Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-30 / 301. szám

XXVI ÉVFOLYAM. 30C SZÄM ÁRA: 80 FILLÉR 1969. DECEMBER 30, KEDD LAPUNK TARTALMÁBÓL* Gyorslista y a IL Békekölcsön sorsolásáról (4. oldal) Esztendő fordulóján ÍRTA: DARVAS! ISTVÁN Az esztendő utolsó napja és az új év első napja általá­ban semmit sem j zár le és semmit sem kezd el, hacsak nem magát a naptári vagy a költségvetési évet. Mégis el­várják a politikusoktól és a sajtótól is, hogy az év végén mérleget vonjanak és bepil­lantást nyújtsanak a jövőbe. A nemzetközi helyzetről gyakran kap a közvélemény áttekintő és elemző képet év közben is, mi akadálya lenne tehát, hogy ilyen kép eszten­dő végen is készüljön? A mögöttünk lévő tizenkét. hó­nap amúgy is elég gazdag volt eseményekben, köztük olyanokban is, amelyek való­ban lehetőre tesznek némi óvatos előrelátást. A diplomácia és a publi­cisztika —- nem véletlenül — o tárgyalások évének keresz­telte el az 19ü9-es esztendőt. Ha arra gondolunk, hogy bár eredménytelenül, de folynak Párizsban a vietnami hadvi­selő felek' közötti tárgyalások, ha a kontmunista és mun­káspártok júniusi moszkvai tanácskozásainak eredmé­ny eire, a nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalom erő; 8ÖdÖ és növekvő egysegére gondolunk, e név maris meg­illeti a hucsúzó esztendőt. Meg inkább ráillik ez a név 1969-re. , -Ua emlékezetünkbe idézzük a Varsói Szerződés tagállamainak európai biz­tonsági konferencia összehí­vását kezdeményező buda­pesti felhívását, ugyanezen országok külügyminiszterei­nek az év őszén Prágában megismételt indítványát, az ezek nyomán felpezsdült po­litikai életet, az azóta meg­kezdődött és azóta is folyó két- és több oldalú politikai, diplomáciai es társadalmi megbeszéléseket. Számítsuk hozzá mindehhez a stratégiai fegyverrendszerek korlátozá­sa tárgyában Helsinkiben •megindult szovjet—amerikai előkészítő tárgyalásokat, az érintkezés nélkül eltelt hosz- szú évek után végre újból megkezdődött szovjet—kínái megbeszéléseket „ és teljés mértékben igazolódik, hogy 1969 valóban a tárgyalások éve volt És még ez sem min-, den. A Német Szövetségi Köz­társaságban választások vol­tak és — bár még nem tud­hatjuk, mit. hoz a jövő — annyi máris tény, hogy né­hány kezdetinek nevezhető pozitív külpolitikai gesztus tapasztalható az új kormány részéről Hallható volt né­hány megnyilatkozás arról is, hogy nem mindenben a ko­rábbi kormányokhoz hason­lóan kívánja alakítani kap­csolatait a szocialista orszá­gokkal. Csak futólag szólunk ezek után a nyugati világ, az Atlanti Szövetség és a Közös Piac államainak egymás kö­zötti tárgyalásairól, amelyek nem utolsósorban azért fon­tosak, mert napirendjük köz­vetlenül vagy közvetve a szocialista országok politiká­jának a burzscá világra gya­korolt hatását és saját békét akaró közvéleményük nyo­mását tükrözte Sikertelensé­gük miatt csak utolsó sorban, de meg kell említenünk a közel-keleti konfliktus rende­zéséről, pontosabban az Iz­raeli agresszió következmé­nyeinek felszámolásáról folyó négyhatalmi tárgyalásokat is, Mindebből természetesen az következik,' hogy 1970 való­színűleg szintén a tárgyalások éve lesz. ‘Annál is inkább, mert az európai biztonsági konferencia egyelőre még nem jött létre és bár a szocia­lista országok tettek javasla­tot az Időpontra, sem ebben, sem magában a konferencia összehívásában nincs még ^tyetértés valamennyi érde­kelt fél között. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a vitás nemzetkö­zi kérdések tárgyalások útján való megoldásának gondolata, á szocialista országok békés egymás mellett élési politi­kájának ez a fontos elve már bejárta a világ nagy részét és ina mar szinte sehol sem Lalái., süket fülekre. .ponto­sabban sehol sem tudnák ve­le eredményesen szembesze­gülni. Nagy - változásaez azok­hoz őz időkhöz képest, ami­kor a hidegháború jeges sze­lei fújdogáltak világunkban és a különböző társadalmi rendszerű országok közötti érintkezés jószerével kime­rült a diplomáciai kapcsola­tok puszta fenntartásában. Aligha vitathatja bárki, hogy ezt a változást a szocialista világrendszer létrejötte, meg­erősödése, a klasszikus érte­lemben vett gyarmati rend­szer széthullása, a nemzetkö­zi erőviszonyoknak a béke, a haladás, a nemzeti független­ség erői javára történt tör­ténelmi jelentőségű átbille­nése és az imperializmus vál­ságának mindezek követkéz tében történt további elmé lyülese idézte elő. A szapo­rodó tárgyalások láttán nem Könnyelműség azt mondani hogy a zöld asztal mind na­gyobb, mind fontosabb sze repet játszik a világrendsze­rek küzdelmében, bár sajnos egyelőre — úgy látszik elég sokáig — a fegyverekről sem lehet lemondani. A tárgyalóasztalnál nem fo­lyik vér, de a küzdelem ott sem könnyű. Az imperialista ellenfél nem kockáztatja a pusztulással fenyegető világ­háborút, ám a tárgyalóasz­talnál szeretné elérni, amit fegyverrel már nem tud. Ezért nincs helye semmiféle kritikátlan optimizmusnak. A túlzott optimizmus azért is indokolatlan, mert a nemzet­közi élet nagy kérdései még mindig megoldatlanok. Né­hány kezdeti tépéstől elte- _ leintve még nem született át­fogó leszerelési megállapodás, megoldatlan az európai» biz­tonság. Az Egyesült Államok új elnöke szegre akasztotta választási programját és né­hány, a közvélemény meg­tévesztését szolgáló lépéssel próbálja elterelni a figyelmet arról, hogy folytatni akarja a vietnami háborút. Háború­nak nevezhető helyzet ural kodik a Közel-Keleten is. A tárgyalások a tárgyalási hajlandóság teliét nem egye­bek, mint kezdeti lehetőségek, amelyek az eddiginél kedve­zőbb harci feltételeket te­remtenek a nemzetközi poli­tika nagy és égető kérdései­nek megoldásához! Nem Indokolt azonban ©• pesszimizmus sem. Másfél­két évtizedre visszatekintve jól látható a nagy változás, c nemzetközi helyzet kedvező fejlődése. Ezt a tendenciát már nem lehet megváltoztat­ni mert a történelem kerekét lehet ugyan lassítani, meg lehet állítani egy-egy pilla­natra, de visszafordítani nem lehet. Úgy illik, hogy az esztendő végén szóljunk hazánk, a Magyar Népköztársaság kül­politikájáról is. A párt és a kormány politikájával egyet­értő, azt támogató minden magyar dolgozó ember jóleső érzéssel gondolhat arra, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye ará­nyaiban messze meghaladja hazánk területének nagysá­gát, lakosságának számát. Ez külpolitikánk következetes el- viségének, a • proletár interna, cionalizmushoz, a Szovjet­unióhoz, a szocialista orszá­gok egységéhez való hűsé­günknek köszönhető. Ez te­szi lehetővé, hogy' elősegítsük a nemzetközi helyzet kedve­ző vonásainak erősödését és eredményesen munkálkod­junk mindenütt, ahol a béke, a haladás, a nemzeti függet­lenség szolgálatáról van szó. Ülést tartott a megyei pártbizottság 1969. decembei 39-én ülést tartott a megy ei pártbizottság Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának elsó titkára jelentest ismerte­tett az MSZMP IX. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtásáról. Dr. Tar Imre elvtárs, a megyei pártbizottság titkára szóbeli tájékoztatót adott a párt- bizottság és a végrehajtó bizottság munkájáról, wajd javaslatot ismertetett a megyei pártbizottság 1970 évi programjára, valamint a pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1970. I. félévi munkatervére. A pártbizottság a napirenden szereplő kérdéseket megvitatta cs határozatokat hozott. Hazaérkezett Péter János szovjetunióbeli látogatásáréi A maffvar kölú»v miniszter nyilatkozat;« a tárgyalásokról Moszkva (MTI): • Peter Janos, a Magyar 'Népköztársaság külügymi n isxtere Kijevben hétfőn dél­előtt látogatást tett VUigyi mir beserbiekijnél, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztarsa súg miniszterelnökénél. A csaknem egyórás szívé­lyes. baráti hangulata be­szélgetés során Vlagyimir Scserbickij szemleletes ké­pet adott’ Ukrajna gazdasági és kulturális fejlődésének leglényegesebb vonásairól. Péter Jáno6 hazánk gazda­sági helyzetét ismertette. A beszélgetések érintették a fejlődő magyar—ukrán gazdasági kapcsolatok témá­ját, valamint a. ' nemrég _ megnyílt kijevi magyar fő ' konzulátus tevékenységet. A beszélgetésen jelen vol­tak Dmitrij Belokolosz uk­rán külügyminiszter,' Kocsis Vilmos kijevi magyar fő- konzui, valamint más magyar és ukrán hivatalos szemé­lyei. Még á délelőtt folyamán Péter János es kísérete látogatást tett a mester seges gyémántokat elő­állító kijevi intézetben. Itt Valentyin Bakülj igaz­gató ismertette a hazánkkal is kapcsolatban álló világ­hírű intézet elméleti es'gya­korlati munkáját. - Ezíel a magyar külügyminiszter be­fejezte egyhetes szovjetunió- beli látogatását . és a kora délutáni órákban -küíönrepü- tógéppel hazautazott. A magyar, ukrán és szov­jet zászlókkal ’ feldíszített ki­jevi repülőtéren Péter Já­nost és kíséretét Andrej Szmirnov, a Szovjetunió külü-gyminiszter-nelyettese, Dmitrij Belokolosz ukrán külügyminiszter. , valamint más hivatalos személyisé­geik búcsúztatták. A repülő­térre kikísérte Péter Jánost Kocsis Vilmos kijevi magyar főkonzul. Fjodor Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, aki elkísérte Péter Jánost, .országjáró kör utjara. a magyar személyi­ségekkel együtt utazott Bu (kipestre. ahová a délutáni órákban érkeztek meg, A Ferihegyi, repülőterei fogadtatásukra megjeleni Púja Frigyes,. a külügymi­niszter első helyettese és „a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa Péter János külügyminisz­ter a ».repülőtéren adott nyi­latkozatában a következőket mondotta: — A Szovjetunió kormá­CV nyanak meghívására töltöt­tünk egy hetet a Szovjet­unióban. Ez idő alatt több napot időztünk Moszkvában, ezt . követően látogattunk í^ruziaba. Ukrajnába. — Látogatásunknak ha volt a fo célja. hogy a Szovjetunió U iiJ ügy miniszté­riumának vezetőivel. _ .első­sorban Gromikoval megbe­széléseket folytassunk a je­lenlegi nemzetközi . helyzet x>nv ólul) problémáiról §s * megbeszélések ’ eredménye­ként kialakítsuk .azokat a terveket, amelyekkel hozzá tudunk járulni a jelenlegi nemzetközi helyzet iavításá­(Folytatás a 2. oldalon) A munkaerő-gazdálkodásról tárgyalt a SZ0Í elnöksége Az Elnöki Ta Az Akadémia, mint a Ma­gyar Népköztársaság lefel- sőbb tudomány«; testületé, vezető szerepet tölt be a tudományos élet * országos irányításában. Ennek kereté­ben — egyebek között — tudományfej lődési és fej­lesztési programokat dolgoz ki: sokoldalú segítséget nyújt a tudományos élet ál­lami szerveinek; gondosko­dik a rudojnár.yo«, mugkát végző személyek fejlődésé­ről,, * tudományoe utánpót­lásról; a kutatások felté­teleinek bővítéséről, a ma­gyar tudom ány nemzetközi kapcsolatainak ápolásáról és fejlesztéséről. Az Elnöki Tanács . meg­tárgyalta és elfogadta a kis­iparosok - kölcsönös nyugdí j- biztosítására vonatkozó ko­rább; .rendelliezésékjiek a rhagánkeréskedőkre váló ki- terjesztését Az Elnöki Tanács végül folyamatban lévő ügyeket tárgyalt Hétfőn ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökségé és a többi között a munkaerő- gazdálkodással kapcsolatos szákszervezeti feladatokról tárgyalt Az elnökség megállapítot­ta, hogy a harmadik ötéves terv . időszakában a tervezett 210 00Ó helyett előrelátható­lag 330 000-rel emelkedik hazánkban a foglalkoztatót, tak száma. Ez tovább szí lárdítja a létbiztonságot, ja­vítja a lakosság . életkörül­ményeit. Az ipari termelés növelésének üteme azon­ban nem tartott lépest a lét szám emelkedésével, így a termelékenység alakulása nem kielégítő. Jelentősen . nőtt a munkaerő-vándorlás, a fluktuáció a vállalatok nagy részénél a törzsgárda- tagsagra is kiterjedt. E je-, lenseget a rossz es egészség télén munkakörülmények ja vitásával, hatékonyabb mun, kaszervezéssel,. a munkaié gyelem szilárdításával. tíz anyagi , ösztönzés differenci­álásával kell megállítani. A Kollektív szerződések -napi rerjden levő módosítása le­hetővé teszi, hogy a szak- szervezetek következeteseb­ben érvényt szerezzenek a differenciált bérezés elvé­nek, á törzsgárdatagok fo­rrott megbecsülésnek, s Közreműködjenek a béren .dm juttatásoknál ' tapasz­talható egyenlősdi .megszün­tetéséber. Az elnökség a nők ás a fiatalok elhelyezkedési le­hetőségeit vizsgáivá m:g< állapította, • hogy mindkét kategóriában lényegesen nőtt a munkaerő iránti kereslek A fiatalok munkába állítá­sa a demográfiai csúcs el­lenére sem okozott problé­mákat Az elnökség áttekin­tette. a gyermekgondozási segély elterjedését, -megálla­pítva, hogy e kedvezményt: a segélyre . jogosult, dolgozo hőknek mintegy 80—90 szá­zaléka vette igénybe. Nagy többségük a fizikai múnkás- nők és az alacsonyabb bérű, adminisztratív' alkalmazot­tak köréből került ki. A gyermek gon d qzá-si segélyt igénybe vevők mintegy 70— .30 százalékát új munkaerő­vel pótolják. Ennél jóval kisebb azonban az arány a főváros - textiliparában, a ke reskedelemben és az ország egészségügyi hálózatában, ahol. nehéz az. utánpótlás. Az elnökség a továbbiak­ban megállapította, hogy a temeiékenység növelése cs az emberekről való fokozott gondoskodás érdekében to­vább kell fejleszteni a mun- kaerő-gazdalkodást, s ebben a szakszervezeteknek is na­gyobb feladatokat keli \ ul- lalniok. ’Az -elnökség irány­elveket készít elő áriról, hősé &y SZOT, a szaEszer- "’ezefi .kozpontdk, a ssakszer- ■ ezetek megyei tanácsai ék a szakszervezetek budapesti tanácsa milyen módon se­gítse a munkaerő-gazdálko­dást VILÁG nOLETÁRJAl, IGYZSÖLJtTlKI A népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Az Elnöki Tanacs törvény- erejű rendeletet fogadott el a Magyar Tudományos Akadémiáról. Ebben a je­lenlegi követelményeknek megfelelően határozta meg a tudományos életben be­töltött szer-epét és ,tudó- mánymjvelési feladatait. A töryényerejű rendelet új mádon szabályozza $z Akay dómja tudományos testületi, illetőleg szakigazgatás- te­vékenységét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents