Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287. szám

MD*, (fcccffltogr FL KELET-MAG YARÖRST *e S «dfcf Mezőgazdaságunk új távlatai Interjú Kazareczki Kálmán miniszterhelyettessel Az elmúlt héten, decem­ber 4-én hozta meg kormá­nyunk emlékezetes határo­zatát az állattenyésztés — közte is elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés — fellendítéséről. A Keiet- Magyarország munkatársa a kormányhatározat nyilvá­nosságra hozatala után kér­déseket intézett Kazareczki Kálmán elvtárshoz, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter helyetteséhez, va­lamint dr. Magass László­hoz, a minisztérium terme­lési főosztályának vezetőjé­hez. KÉRDÉS: Az utóbbi másfél évtizedben ez a hatodik akció az állat­tenyésztés fellendítésé­re. Mire a termelőszö­vetkezeti parasztság megértette az egyiket, már következett a má­sik. Ez a mostani ak­ció milyen időre szol? KAZARECZKI KÁLMÁN: Ellentétben a korábbi ak­ciókkal, az állattenyésztés fellendítésére vonatkozó ha­tározat igen hosszú távra szól Alapja egy nagyobb szabású koncepciónak, mely­nek célja mezőgazdasági termelésünk korszerűsítései Része egy intézkedéssorozat­nak, melyet máscár is kö­vetnek. KÉRDÉS: A szakosí­tott állattenyésztő tele­pek állami dotációjá­nak 70 százalékról 50 százalékra való leszál­lítása mikor lép ér­vénybe? KAZARECZKI KÁLMÁN: A kormányrendelet kihirde­tésének napján, tehát de­cember ötödikén. ” Vagyis: azok a szabolcs-szatmári termelőszövetkezetek, me­lyek addig a napig, — tehát december ötödikéig — be­terjesztették és elfogadtat­ták tervüket, azok még a hetvenszázalékos kedvez­ményben részesülnek. Ez a kormányrendélet egyetlen pontja, mely azonnal ha­tályba lép. Erre azért van szükség, hogy elejét vegyük annak, amit már a rendé let életbe lépése előtt is ta­pasztaltunk: megrohanták az illetékes szerveket ked­vezményes tervek elfogadá­sáért Egyébként az intéz­kedés célja nem az, hogy fékezze e telepek építését Inkább úgy fogalmaznám: kényszeríteni a termelőszö­vetkezeteket, hogy a több saját erőből gazdasá­gosabb, kevésbé költséges megoldásokat találjanak. KÉRDÉS: Megyénk északkeleti területein, a beregi, a szatmári részeken nagy jövője van a juhtenyésztésnek. De sok pauasz érkezett, hogy nem kapnak mindenütt hústenycsz- tésük fejlesztésére úgy­nevezett húskosokat. Változik ez a jövőben? KAZARECZKI KÁLMÁN: A területi megkötöttségek a kormányrendelet szellemé­ben feloldódnak. DR. MAGASS LÁSZLÓ: Tanácsként ehhez azt tűzném hozzá, hogy keressék meg az igen jól működő megyei állattenyésztési felügyelősé­get szaktanácsért. Nem ajánlatos az egész juhállo­mányt húskosokkal keresztez­ni A juhtenyésztés gazdasá­gossága érdekében általános­ságban javaslom, hogy' csak az állomány felét keresztez­zék húskosokkal, a másik felét tartsák meg tiszta me linóinak. KÉRDÉS: Az állat­tenyésztő telepek építé­sével nem tart lépést az állattenyésztő szak­munkások beiskolázása Szabolcsban. Nem len­ne szükséges erőtelje­sebb központi propa­gandával erősíteni a fiatalok helyes pálya- választását? KAZARECZKI KÁLMÁN: Leghelyesebb ezt az életre bízni. Az első telepek már épülnek. Amikor a falusi fiatalok meglátják, hogy mi­lyen korszerű munkahelyek ezek, jelentkezésük megsok­szorozódik. KÉRDÉS: A kor­mányrendelet legerőtel­jesebben a szarvasmar­ha-tenyésztés fellendíté­sét szorgalmazza. Nincs ezzel kapcsolatban a fajtakérdésben hivatalos állásfoglalása a minisz­tériumnak? KAZARECZKI KÁLMÁN: Ez idő