. Egyebek között olyan körülményeknek: hányán vesznek részt rendszeresen a munkában, mekkora a beruházott vagyon, s mennyi értéket állítanak elő a tsz-ben. Van-e annyi és olyan istálló, műhely és gép, amennyi és amilyen kell? Kielégítő-e a technikai felszereltség, a műtrágyák, a növényvédőszerek használata? Jók-e a gazdaság útjai, raktározási szállítási lehetőségei? Ott tart-e a szövetkezet, hogy a termelési eszközök ésszerű gyarapítására, korszerűsítésére már azért nincs módja, mert‘kicsiny a területe? Fenyegeti-e aZ a veszély, hogy másképpen, mint egyesüléssel, nem képes megvalósítani olyan gazdaságos beruházást, amihez a kellő anyag is, pénz is rendelkezésre áll? Természetesen lehetséges, hogy e kérdésekre pozitív választ ad a valóság, s akkor válóban indokolt, szükséges az érdekelt tsz-ek egyesülése. Sokoldalú vizsgálódások, elemzések azt mutatják, hogy a nem mostoha adottságú tsz-eknek — kevés kivételtől eltekintve — bőven vannak még lehetőségei eddigi eredményeik növelésére a mostani területi keretekben is. A kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek problémáit pedig egyébként sem oldaná meg az egyesülés, hiszen nehézségeik oka egy percig sem a kis terület volt, s ma sem az. Vitathatatlan, hogy sokféle egyéb gond van jó néhány tsz-ben. Minthogy azonban Intettem. A taxi megállt. — Jó napot! — köszöntöttem a taxisofőrt. — Kérem, nem messze, csak a Szamot- jocsnaja térre... De nagyon sietnék... — Üljön be — szólt. öt perc sem telt bele, s a helyszínen voltunk. Az óra 49 kopejkát mutatott. Egy rubelt nyújtottam a sofőrnek. — Nem tudok visszaadni... Kotorásztam a zsebeimben, végül találtam egy ötvenest. — Egy kopejkám sincsen... — szólt a sofőr. — De kérem, szót sem érdemel — nevettem. — Nem, nem! — tíltako- zott — Borravalót nem fogadok el. — Dehát akkor mit tegyek? — Iti a közelben van egy dohányáruda, ott felválthatja k Se abban az irányban éppen nem lehetett közlekedni, hanem egy másik utcán keresztül. Egyszóval, mire öt perc múltán a dohányárudánál voltunk, éppen ebédszünetre bezártak. Az óra 97 kopejkát mutatott. —■ Nem tudok visszaadni... és borravalót nem fogadok el... — hajtogatta a taxis. — Kérem, akkor vigyen még három kopejka áráért... — szóltam elkeseredetten. Még harminc métert utaztunk. Az óra pontosan egy rubelt jelzett. — Álljon meg! Itt kiszállok! — kiáltottam. — Itt nem szabad megállni — mondta a sofőr. — — Látja az útjelző táblát? — Akkor kapcsolja ki az órát! — Ahhoz nekem nincs jogom. Amikor olyan helyre értünk, ahol megállhattunk, 1 rubel 12 kopek volt az adósságom. — Ne keseredjen el — vigasztalt a taxis. — Találunk valami megoldást... A kijevi pályaudvaron a pénztárban dolgozik egy ismerősöm, ő pel fogja váltani... Elindultunk ismét. Természetesen, a pénztár éppen zárva volt. Tovább, a kursz- ki pályaudvarra. Hogy ne unatkozzam egyedül, két utast ültetett még mellém. A kurszki pályaudvaron szerencsénk volt, de az óra pontosan három rubelt rauLakásépítések, az iparfejlesztések építési munkái, valamint kommunális épületek elkészítése — ez a három tevékenység jelenti az ÉVM megyei Építőipari Vállalat fő profilját 1970-ben is. s ezekhez kapcsolódnak azok a több millió forintot kitevő beruházások, melyekkel a vállalat állóeszköz- és műszaki fejlesztését megoldja. A központi telep Az egyre nagyobb építési feladatokat végző vállalat a múlt évben kezdte meg központi telephelyének kialakítását: tevékenységük korszerűsítésében jelentős lépés érmék a telepnek a kialakítása, ahol számos nélkülözhetetlen segédüzem kapott illetve kap helyet a jövőben. Már a múlt évben megkezdte itt munkáját. a betongyár. Teljes kapacitással és megfelelő tapasztalatokkal azonban csak 1970- ben lép be a vállalat életébe, miután befejezik a betongyár kiegészítő létesítményeinek építését is. Az idei második fél évben 100 százalékos kapacitással üzemel majd egy másik Segédüzem, a tmk is. a telep továbbfejlesztéseként megkezdik a szerelőipari üzem — lakatos és asztalos tevékenység — kialakítását is. A telephely teljes kiépítése a negyedik ötéves tervben fejeződik majd be. A központi telephelyen már az idén megkezdik az új munkásszálló építését, amely 1971 második felétől 150 itt dolgozó munkásnak biztosít szállást. A lakásépítés korszerűsítése A legjelentősebb korszerűsítés, illetve gépesítés a lakásépítési tevékenység meggyorsítása érdekében várható. Az idén és jövőre két nagy eseménye lesz a lakásépítések műszaki fejlesztésének. s nem kis túlzással nevezhetjük mindkettőt a nyíregyházi lakóházépítések forradalmának. Amellett, hogy a megyeszékhelyen búcsút vesznek a már hagyományosnak tekinthető blokkos építéstől, az új technológia bevezetése az tatott. Odaadtam a pénzt a taxisnak. Eltette és bekapcsolta az órát. — Bocsásson meg... mentegetőzött. — Egyetlen kopejkát sem fogadok el munka nélkül... — Hálás vagyok önnek — szóltam. — De hálás lennék önnek ha megmondaná, hogyan jutok el a Szamotjocs- nája térre. •— Odaviszem... — ajánlotta fel szolgálatait és ismét bekapcsolta a mérőt. Amikor az negyvenkilenc kopekot mutatott, az ötven kopejkát az ülésre dobtam és elmenekültem a taxiból... Oroszból fordította: Antalfy István eddigi építési tempónál jóval gyorsabb ütemet biztosit. Az egyik eseménye lesz az évnek, hogy szeptemberben nálunk is áttérnek az országban most meghonosodó, francia szabadalomból származó. úgynevezett „alagútzsalus” építési technológiára, vagy annak egy módosított változatára. Első felhasználási területén, a nyíregyházi Északi nagykörút harm-dik szakaszának szentemberben kezdődő építésénél már köszönthetjük az „alagútzsalu- zás” premierjét. A második jelentős lakás- építési műszaki esemény 1971- ben lesz. de már most megkezdték a felkészülést a vállalatnál: a jövő évben „fogadják” ugyanis először a debreceni házgyár termékeit, s az első házgyári lakást 1972- ben adják át lakóinak. Ilyen lakást 5 év alatt 3058- at kíván átadni az építőipari vállalat Nyíregyházán. zött, az AKÖV mögötti téN ségben. Nyíregyházán a foghíj beépítéseinél még o- vábbra is alkalmazzák a .a- gyományos technológiát is. Ipari röntgenkészü léket vásárolnak Egy másik jelentős fejlesztési elgondolás pedig a vidéki építőipari vállalni ok. között országosam egyedülálló a szabolcsi vállalatnál: ipari röntgenkészüléket vásárolnak, s a nemrégiben létesített laboratóriumban betonacélok, gázcsövek ús egyéb acélszerkezetek hegesztéseinek ellenőrzését végzik majd vele. Végül a vállalat — az országos igényeknek megfelelően — jelentősen kívánja fejleszteni közműépítési kapacitását. s műszaki, technológiai fejlesztési keretéből ehhez, a tevékenységhez is magas színvonalú gépesítést kíván megvalósítani. pomosaoDan a is.emecsei ut és a Krúdy Gyula utca köSzilágyi Szabolcs (Tudósítónktól) 1970. január 18-án tartotta zárszámadó közgyűlését a nagykállói Virágzó Föld Mg. Tsz. Az ünnepi ' beszámolóban Szim János tsz-elnök ismertette a tsz területi helyzetét, adottságait. A termelőszövetkezet közel 5000 ka- tasztrális hold területének elhelyezkedése rossz, hiszen három közigazgatásilag különböző helyen: Nagy káliéban. Geszteréden és Bököny- ben van a tsz-nak üzemegysége A 473 tag közel fele nyugdíjas és járadékos. A gazdálkodás ismertetésekor a tsz-elnök elmondotta: a termelési érték a múlt évihez viszonyítva 34 százalékkal növekedett, az egy dolgozóra eső termelési érték 96 ezer 195 forint, az egy munkanapra eső termelési érték 286 forint. A növénytermesztés összességében jónak mondható. A további bevételek növelésére megvan a lehetőség az agrotechnika fejlesztésével, új munkagépek beállításával, a talajmunka minőségi fokozásával és a normálhold-felhaszná- lás minimálisra való csökkentésével. A termelőszövetkezet termelési értékének 18 százalékát a kertészet adja. de az állattenyésztés területén is igen jelentős eredményt ért el a tsz. A következő években javítani kell a takarmány termelését, fokozni a legelők fűhozamát, ami műtrágyázással és egyéb legelőjavitási módszereikkel érhető eL A kiegészítő üzemági tevékenységek közül legjelentősebbnek az építőbrigád munkáját értékelte a tsz-elnök. A brigád ossz termelési értéke ez évben csaknem 11 millió forint volt. Ez a tsz termelési értékének 25,2 százaléka. Az építési beruházásokat teljes egészében az építőbrigád végzi. Felépült a növendékmarha-istálló, almaválogató és osztályozó, valamint hűtő'ároló. Ezenkívül az épületek karbantartását is a brigád végzi. Ku 5 építkezést vállaltak Mária- pócson és Nyíregyházán, mintegy 7 millió forint 'értékben. 1970-ben felépia egy 120 vagonos hűtőtároló, növendékmarha-istálló. borpince, vendéglőépület, gépkocsimosó, ezenkívül gy sertéstelep építését is megkezdik, melyből ez évben 16 millió értékű készül, el. Szolgáltatást végez a termelőszövetkezet a birr Táncsics Tsz.-nek, a Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalatnak, valamint Nagykálló , községnek 5 millió forint értékben. Az építöbrigád tagjainak munkabére közel 2 millió forint volt az elmúlt évben. Gépesítés területén .s jelentős előrelépés történt. Az erőgépeket tipizálták, vásároltak 7 darab új UE— 50-es Dutrát. Ez évben vásárolnak 2 német kombájnt Szim János tsz-elnök ezután ismertette a tsz pénzügyi helyzetét. A bruttó jövedelem 1967-ben 11 millió 721 ezer forint volt. míg 1969-ben 15 millió 355 ezer forintra emelkedett. Tényleges részesedési alap 1969- ben 10 millió 519 ezer forint. Az egy tagra eső jövedelem 1963-ban 6328 forint volt míg 1969-ben 21 863 forint A tsz tehermentes vagyona 33 millió 297 ezer forint. A tsz nyugdíjasainak megbecsülésére külön felhívta a tagság figyelmét Szim János elnök, örvendetes dolog viszont, hogy a termelőszövetkezet tagsága fiatalodik. Állandó 80—90, míg kampánymunkák idején 180—200 fiatal dolgozik a szövetkezetben. A fiatalok kulturális igényének kielégítését a_ tsz egyik feladatának tekinti. A jól felszerelt kultúrházat a .közeljövőben újabb felszerelésekkel bővíti a tsz. A KISZ-fiatalok szívesen látogatják a klubfoglalkozásokat. A tsz vezetőségének megállapítása az, hogy a tsz eddigi és további erősödése garancia arra, hogy termelőszövetkezetükben a dolgozók mindjobban megtalálják számításukat Az elnöki beszámoló után °e'.yvás Lajos, az ellc " ző úzottság elnöke mondta el beszámolóját Fblszó’all. ''sepelyi Tamas elvtárs. a megyei párt vb tagja, a járási pártbizottság első titkára. Méltatta a tsz eddig elért eredményeit, majd sikeres munkát kíván> a tagságnak •--’•e az évre is. ^esztóri László agronámus Gazdag zárszámadás a nauvltállói Virágzó Föld Tsz-ben
