Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-29 / 300. szám

XXVI ÉVFOLYAM. 300. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1969. DECEMBER 29, HÉTFŐ LAPUNK ÍARTALMlErtLl Új rendelkezések a nyereségadózásról és a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről (4. oldal) Gyorslista a lottó tárgynyeremények sorsolásáról (4. oldal) Péter János Ki jevben Kijev (MTI). A közvetlen anyagi ösztön­zésre szolgáló összegeket bi­zonyos feltételekkel fel lehet osztani a vállalatok nagyobb egységei között, ilyenkor is helyes azonban, hogy köz­ponti keretet is képezzenek az esetleges indokolatlan arány talanságok feloldására, egyes fontos feladatok teljesítésé­nek anyagi ösztönzésére. Az irányelvek további ré­sze tisztázza, hogy nyere­ségprémiumot elsősorban olyanok számára helyes ki­tűzni. akiknek a munkája a vállalat eredményeit jelentő­sen befolyásolhatja. Ilyen esetekben a nyereségprémi- um mértékét és feltételeit a magasabb vezető állásunké­hoz hasonlóan helyes megál­lapítani. Olyankor is cél­ravezető a nyereségprémium kitűzése, amikor egy-egy részfeladat teljesítése az át­lagosnál lényegesen na­gyobb mértékben befolyásol­ja a vállalati eredményeket. Nyereségiutalmat abban az esetben helves alkalmazni, ha a feladatot nem lehet előre meghatározni. /Az év végi részesedés sza­bályozásakor az égési «el- Isilatra azonos rendszert he­lyes megállapítani, s mégha- tározói, hogy a munkavi- szonyoan töltött évek milyen mértékben növelik az egyes dolgozók év végi részesedé­sét Helyes, ha az egészségre ártalmas munkakörben, ne­héz fizikai munkán, vagy az átlagosnál lényegesen ked­vezőtlenebb körülmények között dolgozóknál fokozot­tan figyelembe veszik a munkaviszonyban töltött időt. Az irányelvek felhív­ják a vállalatokat, hogy a kollektív szerződések a ré­szesedési alap szétosztásakor részesítsék előnyben a mun­kahelyükhöz hű dolgozókat a munkahelyüket gyakran változtatókkal szepiben. Ily módon j utalmazzák a hosz- szabb munkaviszonyt, s élje­nek a kizárás lehetőségével is. Az irányelvek egy másik része hangsúlyozza, hogy a megszakítás nélkül 30 na­pot meg nem haladó kereső- képtelenség, illetve szülési szabadság időtartamát az év végi részesedés szempontjá­ból úgy kell tekinteni, mint­ha a dolgozó ez alatt az idő alatt is munkát végzett vol­Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke vasárnap Vár- konyi Péternek, a kormány Tájékoztatási Hivatala el­nökének társaságában meg­látogatta a Magyar Hírlap szerkesztőségét. na. Az irányelvek a további, akban a kollektív szerződé­sek alkalmazásakor tapasz­talt hibákra, illetve azok megszüntetésére hívják fel a figyelmet. Gyakori eset pél­dául. hogy a kollektív szer­ződés olyan kérdéseket ia szabályoz, amelyeket nem kell rendeznie. Nem tartal­mazhat például az egyéb jog­szabályokon túlmenő fel­mondási korlátozásokat, nem engedélyezhet évente rend­szeresen ismétlődő jutalom­szabadságot. Az egyes dol­gozók jogszabályban rögzí­tett. védelmét nem szűkíthe­ti le azokra, akik meghatá­rozott időt eltöltenek a vál­lalatnál. de teljes felmondási tilalmat sem írhat elő. mert a központi jogszabályok rendkívül indokolt esetben mindenkinél lehetővé teszik a felmondást. A tapasztalatok szerint a kollektív szerződések sok­szor törvénytelenül korlá­tozzák a vezetők jogait. Tel­jesen hibás az a felfogás, hogy a vezető lemondhat jo­gairól. A ■ jogok gyakorlása egyben kötelezettsége is a vezetőnek, tatát azokról nem' mondhat le. Csupán ár­ról lehet szó", hogy jogai egy részének gyakorlását alsóbb vezetőknek adja át. A kollektiv szerződések né­ha olyan kérdéseket is sza­bályoznak. amelyeket má­sutt, például a vállalati ügy­rendben, a munkavédelmi szabályzatban kell rögzíteni. Gyakran a vállalati üdülés rendjéről, az üdülő igénybe­vételéről is intézkedik a kol­lektív szerződés, pedig a kérdésekben a helyi. szak- szervezetnek kell döntenie. Az irányelvek végül a kol­lektív szerződés módosításá­val kapcsolatos el; írással foglalkoznak. A módosítás tervezetét a vállalat a szak­szervezet vállalati szervével közösen készíti eL A terv >• zetet a dolgozókkal m.,3 kell tárgyalni, majd a módo­sítást a vállalat igazgatója es a vállalati szakszervezet titkára írja alá. Nem volna helyes, ha a módosítások mi­att az egész kollektív szer­ződést újra sokszorosítanák, arról azonban gondoskodni kell, hogy a dolgozók a módosításokat megismerjék. Darvast István, a Magyar Hírlap főszerkesztője beszá­molt a miniszterelnöknek a lap tevékenységéről, majd Fock Jenő baráti eszmecse­rét folytatott a szerkesztő­ség munkatársaival Gazdag év után A mezőgazdasági üzemek­ben december elejével befe­jeződött az év. Készül az 1969-es esztendő számvetése. Ma már biztos, hogy me­gyénk mezőgazdasága na­gyobb sikereket ért el. mint egy évvel korábban. Tanácsi területen a bruttó terme­lési éllek 3—1 százalékkal haladja meg az I960 évi szintet. A termelőszövetkeze­tek eredménye ettől jóval jobb, nyolc "százalék fölött van. A mezőgazdasági üzemek eredményei ismét igazolták, hogy a nagyüzemi gazdálko­dás képes a termelékenység nagymértékű fokozására, a termésátlagok állandó növe­lésére. Az 1969-es esztendő azonban mást is bizonyít. Kö­zös gazdaságaink tovább erősödtek nem csak szerve­zeti formájukban, de az ön­állóságban is. A termelési mód, az alkalmazott korsze­rű agrotechnika, a termelő­szövetkezeti tagok munkaié gyelme, a munka szervezett­ség tehetővé tette, hogy az előirányzattól nagyobb mér­tékben leptünk előre, Korábbiakból már ismert, hogy gabonatermelésünk — bár alatta van az országos átlagnak — szép sikereket hozott. Búzabói megyei szin­ten 13,1, rozsból 8.5. árpából 11.9 mázsás az átlag. A ter­melőszövetkezetek átlagter­mese búzánál és árpánál a megyei átlaggal megegye­zik, rozsból viszont fél má­zsával magasabb átlagter­mést takarítottak be. A ke­nyérgabona termelésénél lé­nyeges, hogy először 1968- ban értük el, hogy megyénk önellátó lett, nem szorítkozott arra, hogy más területekről hozzon kenyérnek valót. A 63-as siker megismétlődött Mezőgazdasági üzemeink és egyben megyénk legjelen­tősebb ágazata a gyümölcs- kertészet A tavaszi, nyári előbecslések az 1969 évi vár­ható termést 27—28 ezer va­gon almára becsüllek. Az összesítés rácáfolt erre, vég­eredményben több, mint 30 ezer vagon alma termett kertjeinkben. Fontos, a nép élelmezésé­ben is lényeges, és az orszá­gos ellátásban nagy szelepet játszik a Szabolcs-Szatmár megyei burgonyatermesztés. Tanácsi területen, jórészt ház­táji gazdaságokban 48 121 holdon termeltek burgonyát. A megyei átlagtermés 68 mázsa holdanként, az össz­termés közel 33 ezer vágón. A burgonyatermelésben 4 százalékkal haladtuk meg a tervezettet Az országban a legna­gyobb területen Szabolcs megyében termelik a do­hányt. A korábbi évekhez viszonyítva a dohányter­mesztés 17 100 holdon jól si­került. Az átlagtermés 7,5 mázsa hodanként, 15 száza­lékkal magasabb, mint az 1963 évi eredmény. Talajadottságainknak, fő­leg a homokos részeken, ki­válóan megfelel a naprafor­gó termesztése. Tanácsi te­rületen közel 27 ezer hol­don termesztettek naprafor­gót és holdanként 6,3 má­zsás átlagterméssel, összesen 16 795 tonna napraforgót ta­karítottak be. Fontos ipari nyersanyag a cukorrépa is. amelyet 10 ezer holdon ter­mesztettek tanácsi területen. Ennél a növénynél a megyei átlagtermés 170 mázsa volt holdanként, 4 százalékkal több a tervezettnél Péter János, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere szombaton a déli órákban befejezte tbiliszi lá­togatását. Ezt megelőzően a magyar külügyminiszter és kísérete megtekintette a Tbiliszi Szépművészeti Mú­zeumot, majd elbúcsúzott a vendégszerető grúz főváros­tól. Tbiliszi repülőterére Geor- yij Csogovadze, a grúz kor­mány első miniszterelnök­helyettese és külügyminisz-, tere, valamint más magas rangú grúz személyiségek kísérték ki a magyar ven­dégeket Kétórás kellemes repülés után a magyar külügymi­niszter ég -a kíséretében lévő személyek megérkeztek szovjetunióbeli kőrútjuk újabb állomására: Kijevbe. Az ukrán főváros repülő­téren Péter Jánost Dmitrij Belokolosz. az Ukrán Szov­jet Szocialista Köztársaság külügyminisztere üdvözölte. A fogadtatáson ott volt Ko­csis Vilmos kijevi magyar főkonzul. Péter János a vasárnapot Kijevben töltötte. Az ukrán házigazdák gaz­dag programot készítették magyar vendégük számára Ennek keretében Péter Já­nos külügyminiszter délelőtt látogatást tett Dmitrij Belo­kolosz ukrán külügyminisz­ternél. A beszélgetés során a szov­jet-magyar kapcsolatok ke­retében szóba került a határ- nienti területek égj üttműkö- désének gyümölcsöző fejlődé­se is. Ezután Péter János Dmit­ri j Belokolosz társaságában megtekintette az ukrán fő­varos történelmi nevezetes­ségeit. A magyar külügyminisz­ter és kísérete ellátogatott a történelmi és népművészeti Az elmúlt évben kétszáz­nyolcvanezer, ez évben mint­egy háromszázezer és az el­következő években átlagosan már félmillió négyzetméter fűtőfelületnyi területű ra­diátort kell gyártani az ön­tödei Vállalat kisvárdai vas­öntödéjében. A jelenlegi 130 milliós éves termelési érték­ből mintegy százmillió fo­rintot a radiátor képvisel a gyárban, de ez a negyedik ötéves tervben eléri a 150 milliót. A termelés ilyen arányú fo­kozása már nem valósítható meg a jelenlegi felkészültség­gel. Éppen ezért jövőre mint­egy 25—30 milliós beruhá­zással nagyarányú rekonst­rukció veszi kezdetét az öntö­dében. A rekonstrukcióhoz szükséges gépek, berendezé­Állattenyésztésünk szem­pontjából. a takarmánygabo­nák mellett kiemelkedő sze­repe van a kukoricater­mesztésnek. Tavasszal 134 450 holdon vetettek ku­koricát tanácsi területen, és a termés őszi betakarítása megtörtént. A megyei átlag­termés holdanként 15 mázsa, az össztermés 205 688 tonna, hat százalékkal több, minta múzeumba, járt a Lavraban, Kijev ősi egyházi központ­jában, ahol a magyar vendé­gek megnézték az egykori székesegyházat és monostort. A városnéző séta keretében Péter János és a kíséretében lévő személyek felkeresték azt a templomot, ahol Köny­ves Kálmán és II. Béla ma­gyar király feleségének sírja található. Ezt követően Péter János magyar külügyminiszter megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, tisztelgett azoknak a hősöknek emléke előtt, akik életüket áldoz­ták hazájuk és az emberiség szabadságáért Péter János magyar kül­ügyminiszter tiszteletére Dmitrij Belokolosz ukrán külügyminiszter villásregge­lit adott. A kitűnő hangula­tú vülásreggelin a két kül­ügyminiszter pohárköszöntöt mondott. Dmitrij Belokolosz hang­súlyozta, hogy a magyar külügyminiszter látogatása a protokoll minősítése szerint hivatalos, az érzelmek mi­nősítése szerint azonban szívélyes, baráti jellegű. Rá­mutatott arra. hogy Ukrajna népe nagyra becsüli a szo­cialista Magyarországnak a nemzetközi porondon kifej - tett erőfeszítéseit Péter János mindenekelőtt megkérte a jelenlévő ukrán személyisegeket, továbbítsák iiz MS2MP KB-nak és a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának az Ukrán KP KB-hoz és az Ukrán Szovjet Szocia­lista K öztársaság kormányá­hoz intézett üdvözletét. Utalt rá. hogy személy szerint kü­lön öröm számara együtt lenni Dmitrij Belokolosszal, akivel alkalma volt jó egy­néhányszor találkoznia az ENSZ közgyűlésein. A nem formális jellegű pohárköszon- tőben Péter János visszapil­(Folytatás a 2. oldalon) sek mintegy fele már meg is érkezett az NDK-ból. Az úgynevezett negyedciklus gé­pesítése 1970-ben kezdődik és 1972-ben fejeződik be. Ennek keretében sor kerül a homok­mű rekonstrukciójára a szür­ke öntödében. Gépek végzik maid a kötőanyag adagolá­sát, szalagrendszer továbbítja a formázókhoz. Lényegében az egyik legnehezebb kétkezi munkát gépesítik ezzel, vagy­is kiveszik a dolgozók kezé­ből a lapátot. A korszerűsítési folyamat ezzel még korántsem ér vé­get. Könnyebb lesz a mun­kájuk a formázóknak is. A nagy nyomású FARROMAT —40-es típusú formázógépek tökéletes munkát végeznek, nincs szükség a formák kézi utándöngölésre. A formázás­tervezett. A kukorica ter­mesztésénél is jobban sike­rült a silókukorica-termesz­tés, illetve a silózás. Tanácsi területen- főleg a közös gaz­daságok. 17 százalékkal több silót készítettek, mint ter­vezték. Az év végi számvetéshez hozzátartozik az 1970. évi kenyérgabona-vetés, illetve Mint ismeretes, a munka­ügyi miniszter rendeleté ér­telmében módosítani kell az az 1969—70-re kötött kollek­tív szerződéseket, s a módo­sításokat legkésőbb 1970 március 31-ig ki kell hirdet­ni. A módosításokhoz a Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa irányelveket bocsá­tott ki. Ezek szerint a vál­toztatásokat a részesedési alap felhasználásáról szóló rendelet végrehajtása, ezen­kívül a kollektív szerződé­sek alkalmazásakor tapasz­talt hibák megszüntetése te­szi szükségessé. Az irányelvek kimondjak, hogy a vállalatoknál az éves termelési feladatokkal együtt a részesedési alap, a sze­mélyi jövedelmek varható alakulását is meg kell ter­vezni, A kollektív szerző­désben azt is meg kell ha­tározni, hogy miképpen mó­dosítják a közvetlen anyagi ösztönzésre prémium, juta­lom év végi részesedés (a meghatározott rendeltetésű pénabeni juttatásokra), la­kásépítő akció. tanulmányi ösztöndíj, segély, stb. és nem pénzbem részesedésre (kedvezményes üzemi ét­keztetés, szociális, kulturális, sportcélok) fordított összege­ket abban az esetben. ha a részesedési alap eltér a tervezettől. Ha a részesedés; alap a tervezettnél nagyobb lesz, akkor elsősorban a közvetlen anyagi ösztönzésre szolgáló részt helyes növel­ni. A dolgozók részére álta­lában biztosítani kell az ed­digi szociális, kulturális jut­tatásodat, sőt ha a vállalat eredményei ezt lehetővé te­szik. indokolt esetben azokat növelni is lehet. hoz surrantón kapják az anyagot, a szekrényeket DE- MAG-macskával (emelődaru­val) továbbítják. A rekonst­rukciós folyamat további ré­sze az öntés gépesítése lesz. A korszerűsítés természe­tesen kiterjed majd a radiá­torok preparálására, fedett anyagraktár is épül, s a szál­lítást itt is a lehetőséghez mérten gépesítik. Tervbe van véve a kisöntöde gépesítése is. A rövidesen elkezdődő kor­szerűsítési folyamat a kisvár­dai vasöntödében tehát vég­ső soron komplex céllal in­dul. Egyrészt: fokozni a hazai radiátorgyártást, másrészt: gazdaságosan előállítani, vé­gül, de nem utolsósorban: száműzni a gyárból a nehéz fizikai munkát. az őszi mélyszántás. Közös gazdaságaink, az őszi mély­szántástól eltekintve, már a jövő évi termelés megalapo­zásában is alapos munkát végeztek. Közel 100 ezer hol­don került földbe az őszi búza. 61 ezer holdon vetet­tek rozst, takarmánykeverék­ből, őszi árpából- takarmány- búzából összesen 3S ezer hold lett bevetve, őszi mély­szántásból 181 ezer hold volt a tervezett, de a korán jött tél, valamint erőgépparkunk munkaképessége csak 148 ezer hold szántását tette le­hetővé. A termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek a zár­számadásokra készülnek. El­térően a korábbi évektől, nagyon sok helyen a zár- számadó közgyűléseket ja­nuár első napjaiban mar megtartják. Mint arra a megyei összesített eredmé­nyek is példáznak, a szövet­kezeti vezetők a zárszámadá­sokon jó üzemi eredmények­ről számolhatnak be. . . S. H, 30 milliós rekonstrukció a kisvárdai vasöntödében VILÁG nOLtrÁMV, IGWVU'Títt Cél: a hatékonyabb anyagi ösztönzés A kollektív szerződések módosításának irányelvei Fock Jenő látogatása a Magyar Hírlap szerkesztőségében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents