Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-22 / 18. szám
197». Január SS. KÉT.Ft MAGYARORSZÁG % oldal Jó egészséget — falura, tanyára... Buga doktor életútja — A szülei falusi néptanítók voltak. Maga is az irodalom iránt érdeklődött — középiskolás, egyetemista korában verseskötetei jelentek meg. Aztán orvosnak tanult. Ma az egész országot tanítja. Népnevelő, tudománynépszerűsítő, a közegészség- ügy lelkes szószólója, egészségügyi szakíró és népszerű ismeretterjesztő könyvek szerzője, lebilincselő előadások, rádiós orvosi tanácsok előadója, az Egészség című lap főszerkesztője. Túl a huszadik könyven, «z ezrejüir rádióelőadáson, az évi 100—200 előadáson a falusi közönség legnépszerűbb orvosa, tanítója, dr. Buga László. — Miért és hogyan lett népművelő? — Még otthon, az Esztergom melletti Ebeden (a község neve törökül hajnalt jelent) medikus koromban, csendes vasárnap délutánonként a falusi kispadon körülültek az öregek és bajokról, betegségekről kérdeztek. Én meg meséltem, meséltem megtörtént eseteket, kitalált történeteket. Valahol itt kezdődött az én ismeretterjesztő munkám. Ezzel egyeztettem irodalmi indulásomat, érdeklődésemet. És rájöttem, hogy á kettőt össze lehet kapcsolni. „Csodálatos ember ez a Buga doktor, a magyar falu egészségének fáradhatatlán apostola. Orvos, — aki egyúttal a szavakkal is tud bánni, de nemcsak a tudományos kifejezések világéban otthonos, n»m is csak egyszerűen orvos író-ember, hanem a falusi, tanyai nép nyelvének is nagyszerű ismerője. Így aztán igazán ritka tulajdonságok találkoznak benne: a , tudomány megállapításait, a tudományosan megfogalmazott ismereteket és egészségügyi tennivalókat bámulatos művészettel" fordítja le a mindennapi falusi élet nyelvére és -ami ennél is fontosabb: gyümölcsözően, mert Buga doktor a legtudományosabb kifejezéseket is tiszta, világos, mindenki számára érthető módon csempészi be az olvasók tudatába. Mesél, mesél, bájos duruzsolással huncut anekdotákat, csatta- nós történeteket mond — s- az ember egyszer csak észreveszi, hogy ez a Buga már megint „becsapta” — mert hiszen nem is maga a történet volt a fontos, hanem az abban elrejtett tanulság.” — joggal írja róla egyik könyvének bevezetőjében író-újságíró barátja. Húsz könyve jelent meg, legutóbb az Egészség az esztendőben és a Gyógyító szó. Mert Buga doktor azt vallja „szóval annyi mindent el lehet érni!” Vigasztaló szót mond a betegnek, megnyugtatja, útbaigazítja. Leghasznosabb könyvének a kétkötetes „Jó egészség falun, tanyán” címűt tartja. Az első rész, Az egészség útján, általános higiénés témakört ölel fel, tanácsokat ad a megelőzésre, az egészséges életre. A második, kötet címe: Beteg a háznál — arra ad tanácsot, mit tegyen a falusi ember, ha megbetegszik, diétás étrendeket, házi betegápolási tanácsokat ad. — Melyfk a legkedvesebb könyve? ” Az orvosi almárium. Ebben van egy kis irodalom is. Történetekre épül a könyv, az ódon orvosi almárium, egy falusi orvos emlékeinek gyűjteménye. (A felszabadulás előtt Muzslán volt körorvos, majd Tokodra került bányaorvosnak). Szemléletesen ír, mintha példázatokat sorolna — trombózist, a vakbélgyulladást, a tetanuszmérgezést, a fagyási a legközvetlenebb példákkal magyarázza. A szervi elváltozásokat és az ideges panaszokat így: „Ha két egymásba kapaszkodó fogaskerék közül az egyiknek kitört a foga, akkor akadozik. Ez a szervi baj. A másik az, ha mindkét kerék ép, de nem illeszkedik pontosan össze, a fogak nem kapcsolódnak kellően egymásba.” ír tápszerekről, gyógyszerekről, vitaminokról, ártalmakról és mérgezésekről, öltözködésről, tisztálkodásról. — Beszéljünk a té- , diós előadásokról * — A rádió egészségügyi adásait annak idején bemondó olvasta fel. A tanácsok, üzenetek meggyőzőbben hangzanak orvos szájából. Már korábban is tartottam előadást a rádióban, de 1952-től rendszeresen vezetem az orvosi tanácsadást. A tömegesen érkező levelekből válogatom ki az érdeklődésre számot tartó témákat. Váltogatom a formát is, hol én adok elő egy, s más tudnivalót, hol neves szakorvosoktól beszélgetés formájában tudakolom a betegség ismérveit. •— Mi lesz a levelekkel? —- Ö, a levelek! Ezrével jönnek. A java a témát adja. Az olyat, amelyre feltét len válasz kell, áthozom a Szabad Földhöz. Mert megalakulása óta, 1949-től írom a lap orvosi tanácsait. Ma is 30 levélre válaszoltam. A rádiós előadások alapján könyv íródott. Lesz-e könyv a levelek- TjőI? — 40 ezer levelet tettem félre az érdekesebbek közül. A válasz is megvan hozzá, szeretném megírni a falusi orvos testamentumát. Tavaly 143 előadást tartott. Az idén Miskolcon volt az első. A Csallóközi kulturális napokon hatszázan hallgatták meg Buga doktort. Kilenc éve a TIT Egészségügyi Országos Választmányának titkára. Megalakította á Semmelweis- brigádot — a „tudomány vándorszínész társulatát” — amellyel az országot járják. Amikor 60 éves lett, kitüntették. Van munkaér- demrendjé, kiváló népművelő oklevele, érdemes orvosi címe, mégis annak örül legjobban, ha látja, tapasztalja: megfogadták tanácsait, élnek vele. Buga doktor higiénés szakorvos, volt körzeti orvos, de ma már nem praktizál. Lefoglalja, kitölti életét a népművelés. Szép beszédű, közvetlen ember. Egyszer elkövette azt a „szentségtörést” a tv dohányzás ártalfnairól szóló kerékasztalánál/bögt pipá* ra gyújtott Néni akart más lenni, mint amilyen. Életének mottója lehet, amit egyik könyve ajánlásául írt: „A jó egészséget szerelném elküldeni mindenfelé falura, tanyára, ahol olyan népek élnek, akik meg is becsülik. Mert az egészség olyan, mint a mesebei; madár, 'aki nem becsüli meg, attól elszáll és sokszo: évekig hiába lohol utána.” Néptanító akart lenni — neki sikerült! Kádár Márt Ünnepi műsorfüzet a felszabadulás 25. és Lenin születésének 100. évfordulójára tartalmasabbá tegyék a két kiemelkedő, történelmi jelentőségű évforduló megünneplését az oktatási és a népművelési intézményekben. A műsorfüzet nem csak előadásra alkalmas műveket közöl, hanem történelmi tényanyagot, S módszertani útmutatást is nyújt. A Tankönyvkiadó gondos zásában ünnepi műsorfüzet jelent meg, amelyet hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulójára állítottak össze. Célja, hogy segítse a pedagógusokat, a közművelődési hálózat munkásait abban, hogy minél sokoldalúbbá, változatosabbá, ÉLŐ NYÚL EXPORTRA Olasz és iírancíá exportra az idén 3500 nyulat szállítanak a Kemecsei Állami Gazdaságból. A 52 ezer holdas vadrezervátumban 80 ember foglalkozik a rsyúlbefogással, a hálókat 1200 méter hosszan naponta kétszer, kulonbozo helyen állítják fel, s a négy hajtás