Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-05 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJA/, EGYESÜLJETEK I xxvi évfolyam. 282. szám ÁRA 80 FILLÉR 1969. DECEMBER 5. FENTEK KÖZLEmÉYI a testvéri országok vezetőinek találkozójáról Moszkva (MTI): Moszkvában 1969. december 3—4-én ta­lálkoztak a Bolgár Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és állami vezetői. A találkozón reszt vettek: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, a minisztertanács ol- nöke, Sztanko Todorov, a Bolgár Kommu­nista Párt PB tagja, a KB titkára, Ivan Ba- sev. a Bolgár Kommunista Párt KB tagja, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere. Konsztantin Tellalov, a Bolgár Kommunista Párt KB póttagja, a BKP KB külpolitikai és nemzetközi kapcsolatok osztályának vezető­je; Kádár Janón, az MSZMP KB első titkára, i'ocfc Jenő. az MSZMP PB tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszter-helyettese ; Walter Ulbricht, az NSZEP KB első tit­kára, az NDK államtanácsának elnöke, Willy Stoph, az NSZEP KB, PB tagja, az NDK mi­nisztertanácsának elnöke, Erich Honecker, az NSZEP PB tagja, a KB titkára; Hermann Axen, a NSZEP PB póttagja, a KB titkára, Otto Winzer, a NSZEP KB tagja, az NDK külügyminisztere; Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára. Jozef Cyrankiewicz, a LEMP KB. PB tagja, a Lengyel Népköztársaság miniszter- tanácsának elnöke, Zénón Kliszko, a LEMP PB tagja, a KB titkára, Stefan Jedrychows- ki, a LEMP KB, PB tagja, a Lengyel Nép- köztársaság külügyminisztere; Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt KB főtitkára, a Román Szocialista Köz­társaság államtanácsának elnöke, Ion Ghe- orghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának és állandó elnökségének tagja, a Román Szocialista Köztársaság miniszterta­nácsának elnöke, Gheorghe Pana, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és állandó el­nökségének tagja, a KB titkára, Corneliu Ma- nescu, az RKP KB tagja, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere; Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára. Alekszej Koszigin, az SZKP KB, PB tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának el­nöke. Vyikolaj Podgornij, az SZKP PB tag­ja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksé­gének elnöke. Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, a KB titkára, Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára, Andrej Gromiko, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere; Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára, Oldrich Cernik, a CSKP KB elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Karel Kurka, a CSSZK külügyminisztériumának államminisztere. A találkozó résztvevői eszmecserét foly­tattak a béke és a nemzetközi biztonság meg­erősítésével összefüggő problémák széles kö­réről Ennek során különös figyelmet szentel­tek az európai biztonság biztosítása kérdései­nek. Megelégedésüket fejezték ki, hogy az ál­lamok összeurópai tanácskozásának előkészí­tésére és megtartására a szocialista országok által közösen kidolgozott javaslatok széles kö­rű nemzetközi támogatásra találnak. A szocialista országok továbbra is kitar­tóan törekednek arra, hogy Európa földjén a jó szomszédság váltsa fel a feszültséget, hogy a békés együttélés a különböző társadal­mi rendszerű európai államok kölcsönös kap­csolatainak egyetemes normájává váljék, hogy a népek törekvése a biztonságra és a ha­ladásra tettekben, a világ e térsége égető problémáinak megoldásában konkretizálód­jék. A találkozón részt veítt szocialista orszá­gok síkraszállnak az összes államok közötti kapcsolatok bővítéséért és fejlesztéséért, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, a szuverenitás, a területi integri­tás és a fennálló határok érinthetetlenség'e tiszteletben tartásának elvei alapján. Áthatja őket az eltökéltség, hogy fejlesszék kapcsola­taikat mindazokkal az európai államokkal, amelyek ígyütt kivannak működni ezeknek az elveknek alapján. Megerősítették állás­pontjukat, amely szerint a béke és bizton­ság érdekei megkövetelik, hogy valamennyi állam létesítsen egyenjogú kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal a nem-, zetközi jog alapján, ismerje el véglegesnek és megváltoztathatatlannak a fennálló európai határokat, köztük az Odera—Neisse-határt Az időszerű nemzetközi kérdésekről foly­tatott eszmecsere során megállapították: a Né­met Szövetségi Köztársaságban lezajlott vá­lasztások eredménye. és az új kormány meg­alakulása kifejezi az NSZK közvéleménye egy részében végbement változásokat, továb­bá annak a tendenciának elterjedését a köz­vélemény e részében, amely az államok kö­zötti együttműködés és kölcsönös megértés realisztikus politikájára irányul. Pozitív moz­zanatként nyugtázták azt, hogy az NSZK alá­írta a nukleáris fegyver elterjedését megaka­dályozó szerződést. A találkozó résztvevői egyúttal kifejezték egyöntetű véleményüket arról, hogy nem szabad figyelmen kívül hagy­ni a revansizmusnak az NSZK-ban szüntele­nül megnyilvánuló jelenségeit és az újnáci erők aktivizálódását E jelen­ségekkel szemben állandóan meg kell őrizni a józan éberséget. Ha az új nyugatné­met kormány megszívleli a történelem tanul­ságait. megszabadul a múlt tehertételétől, s az idők szellemének megfelelően cselekedve, realisztikus módon közelíti meg azokat a problémákat, amelyek az európai államok kö­zötti feszültség létrehozói — ezt a szocialista országok csakúgy, mint valamennyi békeszere­tő nép, csak üdvözölnék. A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Csehszlovák Szo­cialista Köz'ársaság, amelyek nagy jelentősé­get tulajdonítanak annak, hogy a nukleáris fegyver elterjedését megakadályozó szerződés teljes mértékben szolgálja a béke megszilár­dításának ügyét, síkraszállnak azért, hogy az államok lehető legnagyobb számban csatla­kozzanak e szerződéshez, mielőbb ratifikálják, s életbe léptessék azt. A találkozón egyöntetűen megnyilatko­zott az a meggyőződés, hogy a tartós és szi­lárd béke biztosítása végett a fegyverkezési hajsza megszűntetésének, az általános és tel­jes leszerelésnek, így a nukleáris leszerelés­nek útján kell haladni A szocialista orszá­gok, amelyek több ízben terjesztettek elő ilyen jellegű konkrét javaslatokat, felhívnak minden államot; nyilvánítsa ki a gyakorlatban is jóakaratát és készségét a tényleges lesze­relés megkezdésére. A találkozón részt vett országok újból megerősítették azt az óhajukat, hogy a jövő­ben is konzultáljanak egymással a nemzetközi élet legfontosabb problémáiról, a népek béké­jéért és biztonságáért,; így az európai bizton­ságért vívott harcban folytatandó közös ak­ciók egyeztetett végrehajtása érdekében. A moszkvai találkozó, amely megerósitefc- le résztvevői nézeteinek egységét, a barátság, az egyetértés és az elvtársi együttműködés légkörében ment vég’be. Véget kell vetni az agressziónak Vietnamban! A szocialista országok párt- és állami vezetői találkozója részvevőinek nyilatkozata A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Román Szocialis­ta Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és allajmj vezetői moszkvai találkozójának részvevői át­tekintették a Vietnamban ki­alakult helyzet problémáját. Folytatódik az amerikai imperializmus agresszív há­borúja a vietnami nép ellen. Széles körök millióinak vi­lágszerte, így az Egyesült Ál­lamokban is, megnyilvánuló feháborodott tiltakozása el­lenére az intervenciós csapa­tok pusztítják az ártatlan vietnami polgárokat. Mindössze néhány nap­pal ezelőtt járta be a vilá­got annak híre, hogy ameri­kai katonai alakulatok bar­bár módon megöltek több száz fegyvertelen embert My Lai dél-vietnami faluban. A Vietnamban folyó háború nem csak Délkelet-Ázsfá -bé­kéjét veszélyezteti, hanem az egész nemzetközi helyzetet is súlyosbítja. És ha a viet­nami kérdés rendezésére hi­vatott párizsi tárgyalásokon mindmáig nem értek el ha­ladást, ha a háború nem szűnt meg, ezert a felelősség az Egyesült Államokat ter­heli. A Dél-vielnarni Köztársa­ság ideiglenes forradalmi kormánya és a Nemzeti Fel- szabadítási Front, abban a törekvésében, hogy véget vessen a vérontásnak. tíz­pontos. reális programot ter­jesztett elő a vietnami kér­dés rendezésére. Ezt a prog­ramot a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormánya aktívan támogatja. Ennek a programnak legfontosabb pontjai: az Egyesült Álla­mok és csatlósai csapatainak feltétel nélküli és teljes ki­vonása Vietnamból és koalí­ciós kormány alakítasa. Az Egyesült Államok poli­tikájának irányítói — miköz­ben szavakban kifejezik készségüket hogy megvitas­sák az amerikai csapatok Dél-Vietnamból. való kivo­násának kérdését, ugyanak­kor nyíltan és cinikusan a háború úgynevezett „vietna- mizálásának” vonalát köve­tik. Ez tulajdonképpen nem más, mint a vietnami hábo­rú elhúzásának irányvonala, próbálkozás arra, hogy egyes vietnamiakat harcra kényszerítsenek más vietna­miak ellen, és hogy fenntart­sák a korrupt, népellenes saigoni rendszert. A párizsi tárgyalásokon az amerikai képviselők mind­máig visszautasítják a dél­vietnami ideiglenes koalí­ciós kormány megalakítása kérdésének megvitatását, jóllehet e kérdés megoldása nélkül nem lehet haladást elérni a vietnami rendezés útján. Ha az Egyesült Államok kormánya nem foglal el realisztikus álláspontot, nem szűnteti meg vietnami ag­resszióját, akkor az Egyesült Államok szemben találja magát a dél-vietnami haza­fiak mindjobban erősödő el­lenállásával, a világ népei felháborodásának s a* *■£- resszorokat elítélő állásfogla­lásának egyre növekvő hul­lámával. Semmiféle kétség nem fér­het ahhoz; bárminő terve­ket eszeljenek is ki az ag- resszorok annak reményében, hogy a vietnami háború folytatásával sikert érhetnek el — ezek a tervek eleve ku­darcra vannak kárhoztatva. A szocialista országoknak a találkozón részt vett párt- es állami vezetői elítélik az Egyesült Államok imperialis­ta köreinek agresszív politi­káját, az amerikai katonák­nak a békés dél-vietnami lakosság körében rendezett bestiális vérfürdőit. A ta­lálkozó részvevői kijelentik, hogy a testvéri országok — a proletár nemzetköziség el­veiből, a népek békéje, füg­getlensége és szabadsága ügye iránti ragaszkodásból kiindulva — mindaddig, amíg nem ér véget a Viet­nam ellen agresszív háború, továbbra is sokoldalú támo­gatást nyújtanak a vietnami népnek igazságos harcához. A világ mindazon kormá­nyainak, politikai és társa­dalmi szervezeteinek, ame­lyeknek szívügyük a béke megőrzése, kötelességük tö­möríteni a harci frontot & vietnami nép független és szabad fejlődésére irányuló nemzeti törekvéseinek és el­idegeníthetetlen jogának vé­delmében, még jobban fo­kozni a harcoló Vietnam tá­mogatását és a vele vállalt szolidaritást. A vietnami nép igaz ügyért harcol és győzni fog! Hazaindultak Moszkvából a magyar vezetők Kádár Janos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. Erdélyi Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, külügyminisz­ter-helyettes, akik részt vet­tek a szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozóján, csü­törtök este hazaindultak a szovjet fővárosból. Moszkva kijevi pályaudva­rán Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, Alekszej Ko­szigin, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának tagja, a miniszter- tanács elnöke, Nyikolaj Pod­gornij, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnökségének elnöke, Gennagyij Voronov, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, az oroszországi föderáció miniszterelnöke, Konsztan­tyin Katusev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára, Andrej Gromiko, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja, külügyminiszter és Konsztantyin Ruszakov, a Központi Revíziós Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője búcsúztatta a magyar vezetőket. A búcsúztatáson megje­lent Szipka József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Ott voltak a nagykövetség diplomáciai be­osztottjai, valamint a moszk­vai magyar kolónia képvise­lői. LAPtTV» A mezőgazdasagi lel vásár­lási árakról, a vasúti forgalom biztonsagáról és műszaki helyzetéről TÁRGYALT A MINISZTER­TANÁCS ÜLÉSE (2. oldal) Sportjelen léseink (7 oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents