Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-22 / 18. szám
«. mss KELET WánTAROFSZAO Korunk mezőgazdasága Szarvasmarha-tenyésztésűn k a IV. ötéves tervben A műit héten egy érdekes előadás hangzott el Nyíregyházán, a megyei tanács nagytermében, ahol dr. Gergely István miniszterhelyettes ismertette a szarvasmarha-tenyésztés állapotát és ,a IV. ötéves tervben előttünk álló feladatokat. Előadásának főbb gondolatait az alábbiakban közöljük. Ismeretes, hogy az 1969-es esztendőt a mezőgazdaság, a élelmiszeripar jól zárta. Mintegy 15 százalékos növekedést értünk el a növény- termelésben, ugyanakkor az állattenyésztés stagnált, különösen vonatkozik ez a szarvasmarha-tenyésztésre. Pedig a jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a mezőgazdasági exportnak 12 százalékát — ezen belül az állatj eredetű exportnak az egyharmadát — a szarvasmarha-tenyésztés adja. 1961 óta a közös 98 ezer darabbal nőtt, ezzel szemben 180 ezerrel csökkent a háztáji állomány. Igaz a minőségi mutatók sokat változtak, ilyen csökkenés mellett 5—6 százalékkal nőtt a tejtermelés. Emelkedett a húsfogyasztás. A gyorsan növekvő igények, az egészségesebb, állati fehérjére támaszkodó táplálkozás azonban még több tejet, húst, kíván. Hazánkban az egy főre jutó tej, tejtermék, mintegy 140 literre tehető, messze alatta ran az európai átlagnak, a fejlett országok pedig kétszer annyit fogyasztanak, mint mi. Jelenlegi 'húsfogyasztásunkat a következő ötéves terv idején marhahúsból mintegy 5—7 kilóval kívánatos fokozni fejenként. A tej- és húsfogyasztás ilyen ütemű növelése igen magas követelményeket állít a szarvasmarha- tenyésztés elé. Ehhez jön, hogy az exportunkat is növelni szerelnénk. Milyen fajtákat tartsunk ? Most hazánkban az állomány 90 százaléka magyartarka, 2 százalék borzderes, 8 százalék egyéb. Az előirányzatban valamelyest csökken a magyartarka. Javítani kell a meglévő állományt. A típusformálást a kettős hasznosítású fajta fenntartása, javítása mellett szorgalmazni kell a hús-tej és a tej-hús típusok irányába. Ezeket az irányzatokat a tájnak megfelelően szükséges kialakítani. Lesznek körzetek, ahol a hús, máshol a tejtípus dominál. A magyartarka törzstenyészetek számát a jelenlegi 80-ról 120-ra kell növelni az ötéves terv idején. Az iparszerű tartásban, és városellátó övezetekben az egvhasznú fajtákat kell beállítani. Akár tej-, akár hústermelésről legyen szó itt elsősorban az idegen fajták jöhetnek számításba. A tartástechnika Nálunk most léptek termelésbe az első szakosított szarvasmarhatelepek. A számuk néhányra tehető. A döntő tehát a hagyományos tartástechnika. Jellemző a mostani tartásunkra, hogy egy dolgozó általában 9 tehenet, vagy 25 darab növendéket gondoz. Az új technika szerint egy dolgozó 50— 100 tehenet lát el, hizlaldákban pedig ezret, vagy ennél is többet. Hacsak az élőmunka különbséget vesz- szük, akkor is azt mondhatjuk, hogy a régi módszerünk nem versenyképes. Az új módszer szerint legalább 300 darab tehénnek kell lenni egy telepen, hogy ott megfelelő szakembert, gépi technikát, takarmány- és tej házakat lehessen alkalmazni. Az építkezés korszerűsítésben két irányban kell tevékenykedni: korszerűsíteni, amit érdemes és iparszerű új telepeket létrehozni. A célnak megfelelő, de nem luxus épületeket, létrehozni. A hizlalásban ki kell kapcsolni . a növendéktartást. Agokat az egyedeket, ami tenyésztésre nem alkalmas — mint a sertésnél — születésüktől egyfolytában hizlalni kell. A felszabadulás óta növekedett a szálastakarmányt termő terület, így nőtt a lehozott mennyiség is. örvendetes a pillangós takarmánytermő területek növekedése. Ezzel szemben nőtt az egy holdra eső hozam, sőt a pillangósoknál inkább csökkenés tapasztalható. A rét és legelő területeink erősen csökkentek, a hozamuk sem kielégítő. Az egyéb szálas takarmányok termesztése jobb, de nem tartott lépést általában a növénytermesztés — a szemes termények és az ipari növények — hozamának növekedésével. Nem fejlődött megfelelően a takarmány termesztés gépesítése sem. Sok a betakarítási veszteség, ez a szálas takarmányok esetében mintegy 30 százalékos minőségcsökkenést jelent. A kukoricaszárnak csak egyhar- mada kerül takarmányozásra. A keményítőetetés erősen az abrakra tolódott át, olyan esetekben is, amikor az szálas takarmánnyal pótolható lenne. Éves szinten nagy a hullámzás a takarmányellátás minőségében. Az igazi nagyüzemi tenyésztésben egész évben azonos minőséget kell biztosítani, A mellett, hogy növelni kell a szántóföldi hozamokat, javítani a rét-, legelő- gazdálkodást, fejleszteni kell a műszaki színvonalat a betakarításnál, tárolásnál, etetésnél egyaránt. Kívánatos lenne a fehérjének egyharmadát kémiai anyagból, karbamidból feletetni. Jobban kell hasznosítani a nyomokban ható elemek etetését is a szarvasmarha-tenyésztésben. A háztáji gazdaságok Itt kell megemlíteni, hogy a modem nagyüzemi tenyésztés megvalósításához sok ezer középkáderre és szakmunkásra van szükség, Náluk nélkül a legjobb technika sem működik hasznosan. Hasonlóan nagy gondunk az állategészségügy megjavítása. A gümőkórt és a brucellózist 1975-re jó lenne felszámolni — a lehetőségeink megvannak. Nagyobb gondot kell fordítani a száj-, és körömfájás, valamint a tőggyuladás leküzdésére. A háztáji gazdaságok szerepét jól lemérhetjük az alábbi néhány számból: a szarvasmarha 36 százaléka, a tehénállománynak pedig a 47 százaléka a háztáji gazdaságokban van. Évente 70 ezer tonna vágómarhát és 250 millió liter tejet adnak el. És nem jelentéktelenebb az önellátásra felhasznált tej-, tejtermékmennyiség sem. Az árutermelésen túl jövedelem-kiegészítő, foglalkoztató és épületkihasználó szerepe is van a háztáji gazdaságnak. Nagy szerepük miatt a közös gazdaságokkal együtt kell értékelnünk a háztáji állattenyésztést. A jelenlegi állapot megváltoztatása érdekében központi és helyi intézkedésekre van szükség. Ennek ki kell terjedni a hitelkérdéstől a kisgépekig a helyi takarmányjuttatás és a vezetők érdekelté tételéig mindenre. Nagyobb gondot kell fordítani a szakpropagandában is a háztáji állat- tenyésztésre, a bevált módszerek általánosabbá tételére. A ’ szarvasmarha-tenyésztés társadalmi üggyé nőtt és úgy kell tervezni, kezelni a IV. ötéves terv idején. CB. B. V A konyvhónap könyvei: Saabé Hmm—Kováé* Inw* A legelőgazdálkodás zsebkönyve A szerzők a legelőgazdálkodás leírásában szakítanak a hagyománnyal. Nem az eddig általános gondolatmenetet követik könyvükben; nem a botanikai s a termőhelyi ismeretekre helyezik a fő hangsúlyt, hanem a gazdasági eredményekre, a termelés sikerére. Ebből következik új — az eddigitől eltérő — szemléletük, mely kihat az anyag tárgyalási módjára, felépítésére, szerkó- zetére is. A tárgyalás során foglalkoznak a legelő trá- gyázási, ápolási, művelési kérdéseivel, a legelőöntözéssel, a legelőn folyó munka üzemszervezési kérdéseivel, a személyi feltételekkel, és GÉPESÍTVE. Megkezdték a demecseri Kossuth Termelőszövetkezetben 700 hold szántóföld trágyázását. A tsz az idén teljesen gépesítette az istállótrágya rakodását és »^órását aek Emil felvétele külön részben * legelők hasznosításával. Az e témakörben eddig megjelent könyvektől (Bas- kay—Tóth Bertalan, Gruber Ferenc munkáitól) éppen abban különbözik, hogy nem a legelőt, hanem a legelőn folyó termelést állítja középpontba. Dr. Haja« 3énse#— Dr. Rázsé Imre Mezőgazdaság számokban A mezőgazdasági termelésnek az utóbbi években bekövetkezett rohamos fejlődése egyre bonyolultabb feliadat elé állítja a termelést közvetlenül vagy közvetve irányító vezetőket és szakembereket. Különösképpen érvényes ez a megállapítás az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta, amikor a döntések legnagyobb része — felsőbb utasítások nélkül — termelőüzemek vezetőire, szakembereire vár. Ehhez a szerteágazó munkához kíván segítséget nyújtani a munka harmadik, teljesen átdolgozott kidása, amelyben az érdeklődők — 29 fő fejezetben —megtalálhatják mindazokat a számszerű tudnivalókat, amelyeket a korszerű üzemvezetés, illetve irányítás igényel. A szerzők, a harmadik kiadásban — igazodva mező- gazdaságunkban az utóbbi években bekövetkezett fejlődéshez — igyekeztek a legkorszerűbb ismeretanyagokat közreadni. ICülön említésre méltók azok az új fejezetek, melyek a jelentkező igényeknek megfelelően a mostani kiadásban szerepelnek első ízben: „Üzemgazdasági mutatók és számítások, statisztika”, „Borgazdaság”, „Oktatás-kutatás”. A könyv végén található részletes tárgymutató nagymértékben megkönnyíti az anyagban való tájékozódási. 1970. Január 22. fl cukorrépa-vegyszerezés tapasztalatai a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz-ben Termelőszövetkezetünk 100 katasztrális holdon termel cukorrépát. Szántóterületünk nagysága nem teszi lehetővé nagyobb területen a termesztését (1000 kh közös szántó.) A tavaszi és őszi munkacsúcs határt szab a cukorrépa-termelés nagyságának. A cukorrépa-termesztés térén igyekeztünk bevezetni a legkorszerűbb agrotechnikai eljárásokat: pneumatikus géppel drazsirozott magvetés, vegyszeres gyomirtás, wuxálos lombtrágyazás, gépi szedés, csehszlovák háromsoros répakombájmial és amellett tápanyagtérkép szerint kiszámított műtrágya adagolása. A 100 katasztralis hold cukorrépa-területből közel 60— 70 kh vegyszerezése lenne indokolt, 1969-ben csak 30 kh területet vegyszereztünk. A vegyszerezés üzemi hatását szemléltetésképpen kétféleképpen osztályozom: közvetlen és közvetett - hatás. Vizsgáljuk meg a vegyszerezés közvetlen hatását: középkötött vályogtalajon termeljük a cukorrépát és a 30 kh területet 3,5 kg NA- TA és 2,5 Pyramin gyomirtószerrel kezeltük közvetlenül vetés után. Ezeken a területeken szintén minden mechanikai gyomirtást elvégeztünk, mint a nem vegyszerezett területeken, kivéve a kapálást. A vegyszerezett területen egyeléskor 250 négyszögöl) nap teljesítményt értek ed a dolgozók, mivel a gyomo- sodás kismértékű volt, a répa pedig fejlettebb volt mint a vegyszerezetlera táblán. A kapálások alkalmával amellett, hogy a vegyszerezett táblán egy kapálással kevesebbet végeztünk el, ezen a táblán a dolgozók teljesítménye 30—50 százalékkal nagyobb volt mint" a többi- területen. A vegyszerezett táblán a tőszám az egyeléskor és a későbbi kapálások alkalmával nem szenvedett jelentős kárt és elérte az 55—58 ezer tőt kh-ként. Az utolsó 40 kh munkálataikor. ahol nem vegyszereztünk. egyeléskor lecsökkent a teljesítmény 90—120 négyszögöl/nap. A répa több helyen megsárgult a gyomnövénynek vízr és tápanyagelvonása miatt A nehéz munkaviszonyok és az elkésett egyélés és kapálás miatt a tőszám lecsökkent 40 000 tő/kh-ra. Ezen a területen a dolgozók keresetére egyeléskor közel 20 százalék plusz munkadíjat kellett jóváírnunk a munkakedv fenntartása érdekében. A 100 kh cukorrépa-területünket összehasonlítás céljából a munka sorrendjében és időrendjében négy részre oszthatjuk: I. tábla: 25 kh időben egyelt, egyelés után 55 000 tő/kh, első kapálás kissé megkésett többletmunkabér egy kapálás 520,—, átlagtermés 231 q/kh. Tiszta nyereség a IV. táblához viszonyítva 1550 Ft/kh. II. tábla: 30 kh vegyszerezett, időben egyelt, egyelés után 55 000 .tő/kh, első kapálás időben végzett, mivel nem volt jelentős gyom, vegyszerezési költség 450 forint, átlagtermés 236 q/kh. Tiszta nyereség a IV. táblához viszonyítva 1870 Ft/kh \ III. tábla: 25 kh kissé megkésve egyelt, 50 000 tő/kh, első kapálás kissé megkésett, tőszám csökkent 1500/kh. többletmunkabér: egyelés 150 forint. 520 forint egy kapálás. átlagtermés 222 q/kh. Tiszta nyereség a IV. táblához viszonyítva 950 Ft/kh. IV. tábla: 20 kh megkésve egyelt, egyelés után 43 000 tő/kh. első kapálás késett, tőszám csökkent 3000/kh, többletmunkabér 250 forint, egyelés. 520 forint egv kapálás. átlagtermés 205 q/kh. Vizsgáljuk meg a vegyszerezés és a cukorrépa-termesztés közvetett hatását a termelő üzemre: Gazdaságunk silókukoricát nem termeszt, mivel a 100 kh cukorrépa melléktermékei főleg a leveles cukorrépafej (145 q/kh) a 450 darabos szarvasmarha-tenyésztésünk teljes silótakarmány-menn.vi- ségét fedezi kukoricaszárral kevertem Ha a cukorrépát nem vegyszereznénk, abban az esetben 80 kh területnél többet a tavaszi munkacsúcs miatt nem tudtunk volna termeim a termelt 100 kh- val szemben. Ha a terület 60—70 százalékát vegyszerezzük csak, ebben, az esetben is 15—20 százalékkal tudjuk ínég a 100 kh fölé növelni a cukorrépa vetésterületét Ez azi jelenti, hogy 10 kh cukorrépa lombozata tápértékbeo 6—8 kh silókukorica tápértékével azonos, úgy közvetett hatásként mindem takarmányt,ermő területből és esen arunöványeket lehet termelni. Ezen (vegyszere- zett) a plusz területen (30 kh) közel 20 kh silókukorica tápanyagértékét termel jüK meg, s így ez a 20 kh növelheti más ágazati árbevételeinket. mely szokszoros biztosíték a cukorrépa vegyszeres gyomirtásának jövedelmezőségére. A vegyszerezett cukorrépában dolgozó tagoknak 20— 100 százalékos mértékben nő a teljesítőképessége. egyes munkálatoknál a vegyszerezet- lenhez viszonyítva és így jelentősen nő a munka termelékenysége. A felszabaduló munkaerőt tehát fordíthatjuk a megnövelt cukorrépa-terület munkáinak időben történő elvégzésére, vagy egyéb jövedelmező kultúrák növelésére — a létszám növelése nélkül. A fenti tények késztetik arra termelőszövetkezetünket, hogy az 1970-es évben a cukorrépa-területünk 70 százalékát vegyszeres gyomirtásban részesítsük és a felszabaduló munkaerő még garanciát ad arra, hogy- vetőburgonya-területünket további 20 kh-val növeljük. Zenfai Gyula (főagronómus Egyenletes lesz a tavaszi vetömagellátás Bár a földeket vastag . hótakaró borítja, az Országos Vetőmagtermeltető Vállalat telepein megkezdődött a szezon. A várható ellátásról a vállalat vezetői az MTI munkatársának elmondották: — Az igények és a rendelkezésre álló készlet ismeretében közölhetjük: az utóbbi évek egyik legkiegyensúlyozottabb tavaszi vetőmagellátását biztosítjuk a gazdaságoknak. összesen 900 millió forint értékű vetőmag áll rendelkezésre. Gazdasági takarmánymagvakból tehát teljesen ki tudjuk elégíteni a 3,5 millió hold szükségleteit. — A vállalat idén olyan árukészletet biztosított, amellyel le tehet törni a sza-, badpiac gyakran túlzottan magas árait. Van elég étkezési és takarmányborsó, s napraforgó vetőmagból sincs hiány Á magas tápértékű takarmányrépa vetőmagja szintén korlátlan mennyiségben áll a termelők rendelkezésére. Lényeges azonban, hogy a gazdaságok minél előbb jelentsék pontos igényüket. —- A zöldségmagellátás- nál is kedvező a helyzet. A kiskert tulajdonosoknak 20 millió tasak vetőmagot biztosítottunk. A zöldség fajta választokot bővítettük; többféle vetőmag érkezett például Hollandiából és Angliából,