szerint nincs. Folyik a szarvasmarha fajtakérdés­ben egy tudományos előter­jesztés kidolgozása, amit a jövő év első negyedében szakemberek széles köre elé bocsátunk vitára. DR. MAGASS LÁSZLÓ: Kiegészítésül annyit, hogy — nem feledkezve meg a faj­takérdés távlati rendezéséről — a tenyésztés mennyiségi felfutását a jelenlegi hely­zet nem zavarja. Vagyis: a minisztérium jelenlegi állás- foglalása szerint a jelenlegi fajtaszerkezet (kilencven százalék magyartarka és tíz százalék egyéb) alkalmas az állatállomány bővítésére. Természetesen a fajtán belül helyes törekedni úgy hús-, mint tejtermelésben a na­gyobb hozamokra. KÉRDÉS: A kor­mányhatározat egyik pontja tartalmazza a fehérjetakarmányok szabad forgalmának megvalósítását. Ez el­kerülhetetlenül a fe­hérjetakarmányok áráé­nak kisebb mértékű emelkedésével jár együtt. A fehérjetakar­mányokat igen nagy mértékben felhaszná­ló baromfitenyésztés nem kerül e hátrányos helyzetbe ezzel? KAZARECZKI KÁLMÁN: Gondoltunk erre a problé­mára. A baromfitenyésztés olyan mértékben előrefu­tott gazdaságosságban, hogy lehetővé vált a fogyasztói árak — és ezzel egyidőben a felvásárlási árak — csök­kentése. A felvásárló szer­vek már egyforintos csök­kentéssel szerződtek a jövő évre. Ez önmagában nem za­varná a termelést. Mivel a fehérjetakarmányok szábad forgalma ugyanekkor sok volna, a. minisztérium a vál­lalatoknak saját költségveté­séből megtéríti ezt az átla­gosan egyforintos árkülönbö­zetet G. N, Z. r Ötlet és készség Hogyan termelhet a kereskedelem? A nyíregyházi TÜZEP ke­reskedelmi vállalat, ipari te­vékenysége azonban az idén eléri a 32 milliót. Ez egy ki­sebb ipari vállalat kapaci­tása! S hogy az eredmény sem marad el, azt jelzik a számok: meglesz a tervezett nyolcmilliós nyereség ebben az évben. Beton, faexport Ipari tevékenységet mar korábban is folytatott a nyolcszoros kiváló vállalat. Lényegében 1956 óta mindig volt valami, igazán nagy fej­lődés azonban csak az idén következett be. Két és fél­szeresére növelték a tavalyi tevékenységet. Kezdetben volt a beton­üzem. Ez megvan ma is, ter­melése azonban kevés lesz jövőre. Ennek döntően az az oka, hogy az UNIVERSIL megszűntette saját üzemét, ahonnan pedig 8 milliós ér­tékben vásároltak betonárut. Most kooperációkat próbál­nak keresni, mert Debrecen­ből és Miskolcról pótolni a kiesett termelést nem egé­szen kifizetődő. És az UNIVERSIL-től is mindösz- sze egy vasárosnaményi bri­gádot vettek át. A TÜZÉP exportál is: Ausztriába szállítanak fe­nyő fűrészárut és Jugoszlá­viába papírfát. Bővíteni kel­lett a fűrészáruban a vá­lasztékot is, ezért alaposan felfutott a TÜZÉP üzemé­nek termelése. Egy kisebb asztalosrészleg vikendházakat és garázsokat épít előre gyártott elemekből. Az idén negyven vikendhá- zat építettek megrendelésre. A TÜZÉP azonban szá­mos formáját vállalja az együttműködésnek, s nem zárkózik el a kockázatválla­lástól sem. Együtt a tsz-ekkel Az ERDÉRT-nek például ők vásároltak egy baltázó- gépet, hogy felvágott tűzifát kapjanak. (S hogy olcsóbb legyen a vevőnek a felvá­gott fa!) Teherautót adtak részlettörlesztésre a dombrá- di Vörös Csillag Tsz-nek, hogy szállítsa ki a helybe­liek által rendelt tüzelőcik­keket. Az együttműködés leg­szebb példája mégis Tuzsé: lehet. A Rákóczi Tsz-szel közösen fagyapotgyártó üzemet létesítettek. A TÜ­ZÉP gépet vásárolt és a forgóalapot biztosította (ösz- szesen körülbelül félmillió forint), a tsz pedig egy színt biztosított a gépnek és a munkaerőt. A nyereséget fe­lezni fogják. A próbaüzemelés megin­dult. Jövőre a tervek sze­rint naponta ötven mázsa fagyapotot gyártanak majd. Ez az exportcsomagoláshoz egyre inkább nélkülözhetet­lenné válik az alma- és kon­zervszállításoknál. A gyár­tott mennyiség előrelátható­lag hárommilliós bevételt je-/ lent a tsz-nek és a vállalat­nak. A követésre méltó ipari tevékenységük tovább bővül. A TÜZÉP vezetői nemrég Finnországban jártak, s az ott szerzett, tapasztalataikat szeretnék kamatoztam: be­mutatkoznak az ipari sereg­szemlén, a Budapesti Nem­zetközi Vásáron! Víkendház és szauna A vikendházépítő asztalos- részlegük készíti azoknak az ajtóknak és ablakoknak a prototípusát. amelyeket a közönség is megszemlélhet majd. Mi lesz bennük az új? Az ablakok ese'ében a nálunk szokatlanul nagy üvegfelület, s ennek nyomán a lakásba áradó lényegesen több fény bizonyára meg­nyeri az építkezők tetszését. A divatos formájú ajtók is hasonló sikert ígérnek. Ezek mellett szaunás vj-, kendhazakat is bemutatnak. Sokat hallott a magyar kö­zönség is északi rokonaink szaunáiról — ezúttal már a gyakorlatban is találkozhat vele. Nem lehet tudni, megr szeretik-e, de kezdeménye­zésnek mindenképpen figye­lemre méltó, mert jelzi: van ötlet és van készség a TÜZÉP vezetőiben a jó üz­letek iránt. (kun) Megindult a „kishafármenSi“ forgalom 1 íz vagon szaloncukor megy — több száz kisrádió jön Verseny — árban is Ajtó és ablak továbbra is országos hiánycikk volt. Tény, hogy a szakipar nem tartott lépést az építőipar fejlődésével. Megkétszerez­ték a TÜZÉP-nél az ajtó gyártását is, mégpedig egy nagyon célszerű kooperáció­val. ök csak ajtólapokat ké­szítenek, azt átadják a Ke­let-magyarországi Faipari Vállalatnak, ahol tokot gyár­tanak hozzá. A TÜZÉP így tavaly a legmodernebb tech­nikával gépesíteni tudta az ajtólapgyártást (a tokra eset­leg már nem jutott volna pénz), ^partnerük pedig meg­szervezte a tokgyártást. így tízről húszezerre nö­velték a kész ajtók kibocsá­tását, s lényegében mindkét helyen nagy sorozatgyártás folyik. Ennek az az eredmé­nye, hogy még árban is ver­senyezni tudnak országos nagyvállalatokkal. Mint ismeretes, Szovjet- Kárpátontúl és Szabolcs- Szatmár megye szövetkezeti kereskedelme között ez év­ben megállapodás jött létre az úgynevezett „kishatár menti” forgalom megindítá­sáról Vagyis, a központok­tól legtávolabb eső két ha­tár menti terület szövetkeze­ti ipara és kereskedelme köl­csönösen kiegészíti egymás áruválasztékát a legszüksé­gesebb, a határ menti lako­sok által is ismert és igényelt szomszéd országbeli cikkek­kel. Szerdán, december tizedi­kén indult el Magyarország­ról az első „kishatár menti" szállítmány. Idénycikket küldünk elsőnek: tíz vagon szaloncukrot. Viszonzásul néhány napon belül várja a szövetkezeti kereskedelem az első szovjet szállítmányt: több száz tran­zisztoros rádió lesz az első csomagokban. Egy-két nap alatt a fogyasztási szövetke­zetek boltjaiba kerül és az év végi ünnepi vásáron te­szi könnyebbé az ajándék­vásárlást. A rádiókon kívül két másik szintén népszerű cikk lesz az első ide érkező vagonban: villanyvasalók és kávéőrlők. „sAz ezeréves " SZERKESZTETTE: BARBARITS MIKLÓS 19 ígéret: földosztás — valóság. akasztója ! A konszolidáció azonban csak a közigazgatásban mu­tatkozó kettős hatalmon be­lül erősíti meg a polgárok pozícióit. A néptömegekben él még a századforduló ag­rárszocialistáinak szelleme A Nyírvidék nov. 18-an így