Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-07 / 284. szám

TI oMsB «TELET-M AGYARORSZAO W09. december V CSALÁD — OTTHON A [ÓIRÓL MINDENEINEK: 2. Házasság és család A társadalom legkisebb „alapegysége” a család. En­gels megállapította, hogy a „legkisebb sejt”, amelyben tükröződik maga a társadalom, vagyis amilyen társada­lomban él a család, olyan kezdetétől vagy olyanná válik a család is. Ez a megállapítás a kapitalista erkölcsi állapo­tokból leszűrt következtetés: a tőkés rendszerben a család anyagi érdekeken nyugszik, elsősorban a családfő ural­mán, olykor kizsákmányoló szerepén. A szocialista társadalomban, családjogunk szerint a csalad úgy jön létre, hogy egy férfi és egy nő egyenjogú, szabad, önkén ies szövetséget — azaz házasságot — köt, s ezzel családot létesít. (A családi jog hangsúlyozza, hogy a házasság egy férfi és egy nő között jöhet csalt letre. A bigámiát — ez görög szó, s azt jelenti, hogy valaki két személlyel kötött házasságot — a büntető törvénykönyv alapján, szigorúan büntetik.) Családnak tekinti a szocialista jog a házastársi kap­csolatot. attól függetlenül, hogy származik-e abból gyer­mek, vagy nem. Természetesen a gyermek születése pilla­natától a család tagja. De a család magában foglalhatja a rokonok szükebb vagy tágabb körét is. Itt a törvény egye­nes ági és oldalági rokonok között tesz különbséget. Az egyenes ági rokonok a szülők és gyermekek, illetve unokák, dédunokák stb„ oldalági rokonok a testvérek, szélesebb értelemben az első, sőt a másodfokú unokatestvérek is. Első fokú unokatestvérek, akiknek legalább egy közös nagyszülőink van. másodfokúik, ahol csak dédszülő kö­zös.) Mindenért, ami a családban történik, elsősorban a iázastúrsak viselik a felelősséget, mégpedig teljesen azo­nos mértékben a férj és a feleség, mint egyenjogú társak. Ezt az egyenjogúságot — erre külön is kiterjed a család­jogi törvény figyelme — a házastársak kötelesek megtar­tani, nem köthetnek olyan megállapodást, amely a közös jogokat, és kötelességeket az egyik félre ruházná át, vagy­is a férj akkor sem lehet teljhatalmú „családfő, ha erre a feleség írásbeli felhatalmazást ad A közösen vállalt és viselt kötelezettségek közé tar­tozik a család létszámának tervezése is. A férj és feleség együtt, szabadon dönti el. hogy akar-e gyermeket, illetve, hogy házasságuk mely időszakában gondolnak a család lélekszámának növelésére. Ez természetesen sok mindentől függhet — a házastársak esetleg még tanulmányaikat folytatják, lakásviszonyaik nem megfelelőek a gyerek fo­gadtatáshoz stb. — de mindenképpen az ő magánügyük, amelybe az állam nem szól bele. Viszont támogatja a házastársakat, ha úgy dönte­nek, hogy lesz gyermekük. Nem tartozik ugyan szorosan a családi joghoz, de jogszabályok egész sora szól erről. így például az a rendelkezés, amely a munkások és alkalma­zottak számára már régen, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek tagjai részére pedig újabban családi pótlékot állapított meg a háztartásukban eltartott gyermekek után. Egy gyermekre csak az a szülő kap családi pótlekot, aki egyedül neveli gyermekét, két és több gyermek után ará­nyosan növekvő összeget kap minden dolgozó. A családi pótlék a gyermek 18. évének betöltéséig jár, feltéve, hogy nem lesz korábban önálló kereső. Egy másik, alig néhány éve hozott rendelkezés alapjan gyermekgondozási segélyt kapnak azok az anyák, akik korábban dolgoztak, de gyermekük megszületése után otthon maradnak, hogy az első években állandóan gyermekükkel lehessenek. Szülési segéllyel, szervezett anya- és csecsemővédelemmel is segíti az állam a fiatal házasokat. (A gyermekgondozási segély bevezetésének in­dokoltságát mutatja, hogy Magyarország a házasságköté­sek számában — ezer lakosra 9,2 — Európa első országa évek óta, de a születések számában utolsók közt maradt — ezer lakosra 3,8 — s az utóbbi években kezd javulni az arány, emelkedni a születések száma. A középkori egyházi törvények, s ezek nyomán né­hány ország törvényei ma is „erkölcstelennek” bélyegzik azt a házasságot, amelyből nem származik gyermek. Egyes, kevésbé fejlett országokban mind a mai napig jogában áll a férjnek, hogy egyszerűen elkergesse feleségét, ha nem tudta gyermekkel — vagy akár fiúutóddal — megajándé­kozni. A szocialista jog a családtervezést mindenki ma­gánügyének tekinti. Nem avatkozik be — csupán segítség- nyújtásával fejezi ki, hogy a gyermeket nevelő család mellett áll teljes erkölcsi súlyával is. Varkonyi Endre A veszélyes széogázról A népiesen elnevezett szén­gázon az igen veszélyes és mérgező szénmonoxidgáz ér­tendő. A szén vagy egyéb tü­zelőszer égésekor füstgáz ke­letkezik égéstermékként. E füstgáz minden égésnél többé- kevésbé szükségszerű ás ter­mészetes. A széngaznak neve­zett /énmonoxidgáz viszont a szabálytalan (fojtott) égés eredménye. Kályhák, tűzhe­lyek, kemencék, faszenes va­salók rendellenes használata­kor fejlesztenek széngázt, amely belélegezve halált okoz­hat A széngazt nem sokan. s általában nem eléggé ismerik. Leginkább a városi gázban találkozhatunk vele (szag nél­kül), vagy az autók kipufogó­gázaiban, s ahol még haszná­latos: a íaszenes vasaló be­melegítésekor. A széngázt nem Iahet sem látni, sem a szagát érezni, s ezért alattomos, ve­szélyes, hiszen csak fejfájássá' vagy rosszulléttel észlelhető Mindennemű éghető an.u> égésekor fejlődhet szángó r.em csak szén és faszén égé­sékor. Ha a kályhában, tűz­helyekben, faszenes vasalók­ban ég a tűz, vagy éppen pa­rázslik a koksz, illetve fa­szén, s a füstgáz-elvezető nyí­lás eldugult, vagy az erősödő tűzhöz viszonyítva kicsi, ak­kor létrejöhet a széngáz. Ezért a kályhacsövet égéskor nem szabad bedugni, vagy el­zárni, a banyakemence belső ajtaját a tűz égésekor sem ajánlatos lezárni. A kémény vagy a füstelvezető hirtelen el­dugulhat például korommal, a rossz állapotban lévő ké­ményfedőkő vagy felső tégla meglazulhat, könnyen belees­het a kéménybe, és kész a „széngáz-generátor” (Az em­lítetteken kívül természetesen még sok-sok előidéző ok léte­zik.) * Jó tudni, hogy a szénmo- noxid (a széngáz) a vér oxi- hemoglobinjából az oxigént kiszorítja, és a hemoglobinnal vegyülve carboxil-hemoglo- bint alkot. így a vér nem ké­pes a szövetekbe elegendő oxigént szállítani. A vér ■sokként oxigéntartalma ful- íidáshoz vezet. Azért, hogy ne orduljon elő ilyen eset, aján- atos az említett hiányossá­gokkal törődni, kiküszöbölni őket, s akkor nem veszélyez­tethet emberéletet ez az alat­tomos ellenség. Kötött lánykaruha Receptek A ruha szabásmintája 1—3 éves méretre készült, a fel­tüntetett számok centimétert jelentenek. A kötést a szoknya alján kezdjük el és a mintával ha­ladjunk körülbelül a csípő magasságáig, majd innen sima kötéssel (a színén sima, a visszáján fordított sorokkal) fejezzük be. Sima kötéssel készül a ruha ujja is. A gom­bolást, az ujjak szélét és a nyakkivágást ferdén vágott könnyű anyaggal szegjük alá. Kötésminta: 1. sor: fordított. 2. sor: fordított. 3. sor: fordított. Helyes, ha a szemeket úgy osztjuk be, hogy a szélén leg­alább 3—3 szemet megha­gyunk az összevarráshoz, s ezeket mindig fordítottan köt­jük le. 4. sor: A tűt belülrőlv (a másik tű hegye felől) 5 'sze­men egyszerre átszúrjuk, a fonalat visszahúzzuk, ráhaj­tunk a tűre. újból átszúrjuk az öt szemen, a fonalat visz- szahúzzuk, ráhajtunk a tűre, újból átszúrjuk a tűt és visz­szahúzzuk a fonalat. így vég­eredményben az egyszerre lekötött 5 szem helyett ugyan­Jó tanácsok barkácsolóknak: mmm" 1 ' K ' —1 —1 1 Hogyan készítsünk csillugszórót és gyertyát ? A karácsonyfa két elmarad­hatatlan dísze a csillagszóró és a gyertya. Mindkettőt árulják az üzletekben az ünnepet megelőző hetekben, ha nem is mindenütt és nem is valami nagy választékban. Készítésük viszont egyszerű, az ügyes ke­zű ezermester maga is meg­csinálhatja, akár a szokásos­tól eltérő, különleges kivitel­ben is. Néhány vegyszerre van csupán szükség, amelyek a vegyszerboltokban, vagy a gyógyszertárakban könnyen és olcsón beszerezhetők. Röpködő szikrák Tálkában külön-külön dör­zsöljünk szét 10 gramm bári­umnitrátot és 3 gramm kemé­nyítőt. Keverjük össze a két porfinomságú anyagot, és adjunk hozzá 5 gramm közép- finom vas-, valamint 1,5 gramm alumíniumreszeléket Alapos keverés után töltsünk hozzá annyi meleg vizet, hogy sűrű kása keletkezzek. Az előkészített, kb. 17 cm hosszú­ságúra leszabott félkemény vasdrótok mindegyikét fele részig vonjuk be masszával, majd felakasztva hagyjuk las­san megszáradni. Ha a bári­umnitrát helyett káliumklorá- tot, stronciumnitrátot, vagy nátrlumperoxidot használunk (azonos mennyiségben), más­más színhatásúak lesznek a szerteröpködő szikrák. Ha a vas- és alumíniumreszelék helyett magnéziumport hasz­nálunk (óvatosan bánjunk ve­le!), ekkor sokkal fényesebbek lesznek a szikrák. Hosszabb vasdrótot spirál alakúra, vagy bármilyen más formájú­ra , is meghajlíthatunk, így különleges csillagszórót ké­szíthetünk (a meghajlítást ter­mészetesen még a massza fel­rakása előtt kell elvégezni.) A fentebb megadott massza­mennyiség kb. 10 darab csil­lagszóró készítésére elegendő. Díssgyertyák A különleges gyertya nem csak a karácsonyfának, hanem a terített ünnepi asztalnak, a szobának is dísze. Imbolygó lángja meghitt hangulatot, meleg családias légkört te­remt. Házilag padlóviaszból ké­szíthetünk gyertyát. Nem kell mást tenni, mint megolvasz­tani és formába önteni. Ka­nócnak legalkalmasabb a mé­terszámra olcsón vásárolha­tó öngyújtóbél, de egy vasta­gabb len-, vagy kenderfonál is megteszi. Ha azt akarjuk, hogy kormozás nélkül, egyen­letesen égjen a bél, előzőleg pácoljuk be (a pácfürdő össze­tétele: 100 ml vízben feloldott 1,2 g ammoniumfoszfát, 0,4 g bórsav, és 0,6 g salétrom­sav). A gyertyát színe, formája és díszítése teszi különleges­sé. Mindenféle festékkel ér­dekes szinhatásokat érhetünk el — akár oldódik a paraf­finban, akár nem, — csak az a fontos, hogy egyenletesen keverjük el a megolvasztott padlóviaszban a festéket. Fes­tékszemcséket, fémreszeléket stb. öntés után a gyertya fe­lületére is felvihetünk, csak erősen bele kell hengerget- nünk a gyertyát. Mutatós dí­szítési mód az is, hogy a gyertya törzsét, más-más szí­nű parafinaal csurgatjuk kör­be, ahol az cseppek formájá­ban megszilárdul. Ha egy érdekes formájú üveget, dobozt, vagy tégelyt találunk a házi lomtárban, használjuk azt fel gyertyaöntő formának (öntésnél mindig számítsunk arra, hogy megszi­lárduláskor a paraffin veszít a térfogatából „behúzódik”), aki megfelelő kézügyességgel rendelkezik, fából vagy gipsz­ből kétrészes negatív öntőfor­mát is kifaraghat a gyertyaké- szitéshez. A formából kikerü­lő díszgyertya apróbb hibáit meleg késsel igazíthatjuk ki. B, L Diós-gesztenyés sütemények DIÓS LEPÉNY. 2 egész to­jást 15 deka porcukorral ha­bosra keverünk. Belevegyí­tünk 15 deka apróra vágott diót és 12 deka grízes lisztet. Vajjal kikent, meglisztezett tepsiben egyenletesen szét- kenjük és mérsékelt meleg sü­tőben sütjük Melegen szele­teljük fel és hintjük meg va­níliás porcukorral. HABOS DIOS SZELET. 2« deka vajat elmorzsolunk 25 deka liszttel, egy csipetnyi só­val és 5 deka porcukorral, s 1 tojássárgájával és 2 evőka­nálnyi tejföllel, vagy tejjel jól kidolgozott tésztát készí­tünk. Kinyújtva, megvaja­zott, lisztezett tepsibe fektet­jük és a következő habos töl­teléket kenjük rá: 4 tojássár­gáját 20 deka porcukorral, 20 deka darált dióval, 1 kanál erős feketekávéval és rummal ízesítve, kb. fél órán át habos­ra keverünk, majd hozzáve­gyítjük a 4 tojás kemény hab­ját. Meleg sütőben sütjük. DIÓS LINZER. 20 deka vaj­ból, 20 deka liszttel és 10 de­ka porcukorral elmorzsolva, 3 egész tojással linzertésztat gyúrunk. Egy lapban kinyújt­va félig megsütjük és a tepsi­ben forrón megkenjük ba­rack-, vagy ribizliízzel, s a következő tölteléket kenjük rá: 3 tojásfehérjét 15 deka porcukorral gőz felett kemény habbá verünk. Vaníliás cu­korral, vagy citromhéjjal íze­sítjük. Hozzáadunk 10 deka darált diót és egy kanál grizes lisztet. Gyenge tűznél előbb 10 percig csak szárítjuk, majd meleg sütőben TO—15 percig még sütjük. RUMOS DIÓ SZELET. 1 egész tojásból, 6 evőkanál porcukorból, 6 deka zsinat, 10 evőkanál tejjel, 1 deka szalakálival annyi liszttel keverünk tésztát, hogy puha rétestésztát kapjunk. Három egyenlő részre osztva, három lapot sütünk belőle. Egy la­pot feldarabolva meglocso­lunk 1 deci rummal, megszór­juk 8 deka apróra vágott dió­val és kb 1 deci híg barack- ízzel, vagy dzsemmel jól összekeverjük. Amikor a tészta puha masszává ázott benne, megtöltjük vele a meg­maradt két lapot és csak másnap, amikor a tészta megpuhult; vágjuk hosszúkás szeletekre, s hintjük meg va­níliás porcukorral. GESZTENYÉS KIFLI. 3 tojássárgáját 20 deka vajjal és 15 deka porcukorral ha­bosra keverünk. Rummal íze­sítjük, s hozzávegyítünk ne~ gyedkiló áttört gesztenyét és 40 deka lisztet. A tésztából kis kifliket sodrunk és vilá­gospirosra sütjük. Még for­rón meghempergetjük van*r liás porcukorban. j RUHA-KABÁT A DIVAT Fehér alapon, kék ferde kockás hosszú ujjú ingruha. Hozzá a ruha mintájával megegyező kék tónusú, nyak nél- küli, sűrű, apró gombos kabát, fehér, sodrott, rojtos végű övvel. A kabát és ruha alapanyaga ugyanaz, készülhet tiszta selyemből, vagy selyemshantungból. Ingruha pettyes anyagból, fehér alapon fekete pettyek. Hozzá ujjatlan, felold^«« gombolású fekete nyári kabát csak öt szemet kapunk. Égj sima következik, majd ismét- lünk a sor végéig.

Next

/
Thumbnails
Contents