Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-11 / 287. szám
« «Mai KELET-MAGYAROHSZÁO 1989. december 9t. ' I" ( -■■■■■I. . ... ...................... ............... Korunk mezőgazdasága Fszichológia — vezetőknek „Élő húsüzem“ a lápon Nagyecsed nagy tervei A koptatott és a Pyramin Uj módszerek a cukorrépa-termesztésben Az emberi magatartást kialakító külső tényezők ismerete, a magatartás megváltoztatásának lehetőségei a gazdasági területen vezető állást betöltő szakemberek számára is nélkülözhetetlen. hiszen vezetői feladatuk leglényegesebb eleme bosztottjaik közreműködőkészségének megnyerése. a termelési cél érdekében legcélszerűbb viselkedési formák kialakítása. Különösen jelentősek e pszichológiai eszközök a gazdasági fejlettség azon fokán, ahol az alapvető. anyagi jellegű szükségleteket rendszeresen és általában kielégítik, ennek megfelelően a motivációk közül a társadalmi és az önérvényesítő jellegűek kerülnek előtérbe. A szerző az emberi természet azon pszichológiai jellemzőit foglalja össze, amelyek a munkafeladattal kapcsolatban a vezető—vezetett viszonyában leggyakrabban problematikusak. Ezekről minden vezetőnek vannak ugyan bizonyos sajátos elképzelései — amelyek egyáltalán lehetővé teszik mások irányítását —. azonban ezek legfeljebb mozaikszerűek, számos téves alapkoncepcióval. A termelés társadalmosodá- sának egyik vonása a csoportos tevékenység továbbfejlődése. ugyanakkor nőnek azok az igények is, amelyek kielégítése társadalmi kapcsolatok révén történik. Ez utóbbi tényezőkből következik. hogy ha pszichológiai ismereteket akarunk adni bármilyen területen dolgozó vezetők számára, ezeknek igen nagymértékben szociálpszichológiai szemléletűnek kell lenniük. Az amerikai szerző a vezetéslélektan kiemelkedő szaktekintélye. E művében sikerült elszakadnia a tudományos szakzsargontól, a szakíróknál gyakori túl- komplikálástól. nem csak értékes, de olvasmányos könyvet írt. (Mezőgazdasági Kiadó) A mezőgazdaság gépesítésében nagy jelentősége van a nehéz fizikai munkát és sok kézi munkaerőt helyettesítő betakarító gépeknek, így van ez Szabolcs-Szatmár megyében is. Az évről évre növekvő almatermés miatt például az őszi hónapokban munkatorlódás van, s mivel az alma szedését nem lehet gépesíteni, arra kell törekedni, hogy az almaéréssel párhuzamosan betakarításra váró termékeket gépe sítsük Ilyen lehetőség a burgonya betakarításának gépesítése. Az Ecsedi-láp rendezése alig kezdődött meg, máris jelentős kezdeti eredmények és merész tervek jellemzik az érintett szövetkezetek gazdálkodását — különösen áll ez Nagyecsedre. Hosszú évek telnek el, amíg a tervezett komplex rendezés befejeződik. Az elmúlt években a fölös víztől nem tudtak megfelelően gazdálkodni, most tehát a víztelenítés került előtérbe, de ezzel párhuzamosan dolgoznak a víztároló létesítésén, mert nem csak elvezetni, hanem szükség esetén visszaadni is kell a vízből. A nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezet területén bizonyos rendezések máris éreztetik hatásukat. Korábban 50—60 mázsa burgonyát termeltek egy holdon, az idén 110 mázsa volt az átlagtermés. A kukorica az 1968. évi 15 mázsával szemben 22 mázsa májusi morzsolt volt. Természetesen ezeket az eredményeket nem lehet és nem szabad csak a rendezésnek betudni. A kukorica esetében az új fajták, mint a korábbi érésű MV-*59-es, az MV—620-as és a Szegedi 71-es is közrejátszottak. (A lápi területeken gyakori a szeptemberi fagy, így a késői fajták nem érnek be.) A műtrágyaadagok emelése is jelentős tényező, habár hatóanyagban csak 20 kilóval adtak többet holdanként. A lényeg az, hogy mindinkább lehet és érdemes intenzívebb munkát, több befektetést adni a lápi növénytermesztésre. Egyetlen példa még: ez év őszén 1000 hold őszi kalászost olyan helyre vetettek, ahová az elmúlt esztendőkben nem szívesen tették volna földbe a