ír: „KIBŐVÜL NYÍREGY­HÁZÁN A SZOCIALISTÁK TÁBORA. — ... Ott látjuk a jelentkezők között a föld dol­gos népét, amely joggal kö­veteli. hogy azé legyen a föld, aki megműveli..Kis­várdán, Büdszentmihályon. Kótajban. Bökönyben szo­cialista szervezetek alakul­nak, decemberre Nagyhalász­ban több mint 500 tag­ja van a pártszervezetnek. A Szabolcsi Hírlap, a Tu­ráni Kör lapja kétségbeesel len kiált fel vezércikkében december 15-én: ..NE PÁR- TOSKODJ UNK. H ANEM EGYESÜLJÜNK!” A köz- igazgatási bizottság pedig napirendre tűzi a földosztás kérdését és az izgatott kedé­lyek lecsillapítására dr. Haas Ignác javasolja: részesmun kálásra adják ki a földeket, hogy a földmunkások ezze! elég tőkét gyűjthessenek és a későbbiek során parcellái­kat megvásárolhassák. (Ezt az elvet később a kormány is magáévá tette és a föld­művelésügyi miniszter a földkérdés elodázásának módszereként sugallta a föld­birtokosoknak.) Amikor pe­dig január 1-én megérkezik a hír. nogy Szatmári meg­szállták a románok, jónak látják megfenyegetni a me­gye lakosságát, hogy Nyír­egyházára is bevonulnak a románok, ha rendbontást ta­pasztalnak, Rendbontás tör­ténik is. csak éppen nem a forradalmi gondolkodású em­berek készéről. Január 3-án ugyanis megjelenik a Nyir- vidékben Szamuely László­tól egy „NYÍLT LEVÉL POI.LÁK RUDOLF ELV- TÁRSNAK". amelyben kifej­ti. hogy a kommunisták azért nem elégedettek a szo­cialisták ..győzelmével’ mert — bár Marx és Engels kifejtették és a Lenin és Trockij vezette oroszországi forradalom mint maga is tapasztalta, igazolta a szük­ségességét — nem zúzták szét a régi államgépezetet. Cik­kének eredményéről 8-án tu­dósit a Nyírvidék: a Búza téren — valószínűleg Prok György 20 éves nemzetőr — rálő a három Szamuely- testvérre, Lászlóra. György­re és Zoltánra, mikor bé­késen mennek hazafelé egy gyűlésről. György és Zoltán megsebesül, Lászlót pedig — letartóztatják valamilyen ka­tonai elfogató parancs ürü­gyén. Az esetről dr. Bencs polgármester Budapesten így nyilatkozik az Uj Szabolcs­nak: „A nyíregyházi kom­munista mozgalmak sajnos nagyobb méreteket öltöttek.,. (Az elkövetett merényletnek Szamuelyék) maguk voltak az okai. Szamuely Tibor elő­adása után úgy a polgárság, mind a szociáldemokraták ré­széről ellenszenvet váltott ki. ... Suttogták, hogy nem tűrik tovább a Szamuelyek garázdálkodását. Én a me­rényletet mégis közönséges orvtámadásnak veszem...” Panaszkodik még a nyilatko­zatban a nyíregyházi tüzérek között a kommunista agitá­ció sikereket ér el. A Földművelők Lapja ja­nuár 12-i száma arról ad hírt, hogy „a gazdasági cse­lédek vasárnap a várme­gyeházán kongresszusra jöttek össze. Az ülést a köz­ponti vezetőség nevében Ta­mási Károly nyitotta meg.” A szervezkedés szükségessé­géről beszélt Reichert János és Csizmadia Sándor föld művelésű.évi államtitkár, aki arról is szólt, hoev „keresni keli a megegyezést a más párton lévő nolaártársakkal”. Beszélt a gyűlésen Nyisztor György Is. ..Az ülésen igen sokan szólaltak még fel, szó­vá tettek az iskolák hiányát, a vasár- és ünnepnapok be nem tartását, az egészségte­len munkáslakásokat és kö­vetelték a szociális reformok sürgős megvalósítását” A parasztság forradalmi hangulata, a cselédek elke­seredése a reformok haloga­tása miatt végül is r észlet- intékedésekre kényszeríti a polgári kormányt, amely ek­kor már szívesebben táncol­na visszafelé a forradalom­ból. A Földművelők Lapja jariuár 12-én ismerteti a me­zőgazdasági részesmunkáról szóló szabályrendeletet, amely pl. megtiltja az ur- dolgát; előírja, hogy a 200 holdon felüli birtokoknak legalább negyedrészét köteles a tulajdonos részművelésre kiadni. Hírt ad a lap ar­ról is, hogy a kormány a mezőgazdasági cselédek bé­rének rendezéséről szóló rendelettervezeten dolgozik. A sürgős részintézkedések, a félelem nem indokolatlan. Január 15-én a Nyírvidék ar­ról ad hírt, hogy a fellázadt parasztok Tiszadobon feldúl­ták Andrássy Gyula kasté­lyát és birtokát. Debrecenből vezényeltek ki karhatalmat (a később hírhedtté vált Szentaály különítményt, Hor­thy darutollasainak előfutá­rát). am°ly azt jelentette, hogy nem csak Tiszadohon. hanem az egész környéken teljes az anarchia; a nép kö­rében bol’sevisztikus izgatás folyik. ... A lakosság egy­mást buitogatia. ... (A kas­tély megtámadásakor azon­ban) vérontás nem volt." A Nyírvidék január 22-i szá­mában pedig megírja, hogy Nagyhalász és környéke föld­munkásainak 1600 tagú szo­ciáldemokrata pártszerveze­te vörös zászlót szentelt feL Január 19-én megjelenik a hír: A földművelésügyi mi­niszter elrendelte, hogy köz­ségenként írják össze a föld­igénylő leszerelt katonákat, ha „érdemesek arra, hogy földszerzésre irányuló kíván­ságuk figyelembe vétessék”. Nyíregyházán már február elejére befejezik az össze­írást. a jelentkezők száma 1610. A megyében folyó ösz- szeírás befejezéséről február 18-án ad hírt a Nyírvidék azzal az alcímmel, hogy „SOK A JELENTKEZŐ”: Polgáron 1521, Büdszentmihályon 991. Tiszadobon 576. stb. A parasztság hangulatának lecsiUapításá.t célozta az az intézkedés is, amely a Ti­szadobon és környékén ga­rázdálkodó Szentgály különít­mény lefegyverzését vonta maga után. A Nyírvidék febr. 12-i és 22-i száma így tudósít erről (a tudósításból képet alkothat magának az olvasó. hogy hogyan nézett ki a különböző különítmé­nyek tevékenysége a novem­beri „rendhelyreállitás” so­rán): Debrecenbe panasz ér­kezett, hogy a „kirendelt karhatalmi különítmény a legkegyetlenebbül jár el az emberekkel szemben, kínoz­za őket. tüzes vassal sütöge­tik a talpukat, nehéz korbá­csokkal véresre verik még az asszonyokat is”. Az első vizs­gálat ilyen súlyos vétsége­ket nein állapít meg, bár „tény az, hogy a karhatalmi parancsnokság azokat a me­rénylőket, akik rálőttek a karhatalmi csapat emberei­re s kiket sikerült elfogni megbotozta, de a lakosság közüli senkit sem sütögettek vagy korbácsoltak”. Ennek ellenére sem vonják ki őket Tiszadobról, mert „a három község nyugodtabb lakossága a csőcselékkel szemben vé­delem nélkül maradna”. A 10 nappal későbbi híradásból azonban kiderüL hogy „a karhatalmi kirendeltség a legkegyetlenebb módon kí­nozta a férfiakat, nőket, ag­gokat, gyermekeket egyaránt. Megbotozták az embereket úgy, hogy csontig lefoszlott róluk a hús s van eset, hogy egy embert még november­ben úgy megbotoztak. hogy még ma is nyilt sebeket hor­doz a testén. Másik vád az, vol.t hogy tüzes vasakkal sütögették az emberek tal ­pát. A harmadik vád. hogy a tiszadobi templom előtt akasztófát állítottak föl, akit vallatni akartak, odaállítot­ták az akasztófa alá, kötelet tettek a nyakába. felhúzták az akasztóíára s félholtan eresztették le ismét a földre. (A vizsgálat) olyan megdöbbentő erőszakosságo­kat derített ki. melyek nyom­dafestéket sem tűrnek meg. Elég arra utalnunk, hogy Ti ­szadobon sok az. erőszakos­ságok következtében meg­őrültek, betegek. sérültek száma.” ^Folytatjuk*

Next

/
Thumbnails
Contents