után 110—130 nyulat fognak be. A gazdasag elő allat exportálásából áz idén mintegy 1,3 millió forintos bevételre számít. A TUNYOGMATOLCSI 4100 kötetes községi könyvtárnak közel 400 bejegyzett olvasója van. A hosszú téli estéken a helyi termelőszövetkezet tagjai is gyakran felkeresik a könyvtárat, ahol Illés Magdolna könyvtáros mezőgazdasági szakkönyvekkel látja el az olvasókat Elek Emil íelv. Iparosítás a ii agy káliói járásban Javult a nagykállói járás lakosságának foglalkoztatottsága az élmúlt öt esztendő alatt. Míg 1965-ben az iparban mindössze 450-en dolgoztak a járásban, addig as elmúlt évben számuk kétezerre nőtt. A lakosság foglalkoztatottságának megoldásában főleg az ipari üzemek fejlesztése játszott szerepet. Jelentős segítséget nyújtott a gondok megoldásában, hogy hat új üzem kezdte meg termelését egy éven belül Tavaly helyezték üzembe a Nagykállói ÁFÉSZ bőrdíszmű és paplanüzemét, a vegyesipari vállalatot és a bőrdivatáru ktsz részlegét Ugyancsak megkezdődött a termelés az ELEKTERFÉM Ktsz kállósemjéni üzemében, a Nagykállói Kögségl Tanács költségvetési üzemében és a VAGÉP balkányi üzemében. Jelentősen emelkedett a* ipari jellegű üzemek termelési értéke is. Míg 1965-ben 68 millió forint termelési értéket tudtak elérni, addig tavaly ez a szám már 145 millió forintra emelkedett s a korábbi évekkel ellentét, ten nem volt olyan gyár, ahol ne nyereséggel zártál« volna az évet. biten íziósest a televízióban Megielent az Idei paradicsom Februárban már folyamatosan érkeznek a primőr áruk Az Intervízió megalakulásának 10. évfordulóvá alkalmából január 28-án nagyszabású Intervíziós műsort sugároz a Magyar Televízió. Elsőként a „Drótbábuk” című NDK kisfilmet vetítik, majd Bukarestből a „Hóvirá- ;gqk...asiUíigelÓ6e” című adást láthatják a nézők. A „Mesél a téli erdő” című kisfilm a szovjet tévé műsorából való. Egy csehszlovák tájfilm az Orlicei hegyekbe hívja meg a nézőt, majd ismét szovjet kisfilm következik, amely a Kalinyin sugárúton vezeti végig az érdeklődőket. A „Osil- lagszóró” című összeállításban az Intervíziós országok legjobb esztrádművószeit vonultatják fel egyórás, látványos szórakoztató műsor keretében. Rendkívüli kiadással jelentkezik ez alkalommal a „Haladás”, a tudományos ismeretterjesztő műsor. A híradó első kiadása után bolgár népi táncokat sugároznak, majd levetítik a „Kockázat” című sorozat utolsó epizódját (Egyelőre utolsó, mert á lengyelek már elkészítették a folytatást is.) Tömpe Istvánnak, az MRT elnöképek megnyitójával 21 óra 25 perckor kezdődik a gálaest, amelyen neves szólistákon kívül közreműködik a pozsonyi kamarazenekar, az MRT szimfonikus zenekara és gyermekkórusa, amelyet Komor Vilmos és Csányi László vezényeL Az elmúlt héten meglepetésképpen hatott, hogy már megjelent a zöldségboltokban az idei paradicsom. A másik meglepetés pedig az volt, hogy az idei paradi- csoip.