magot. Kahib sonkasüldőből 7000 darab Több mint 30 milliós költséggel épül a táj legnagyobb sertéskombinátja. Ha valami akadály közbe nem jön, 1970 tavaszán már benépesítik a 420 férőhelyes A burgonyabetakarítás gépesítésére már eddig is sok különböző munkavégzésre alkalmas gépet használtak fel. Most egy új géptípussal, az NDK gyártmányú E—660-as betakarító géppel bővült a lehetőség. Az AGROKER által behozott gép egyszerre két sor burgonya felszedését, tisztítását és pótkocsiba való rakodását végzi el. E gép alkalmazásával a burgonya- betakarítás teljes gépesítése megoldható. Működtetéséhez csupán egy traktorosra van szükség mivel az erőgép hidraulikája hozza működésfiaztatót. A hatalmas sertéstelep a Bábolnai Állami Gazdaságban bevált típusterv szerint épül. A telep egy zárt rendszerben dolgozik, ahová csak a törzsállomány kerülhet idegenből, aztán saját szaporulatból folyik a hizlalás. Távlati tervükben szerepel az az elgondolás, hogy nagyszülőpárokat is szereznek be, így a kocaállományt is maguk nevelik, sőt a tsz-szövetséggel már arról is tárgyalgatnak, hogy egy húsfeldolgozó üzemet is létesítenek. A törzsállományuk „kahib”, azaz kaposvári hibrid hússertés lesz. Ennek egyik előnye, hogy évente több mint kétszer fialtatható — szaknyelven évi 2,4-es a kocaforduló. A fialási átlaga ennek a fajtának 10,4 darab. A süldők 204 napos korukra elérik a legideálisabb sonkának való súlyt, a 105—110 kilót. Ami nagyon lényeges, egy kiló súlygyarapodást 3,4 kiló abrakkal érnek el. ösz- szehasonlításként a jelenlegi állományuk — a mostani tartás mellett — 1,6-os fordulóval fial, az egy kiló súlygyarapodáshoz pedig 4 kiló abrak kell. Nem nehéz kiszámolni, hogy milyen előnyt jelent az, ha két év alatt nem háromszor, hanem ötször fialnak a kocák és az egy kiló húst pedig 40 dekával kevesebb abrakkal állítják elő. Különösen jelentős ez akkor, ha azt is tudjuk, hogy az évi hízottsertés- kibocsátás 7000 darab lesz, ami kereken 700 000 kiló, csak a hizlalás ennyiszer negyven deka abrakmegtakarítást jelent „Tejet is ad“ a láp A rendezés után biztonságos lesz a takarmányterme- lés, így jelentősen növelik a szarvasmarha-állományt is. Szép terveik vannak a nagy értékű lucerna- és lóheretermesztésre, de náluk jelentős a napraforgó után — 1000 hold — járó fehérje tartalmú takarmány is. Jelenleg 300 darab tehebe az egyes részfeladatokat végző gépegységeket is. Teljesítménye nyolc óra alatt 6—7 hold burgonya felszedése. Szabolcs-Szatmár megyében a közös gazdaságokban ez a gép jól kihasználható, hiszen nem ritka olyan szövetkezet, ahol 100—200 hold burgonyát termelnek, s ennek betakarítása kézi erővel több hetet vesz igénybe. A tíznapos betakarítási idő a munkaidő megtakarításán túl a minőségi árutermelés hez is nagymétékben hozzájárul. nük van, amit két éven belül 500 darabra fejlesztenek. Az állományuk tbc- és brucellózis-mentes. A fejlesztést saját nevelésből oldják meg. Az évi borjúszaporulat 80 százalék fölött van. A tejjel igen alacsony szintről indultak, 1968-ban még 1970 liter volt az egy darabra eső hozam. Ebben az évben már meglesz a 2400 liter, két éven belül pedig a 3000 litert tervezik. Ez a „nagy ugrást” a több és jobb minőségű takarmánnyal és a szakszerűbb gondozással érték el. A tehenészetben és sertéstenyésztésben is egyre több a szakmunkás és a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember. Az állattenyésztés irányítója állatorvos. Mellékesen megjegyezve az új sertéstelepen már csak szakmunkások és technikusok dolgoznak, felsőfokú végzettséggel rendelkezők irányítása mellett. (Ott már a mos- lékos vödör és a villanyéi helyett a gépekhez kell érteni.) Folyamatos pénz Az állattenyésztés, ha az szakszerű, megközelítően úgy tervezhető, mintegy ipari üzem. (A növénytermelés még sokkal inkább függvénye az időjárásnak, másrészt a bevétele időszakos. Az 500 darab tehén és szaporulata, 7000 darab hízott sertés, valamint 3000 darab juh olyan mennyiségű istállótrágyát termelnek, aminek hatása a növénytermelésben újabb milliókkal gazdagíthatja a szövetkezetei. A mai árakon számolva a mostani évi 12 milliós állattenyésztési bevétel helyett 30 millióval számolnak a nagyecsedi szövetkezetben, ha beáll a tervezett létszám. Ez egy biztonságos és folyamatos pénzbevételt is jelent. Például a 7000 darab hízó ára, az 500 tehén után a tej, a juhokról a gyapjú, az év minden szakában jelentős bevételhez juttatja a szövetkezetei. Jut a munkabérekre, de biztosítja a forgótőkét is a termeléshez, ami nagy megtakarítást jelent a rövid lejáratú hitelek után fizetett, illetve majd ki nem fizetendő kamatban. Ez a stabilitás biztonságot, megalapozott tervezési lehetőséget ad a szövetkezetnek. A felvázolt tervek napi realitások, mert jövő ilyenkorra az első fialású malacoknak már a hizlaldában kell állni, tehát a most készülő 1970. évi tervben már konkrétan is szerepel ez a hatalmas i állattenyésztési program. Természetesen bevételekben majd csak 1971- ben jelentkezik, de már az sem olyan messze van. Cs. B. A mezőgazdasági munka- szervezetek vizsgálata az agrártörténetírás legelhanyagoltabb kutatási területei közé tartozik. Éppen ezért pótolt nagv hiányt a Mező- gazdasági Könyvkiadó, amikor közreadta dr. Heckenast könyvét. A szerző az ország több részén folytatott részletes felmérést a különböző kalákák végzéséről, elbeszélgetett idősebb emberekkel és az így nyert adatokkal egészítette ki a dokumentációs anyagot. Szabolcs-Szatmár megyében országos vonatkozásban is jelemos területen termesztik a cukorrépát állami gazdaságok. termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek. Pár évvel ezelőtt a holdankénti 200 mázsás átlagtermés elérése rekordnak számított. Ma már állandósult a 200 mázsán felüli termés, sok helyütt üzemi, vagy táblán- kénti átlagban a 300 mázsa sem ritka. A cukorrépa-termesztés mint általában minden mezőgazdasági növény- termesztés, csak akkor gazdaságos és kifizetődő, ha a ráfordítási költségeknek megfelelően nő a hozam. A cukorrépánál még nem értük el a felső határt. Kísérletek folynak részben a termésátlagok növelésére, de olyan vonatkozásban is. hogy az egyre kevesebb kézi erőt gépek helyettesítsék. A cukorrépa-termesztés gépesítése még nincs minden részletében megoldva. Vannak azonban olyan módszerek, amelyekkel a nehéz kézi munkát pótolni, csökkenteni lehet. Ahhoz, hogy egy gazdaság a legújabb cukorrépa vetőmagokat, a különböző módon kikészített magokat, megfelelő módon használhassa, alapfeltétel, hogy az előkészítő munkálatokat tökéletesen tudja elvégezni. Talaj-előkészítés Talaj-előkészítésnél lényeges, hogy már az előző év augusztusában alá kell szántani a 200—250 mázsa istállótrágyát és kiszórni a megfelelő alapműtrágyát. A jó minőségű, őszi mélyszántást — nem apróra — el kell munkálni. így tavasszal egyenletes, sima talajt kapunk, amit kombinátor. Combi Krümler segítségével elmunkálhatunk és vethetünk. Ha egy gazdaságnak olyan lehetőségei nincsenek, hogy ideális, nedvességtartalmú, morzsalékos szerkezetű, kertszerűen elmunkált vetőágyat készítsen, amely alul tömött, felül laza, akkor az új módszerek kudarccal végződhetnek. A cukorrépa-termesztésben sokirányú kísérleteket végeznek a cukorrépamag jobb felhasználásával kapcsolatosan. A cukorrépagomoly több magvacskát tartalmaz és rücskös felületével nehezen vethető. Ezért különböző kikészítésekkel igyekeznek hátrányos tulajdonságain változtatni. Külföldön mechanikai módszerekkel durván kezelik a répamagot, és jelentős veszteséggel készítenek a nagyobb gomolyokból apróbb gomolyú, könnyen vethető, polifozott. szegmentált vetőmagot. Ezek a módszerek hazánkban nem használatosak. Bár újabban a cukoripar állít elő kevés polírozott cukorrépamagot. Az egvc’és megtakarítása A Sopronhorpácsi Növény- nemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet munkatársai kidolgozták a répamag koptatási módszerét. Ez a módszer a cukorrépamagról kíméletesen ledörzsöli a Részletesen foglalkozik a paraszti gazdaságok gazdálkodásának és üzemszervezetének néhány fontos kérdésével a XIX. század második felében. a családi munkaerő-gazdálkodással és társas munkákkal, s mindebből érdekes következtetéseket von le arra vonatkozólag, hogy már a múlt században is ismeretes és hasznos volt nálunk a szövetkezés a paraszti gazdálkodásban. puha pararéteget. így a ré- pagomoly simább, súlyosabb lesz. Könnyen osztályozható, és vethető. A könnyebb osztályozhatósággal javítható az egyes tételek csiraképessége és ami főleg Szabolcsban jelentős. kevesebb nedvesség szükséges a mag gyors, erőteljes kel őrséhez. Ha koptatott cukorrépamagot kalibráljuk (szűk határok között osztályozzuk), akkor szemenként vető gépekkel meghatározott távolságra vethető. Ez azért jelentős, mert a szemenként! vetéssel jelentős munkaerő takarítható meg, ami kelés után az egyelésnél jelentkezik. A koptatott cukorrépamag bármilyen típusú vetőgéppel könnyen és egyenletesen vethető. A román pneumatikus vetőgép és a minden gazdaságban található Saxónia gépek széles skálájú beállítási lehetőségükkel laza állományú vetésre is alkalmasak. A cukorgyár által minden egyes tételre megadott vetőmag norma szerinti vetésnél nem lesz túl sűrű az állomány. így a már említett egyelés megtakarítható. A most használatban lévő többnyire magyar gyártmányú lesodrőtárcsás szemenként vető gépek cellamérete 3—4, illetve drazsírozott magnál 4—4,5 milliméter közötti vetőmagot igényel. A jó csiraképességű és vf* szonylag magas monogermi- tású tételeket a cukoripar egyes telepein drazsirozzák. Kis r- — n yiségben már lehet kapni. A drazsirozott mag előnye, hogy gömbölyű, a szemenként vető gépekhez legalkalmasabbak, azonkívül a drazsirozási anyagban stimuláló anyagokat, növényvédő szereket is tartalmaz * kelő csiranövény védelmére A keléshez azonban sok nedvességre van szükség, ezért ideális magágy biztosítása esetén ajánlhatjuk. A jövő cukorrépa termesztéséhez monogerm (egycsl- rás cukorrépamag szemeit- kénti vetésére lesz szükség. Ilyen már van (a BETA Poly M/102), azonban még csak kis területen termeltük. Intézetünk kísérleteiben a monogerm magnak szemenként vető géppel történő vetésével. 30—70 százalékos egyelés megtakarítást is elértünk. Vegyszeres gyomirtás A cukorrépa-termesztes gazdaságossá tétélében nagy szerepe van á vegyszeres gyorrnításnak. A növényvédelmi intézet kísérletei alapján. amelyben intézetünk is részt vett, idén tavasszal ajánlotta nagyüzemi bevezetésre a 2,5—3,5 kilogramm Pyramin és 3,5—4,5 kilogramm holdankénti KATA használatát (a magasabb adagolás a humuszban gazdagabb talajon szükséges). Ezt a két vegyszert a rendelkezésre álló permetezőgéptől függően 4—6Ö0 liter/hold vízben kell egyenletesen kiper- metézni a répaterületre vetés után 3 napon belül. A hatás feltétele, hogy egy héten belül természetes, vagy mesterséges csapadékot kapjon' a tábla 20 milliméter értékben. Természetesen á vegyszer nem hat minden gyomra, mert á mélyen gyökérező. évelő gyomokat csak visszaveti. Gyakorlatilag éhnek ellenére 6—8 hé ig gyommentes a répatábla. Ha laza állományú vetést végeztünk. akkor gyommentesen a répa nem áll sűrűn, nem nyurgul fel, az egyelést tehát nem kell győrsán, 3—4 nap alatt elvégezni, 8—10 napig is elhúzódhat anélkül, hogy a répa elöregedne. A vegyszer használ? fa aiánlatos. de még drága. Olyan gazdaságokban azöh- ban. ahol az egyelés megkésik. 20—30 mázsa terméskiesést iel^nthet holdanként á késedelem. Ha így nézzél- a dráee vegyszert, akkor kifizetődő. Készéi István mg. mérnök. Soproahorpáeá Az E—660-as buraonyabetakarító Szövetkezések a századtorduló paraszti gazdálkodásában
