Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-06 / 283. szám

I. »Mal

KELET-MAGYARORSZAö

1969. december 8

Külpolitikai összefoglaló

{Hi Saigon! tábornok nyilatkozata

0? t ies Helsinkiben

Hí Közvetítési kísérletek hza íi cl-Arábia és Déliemen között

Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes sajtótájékoztatója

Krakkói levél

A lengyel Róma

Duong Van Minh, a saigo- ni rezsim tábornoka interjút adott a francia televíziónak. Ebben kijelentette, hogy a saigoni kabinet „elvesztette” a nép bizalmát. Az élet — tette hozzá a generális — mind a katonák- mind a polgári személyek számára lehetetlenné vált Vietnam déli részén. A helyzet ismerői számára tragikomikusnak tűnik Duóng Van Minh-nek az a fogalmazása, hogy Saigon „elvesztette” a bizalmat. A probléma magva éppen ott van, hogy sohasem szerezte meg. Erinek ellenére az ismert katonai vezető nyilatkozata jól érzékelteti a saigoni rezsim mind mélyebb, hosszabb távon tarthatatlan válságát.

Miközben Vietnamban folyik .a háború -*- a legfrissebb jelentések is a harcok hevességéről számolnak be. Helsinkiben sor került a fegyverkezési verseny megfékezésével foglalkozó szovjet—amerikai konferencia újabb ülésére. Ezúttal a váltott helyszínekről' szóló megállapodás értelmében az amerikai nagykövetségen találkozott Vlagyimir Szemjonoy külügyminiszter-helyettes és Gerard Smith, a két delegáció vezetője. A megbeszélések titkosak. A problémák bonyolultsága valószínűvé teszi, hogy hosszú tárgyalásokra lehet számítani.

Intenzív tárgyalások folynak az arab világban is. A fő téma a december 20-ra a

Berlin (MTI):

Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK államtanácsának elnöke Moszkvából hazatérve pénteken a Neues Deutschlandnak adott nyilatkozatában értékelte a szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozóját.

Kijelentette: „A moszkvai találkozó lefolyásával és eredményeivel nagyon elégedettek vagyunk. A tanácskozások termékenyek, hasznosak és politikailag eredményesek voltak.”

Természetes dolog — folytatta, — hogy az adott nemzetközi helyzetben a figyelem középpontjában a Szovmarokkói fővárosba, Rabatba összehívott arab csúcs előkészítése, valamint a szaud- arábiai—dél-jemeni konfliktus. A két ország között immár második hete dörögnek a fegyverek — tulajdonképpen nehéz megállapítani, hogy voltaképpen miért. A legvalószínűbb verziónak azok a jelentések tűnnek, amelyek szerint a két fél csapátai a vitatott határterületen lévő és állítólag olajban gazdag A1 Wadeia oázis megszerzéséért és megtartásáért folyik a csatározás. A fegyveres konfliktus az arab világban természetesen aggodalmat váltott ki. Kevés tényező befolyásolhatja annyira a közel-keleti krízis alakulását- mint az arab országok egysége. Különösen nagy szükség lenne erre a rabatí csúcsértekezlet előkészítésének szakaszában. így érthető- hogy több arab állam részéről is történtek — egyelőre sikertelen — közvetítési kísérletek. Fejszal Szaud-Arábia királya fogadta Gedira marokkói államminisztert, aki II. Hasszán marokkói király üzenetét adta át az uralkodónak. Nasszer elnök pedig beszélgetést folytatott a dél-jemeni hadügyminiszterrel, ugyancsak az államfő személyes megbízottjával.

Talán sikerül megértetni a két hadakozó országgal, hogy néhány olajkút megszerzésénél fontosabb szempontok is lehetnek.

jetuniónak és más szocialista államoknak azok a javaslatai álltak, amelyek közvetve vagy közvetlenül az összeurópai konferencia előkészítésére és lebonyolítására vonatkoztak.

Az NDK lakossága számára fontos, hogy a találkozóról kiadott közlemény egyértelműen megerősítette a követelést : valamennyi állam létesítsen nemzetközi jogi alapon egyenjogú kapcsolatokat az NDK-val — ismerje el véglegesnek és sérthetetlennek a fennálló európai államhatárokat, beleértve az Odera—Neisse-határt is —

mondotta Ulbricht.

