Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

197». Január SS. KÉT.Ft MAGYARORSZÁG % oldal Jó egészséget — falura, tanyára... Buga doktor életútja — A szülei falusi néptaní­tók voltak. Maga is az iro­dalom iránt érdeklődött — középiskolás, egyetemista ko­rában verseskötetei jelentek meg. Aztán orvosnak tanult. Ma az egész országot tanít­ja. Népnevelő, tudomány­népszerűsítő, a közegészség- ügy lelkes szószólója, egész­ségügyi szakíró és népszerű ismeretterjesztő könyvek szerzője, lebilincselő előadá­sok, rádiós orvosi tanácsok előadója, az Egészség című lap főszerkesztője. Túl a huszadik könyven, «z ezrejüir rádióelőadáson, az évi 100—200 előadáson a falusi közönség legnépsze­rűbb orvosa, tanítója, dr. Buga László. — Miért és hogyan lett népművelő? — Még otthon, az Eszter­gom melletti Ebeden (a köz­ség neve törökül hajnalt je­lent) medikus koromban, csendes vasárnap délutánon­ként a falusi kispadon kö­rülültek az öregek és ba­jokról, betegségekről kér­deztek. Én meg meséltem, meséltem megtörtént esete­ket, kitalált történeteket. Valahol itt kezdődött az én ismeretterjesztő munkám. Ezzel egyeztettem irodalmi indulásomat, érdeklődése­met. És rájöttem, hogy á kettőt össze lehet kapcsolni. „Csodálatos ember ez a Buga doktor, a magyar falu egészségének fáradhatatlán apostola. Orvos, — aki egy­úttal a szavakkal is tud bánni, de nemcsak a tudo­mányos kifejezések világé­ban otthonos, n»m is csak egyszerűen orvos író-ember, hanem a falusi, tanyai nép nyelvének is nagyszerű is­merője. Így aztán igazán ritka tulajdonságok találkoz­nak benne: a , tudomány megállapításait, a tudomá­nyosan megfogalmazott is­mereteket és egészségügyi tennivalókat bámulatos mű­vészettel" fordítja le a min­dennapi falusi élet nyelvére és -ami ennél is fontosabb: gyümölcsözően, mert Buga doktor a legtudományosabb kifejezéseket is tiszta, vilá­gos, mindenki számára ért­hető módon csempészi be az olvasók tudatába. Mesél, mesél, bájos duruzsolással huncut anekdotákat, csatta- nós történeteket mond — s- az ember egyszer csak észre­veszi, hogy ez a Buga már megint „becsapta” — mert hiszen nem is maga a történet volt a fontos, ha­nem az abban elrejtett ta­nulság.” — joggal írja róla egyik könyvének bevezető­jében író-újságíró barátja. Húsz könyve jelent meg, legutóbb az Egészség az esztendőben és a Gyógyító szó. Mert Buga doktor azt vallja „szóval annyi min­dent el lehet érni!” Vigasz­taló szót mond a betegnek, megnyugtatja, útbaigazít­ja. Leghasznosabb könyvének a kétkötetes „Jó egészség falun, tanyán” címűt tartja. Az első rész, Az egészség útján, általános higiénés té­makört ölel fel, tanácsokat ad a megelőzésre, az egész­séges életre. A második, kö­tet címe: Beteg a háznál — arra ad tanácsot, mit tegyen a falusi ember, ha megbe­tegszik, diétás étrendeket, házi betegápolási tanácso­kat ad. — Melyfk a legked­vesebb könyve? ” Az orvosi almárium. Ebben van egy kis irodalom is. Történetekre épül a könyv, az ódon orvosi almá­rium, egy falusi orvos em­lékeinek gyűjteménye. (A felszabadulás előtt Muzslán volt körorvos, majd Tokodra került bányaorvos­nak). Szemléletesen ír, mintha példázatokat sorolna — trombózist, a vakbélgyulla­dást, a tetanuszmérgezést, a fagyási a legközvetlenebb példákkal magyarázza. A szervi elváltozásokat és az ideges panaszokat így: „Ha két egymásba kapaszko­dó fogaskerék közül az egyiknek kitört a foga, ak­kor akadozik. Ez a szervi baj. A másik az, ha mind­két kerék ép, de nem il­leszkedik pontosan össze, a fogak nem kapcsolódnak kel­lően egymásba.” ír tápszerekről, gyógysze­rekről, vitaminokról, ártal­makról és mérgezésekről, öl­tözködésről, tisztálkodásról. — Beszéljünk a té- , diós előadásokról * — A rádió egészségügyi adásait annak idején bemon­dó olvasta fel. A tanácsok, üzenetek meggyőzőbben hangzanak orvos szájából. Már korábban is tartottam előadást a rádióban, de 1952-től rendszeresen veze­tem az orvosi tanácsadást. A tömegesen érkező levelek­ből válogatom ki az érdek­lődésre számot tartó témákat. Váltogatom a formát is, hol én adok elő egy, s más tud­nivalót, hol neves szakorvo­soktól beszélgetés formájá­ban tudakolom a betegség ismérveit. •— Mi lesz a levelek­kel? —- Ö, a levelek! Ezrével jönnek. A java a témát ad­ja. Az olyat, amelyre feltét len válasz kell, áthozom a Szabad Földhöz. Mert meg­alakulása óta, 1949-től írom a lap orvosi tanácsait. Ma is 30 levélre válaszoltam. A rádiós előadások alapján könyv íródott. Lesz-e könyv a levelek- TjőI? — 40 ezer levelet tettem félre az érdekesebbek kö­zül. A válasz is megvan hozzá, szeretném megírni a falusi orvos testamentumát. Tavaly 143 előadást tar­tott. Az idén Miskolcon volt az első. A Csallóközi kultu­rális napokon hatszázan hallgatták meg Buga dok­tort. Kilenc éve a TIT Egészségügyi Országos Vá­lasztmányának titkára. Meg­alakította á Semmelweis- brigádot — a „tudomány vándorszínész társulatát” — amellyel az országot járják. Amikor 60 éves lett, ki­tüntették. Van munkaér- demrendjé, kiváló népműve­lő oklevele, érdemes orvosi címe, mégis annak örül leg­jobban, ha látja, tapasztal­ja: megfogadták tanácsait, élnek vele. Buga doktor higiénés szak­orvos, volt körzeti orvos, de ma már nem praktizál. Le­foglalja, kitölti életét a nép­művelés. Szép beszédű, közvetlen ember. Egyszer elkövette azt a „szentségtörést” a tv do­hányzás ártalfnairól szóló kerékasztalánál/bögt pipá* ra gyújtott Néni akart más lenni, mint amilyen. Életének mottója lehet, amit egyik könyve ajánlá­sául írt: „A jó egészséget szerelném elküldeni min­denfelé falura, tanyára, ahol olyan népek élnek, akik meg is becsülik. Mert az egész­ség olyan, mint a mesebei; madár, 'aki nem becsüli meg, attól elszáll és sokszo: évekig hiába lohol utána.” Néptanító akart lenni — neki sikerült! Kádár Márt Ünnepi műsorfüzet a felszabadulás 25. és Lenin születésének 100. évfordulójára tartalmasabbá tegyék a két kiemelkedő, történelmi jelen­tőségű évforduló megünneplé­sét az oktatási és a népmű­velési intézményekben. A műsorfüzet nem csak elő­adásra alkalmas műveket kö­zöl, hanem történelmi tény­anyagot, S módszertani útmu­tatást is nyújt. A Tankönyvkiadó gondos zásában ünnepi műsorfüzet jelent meg, amelyet hazánk felszabadulásának 25. és Le­nin születésének 100. évfordu­lójára állítottak össze. Célja, hogy segítse a pedagógusokat, a közművelődési hálózat munkásait abban, hogy minél sokoldalúbbá, változatosabbá, ÉLŐ NYÚL EXPORTRA Olasz és iírancíá exportra az idén 3500 nyulat szállítanak a Kemecsei Állami Gazdaságból. A 52 ezer holdas vadrezervátumban 80 ember foglalkozik a rsyúlbefogással, a hálókat 1200 méter hosszan naponta kétszer, kulonbozo helyen állítják fel, s a négy hajtás után 110—130 nyulat fognak be. A gazdasag elő allat exportálásából áz idén mintegy 1,3 millió forintos bevételre számít. A TUNYOGMATOLCSI 4100 kötetes községi könyvtár­nak közel 400 bejegyzett olvasója van. A hosszú téli estéken a helyi termelőszövetkezet tagjai is gyakran felkeresik a könyvtárat, ahol Illés Magdolna könyvtáros mezőgazdasági szakkönyvekkel látja el az olvasókat Elek Emil íelv. Iparosítás a ii agy káliói járásban Javult a nagykállói járás lakosságának foglalkoztatott­sága az élmúlt öt esztendő alatt. Míg 1965-ben az ipar­ban mindössze 450-en dol­goztak a járásban, addig as elmúlt évben számuk két­ezerre nőtt. A lakosság fog­lalkoztatottságának megol­dásában főleg az ipari üze­mek fejlesztése játszott sze­repet. Jelentős segítséget nyújtott a gondok megoldásában, hogy hat új üzem kezdte meg termelését egy éven be­lül Tavaly helyezték üzem­be a Nagykállói ÁFÉSZ bőr­díszmű és paplanüzemét, a vegyesipari vállalatot és a bőrdivatáru ktsz részlegét Ugyancsak megkezdődött a termelés az ELEKTERFÉM Ktsz kállósemjéni üzemé­ben, a Nagykállói Kögségl Tanács költségvetési üzemé­ben és a VAGÉP balkányi üzemében. Jelentősen emelkedett a* ipari jellegű üzemek terme­lési értéke is. Míg 1965-ben 68 millió forint termelési ér­téket tudtak elérni, addig tavaly ez a szám már 145 millió forintra emelkedett s a korábbi évekkel ellentét, ten nem volt olyan gyár, ahol ne nyereséggel zártál« volna az évet. biten íziósest a televízióban Megielent az Idei paradicsom Februárban már folyamatosan érkeznek a primőr áruk Az Intervízió megalakulá­sának 10. évfordulóvá alkal­mából január 28-án nagysza­bású Intervíziós műsort su­gároz a Magyar Televízió. Elsőként a „Drótbábuk” cí­mű NDK kisfilmet vetítik, majd Bukarestből a „Hóvirá- ;gqk...asiUíigelÓ6e” című adást láthatják a nézők. A „Mesél a téli erdő” című kisfilm a szovjet tévé műsorából való. Egy csehszlovák tájfilm az Orlicei hegyekbe hívja meg a nézőt, majd ismét szovjet kisfilm következik, amely a Kalinyin sugárúton vezeti vé­gig az érdeklődőket. A „Osil- lagszóró” című összeállításban az Intervíziós országok leg­jobb esztrádművószeit vonul­tatják fel egyórás, látványos szórakoztató műsor keretében. Rendkívüli kiadással jelent­kezik ez alkalommal a „Ha­ladás”, a tudományos isme­retterjesztő műsor. A híradó első kiadása után bolgár népi táncokat sugároznak, majd levetítik a „Kockázat” című sorozat utolsó epizódját (Egyelőre utolsó, mert á len­gyelek már elkészítették a folytatást is.) Tömpe István­nak, az MRT elnöképek meg­nyitójával 21 óra 25 perckor kezdődik a gálaest, amelyen neves szólistákon kívül köz­reműködik a pozsonyi kama­razenekar, az MRT szimfoni­kus zenekara és gyermekkó­rusa, amelyet Komor Vilmos és Csányi László vezényeL Az elmúlt héten meglepe­tésképpen hatott, hogy már megjelent a zöldségboltokban az idei paradicsom. A má­sik meglepetés pedig az volt, hogy az idei paradi- csoip.áEa áfe elmúlt években 80—00 forintos kilogram­monkénti ára helyett az idöh 30—32 forintos áron je­lentkezett. A primőr árúk érkezésére vonatkozólag kértünk tájé­koztatást a MÉK központ­jától. Az idei paradicsom korai megjelenése annak kö­szönhető. hogy sikerült Ro­mániával megállapodnunk szállítására. A primőr árukkal kapcso­latosan a tájékoztatóból azt is megtudtuk, hogv febru­ár hónap első napjaiban a zöldségboltokban kapható lesz zöldpaprika. Ez nagy­részt Bulgáriából érkezik. Számíthatunk azonban a masvar primőr áruk megjele­nésére is február hó-mban. Várható a bulgár szőlő érke­A Bábolnai Állami Gazda­ság nevezetességeit gyarapítja az a maga nemében egyedül­álló múzeum, ahol 33 kocsit őriznek. Az érdekes egyedi darabok kivétel nélkül hasz­nálható állapotban vannak. Akinek kedve támad, az be­ülhet Victor Emánuel olasz király egykori kocsijába. A zése is. A primőr áruk szál­lítása február hónapban rendszeressé válik. A MÉK segített a hagy­maproblémán is. Sikerült biztosítani megfelelő meny- nyiségű vöröshagymát, fok­hagymát a fogyasztói igé­nyek teljes kielégítésére. Minden eshetőségre számít­va tartalékoltak bőven szá­rított hagymaféleségeket is.' Zöldségfélében, sárgarépa, gyökér, karalábé, zeller, fe­jes- és kelkáposzta, vörös­hagyma és cékla van bőven és nagy választékban. A zöldségféléken kívül igen nagv készlet áll rendel­kezésre almából, körtébő" Citromból és narancsból biztosítva van, hogy kellő mennyiségben, folyamatosan el tudják látni a zöldségből* tők forgalmát. A MÉK-tájékoztatás bízta­tó. Reméljük, hogy ez a gyakorlatban is jelentkezik. Farkas Pál múzeumban őrzik ugyanis azt a bábolnai hintót is, amit Pestre küldtek annak ídejéii, hogy az olasz uralkodót a Keleti pályaudvarról a Várba szállítsa. A tájjellegű kocsik kedvelői beszáll hatnak abba a sárgára festett, díszes könnyű féderes, kasos kocsiba, amit Dorozsmán használtak. Kocsimúzeum Bábolnán- fáunúáslól a Tiszátg Több ezer „ku- tyakeresztelö” adatáé­it dolgozták fel a nyelvészek, hogy vá­laszt találjanak a kérdésre: melyek a legdivatosabb ebne­vek, s egyáltalán, milyen körülmények befolyásolják a név­adást. Ha minden kutyatulajdonosra ér­vényes, általánosít­ható törvényszerű­ségeket nem is sike­rült találniuk, a ku­tyanévtár feldolgozá­sával néhány érde­kes összefüggésre fény derült. Kitűnt például, hogy négy­lábú barátaink te­kintélyes hányadára érvényes a mondási „nőmén est ómen", azaz a név valóban árulkodik tulajdono­sáról, testméreté­ről, szőrének, bun­dájának színéről, mozgásáról, stb. Ez magyarázza az olyan kutyanevek elterje­déséi. mint a Csöpi, a Pici, a Bogár, a Bundás, a Bundi, a Fürge, a Kormos, a Cigány. Sajátos módon meglehetősen gya­kori, hogy a kutya- tulajdonosok föld­rajzneveket „köl­csönöznek” kutyáik­nak, különösen a folyónevek ajándéko­zása gyakori. Ennek tudható be, hogy az ebnevek élén — a gyakoriságot és nép­szerűséget illetően — alighanem verseny­társ nélkül áll a Sa­jó és nem sokkal utána következik a Tisza. Érdekes, hogy a lakhely nemigen befolyásolja a név­adókat — legalábbis erre lehet következ­tetni abból, hogy a Duna menti fa'vakban „funkcionáló” ház­őrzők között is a Sajó és a Tisza név dominál Duna nevű kutya pedig ritka mint a fehér holló. Egészben véve a kutvanévadás leg­főbb ihletője az, hogy a gazda milyen értékítéletet alakított ki a jószágról. 4 földrajznevek ebnev- vé történő „átülteté­se” mellett meglehe­tősen gyakori a tré­fás, vagy becéző megszólítás, a Má­szni, a Töpörtyű, a Vacak, a Picur. a Morzsi. Az előző ku­tyanemzedék névso­rában itt-ott még fel lehet fedezni a kör­ülményhez kapcso’ó- ió névadást is. így Dél­iéül Rrián a gyű ü<5- munka során t"1 át­koztak D rn*~*o+ve nevű kutyával. 'őt az egyik veterán eb az Achtung névre Jigyebt”,

Next

/
Thumbnails
Contents