Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-17 / 14. szám

WH!, jhnw&r 17.. isBLsr- Wttsr mcmsz#G S. oMai Ez ér végén 3300 család használ vezetékes gázt Nyíregyházán 5 m flió forint a régi épületek bekötésére — Jó előre értesítik a bérlőket a munka várható időtartamúról Az elmúlt évben —* a vál- latali. OTP, társas, szövet­kezeti és msgánházakat,' is beleértve'— összesen 552 la­kás kapott vezetékes gázt Nyíregyházán. Ezzel a vá­rosban — nem számítva a távfűtést — év végére 2582- re emelkedett azoknak a csa­ládoknak a száma, akik már hozzájutottak a korszerűbb, olcsóbb és kényelmesebb fű­tési, illetve tüzelési lehető­séghez. Ahol megvan az alapvezeték Az Ingatlankezelő és Köz- vtií i tő Vállalattal egyetértés­ben a városi tanács vb épí­tési osztálya elkészítette, s a iogulóbbi végrehajtó bizott­sági ülésen jóváhagyták az 1970-re szóló gázbekötési és lakóházfelűjítási programot- A tanács által előirányzott terv végrehajtása során ez évben újabb 19 épülettöm-, a Kossuth tér 4, a Rákóczi utca 4, az Engels utca 3. a Holló utca 7 szám alatti épü­leteket is. A munkák költ­ségelőirányzata egymillió 447 ezer forint. Ezek közül csupán három — a Kossuth tér 4. az Engels utca 3 és a Holló utca 7 befejezése hú­zódik át jövőre. Egy hónap pontossággal A határozat kötelezi az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalatot arra, hogy a Ti­szántúli Gázszolgáltató és Szerelő .Vállalattal össz­hangban részletes kivitelezé­si programot dolgozzon ki. Ezek szerint legalább egy hónap pontossággal jó előre értesíteni kell ä lakóbizott­ságokat, házfelügyelőket és bérlőket a gázszerelés és a felújítás .várható időtarta­máról. Ugyanakkor a fel­újításra is kijelölt épületek­nél a gázbekötést kövesse nyomon a helyreállítási és tatarozást munka, ilyen össz­hangot szükséges kialakítani a közületi bérlőkkel is a vállalatnak. A gázbekötések és felújítások során kell pél­dául elvégezni az üzletek portálok és neonok korszerű­sítését. A programban megadott címjegyzék figyelembevéte­lével az IKV-nak legkésőbb márciusig részletes végrehaj­tási sorrendet kell elkészíte­ni és azt az érdekeltekkel minél előbb közölni. Nem is­métlődhetnek meg a, korábbi években sszinte állandóvá vált esetek, hogy a lakók még hozzávetőlegesen sem tudták; mikor kerül rájuk a sor. A sorrendiség megállapítá­sánál nyilvánvalóan alapelv­ként kell figyelembe venni az elmúlt évről áthúzódott munkák ,mielőbbi befejezé­sét. Továbbá a hatósági ha­tározattal elrendelt felújítá­sok végrehajtását és a vá­rosközpont részét képező Tanácsköztársaság téri épü­letek előjegyzését. Tóth Árpád Pályázati felhívás A Művelődésügyi Minisz­térium és a Magyar Kép­zőművészek Szövetsége pá­lyázatot hirdet a „Derkovits Gyula ösztöndíj”-ra, amely­nek célja a tehetséges, már, önálló alkotótevékenységet folytató fiatal művészek tá- mogaiása. A Derkovits-ösz- töndíjra pályázhat minden olyan 35. életévét még be nem töltött képzőművész, aki a főiskola elvégzése után önálló művészeti tevékeny­séget 'tud felmutatni. Kivé­teles esetben, — ha művészi munkássága indokolja — az is részesülhet ösztöndíjban, akinek nincs főiskolai vég­zettsége. Az ösztöndíj összege —1 3 évi időtartamra — havi 3000 forint.. A pályázati kérelemhez r jelentkezők mellékeljék ed­digi művészi tevékenységük részletes ismertetését; az ösztöndíj időtartamára mű­vészi munkájuk tervét, meg­jelölve benne céljaikat,; egy példánvban készült önélet­rajzukat, pontos' lakáscím­mel; főiskolai végzettség ese­tén oklevelük hiteles máso­laját továbbá művészi munkásságukat, céljaikat be­mutató műveiket. A pályázati kérelmeket a Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti osztályára — Budapest V.. Szalay utca 10. IV. emelet 35.) március 4- én, 5-én, és 6-án; a műve­ket a Műcsarnokban (XIV kér. Dózsa György út 37.) március ll-én, 12-én és 13- án délelőtt 10 órától, dél­után 16 óráig lehet bekül­deni. Fogászati kombinát épül a Lenin téren Megszületett , a döntés: Nyíregyháza centrumában, a Lenin téren épül fed a me­gyei fogászati kombinát A közel 5 millió forintos beruházás költségeit a me* gyei tanács es a Fogtechni­kai Vállalat fedezi, a Krúdy mozival szemben lévő üres telket pedig a városi ta­nács bocsátotta a szakren­delő építtetőinek rendelke­zésére. Az új fogászati kombinát elsősorban Nyíregyháza és környéke, fogászati ellátás­sal nem rendelkező r terüle­tek lakóinak fogászati igé­nyeit elégíti majd ki mara­déktalanul. De érinti a me­gye minden lakóját, mert a magasabb igényű fogászati gyógyászatot; a szájsebésze­tet, . a fogszabályozási is itt helyezik ei, s ide utalják be a betegeket az egész megyé­ből. Országosan is csak kevés város mondhat magáénak hasonló fogászati szakrende­lő intézetet, amelyben 14 munkahelyen a legkorsze­rűbb körülmények között dolgoznak majd az orvosok és asszisztenseik. A jelenle­gi szükségmegoldások kö­rülményei között tapasztal­ható zsúfoltság, a hossza­dalmas várakozás megszű­nik. Megszakítás nélkül reg­gel. 3-tól este 3-ig, 6—6 órás váltással egyszerre 14 or­vos foglalkozhat - a rendelő­intézetben a különböző fo­gászati ellátásra érkező em­berekkel. A kérdésre, hogy lees'-a elegendő egészségügyi szak­ember, elsősorban fogász szakorvos, aki a 14 rendelő­ben, két „műszakban” va­lóban fogadja majd a rá­szorulókat, egyérte rnü, meg­nyugtató választ kaptunk a megyei tanács egészségügyi osztályán: gondoskodnak a létesülő munkahelyek betöl­téséről, mire a szakrendelő megkezdi működését. A Fogtechnikai Vállalat is kinőtte az évek során azt az eredetileg lakásnak épült házat, ahol • pillanatnyilag is dolgoznak. Itt már nincs le­hetőség munkájuk technikai fel tétel cinek lej lejtésére, korszerűsítésére, g a szakem­ber-utánpótlás sem megol­dott. A fogászati kombinát­ban viszont a megnöveke- dett feladatuknak megfelelő körülményeket teremthet­nek. A 40 fős laboratórium­ban, a nagy előadóteremben pedig a magas színvonalú tanulóképzésre is lehetőség nyílik. A közelebbi jövő jelentős új egészségügyi létesítmé­nyének építési terveit már készíti a NYIRTERV terve­zőkollektívája. Legkésőbb 1972 tavaszán a gyógyító és a technikai munka is meg­kezdődhet a megye fogásza­ti kombinátjában. (A. c.) bőt, pontosabban 313 csalá­dot juttat vezetékes gáz­hoz az IKV. Hozzá kell még tenni ehhez azt a több, mint 490, részben megépült és megépülő új lakást, ame­lyeket gá .jellátással tervez­tek és a hozzávetőlegesén 30-ra tehető. efeyéb beköté­seket. Ezzel a negyedik öt­éves terv kezdetére — az ipari üzemeket és közülete- ket nem számítva — össze­sen már több mint 3300 la­kás lesz ellátya Nyíregyhá­zim a Romániából impor­talt földgázzal. A tanácsi program alapel­ve, hogy olyan helyeken ke­rüljön sor elsősorban gázbe­kötésekre, ahol már az ut­cai alapvezetékek megvan­nak, illetve meghosszabbítá­suk csekély bővítéssel meg­oldható. Továbbá a város­központi bérházak és a még be nem kötött Déli Alköz­pont bérlakásai jöttek első­sorban számításba. A bekötendő épületek A jóváhagyott terv sze­rint a következő, az Ingat­lankezelő és Közvetítő Vál­lalat kezelésében levő épü­letekbe kötik be az idén a vezetékes gázt: Toldi utca 42. Petőfi utca 4, 6, 8, Í2,14, 16 és 10, Dózsa György utca 8, Bethlen Gábor utca 10, Bes­senyei tér 16, Kiss Ernő ut­ca 18, Széchenyi utca 3. Ár­pád utca 34. 36, 38, 40 és 42, Tanácsköztársaság tér 2. 8 es 10, Kossuth utca 1 és a Népkert utca 13. A gázbekö­tések elvégzésének költsé­geire 5 mdlió forintot irá­nyoztak elő. Jövőre pedig a váilalat kezelésében lévő, minden többszintes bérház­ban befejezik a fűtéskorsze­rűsítést. Főleg vezetékes gázzal, s részben távfűtés­sel. A gázbekötésekkel egyidő- ben, illetve közvetlen utána kerül sor ez évben a követe kező ingatlanok " felújításá­ra: Tanácsköztársaság tér 2, Dózsa György utca 8, Beth­len Gábor utca ló, Besser nyei tér 16. és a Ki^s Ernő utca| 18. Felújítják még a Tanácsköztársaság tér 3. 6 és 7. továbbá a Szarvas utca 21. « Bocskai utca 4/b, 32, 34 és Amatőr népművelők ORVOS ÉS MÚZEUMALAPÍTÓ — FŐTECHNOLÓGUS, MINT KULT ÚRFELELŐS - TUDOMÁNYOS KUTATÓ A SZÍNPADON Kívülállóknak is nevezik őket. Különféle foglalkozás­beli értelmiségiek — mérnö­kök, orvosok, jogászok, gyógyszerészek, közgazdá­szok, agronómusok, tudomá­nyos kutatók. Közös tulaj­donságuk. hogy nem zárkóz­nak be szükebb szakmai „berkeikbe”. Igyekeznek egy kis pluszt is adni, a napi munkán felül. Van, aki szak­mája közhasznú ismereteit terjeszti minden elérhető eszközzel. Sokan vannak vagy kevesen? Nem árulunk el titkot, ha kijelentjük: nem sokan van­nak. Ma még inkább a pe­dagógusok, könyvtárosok ér­zik magukat otthon az ilyen- féle társadalmi munkában. Róluk mér sokat szóltunk, ellenben keveset azokról, akik kuriózumszerűen, ama­tőrként dolgoznak. Nem pén­zért. nem elismerésért, nem is elsősorban önmaguk szó­rakoztatására. hanem vala­milyen belső igényből. Kö­zéjük tartozik a tiszalöki já­rásban jól ismert dr. Ko- vách Győző orvos. A napi gyógyítómunka és közéleti elfoglaltság mellett egyik alapító tagja volt Tiszavas- váriban a múzeumbarátok körének, amely pedig létre­hozója lett a falusi múzeum­nak. Dr. Kovách Győző ré­gészeti érdeklődése, több éves gyűjtő-, toborzórounká- ja is benne van a ma már megyeszerte ismert Vasvári Pál múzeum „életrajzában”. Mindez soha nem a betegek, a gyógyítómunka rovására. Az orvosok között inkább olyanokat találunk, akik az egészségügyi ismeretterjesz­tésben vesznek részt. Felis­merték, hogy a megelőző és gyógyító tevékenység na­gyon összefügg a lakosság egészségügyi kultúra itf ágá­val. Egyik legtöbbet fárado­zó munkása ennek dr. Fa­zekas Árpád nyíregyházi fő­orvos. Nem csak szervezője, ötletadója a különféle egész­ségügyi sorozatoknak, gyako-, ri előadója is. Méltán tekin­ti példaképölek Jósa And­rást, akinek életét, munkás­ságát is kutatja, feldolgozá­sát végzi. Hasonlóan ismert népművelő dr. Balázsi Lász- lóné Máté Judit baktalóránt- házi fogorvosnő, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat járási titkára. Elfoglalt emberek vala­mennyien. Ök is hivatkoz­hatnának időzavarra, önmű­velődésre, tanulásra. Sőt ar­ra is, amit többen védőbás­tyaként hordoznak maguk előtt; „Nem tudunk olyan szintre leszállni, a laikus kö­zönség körében.” Valójában, akik szenvedélyesen végzik a napi elfoglaltságon túli nép­művelést, előbb-utóbb megta­lálják a megfelelő nyelvet, fokozatokat, hogy megértes­sék magukat. Kuriózum emberek Elég ritka alkalom, hogy tudományos kutatókat lás­sunk a színpadon, vagy a színfalak mögött. Márpedig ilyenre is van példa. A Nyír­egyházi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézetben az irodal­mi színpad a magyar- és vi­lágirodalom alkotásainak bemutatására vállalkozott a korábbi időkben. Kisvárdán — ugyancsak az intézet kísér­leti telepén dr. Béres József és Borús József szakít időt a kulturális élet pezsgőbbé tételére. Szinte a megye min­den zugában találunk egy- egy érdeklődőt, aki nem hi­vatásszerűen kér részt a kulturális munkákból. A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat főtechnológusa. Major András évek óta az üzemi művelődési otthon ve­zetője, számos érdekes prog­ram megvalósítója- Jakab Tibor Mátészalkán közgaz­dász, faipari szakember — több éve a szakszervezeti művelődési ház munkáiét irányítja. Elvétve talajunk gyógyszerészeket, állatorvo­sokat, agrármérnököket, jo­gászokat is az amatőr nép­művelők között. Többségü­ket, ha megkérdezzük, miért csinálja, azt felelik: hobby­séi. De több ez, mint puszta kedvtelés, szórakozás. Miért iiyen kevesen? — kérdezhet)ViK, „ hisz az öt és fél ezer pedagóguson kívül ezerötszáz—kétezer körüli a más értelmiségi hivatást vég­zők száma, s alig huszonöt— harminc, akik tevékenyen részt vesznek a kulturális élet alakításában. Miért hú­zódik el a többség? Serkenteni a „kívülállókat" Nem egyetlen okra vezet­hető vissza a közöny. És az okok helyszínenként változ­nak is. Talán két fő ütköző­pont van; a nem pedagógus falusi értelmiség elszigetelő­dik, nines igénye, hogy részt kérjen a népmű velésbőL De a nagyobb baj talán az, hogy erőtlen az a serkent«;, buzdító szó. ami kizökkente­né a közömbösöket, beíelé- fordulókat a holtpontról. Pezsgőbb élet az MHSZ-ben Megszoktuk az egymás után kinyíló színes ejtőer­nyőket. Sokszor a fél város drukkol a levegő akrobatái­nak, Észrevette mindenki, hogy pezsgőbb élet van ki­bontakozóban a honvédelmi szövetség net. . > Egy esztendő is hozhat ug­rásszerű változást. Ezt első­sorban a szövetség taglét­számának növekedésében le­het lemérni. Az első nagy siker az in­tézmények és szervek össze­fogásának, támogatásának biztosítása volt. Kivétel nél­kül mindenki, a tanácsok, a termelőszövetkezetek, a fegy­veres testületek, megadták mindazt a támogatást, ame­lyet a szövetség kért. Na­gyon rövid idő alatt, már a múlt év első hónaljaiban a lakosság honvédelmi nevelé-s se és felkészítése — társa­dalmi üggyé vált. A megyei vezetőség javas­latára az elmúlt esztendőben 358 függetlenített és társa­dalmi MHSZ-aktívát tüntet­tek ki, vagy jutalmaztak. Közülük 47-en kapták meg 10 és 15 éves eredményes munkásságuk jutalmául a honvédelmi érdemérmet, 203-an az MHSZ Kiváló munkáért jelvény arany-, ezüst- és bronzfokozatát, fő­titkári dicséretben 54-en ré­szesültek, míg 54-en kaptak tárgy- vagy pénzjutalmat. A fiatalok egyöntetű véle­ménye; eltűnt az unalom az MHSZ-foglalkozásokról, elii- adásokróL Színesebb és több az agitácíós, a propaganda- munka, a rendezők a mód­szerek legszélesebb skáláját hasznosítják a hatásosság ér­dekében. örvendetes, hogy sikerült jó együttműködést kialakítani a KISZ-szel és az úttöröszövetséggel. Az elmúlt szezon, a nyár • emlékét őrzik a tablók. a felvételek, a megyei székház folyosóján, öröm az egyik képen. A nagy verseny után a dobogó legfelső fokán áll­hat a szabolcsi kislány, öröm a másikon is. ahol ugyan nem az első, de a negyedik díjat veszi át Pet- ró Béla az országos model­lezőversenyen. És lghetne még sorolni. Tavaly két me­gyei modellező vett részt nemzetközi versenyen és a túrakategóriaban a magyar válogatott keretnek két sza­bolcsi tagja van. Nagy szám, a szövetség ilyen eredményt most ért el először; a me­gyei versenyen 230-an vet­tek részt. jhsj) ÚJ KÖNYV: Az új lakótelepek szociológiai problémái Szelényi Iván és Kunrád György tanulmánya Amióta lakótelepeket épí­tenek hazánkban, azóta tart a vita szakkörökben — épí­tészek között éppúgy, niint szociológusok táborában — célszerűségükről, gazdasági és társadalmi /blőnyeikről, hátrányaikról., A szerzőpár­nak, az Akadémiai Kiadó gondozta könyve négy fő fejezetre oszlik. A könyv el­ső részében a szerzők urba­nisztikai kísérletként vizs­gálják a lakótelepet. Elemzik a modern városépítészet tő-. rekvéseit, s az ún. humani­zált város igényeinek tény­leges megvalósulását. A továbM három fejezet­ben a négy nagy lakótelepen — Pécsett, az Uránvárosban, Debrecenből), a? Uj Élet parkban, Budapesten, a Lágymányoson, s végül Sze­geden, az Odessza lakótele­pen — folytatott vizsgálatok anyaga, s eredménye szolgál alapul. A lakótelep társadalommá szerveződésének sajátos vo­násait vizsgálják a szerzők a harmadik fejezetben. Van-e, s ha igen, miiyen mértékű a változás a lakótelepre kerü­lők fogj'osztói szokásaiban? A különböző jövedelmű csa­ládokat miként érintik a lakásterhek, talál-e a feleség munkát, miért leszpek ott­hon ülővé a lakótelepiek? Érdekes, sőt, izgalmas nyo­mon követni, ki-kivel barát­kozik, kit kerül, miként ala­kul a gyermekek közötti kapcsolat, sokszor a szülőké­vel éppep ellentétesen. A negyedik fejezetben az új lakótelepek megítélésével összefüggő vizsgálataikat összegezik a szerzők. Első­sorban a családok elégedett­ségét, s elégedetlenségének okait boncolják, majd a la­kásszociológia szemszögéből teszik mérlegre a tapasztala­tokat. így például a gyorsan zsúfolttá vált lakásokat, a lakók szokásait, reális ém irreális követelményeit A négy fő fejezetre oszló könyv kiegészítéseként a szerzők az alkalmazott vizs­gálati módszereket is leír­ják, s általánosítható ta­pasztalatokat adnak közre. Az állami ég szövetkezeti lakások túlnyomó többsége lakótelepeken épül: az egész társadalomra kihatnak ezért az új lakótelepek szocioló­giai problémái.

Next

/
Thumbnails
Contents