Nagyon fontosnak minősítette az NDK államtanácsá(Folytatás az 1. oldalról)

jelentőségük miatt új, ösztönző közgazdasági környezetet igényelnek — ezért volt szükség a kormányhatározatra.

Kazareczki Kálmán elmondotta, hogy a kormány

által jóváhagyott árintézkedések 1970 január elsején lépnek érvénybe. Az árintézkedések az 1969-ben átadásra szerződött termékekre — attól függetlenül, hogy még az idén, vagy majd csak jövőre értékesítik azokat — nem vonatkoznak. (Az árintézkedések nyomán — mint az ismeretes, — a vágómarha felvásárlási árát kilogrammonként átlagosan 5,60 forinttal, a tej felvásárlási árát pedig literenként 20 fillérrel emelték, a vágósertés minden kilójáért átlagosan 2 forinttal többet fizetnek és további egy forinttal emelik az alapárat, a nagyüzemi felár kilogrammonként egyforintos csökkentése mellett A vágójuh felvásárlási átlagára kilogrammonként 3 forinttal lesz több.)

Jövőre az egész mezőgazdaságban alkalmazzák — tehát az állami gazdaságokra is kiterjesztik — a jelenlegi termelőszövetkezeti üzemviteli támogatási rendszert, amely az eddigi tapasztalatok szerint — elősegíti a hústermelés fokozását. A háztáji és egyéb magán gazdaságok 5000 helyett 8000 forintos kedvezményt kapnak a tenyészállatok megvételénél.

A miniszterhelyettes külön foglalkozott a háztáji gazdaságoknak adott Sokoldalú támogatással. Hangsúlyozta, még hosszú ideig szükség

nak elnöke a közleménynek

a Német Szövetségi Köztársaságra vonatkozó utalását.

A tanácskozáson részletesen foglalkoztak leszerelési kérdésekkel is — állapította meg Walter Ulbricht

A Szovjetunió és a találkozón megjelent többi szocialista ország a múltban ismételten kidolgozott konkrét elképzeléseket a fegyverkezési verseny megszüntetéséről és ennek megfelelő javaslatokat tett. Ezek az országok a népek és az emberek biztonsága, a béke érdekében most is felhívással fordulnak az összes országokhoz, hogy tegyenek tanúságot jó szándékukról a valóságos leszerelés ügyében — fejezte be nyilatkozatát Ulbricht.

van a háztáji gazdasági lehetőségek minél jobb

hasznosítására, ezért az egész mezőgazdaságra érvényes közgazdasági intézkedéseken túlmenően is újabb kedvező feltételeket teremtenek számukra. A szabad takarmányforgalmazással például olyan piacot teremtenek, amely e gazdaságok számára is lehetővé teszi, hogy az igényeknek megfelelő takarmányhoz, tápokhoz és keverékekhez jussanak. A közös gazdaságokat érdekeltebbé akarják tenni a háztáji gazdaságok takarmányellátásában, támogatják a közös és a háztáji gazdaságok közötti termékértékesítési és más kooperációt. A minisztérium igyekszik elősegíteni a kisüzemekben szükséges korszerű berendezések gyártását és forgalmazását.

Az állattenyésztés fellendítésének fontos feltétele a tartási technológia korszerűsítése. A szarvasmarha-tenyésztés beruházási igénye igen nagy, a férőhelyek építési költségei túlságosan nagy megterhelést jelentenek az üzemek számára, ezért a beruházási támogatásra továbbra is szükség van. A szarvasmarhatartás létesítményeinél a jelenlegi 70 százalékos támogatást azért mérsékelték 50 százalékra, mert fokozottabban érvényesíteni akarják az üzemek érdekeltségét, a saját anyagi erők mozgósítását. A meglévő sertésfiazta- tó-férőhelyelc szám szerint elegendőek lennének az állomány elhelyezésére, de az épületek jó része elavult A negyedik ötéves terv során felépül mintegy 45 000 helyes sertésfiaztató, amely teljes egészében a kiselejtezettek pótlására szolgál. Az üzemi érdekeltség fokozására itt is 70-ről 50 százalékra csökkentették az ártámogatást.J-S f.

A miniszterhelyettes elmondotta, hogy a felvásárlási árak emeléséhez szükséges ariyagi eszközöket a mező- gazdaság saját erőből fedezi. A bevételi lehetőségeket megfelelően átcsoportosítják és a költségvetés megterhelése nélkül teremtik elő a szükséges összegeket. Az intézkedések nyomán arra számítanak, hogy a szarvas- marhatartás jövedelmezőségének rátája 7,5 százalékra növekedik és így remélhető, hogy a szarvasmarhaállomány létszáma 1970-ben stabilizálódik, majd fokozatosan javul.

A miniszterhelyettes hangsúlyozta: az új kormányhatározatban foglalt intézkedések nem érintik a fogyasztói árakat.

Az idegenvezető nő. Katica. Kedves, de gyorsan áradó magyar nyelvű magyarázatát, megjegyzéseit csupán

távirati rövid mondatokban tudom jegyzetelni: A

rohamosan fejlődő város lakossága hatszázezerhez közeledik. Lengyelország harmadik legna. gyobb városa... A történelmi Flórián kapu. Másik oldalon az ismeretlen katona sírja... Nemzeti Színház. 1891—1893-ban épült, a Párizsi Opera mintájára. Nagyon sok reneszánsz, barokk, gótikus stílusú, műemléknek számító épülete van a városnak. .. Vár utca ezeréves. A templomok jó része hat- hétszázéves: De van, amelyik 1086-ból való. Több mint hatvan temploma van Krakkónak. Ügy is hívják: a lengyel Róma. Az oltáráról világszerte híres Mária- templom két tornya miért nem egyenlő magas? A tornyokat egy idős és egy fiatal mester külön építette. A munkával gyorsabban haladó idősebb mestert irigységből leszúrta a fiatalabb. Majd megkapta a két torony végleges befejezését. A gyilkos kést ma is lehet látni. láncon függve... Ez a templom egyébként — a feljegyzések szerint :— háromszáz éven át készült... Királyi vár ... Koronázó ba_ zilika... Királyok koporsóit őrző katakombák... Az egyetlen lengyel város, amelyik aránylag kisebb kárral,

a

második világháború után. A fasiszta német parancsnokság alaposan aláaknáztat- ta ugyan, de a robbantásokra már nem kerülhetett sor. 1945 január 18-án szabadította fel a Vörös Hadsereg ... ' Csupa gazdag, izgalmas történelem.

S a mai Krakkó érdekességeinek látásához nem feltétlen kell: idegenvezető. Félszáznyian magyarok,

kis csoportokban indulunk önállóan látó. „felfedező” utunkra.

Első ami megragad, a minden tekintetben lüktető, pezsgő forgalom. Figyelem az embertömeget. Nem idegesen rohanó, tülekedő tábor. Amennyire csak lehetséges. figyelemmel van egymásra; domináló erénynek hat az udvariasság. Szinte minden olyan helyen, ahol többeknek van valamilyen dolga, intéznivalója. mindjárt sort alakítanak. Türelemmel várnak egvmás után. Ezt leginkább egv úlságos pavilonnál figyeltem meg.

~— ' •

Kékek a villarhosok és mindig tömöttek. Egymást érik az autóbuszok, a személygépkocsik.

Erősen érződik az év végi ünnepek közeledte: talán

már nem is lehetne nagyobb intenzitással a kereskedelem. Vásárlók hada ’minden'" áruházban. boltban. Pedig fél órai séta alatt is jó néhány óriási, mondhatni! nagyvárosi korszerű áruházát találni. És van portéka, lehet válogatni.

Akaratlanul . is felfigyelek a sok könyvesboltra. Kirakati portáljuk '-*• mint általában a többi üzleteké is — ízlésesek, könnyen áttekinthetőek, rendezettek. Nem keveseb^ok az antikvár boltok. Könyvállományuk meg. lépőén bőséges és változatos.