áEa áfe elmúlt években 80—00 forintos kilogrammonkénti ára helyett az idöh 30—32 forintos áron jelentkezett. A primőr árúk érkezésére vonatkozólag kértünk tájékoztatást a MÉK központjától. Az idei paradicsom korai megjelenése annak köszönhető. hogy sikerült Romániával megállapodnunk szállítására. A primőr árukkal kapcsolatosan a tájékoztatóból azt is megtudtuk, hogv február hónap első napjaiban a zöldségboltokban kapható lesz zöldpaprika. Ez nagyrészt Bulgáriából érkezik. Számíthatunk azonban a masvar primőr áruk megjelenésére is február hó-mban. Várható a bulgár szőlő érkeA Bábolnai Állami Gazdaság nevezetességeit gyarapítja az a maga nemében egyedülálló múzeum, ahol 33 kocsit őriznek. Az érdekes egyedi darabok kivétel nélkül használható állapotban vannak. Akinek kedve támad, az beülhet Victor Emánuel olasz király egykori kocsijába. A zése is. A primőr áruk szállítása február hónapban rendszeressé válik. A MÉK segített a hagymaproblémán is. Sikerült biztosítani megfelelő meny- nyiségű vöröshagymát, fokhagymát a fogyasztói igények teljes kielégítésére. Minden eshetőségre számítva tartalékoltak bőven szárított hagymaféleségeket is.' Zöldségfélében, sárgarépa, gyökér, karalábé, zeller, fejes- és kelkáposzta, vöröshagyma és cékla van bőven és nagy választékban. A zöldségféléken kívül igen nagv készlet áll rendelkezésre almából, körtébő" Citromból és narancsból biztosítva van, hogy kellő mennyiségben, folyamatosan el tudják látni a zöldségből* tők forgalmát. A MÉK-tájékoztatás bíztató. Reméljük, hogy ez a gyakorlatban is jelentkezik. Farkas Pál múzeumban őrzik ugyanis azt a bábolnai hintót is, amit Pestre küldtek annak ídejéii, hogy az olasz uralkodót a Keleti pályaudvarról a Várba szállítsa. A tájjellegű kocsik kedvelői beszáll hatnak abba a sárgára festett, díszes könnyű féderes, kasos kocsiba, amit Dorozsmán használtak. Kocsimúzeum Bábolnán- fáunúáslól a Tiszátg Több ezer „ku- tyakeresztelö” adatáéit dolgozták fel a nyelvészek, hogy választ találjanak a kérdésre: melyek a legdivatosabb ebnevek, s egyáltalán, milyen körülmények befolyásolják a névadást. Ha minden kutyatulajdonosra érvényes, általánosítható törvényszerűségeket nem is sikerült találniuk, a kutyanévtár feldolgozásával néhány érdekes összefüggésre fény derült. Kitűnt például, hogy négylábú barátaink tekintélyes hányadára érvényes a mondási „nőmén est ómen", azaz a név valóban árulkodik tulajdonosáról, testméretéről, szőrének, bundájának színéről, mozgásáról, stb. Ez magyarázza az olyan kutyanevek elterjedéséi. mint a Csöpi, a Pici, a Bogár, a Bundás, a Bundi, a Fürge, a Kormos, a Cigány. Sajátos módon meglehetősen gyakori, hogy a kutya- tulajdonosok földrajzneveket „kölcsönöznek” kutyáiknak, különösen a folyónevek ajándékozása gyakori. Ennek tudható be, hogy az ebnevek élén — a gyakoriságot és népszerűséget illetően — alighanem versenytárs nélkül áll a Sajó és nem sokkal utána következik a Tisza. Érdekes, hogy a lakhely nemigen befolyásolja a névadókat — legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a Duna menti fa'vakban „funkcionáló” házőrzők között is a Sajó és a Tisza név dominál Duna nevű kutya pedig ritka mint a fehér holló. Egészben véve a kutvanévadás legfőbb ihletője az, hogy a gazda milyen értékítéletet alakított ki a jószágról. 4 földrajznevek ebnev- vé történő „átültetése” mellett meglehetősen gyakori a tréfás, vagy becéző megszólítás, a Mászni, a Töpörtyű, a Vacak, a Picur. a Morzsi. Az előző kutyanemzedék névsorában itt-ott még fel lehet fedezni a körülményhez kapcso’ó- ió névadást is. így Déliéül Rrián a gyű ü<5- munka során t"1 átkoztak D rn*~*o+ve nevű kutyával. 'őt az egyik veterán eb az Achtung névre Jigyebt”,
