Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

1 Vasárnapi melléklet Falu — műveltség — fiatalság p agan datev ékeny sege vágj az ifjúsági akadémiák vitái. Inkább néhány mondatot most már személyes tapasz­talataim alapján az ifjúság művelődési tevékenységének egy-két vonásáról! Úgy tűnik: ahol nagyobb a szükség, ott nagyobb a buzgalom is. A városi élet több szórakozást, önművelé­si lehetőséget biztosít, mint a falu jelen adottságai. Fa­lun nagyobb igény van if­júsági klubokra. Jártam a tanyavilágban olyan ifjúsá­gi klubban, ahol egy tsz iparosfiú vezetésével eleven szellemi élet alakult ki hang­lemezbemutatókkal, helyis­mereti vetélkedőkkel, a tsz belső problémáinak megvi­tatásával, közös színházláto­gatással. egészen az ifjúság sajátos kérdéseinek ankét- szeri! inegtárgyalásáig. Álta­lában kevésnek találom vi­szont azt a figyelmet és anyagi támogatást, amit. a falvak gazdasági vezetői uz ifjúság ilyen irányú törekvé­seinek szentéinek. Isten tud­ta miért, de egy nyolcadran- gú labdarúgócsapat támoga­tására hamarabb megnyílik a legtöbb tsz kulturális alapja, minisein egy falusi ifjúsági klub berendezéséhez járul­nának hozzá néhány ezer fo­rinttal. Bar a teljes igazság­hoz tartozik, hogy igazán ,jo, színes, sokakat vonzó klub- munkát többnyire ott talál­jam. ulíeáwaj.yr l^ubheMség megteremtésétől a progra- mok kialakulásáig elsősor­ban a fiatalok öntevé­kenysége volt az alap. Nehéz fiatalság Keserűen panaszolta nein- régiben egyik falusi művelő­dési . otthon igazgatója: — Elment a kedvem az egésztől. Nekem még a ta­nács öreg hivatalsegédje is dirigálni akar. A téeszelnök miridig viccekkel üti el, hu a gondjainkról beszélek ne­ki, s a végén a minap is azt mondta: anyádnak meg azt üzenem, hozza vissza a hurkatöltőket, mert holnap nálunk is disznóölés lesz. A panasz gyökere: az igazgató mindössze huszon­négy éves, mindenkinek atyafia, a tsz-elnök az uno­kabátyja, a tanácsi hivatal- segéd a keresztapja, az egész falu csak Paja-ként emlegeti. Igen, falun még mindig nem könnyű a fiatal nép- ■ művelők helyzete. A gazda­sági és politikai vezetők nem kis hányada csak papíron fogadja el őket partnerül. Ebben a falusi hagyomá­nyoknak csakúgy részé van, mint. a helyi vezetés elörege­désének. A főiskoláról kike­rült friss diplomás népmű­velőknek bizony sok időt kell eltölteniok egy helyen, s nem kis eredményeket kell elérniük ahhoz, hogy a haj dani „rektor uram”-ék te­kintélyéhez hasonlót vívja­nak ki "maguknak. Bizonyo- sarf ez a felismerés is szül­te az intézkedést, hogy a népművelőknek pályájukat többnyire a megye — vagy a járás székhelyén kell kez­deniük. Napjainkban a hivatásos népművelők egynegyede ke- • rül ki a fiatalok közül. A falu ma sem jut annyi kor­szerűen képzett könyvtáros­A NYÍREGYHÁZI KOSSUTH TÉR, KITEKINTVE AZ ÉPÜLŐ ŰJ SZÁLLÓBÓL. tlammeJ József fel­kor. művelődésiotthon-igaz- gatóljoz, mint ahányra szük­ség volna. Ebben az előbb említett okon kívül az is szerepet játszik, hogy a nép­művelők megbecsülése az esetek tekintélyes részében csak a hivatalos ünnepi be­szédekre, és a kitüntetések ritka alkalmaira korlátozó­dik. ' Ki hinné például, hogy a falun megtelepedni óhajtó ifjú könyvtáros nem része­sedhet abból a lakásépítési hitelakcióból, amely a peda­gógusok ilyen gondjain nem lebecsülni való eredménnyel — enyhít. ^ Nem szívesség Egy levélből ídezek (szer­zője S. I. tsz-adniimszirátoj: L-ból): „Nálunk, ha az . ifjúság bármi problémája szóba jön, mindjárt azt mondja az, el­nökünk: már megint valami van a fiatalokkal. Es aztán kirohan a íögatosokhoz, vagy átmegy a tanácshoz. Meg az időt is sajnálja tő­lünk. Pedig ő már hatvan­kilenc éves és a fiatalok kö­zött ott van, aki egyszer el­nöke lesz a tsz-nek majd. Meg ott. .vannak azok, akik átveszik a munka, a vezetés minden gondját és hatalmát. Hogy lehet az, hogy egy csi­kó felnövekedését annyi tü­relemmel és törődéssel kí­séri, a mi fejlődésünk pe­dig csak annyi, hogy: „már megint valami baj van?” A legutóbbi „valami” az volt, hogy a Röpülj páva megyei győzteséit szerettük volna meghívni a isz-klubba, de nem jutott idő a dolog meg­beszélésére...” Az ifjúság művelődésének kérdésével foglalkozni — egyetlen falusi . vezető részé­ről stem szívesség. Ugyan­olyan fontos része a' korsze­rű falu megteremtésére irá­nyuló munkának,, mint , a bolthálózat kiépítése, az or­vosi munka föltételeinek biztosítása, vagy a közmű­vesítés. Talán nem is véletlen, hogy annyira hasonlít a két szó: közművesítés — köz­művelődés... SZELLEMI EXPO Hl Budapesten, a VIII. kerületben a Rákóczi tér köz­vetlen közelében található a Józsefvárosi Művelődé­si Ház. Itt nyílt meg-az a kurückori emlékkiállítás, amelynek teljes anyagát a Vajai Vay Adám Múzeum vezetősége állította össze és szállította fel a kiállítás idejére a fővárosba. Molnár Mátyás múzeumvezető népes és lelkes közönség előtt nyitotta meg január 12-én ezt a kiállítást: a megnyitáson a kerülét több kulturális vezetője és a kuruckori történelem néhány neves, kutatója is megjelent. Molnár Mátyás beveze­tő szavai ismertették azt az erőfeszítést, amelyet a Hazafias Népfront kezdeményezésére a -helyi, a me- ‘ gyei és az országos szervezetek és intézmények fej­tettek ki, hogy most már néhány éve jelentős műve­lődési központ lehet a vajai 7 egykori várkastélyban. Bár az a mély benyomást keltő környezet, amely u vajai várban jelen van, ez alkalommal hiányzott a tárlók, képek, összeállítások mellől, a kiállítás mégis méltóképpen mutathatta be, hogy a múzeum és mun­katársai, a baráti kör tagjai lelkes gyűjtő es szerve­ző munkával tevékenykednek a honismereti mozga­lom sikeréért, a Rákóczi-kultusz ébren tartósáért — itthon és. messzi külföldi kapcsolatok segítségével is. A kiállítás különben előzőleg már a Szombathelyi ' Tanítóképző Intézetben is bemutatásra került, s ez al­kalommal három hétig áll nyitva a budapesti közön­ség előtt, hogy bizonyítsa: a mi megyénkben is van lehetőség a szellemi exportra, az eredmények felmu­tatására, ha tevékeny és szorgalmas emberek állnak a munka élére. Nemcsak a XIX. század regényeiben fordultak elő romantikus fogadások. Adó­dik ilyesmi napjainkban is. Hallottam egyről nemrégi­ben. Két barátom egy kiló babkávéba tagadott, hogy egyik napilapunk hírrovatá­ban harminc napon belül arról jelenik-e meg több hír. hogy fiatalkorú huligánok ellen indult eljárás, avagy a munkában, művészi tevé­kenységben, esetleg társadal­mi cselekvésben kitűnt fia­talokkal foglalkozik számo­sabb közlemény. Eleinte a huligán hírekre fogadó barátom tűnt esélye­sebbnek. Hiába, egy sokvád- lottas por. melyben idegbor­zoló intimitások tárulnak föl, meg a szocialista sajtó­ban sem ugyanolyan szenzá­ció. mint a Tudományos Minősítő Bizottság közlemé­nye a megvédendő kandidá­tusi disszertációkról. Aztán csöndes, konok gyakoriság­gal az ifjúság becsülni való tetteiről beszámoló hírek ke­rültek túlsúlyba. Ha lassan, ha kevésbé lát­ványosan is, végül is derü­látó barátomat igazolta a hírek aránya, s övé lett a kiló kávé is. Adatgyűjtés tanulságokkal Komolyra fordítva a szót: a munka és a sport mellett a népművelés az a terület, melyen a fiatalok leginkább számol adhatnak önképzésük eredményeiről, ott bontakoz­tathatják ki a legszíneseb­ben tehetségüket, a népmű­velés kínálta lehetőségek se­gítenek legjobban egyénisé­gük tudatos és harmonikus alakításában. Vajon, mennyire el it jósá­gunk ezzel a lehetőségekkel? A Művelődésügyi Minisz­térium a közelmúltban az ország két megyéjében és Budapest két kerületében megvizsgálta, milyen szere­pük van a közművelődési intézményeknek az ifjúság •— különösen a munkás- és parasztfiatalok — művelődé­sében^ .nevelésében, szabad idejülT kulturált eltöltésében. Bár az adatgyűjtés során többnyire reprezentál ív mód­szerek fölhasználására kel­lett szorítkozhiok. a munka tanulságai jobbára országos érvényűnek tekinthetők, mi­vel a vizsgált % területeken összesen ‘-’20 ezer fiatal él, a másfel millió KISZ kor- osztálybeli fiú és leány je­lentékeny hányada. Az adatgyűjtők első fi­gyelmet keltő megállapítása, hogy a vizsgált művelődési otthonok látogatóinak szá­ma egy év alatt több, mint 6 millió volt, S a látogatók tömegének kétharmada a fiatalok közül került ki. Az adatok analizálása azonban már nem ad ilyen egyértel­műen pozitív képet. Viszony­lag kevés fiatal látogatja rendszeresen a művelődési otthonokat. Háromnegyed részük főként a táncmulat­ságok résztvevőjeként javít­ja a statisztikát. Nem kevés az olyan fiatal, aki egyálta­lán el sem jut e művelődési intézményekbe. A két me-1 gye ismeretterjesztő szakkö­reiben összesen 3500 KISZ korosztályúén tevékenykedik, a két fővárosi kerület szak­köreiben összesen 3000. Viszonylag kevés é terüle­teken a műszaki-technikai szakkör. « Öntevékenység Nem célom, hogy e vizs­gálat adatainak mindegyikét, megismertessem az olvasó­val. Bár föltétlen figyelmet érdemelne az ifjúsági klu­bok mind sűrűbb hálózata, Á fieéáWk honismereti pro­llaM- Négy ®mö

Next

/
Thumbnails
Contents