Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-17 / 14. szám
\ oWKT ’ wr»HAGTXnöftszÄö im mir ii > Szülők fóruma • • in.11 i ' - — i A család és az iskola kapcsolata Azt szeretnénk — ezen fáradozik a magyar pedagógia — hogy az iskola második otthona és egyben munkahelye is legyen a gyereknek. Az, még így, ilyen tárgyi, anyagi elhelyezési, stb. lehetőségek között is, mint amilyenek ma — és itt Szabolcs-Szat- márban is — uralkodnak. Azt szeretnénk, ha a tanítási anyagot az iskolában tanulná meg a gyerek, és a családi házra az anyag elsajátításából minél kevesebb jutna. Sajnos pedagógusaink egyik része, de a szülők nagy része nem így gondolkozik. A szülők zöme — az igényesebbek, a gye- , reküket tovább taníttatni akarók — oda szeretnék ragasztani gyerekeiket az otthoni székhez. Kényszerítik a gyereket a magolásra. De rhiért így? Mert így volt évszázadokig, mert még a szülők így váltak a maguk módján gondolkodó emberekké, mert még iskoláink zömébe ma sem törtek be az oktatás korszerű formái? Tudomásul kell venni: a tudományos- technikai forradalom, az információközlés forradalma, a didaktikai kísérletezések, s azok bevált eredményei, a tananyagrobbanás, az audió-vízuális betörés egyre jobban szétfeszítik a tanulás módszerének a régi formáit. Az adott komplexumban az iskola szerepe — az elsajátítandó anyag tanítási órán való megtaníttatása már körvonalaiban kirajzolódoban van szerte a világon és nálunk is. Pedagógusaink élnek a már bevált új módszerek, technikai eszközök nyújtotta lehetőségekkel. De mit tegyen a szülői ház ezen megváltozott és hihetetlenül felgyorsult élet új körülményei között? Természetes, hogy otthon is kell tanulni, különösen a gyengébb képességű tanulóknak. De hogyan? Itt van a fő probléma. A szülői ház feladata, hogy segítsen a gyereknek megtalálni és kialakítani az otthoni legeredményesebb tanulási módszert, hogy minél rövidebb idő alatt készségszinten tűd ja az anyagot a gyerek, hogy maradjon ideje némi otthoni segítésre, sportolásra, hogy legyen ideje megnézni a tévé neki tetsző, a rádió neki szóló — nem árt ha a szülő itt is okos irányító szerepet vállal! — adásait. El tudjon járni az úttörőház, a kultúrház, a TIT számukra szervezett foglalkozásaira. Ehhez az kell, hogy iskoláink a maximumot nyújtsák a tananyag tanítási órán történő elsajátításához — mind technikaikísérleti lehetőségek, mind pedagógiai-módszertani vonatkozásban. A szülői ház pedig teremtse meg az otthoni értelmes tanulás lehetőségeit. így válhat harmónikusabbá a családi otthon és az iskola jövőbeni kapcsolata. Sigér Imre Gárdonyi Géza: e4 léthatatlan Képregényváltoxat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál ff KM5 wombat! srfmnMn folytatjuk.5 GYEREKEKNEK A magas fenyőfák között kibújt egy kis fenyőfa is a napvilágra. Kíváncsian nézegetett körül: milyen a világ? Nem látott messzire. Mindennap jobban és jobban ágaskodott, hogy magasabb legyen és jobban lássa a messze sötétlő hegyeket, az égen úszó fellegeket, a távolabbi világot. De hiába nyújtózkodott, mindig csafc egy picikét nőtt. Egy téli napon emberek jöttek, s-álmélkodva látta, hogy a nagy fákat kivágják. Hallotta. amint arról beszélgettek, hogy ezeket a nagy fálcat elviszik messze földre, édesanyák, édesapák megvásárolják, csillogó díszekkel feldíszítik. Aztán ajándékokat tesznek a fa alá és meg- gyújtják a rajtuk lévő gyertyákat. A gyerekeknek ez a legnagyobb öröme. Látta a kis fenyő, hogy a kivágott szép fákat egymás után teherautókra rakják és elviszik. Izgatottan várta, hátha ö is sorra kerül, de ő senkinek sem kellett. Este sírva fakadt minden levélkéje, úgy is aludt el. A könnyek hófehér zúzmarává váltak rajta. A kis fenyő álmodott... Nagyon szépet. Álmában csillogó díszeket és csokoládékat dajkált ágaiban és gyertyák égtek rajta. Csillogó szemű gyerekeket látott maga körül, akiknek a szeme szebben ragyogott, mint a rajta lévő dísz. Álmában szíve is volt, amely boldogan dobogott. Ágaival eltakarta a selyempapírba csomagolt ajándékokat, melyeket a gyerekek megkerestek és ujjongva bontogatták. Egyszeresük motorbúgásra ébredt..,, Nyújtózkodni szeretett volna, de szinte megdermedt a sok zúzmarává fagyott könnytől. Az emberek ismét hozzáláttak a fenyők kivágásához, ö legszívesebben újra sírva fakadt volna, de akkor az egyik kucsmás ember hozzálépett: — Jaj, de aranyos kis fa, nézzétek csak! Ilyen szépet még nem is láttam. Ügy R. Radó Lili Rigó úrfi berekedfRigó úrfi egy reggelen Ügy ébred, hogy berekedt. Sopánkodik a mamája: — Jaj, ezek a gyerekek! Ugye mondtam, ne fütyöréssz korán reggel oly sokat! Rigó úrfi szót sem szól, csak szomorúan bólogat. — Kérem, kedves Bagoly doktor, jöjjön gyorsan, ha lehet! Címem: Öreg Jegenyefa, kilencedik emelet! — Jövök! — mondja Bagoly doktor. S máris ott vari. — Jó napot! Megnézem a torkod, öcsém! Egy kanalat kaphatok? Mondd csak: Á! Ügy! Kutyabajod vagy annál is kevesebb .. Tegyetek rá borogatást, sáslevelet, nedveset... Öblögető torokvíznek a mezőről hozzatok hajnaltájön egynéhány csöpp reggeli, friss harmatot. S kevesebbét fütyülj máskor: Szervusz öcsém! Jó napot! Ezzel Bagoly doktor bácsi csendben hazaballagott. S hiszitek vagy nem hiszitek, Rigó úrfi ma reggel együtt fütyült már az egész vidám rigósereggel! csillognak az ágai, mint a gyémánt. En ezt hazaviszem. Örülni fognak a gyerekek, ha nem is olyan nagy. A másik ember bólintott: — Valóban nagyon szép. A kucsmás ember újra megszólalt: — Én ezt gyökeresen viszem haza, mert az ünnepek után kiültetem a kertbe, hadd nőjön tovább. Azzal a kucsmás ember óvatosan kiásta a földből, gondosan feltette az autóra, nehogy valami baja essék. Aztán minden úgy történt, ahogy megálmodta. Gyönyörűen feldíszítették, csillogó tornyot tettek a csúcsára és selymes díszeket az ágkarjára. Éppen ott állt egy nagy tükör. Belenézett és nem akart hinni a szemének, olyan szép lett. Az asztalra, — amelyen állt — sok-sok ajándék került. Később meggyújtották a gyertyákat és az egész család körülállta, csodálták, hogy milyen szép. Ei. volt életének legboldogabb perce. Aztán mindenki megkereste az ajándékát. Csodálatos dolgok kerüllek ki a selyempapírokból: gyönyörű alvó hajas baba, színes képeskönyv . pöfögő mozdony, bámuló szemű kutyus és még ki tudja mi minden. Mikor elmúltak az ünnepek, a gazda szépen kivitte a kertbe a fenyőfát és beültette a földbe. Attól kezdve ott élt. Sokkal jobban szeretett ott, mint az erdőben, mert itt mindennap látta a Igyerekeket szánkózni, korcsolyázni, beszélgetett a hóemberrel, amit ß gyerekek gyúrtak .ahóból.. Aztán mikor elmúlt a karácsonyi szünidő, tekintetével addig kísérte az iskolába siető gyerekeket, ameddig csak be nem fordultak az utcasarkon. Délután örömmel várta haza őket, mert mindegyiknek volt egy simogató pillantása számára. Így teljesedett be a kis fenyő álma... Fási Katalin VÍZSZINTES: i. Megfejtendő. 6. Azonos magánhangzók. 7. Időjelző szerkezet 8.' Mely személy. 9. Némán kiált!!! II. Nyakba akasztható prerr.. ‘Vissza: sportfogadás. 14. L.YRH. 16. Megfejtendő (a függ 15 folytatása). 18. Szikla. 20 Szörny, ál. Esztendő. 22. Kártyalap 24. Középen kivet!!! 25. Nem egész szám. 27. Vonatkozó névr ás t (utolsó kockában kétjegyű mássalhangzó). 28. Amel\ személyt. 29. Vadon élő fa termése. FÜGGŐLEGES: L Pecsét. 2. Csapadék. 3. Felfog ésszel. 4. Helyrag. 5. Az emberiség térténeimének egyik nagy fejezete. 6. Megfejtendő. M. KöHókucsma van minden házon, ha kimegyek, mégsem fázom, Hógolyózni aki szeret, nem bánja most a ' hideget! Fehér labda repül, kpppan j— Ferkó pajtás hóba huppan, j s mikor feláll, furcsa szemmel úgy bámul, mint egy hóember. Szánra pattan Tibi, Tóni, s fürgén suhan, száll a ródli, sítalp siklik Bandi alatt, csak úgy hasítja a havat! Korcsolyázunk sima jégen, hasra esünk hárman -négyen, nem is hárman, nem is négyen — huszonhármán, huszonnégyen! Lisztet szitál Lisztet szitál, fehéret, Felhő-komámasszony, hogy a lisztből szél-néném hócipő^ dagasszon. Gyúrja is a hótésztát a szél egész éjjel, s* mikor a nap felébred, furcsán tekint széjjel, I s mosolyog, csak mosolyog, kerek arca fénylik, és a sok-sok hócipőt mind megeszi délig. tét, oroszul. 11. BYI. 13. Kopasz. 14. Egymás? követő két mássalhangzó a magyar abc-ben. Í5. Megfejtendő (folytatása a vízsz. 16-ban). 17 Közterület lakott településeken ffőleg központban). 19- Elődök. 21. Esztendők. 23. Kavarodás, ismert diák szóval. 24, fohász. 26. Azonos mássalhangzók. 27. /. 1- mint. Megfejtendő: Három magyar népmese címe: vízszintes 1., függ. 6. és függ. 15. (vizsz.. lö.) Múlt heti megfejtés:- FARSANGI NÉPSZOKÁSUK Könyvjutalom: Farkas Zsuzsa Ofehértó, Krug Mihály Ti- szavasvári és Békési Éva Nyíregyháza. Törd a fejed A kis fenyő alma Krecsmáry László Tél