Egyetemi város; sok a tanuló fiatal. Kollégiumaik aa új épületek legszebbjei.

Mennyi galamb. A bazár csarnokot ölelő téren ezernyi. Nem, több ezer! Csak kitérnek a járókelők elől, de nem repülnek el. Tipegnek, élelmet keresnek zavartalanul. amiben a lakosság jóvoltából n»m igen szűkölködnek. (Hálás szelídséggel rá is szállnak a téren áthaladó emberek vállára, karjára.)

Elfogyott a cigarettám és sürget a tartózkodási idő lejárta is (utazunk tovább. Zakopánéba). Sietősebbre veszem a lépteimet. Már erősen sötétedik, színes neonreklámok, feliratok tengere viliódzik, de sajnos, nem tudok lengyelül. Végül — mert nincs más hátra — egy fiatal lánykát állítok meg és magyarázom — mutogatással kísérve — kívánságomat. Kedvesen hív. illetve mutatja ő is: menjek vele. Vagy, húsz lépéssel hagytam el előbb az egyik trafikíél’éségeket árusító helyiséget. S addig valami- ’ képp megérti készséges kísérőm, hogy magyar vagyok s erre még barátságosabb, kedvesebb mosollyal kísért a köszönésemre adott válasza.

Talán kezdetnek illet volna az az epizód, ahogy bejutottunk a „lengyel Rómába”. Autóbuszvezetőnk eltévedt ugyanis, pedig nem először tette ezt az utat Visszafordulásra kényszerül, tünk. hogy rátaláljunk a helyes irányra. Sok jel mutatja: az eltévedést n^m egyszerűen véletlen okozta.

Dinamikus, lüktető gvors iramban tovább növekvő, feilődő város.

Krakkó. 1969 december.

Asztalos Bálint

Walter Ulbricht nyilatkozata

Gerencsér Miklós:

• /

2Uéd, <t éóMdaiú

14.

Ez az állapot szemlátomást fokozta idegkimerült, segemet. Ráadásul a családomon kívül még velünk lakott a cellában négy olyan lány, akik nem akartak ruhatárosok lenni a sztriptízbárokban. ezert hozzánk hasonlóan Germesheimbe tolón col ták őket. Jelenlétük további hőhullámokkal kínozta amúgy is túlizzított szervezetemet.

Tanácsos volt üdítő környezetbe menekülni Ilyen veszélyes klíma elől. Karola viszont a villanykemencék hulladékhőjét tartotta üdítőnek, így naphosszat hevert a priccsen azzal az ürüggyel, hogy a gyerekre kell vigyáznia, miközben engem elzavart munkát keresni. Szót is fogadtam neki. jártam-kéltem a munka után, éberen vigvázva nehogy véletlenül eléje menjek. így

bukkantam rá egy csendes.

mézeskalácsházakkal teli út- cában a Balkan Gasthausra. Édes gyermekkori emlékek sajdultak fel bennem a cégtábla láttán. nyomban eszembe jutott, hogy Balkán volt a neve annak a finom cigarettadohánynak is. amelyet huszonnégy fillérért árult az Andedli hadirokkant és amelytől életemben először berúgtam a vasárnapi nagymise alatt fenn a József-templom toronygerendái között, s nikotinmámorban úszva szedtem ki a to iásokat a galambfészkekből. Egy szónak is száz a vége, az emlék hatására be kellett térnem a Balkan Gasthausba.

A vendéglő esztétikai erényei tökéletesen megnyerték tetszésemet. Akkor is magával ragadott volna a benyomás, ha akad némi készpénz a zsebemben ígv azonban még önzetlen ebből adbat+am át magamat a tiszta műélvezetnek. őszintén megcsodáltam a falakat ékesítő bolgár szőtteseket, a balkáni fazekasművészek remekelt. a Rilla hegység pásztorai, nak faragványait és a krig- liben habzó bővérű bajor söröket. Bővérű volt a bolgár vendéglős is. de az ő robosztus jelensége megzavarta áhítatomat. Jellegzetes tengerparti rekedtséggel szólított meg. amiből nyomban kitaláltam, hogy rokonai járatosak a halászatban, tehát én, aki szintén a íjizek szerelmese, sőt a bolgár dohány régi kedvelője vagyok. bizalommal megválthattam neki:

— One Geld.

Mire ő hasonló rövidséggel. hasonló bizalommal rándított vastag fekete bajuszán :

— One Trink.

Ebben maradtunk. Kénytelen voltam kellő méltósággal átvészelni ezt a kis zökkenőt, hogy aztán annál simábban élvezhessem a wurlitzer dallamait. Ki tudja. meddig tart ez az andalító öröm. ha be nem téved a Balkan Gasthausba Ibolya, a cellánkban lakó négy iánv közül a legszeretetreméltóbb.

— Ugye magához ülhetek, Illés? — kérdezte a hegyvidéki lányokra jellemző kristálycsengésű hangon.

— Annál is inkább, mert épp magáról filozófáltam, Ibolya — közöltem vele bátorítón.

— Éppen énrólam? Ez érdekes És mit?

Meggyőződésem, hogy a nők mindig hálásak, ha személyükkel foglalkozik az ember. Mivel sörről, borról és egyéb eszmei élvezetekről nem álmodhattam, kénytelen voltam ráfanyalodni az udvarlás megunt művészetére.

— Próbáltam megtalálni a természettudományos magyarázatát annak, hogy mitől olyan gyönyörű, kedves Ibolya.

Hiába nyilatkoztam a legnagyobb felelősségérzettel. Ibolya bosszúsan és csalódottan horzsolt arcomba azzal a kiábrándult pillantásával. v

— Maga is csak ehhez a kezdetleges dumához ért? Nagvobb eredetiséget néztem ki magából.

— Félre ért. Ibolya, önzetlenül csodálom a szépségét.

— Ez, még sokkal kezdetlegesebb. Hol van ebben a

természettudomány ?

— Egyéni megfigyelésekre gondolok. Még a deszkalágerben mesélte, hogy maga a Mátrában nevelkedett és Egerben érettségizett. Elárulhatom magának, hogy az összes nő közül, akinek eddig udvaroltam, a hegyvidékiek voltak a legszebbek.

Már nem volt olyan kiábrándult Ibolya pillantása. Fekete szemén biztató fény csillogott, sötét haja hűséges mosolyt fogott, keretbe.

— Folytassa csak. De szigorúan természettudományos alapon.

— Máshoz nem is értek, Szóval ha hegynek fölfelé megy a nő. lábikrái tökéletesre és acélosra fejlődnek. Ha pedig jön lefelé a hegyről, kénytelen homorú tartásba feszíteni magát, ettől alakulnak olyan karcsúvá, nemessé a vonalai. És mivel nagyokat lélegzik a makulátlan hegyi levegőből, keble diadalmasan előreduzzad. Ugyanettől a makulátlan levegőtől harmatos marad az egész lénye, bőre simán és bársonyosan ragyog. Ha pedig rendszeresen issza a hegyi patakok vizét, szervezete megtelik a ritka ác""nvi oldatokkal. Mindez együtt a természet, a fenséges hegyvidék őserejével vértezi fel a nőt, akinek aztán nincs egyéb dolea, mint lejönni a völ",rbe és meghódítani a világot.

Ibolya tűlkacagta a wurlitzer rtiuzsikáját, de a szája remegett és elborította a könny a szemét.

— Szélhámos!... Micsoda szélhámos!... — hajtogatta boldogan, egyszersmind valami megrázó sírhatnékkaJL

— Nem is éltem a Mátrában. Én hortobágyi vagvok, ahol Karcagtól Bal ma zúi városig gurul az egyforintos. Maga összetéveszt a Ceciliá. vsl. Illés

A fordulat kissé meglepett.

— Tévedtem volna?..;

így jár az ember, ha sötétben now ,a nők.

— Nem baj. Illés. Mondhat akkámHíkora marhaságot, csak beszéljen, Mn<*át. élvezet hallgatni. Ki tudía,. meddig lesz benne részem?.

— és Ibolya ha’kan. iPedel- mesen siratni kezdte, hogy egy szép napon örökre eü válunk egymástól. ■

r (Folytatjuk)