Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-07 / 284. szám
m áő pmsfjfím rnmmjtim m.STt. ÉVFOLYAM. 384. SZÁM IRAí T FORINT 1989. DECEMBER 7, TASARNAP LARCWK TARTALMÁBÓL« Mi lesz az ipari almával? 0. otdri) ásták a periférián «. <**«* Riporterönk a Rakamazi SpartacusrAl (11. oldat A tárgyalóteremből (S. oldat Hazaérkezett a magyar küldöttség az európai szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozójáról Búcsú Voroiilovlól Hazaérkezett a magyar küldöttség, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével részt vett a hét európai szocialista ország párt- és állami vezetőinek moszkvai tanácskozásán. A küldöttség tagja volt: Fock Jenó, a Minisztertanács elnöke, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, a Központi Bizottság tagja. Hku Pál művelődésügyi miniszter vezetésével szombaton reggel küldöttség utazott Moszkvába, a magyar— szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság hatodik ülésszakára. A delegáció búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára. Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Benkei András belügyminiszter, Péter János külügyminiszter és dr. Csanádi György közlekedés- és posta ügyi miniszter fogadta. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. helyettese, dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes, valamint a Külügyminisztérium, a Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság több vezető beosztású munkatársa. Ugyancsak jelen volt a búcsúztatásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Hável József, as MTI moszkvai tudósítója jelenti: Moszkvában szombaton katonai gyászpompával búcsúztatták Kliment Jetre movies Vorosilovot, Lenin hű tanítványát és harcostársát, a kiváló katonai vezetőt es államférfit’ az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnök - ségének tagját, a Szovjetunió marsallját. Az ünnepélyes gyászszertartás magyar idő szerint pontosan fél 12 órakor kezdődött. Moszkva szívében megállt a forgalom, s a szakszervezetek házának oszlopcsarnokából méltóságteljes lassúsággal megindult a gyászolók menete a Vörös tér felé, a Kreml falához, ahol a forradalom hősei, a lenini gárda tagjai, a szovjet párt és állam kimagasló személyiségei nyugszanak. Katonai díszőrség kíséretében, gyászzene hangjai mellett, páncélkocsi vontatta ágyútalpon haladt a fekete drapériákkal és virággal ékesített koporsó. Mögötte lépdelt a hozzátartozók, barátok, harcostársak gyászruhás csoportja a gyászolók végtelen sora. Az út két oldalán eleven falat alkotva’ megrendült moszkvaiak búcsúztak a hű leninistától, a nép igaz fiától. Röviddel 2 óra után ért a menet a gyásznagyjyűlé» színhelyére, a Vörös télié. A Lenin-mauzóleum mellvédjén foglalt helyet I^eonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, Nyikolaj Podgomij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke, valamint a szovjet párt és állam más vezetői. Itt voltak a temetésre érkezett külföldi küldött ségek is. Hazánkat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és Szipka József moszkvai magyar nagykövet képviselte. A Lengyel Népköztársaság nevében Marian Spychalski marsall, az államtanács elnöke tisztelgett Vorosilov emléke előtt. A gvásznagy gyűlés első szónoka Nyikolaj Podgomij a temetés megszervezésére alakult bizottság elnöke volt. Méltatva Kliment Jefremo- vics Vorosilov életútját, emlékeztetett arra, hogy az elhunyt tevékenyen részt vett az 1917-es októberi forradalomban, egyik kimagasló szervezője volt a Vörös Hadseregnek. A szovjet hadvezérek egyik legnagyobbikaként életének nagy részét szentelte a szovjet fevweres erők építésének. Kliment Jefremovics Voro- silov — húzta aló a szónok — közvetlenül részt vett a szovjet népnek a hitleri fasizmus elleni nagy harcában, az ellenség szétzúzásának megszervezésében. Életének utolsó napjáig szoros kapcso latok fűzték a fegyveres erőkhöz. Politikusként és államférfiként — emelte ki Podgomij — Vorosilov minden erejét és energiáját, hatalmas tudását és gazdag élettapasztalatát a szocialista állam erősítésének, a népgazdaság és a kultúra fejlesztésének, a szovjet nép békéje és biztonsága megóvásának szolgálatába 'állította. Egész életét, .sokoldalú tevékenységét eltéphetetlen szálak fűzték a lenini párthoz. Kliment Jefremovics Vorosilov életútja, amely átível a vörösgárdista és partizánosztagok parancsnoki tisztségétől a Szovjetunió marsallja rangjáig, a munkástól és az illegális pártmunkástól a párt Politikai Bizottságának tagjáig, a legmagasabb államhatalmi szerv vezetőjéig, ez — hangsúlyozta Nyikolaj Podgomij — a forradalmár és a kommunista nagy és dicső útja. Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára kiemelte, hogy a moszkvaiak, csakúgy, mint az egész szovjet nép mélyen megrendülve, a súlyos veszteséget átérezve búcsúznak Kliment Jefremovics Vorosilov- tól. Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere kijelentette: a haza védelmének ügyét, amelyet Vorosilov, a Szovjetunió marsail ja, oly híven szolgált és amelynek maradéktalanul szentelte egész életét, önfelál- dozóan és töretlenül tovább folytatjuk, ahogy Lenin örökül hagyta ránk. Luganszk gyászoló lakosainak nevében a szülőváros képviselője, Kazacsenko mondott megható búcsúszavakat. Ezzel a gyász-nagygyűlés véget ért. Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgomij és más szovjet vezetők a vállukon vitték a Kreml falához a koporsót, amelyet díszsortflz közepette engedtek le a végső nyugvóhelyre. A sírt hamarosan elborították a koszorúk, a hála és emlékezés virágai. A sírnál "lerótták kegyeletüket a temetésen részt vett magyar küldöttség tagjai is, Vorosilov marsall, a magyar nép igaz barátja iráijt, aki a szövetséges ellenőrző bizottság elnökeként kiemelkedő szerepet töltött be az új Magyarország demokratikus rendjének támogatásában és sokat tett azért, hogy hazánk elindulhatott a szocialista építőmunka útján. A szovjet himnusz elhangzása után a moszkvai helyőrség díszalakulatainak Vörös téri impozáns menete zárta be a gyászszertartást * Szombaton délelőtt a szak- szervezetek házának oszlopcsarnokában Losonczi Pál, Czinege Lajos és Szipka József elhelyezték az MSZP Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a magyar forradalmi munkásparaszt kormánynak nemzeti színű és vörös szalagokkal díszített koszorúját Kliment Jefremovics Vorosilov ravatalánál. A szalagok aranybe tűs magyar és orosz nyelvű felirata: Kliment Jefremovics Vorosilov elvtársnak, a szovjet nép nagy fiának, a magyar nép igaz barátjának. Ezt követően Losonczi Pál, Czi- nege Lajos ésf Szipka József díszőrséget álltak a ravatalnál, amelyet elbontanak a hála és a megemlékezés virágai. Koszorúztak a Moszkvában akkreditált katonai attasék is a ravatalnál. A Magyar Nép- köztársaságot Stráhl Sándor ezredes, a moszkvai magyar nagykövetség katonai attaséja képviselte. * Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, akik részt vettek Kliment Jefremovics Vorosilov temetésén, szombaton hazautaztak a'szovjet fővárosból. Moszkva vnukovói repülőterén a magyar küldöttséget Mihail Hasznov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnökhelyettese, és Mihail Georgadze, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkára, valamint más hivatalos személyek búcsúztatták. Az MTÍ jelenti Kiosztották a Rózsa Ferenc-díjat Szombaton a Magyar Sajti Házában rendezett ünnepségen adták át a magyar sajté napja alkalmából a Rózsa Ferenc-díjakat. A díjkiosztó ünnepségen részt vett Pullat Árpád, az MSZMP KB titkára, Jakab Sándor, a Központi Bizottság agitáciús és propaganda osztályának vezetője Várkonyi Péter, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára. Barcs Sándornak, a MUOSX elnökének, az MTI vez rigazgatójának üdvözlő szaval utaa dr. Orbán László a művelődés- ügyi miniszter első helyettes« mondott ünnepi beszédet. Ezt követően átnyújtotta a kitüntetéseket. A Rózsa Fe- renc-díj 1. fokozatát Lukács László, a Népszabadság rovatvezetője és Megyeri Károly, a televízió aktuális és politikai főosztályának főszerkesztője a Rózsa Ferenc-díj 2. fokozat tát Ipper Pál, a rádió politikai adások főszerkesztőségének szerkesztője, Ordas Nándor, a Kelet-Magyart»rszág fő- szerkesztője és Réti Ervin, a* Esti Hírlap rovatvezetője; a Rózsa Ferenc-díj 3. fokozatát Bányász Béla, a Fejér megyei Hírlap rovatvezetője, Lukács Mária, * Népszava főmunkatársa és Várhelyi Tamás, « Delta főszerkesztője kapta. A MUOSZ elnöksége a kitüntetettek tiszteletére fogadást adott Kossorúzási ünnepség u Visegrádi utcában A magyar sajtó napja és a Vörös Újság megjelenésének 51. évfordulója alkalmából szombaton koszorúzást ünnepséget rendeztek a Visegrádi utca 15-ös számú ház falán elhelyezett emléktáblánál. Ea a ház adott először otthont un első legálisan megjelenő kommunista lap szerkesztőségének. Az MSZMP KB nevébe« Jakab Sándor, KB agit.-prop. osztályának vezetője és Orbán László, a KB tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának nevében Várkonyi Péter, a Tájékoztatási Hivatal elnöke es Lakatos Ernő főosztályvezető, a MUOSZ nevében Barcs Sándor elnök és Siklósi Norbert főtitkár, a Népszabadság szerkesztősége nevében Rényi Péter főszerkesztöhelyettes és Szamosi Károly, a szerkesztő bizottság tagja, a nyomda-, a papíripar és a sajtó dolgozói szakszervezete nevében Kimmel Emil főtitkár és Kovács András, a szakmai elnökség titkára, a művészeti szakszervezetek szövetsége nevében Lukács István főtitkárhelyettes és Grábel György, a Neu« Zeitung főszerkesztője helyezett koszorút az emléktábládhoz. A magyar kommunista sajtó egyidős a párttal, amely 1919. november 24-én alak ült meg, s csak anyagi és technológiai nehézségek miatt jelent meg az első példánya december 7-én. Egyidős hiszen a párt látva a forradalmi helyzetet,^ úgy határozott, hogy az őszirózsás polgári'forradalmat továbbfejleszti proletár forradalommá, s megteremti Magyarországon a dolgozó nép hatalmát. Ehhez újságra volt szükség, amely gyorsan és széleskörűen ismerteti az elveket, a programot és mozgósítja a munkásosztályt a hatalom átvételére. Rendkívül nehéz körülmények között, a magához tért burzsoázia rendőri fenyegetései és atrocitásai közepette az Ügynök utca 14 szám alatti ház egyik lakásában megalakult a szerkesztőség. Kun Béla, Rudas László, László Jenő és Vágó Béla kaptak elsőnek megbízatást a lap szerkesztésére. Nem sokkal később hazaérkezett Oroszországból a nyíregyházi Szamuely Tibor, aki átvette a iapszerkesztés vezetését. December 7-én jelent meg a Vörös Űj- .,ág első száma. Ezért december 7-e a magyar sajtó napja .Nyílt, merész hangja azo- ios volt a nagy tömegek érzelmeivel. Azonosult a mérhetetlen szenvedésekben, kizsák- már.yoltságban, a rablóháborús célok érdekében vágóhídra küldött százezrek óhajaival. Megszületett a szabad sajtó, Magyarországon. Ahogy Lenin írja 1917. novemberében: „A burzsoázia sajtószabadságon azt értette, hogy a gazdagoknak szabadságukban áll lapokat kiadni, a kapitalistáknak szabadságukban áll meghódítani a sajtót, ami a gyakorlatban világszerte mindenütt, a legszabadabb országokat sem véve ki, a sajtó megvásárolhatóságára vezetett. — A munkás és paraszt kormány sajtószabadságon azt érti, hogy a sajtó felszabadul a töke igája alól, hogy a papírgyárak és nyomdák átmennek az állam tulajdonába”. A Magyar Tanácsköztársaság valóban szabaddá tette a sajtót, mindenféle nyílt, vagy rejtett cenzúrától, megszabadította a különféle tőkés csoportoktól és üzleti érdekeltségektől, s a munkásosztály felszabadításának. a proletárhatalom megteremtésének szolgálatába állította. A magyar sajtó haladó munkásai számára először volt. adott az a két előfeltétel, amelyet Engels minden sajtótevékenység alapkövetelményeként jelölt meg: „Az első a teljes sajtószabadság, a második annak biztos tudata, hogy szavunk éppen ahhoz a közönséghez jut el, amelyhez szólni akarunk. Szemmel kísérhetjük minden egyes szavunk hatását. Látjuk, hogyan találnak telibe az egyes cikkek, mintha csak gránátok lennének, amint szétvetik őket a bennük levő robbanóanyagok”. A Vörös Újság meg nem alkuvó eszmeiséggel, forradalmi érettséggel teljesítette történelmi feladatát. A Magyar Tanácsköztársaság vérbefolytása után illegalitásba szorult a párttal együtt. A kommunisták szabadságukat, életüket kockáztatva, röplapokkal, brossúrákkal terjesztették a forradalom eszméit, tartották ébren a szocializmus gondolatát. 1942-ben a háború kellős közepén jelent meg a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegális központi lapja, a Vörös Űjság méltó utóda, a Szabad Nép. Hirdette, hogy a fasiszták el fogják veszteni a háborút, kiadta a jelszót a független, szabad, demokratikus Magyarországért. Az év májusában a horthysta rendőrség felfedezte a lap nyomdáját, Rózsa Ferencet, a Szabad Nép első szerkesztőjét halálra kínozták. De a munkatársak többsége is életét adta. 1944 szeptemberében jelent meg újra a Szabad Nép. Elég a háborúból, halál a német megszállókra! — hirdette az illegális kommunista lap. 25 éve szabadon jelenik meg Magyarországon a kommunista sajtó ,köztük a mi lapunk, a Kelet-Magyarország is. Amiért egykor börtön, bitófa, iszonyatos kínzás járt — közölni a néppel a világ és az ország igazságait, — ma éppoly csendes, nyugodt mindennapi munka, mint az alkotás, az élet bármely területén. Negyed- százada felszabadult a haza, felszabadult Szabolcs-Szatmár. A szovjet hadsereg győzelme, amely megalapozta a népuralom Magyarországát. megteremthette a nép sajtó- szabadságát is. Olvasóinkkal nap, mint nap találkozunk, kicseréljük véleményünkét, közvetítjük a párt eszméit ,és tolmácsoljuk megyénk népének problémáit, gondjait és természetesen örömeit is a pártnak. • • Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának második bekezdése alapján ai országgyűlést 1969. december lÖ-én, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. Kulturális küldöttség utazott a Szovjetunióba A sajtó napján
