Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299. szám

f. oWas trLPT-MACTAT?nRSTt6 Í9C9. deceinlb«? 2§. ÍFolytatás az L oldalról) ounk, hogy az emberek a háztáji gazdaságokban is kor­szerűbb viszonyok között dol­gozhassanak. Sok minden függ ettől, például a jobb ellátás is. Nyereséget csak egyenes úton! — Jövőre lesz a harmadik ötéves terv utolsó éVe, s az eddigi számítások szerint az ötéves népgazdasági tervet liépünk teljesítem fogja, sőt sole vonatkozásban túlteljesí­ti. Végrehajtjuk tehát a kongresszus ide vonatkozó határozatát. A tervbe vett 300 000 lakás helyett ’32Ö 000 épül fel. A lakásprobléma szociális és társadalmi kérdés. Mind a XIII. kerületben mind Buda­pesten több lakást kell épí­teni, mint az elmúlt két-há- rom évben — habár ez is majdnem kétszerese az 1956 előtti években építtetteknék. A 15 éves lakásépítési terv kidolgozásakor úgy véltük: az egymillió lakás építését előirányozó program végre­hajtása nyomán jelentősen csökken a lakásigénylők szá­ma. Nos, ebben tévedtünk. A tervet ugyan végrehajtjuk, de nem kevesebb, hanem több 1> sz a lakásigénylő. Az élet- körülmény elcben bekövetke­zett változás, az igények nö­vekedése Okozza ezt. — A Központi Bizottság, a kormány és az országgyűlés a gazdasági munkával kapcso­latban felhívta a figyelmet olyan kérdésekre, amelyek körül nincs minden rendben. Egybehangzó a megállapítás, hogy sikeres volt a reform be­vezetése, de az azóta eltelt rövid idő alatt a termelés műgzaki színvonalát és szer­vezettségének fokát ■ jelentő­sebb mértékben nem tudtuk emelni. Igaz, ehhez kicsivel több idő szükséges. Rendkívül csekély mértékben növeke­dett a termelékenység, szinte stagnál, A munkaerő-gazdál­kodás nem megfelelő, sőt rossz. A gazdálkodás haté­konysága egyenetlen. — Fontos' követelmény, hogy az üzemeknek nyereségre kell törekedniük. Persze szó sincs arról, hogy — mint a nyugati sajtó írja — visszatérnénk a kapitalizmushoz. Csupán azt szeretnénk, hogy mindegyik szocialista üzem nyereséges legyen. Ezt azonban nem mindenütt sikerült elérni, és ahol elérték, nem mindenütt a helyes úton érték eL Ár­kalkulációs trükkök is van­nak a világon. Néhol anélkül növekedett a nyereség, hogy csökkentették volna az ön­költséget, megjavították vol­na a termelést —, tehát nem egyenes úton. A nyereségré­szesedés reményében eseten­ként a dolgozók Is támogatják az ilyen gyár irányítóit. Ne­künk azonban elvi alapon állva ügyelnünk kell arra, nehogy a helyi érdekösszefo­nódás görbe utakra vigyen. Vigyáznunk kell az áremelé­seknél is; vannak esetek, ami­kor megengedhető és vannak esetek, amikor elkerülhetet­len, hogy valaminek az ára emelkedjék, 'de közbe kell lépnünk, ha ez az áremelés indokolatlan, megengedhetet- * len. A keresetek és az — A gazdasági munka egyéb területeiről ts helyén­való itt szólni. Például arról, hogy miért nem adott a ke­reskedelem elegendő rende­lést az iparnak. Egyebek kö­zött azért, mert most már a raktározás is pénzbe kerül és a kereskedelemnek olcsóbb, ha az árut a termelőüzem tárolja. Természetesen ugyan­akkor a termelőüzemnek az a jó, ha a kereskedelem rak­tároz. Részben ebből adódott azután, hogy néhány fontos fogyasztási cikkből ellátási gondok keletkeztek. A reform első fél évében textilipari üzentek egy része is hazai és külföldi rendelés nélkül állt Szerencsére mégsem bocsá­tották el az embereket, ha­nem egyelőre raktárra kezd­tek gyártani. — Az 1970-es népgazdasági terv megalapozott A nemzeti jövedelem 5r-6 százalékkal, az ipari termelés — az idei­nél jóval nagyobb mértékben — 6 százalékkal, a mezőgaz­dasági termelés 1, a reálbér 2.5—3, a kiskereskedelmi for­galom 8 százalékkal fog nö­vekedni. Az ország tele volt áreme­lési hírekkel. Nagyon komo­ly an mérlegeltünk mindent Amint az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán erről már szó esett, a fogyasztóközön­séget nem éri ilyesfajta meg­terhelés. Sőt, bizonyos mér­tékig és bizonyos kategóriák­nál, ahol a problémák a leg­égetőbbek, lehetőségeinkhez mértén javítjuk a keresete­ket a nyugdíjakat. Ugyanak­kor nagyon őszintén meg kell mondani .hogy a keresetek, a munkabérek széles körű nö­velése nem a Központi Bi­zottság v& a kormány jó­akaratán, s-ind«kán, hanem a lehetősé„ n múlik. Mi csak azzal szántó.utunk, ami az országban rendelkezésünkre áll, igyekszünk jobb feltétele­ket teremteni a munkához — a többi a dolgozó embereken múlik; elosztani csak azt tud­juk. amit megtermelünk. t — 1970 nem csak a harma­dik ötéves terv utolsó éve, hanem az az esztendő is, runelyben az elért szint kö­vetkező ötéves tervünk kiin­duló pontja. Mindezt figye- 1 mbe véve javítani kell a l ruházási tevékenységet. a . t -melést, növelni kell e Ó Ikodás hatékonyságát, ja­vítani kell a vezetés szín vo­nalát. Ami a központi szer- ' vek, a minisztériumok, az . Illetékes pártszervek felada- ; Iáit illeti, javítani, finomíta­ni kell a főbb közgazdasági Szabályozókat, hogy jobban fcsztönzözzenek a helyes mun­kára; komolyabban kell el­lenőrizni & fogyasztót árak — beleértve a szabad árak — árak összhangja képzését; alaposabban keli elemezniük, miből és hogyan növelik nyereségüket a vál­lalatok. Fontos feladat a je­lenleginél jobb munkaerő-gaz­dálkodás és bérpolitikánk to­vábbfejlesztése. Érvényesíte­ni kell a szocialista bérezés elvét, a differenciálást, hogy aki jobban és többet dolgozik, kvalifikált vagy különlegesen nehéz munkát végez, többet is keressen. Hangsúlyoznám, mert nagyon fontos, hogy megfelelően honoráljuk az üzemi, vállalati t.örzsgárdak tagjait, nehogy a vándorma­darak jobban járjanak ná­luk. Kádár János ezután kitért a tudomány a kultúra néhány kérdésére. A Központi Bizottság né­hány hónappal ezelőtt napi­rendre tűzte a tudomány kér­déseit. Ami a társadalomtu­dományokat illeti, a Közpon­ti Bizottság határozott állás­pontja, hogy ideológiai téren burzsoá eszmeáramlatnak semmiféle címen nem adha­tunk teret. Csak egyféle mar­xizmus van, a torzítás nél­küli marxizmus—leninizmus. Nem engedhetjük meg, hogy kikezdje valamiféle revizio- nizmus, de azt sem, hogy dogmává merevedjék. Meg kell őriznünk ezt a tudomá­nyos világnézetet, mint nél­külözhetetlen iránytűt, ve­zérvonalat, amely cselekvé­sünket meghatározza és ala­kítja. A tudomány és a szocia­lizmus egymással szoros és elválaszthatatlan kapcsolat­ban áll. Hiszen maga a szocializmus tudományos vi­lágnézet, amely ugyanakkor tág teret, szabad utat nyit 3 szaktudományok fejlődésé- íxek is. A tudomány mind­inkább termelőerővé' válik; ennek megfelelően rövidíte­nünk kell az utat, amelyet a tudományos eredmények megjárnak, míg a termelésbe bekerülnek, s a tudományos kutatásokra építve gyorsab­ban kell növelnünk a terme­lés műszaki színvonalát. — A kor követelményei nek megfelelően mindenütt, ahol szükséges és lehetséges, igénybe kell venni a korsze­rű tudományos eszközöket. F.zt figyelembe kell venni a közoktatásnál és az ifjúság képzésénél is. Biztosítani kell, hogy amikor a fiatal szakemberek kilépnek az életbe, megfeleljenek a modern technika támasztotta követelményeknek. Pártunk általában nagy figyelmet fordít az ifjúság helyzetére, problémáira. E témával ugyanúgy kell foglalkozni, mint a többi nagy társadal­mi kérdéssel: alanosan meg kell vizsgálnunk, mi az, ami rendben van, és reá az, amin változtatni, javítani kelL Egyik mondanivalónk az if­júság számára az, hogy mi­ként a fiatalok jogos igé­nyeket és követelményeket támasztanak a társadalom­mal szemben, ugyanúgy a társadalom is igényekkel, s követelményekkel lép a fia­talok elé. — Az irodalmi és a mű­vészeti életben érvényesül az alkotói szabadság. Az iroda­lom, a művészetek, általá- ban a kultúra iránt, növek­szik a párt, a társadalom igénye. Azt várjuk az alko­tó művészektől, hogy a tar­talomra, a mondanivalóra helyezzék a fő súlyt. A ki­fejezési forma az idők fo­lyamán természetesén állan­dóan változik. De — és művészeinknek ezt kell meg­érteniük — a forradalom nem a művészeti formákban, hanem a társadalomban megy végbe. A legjobb mű­vészek minden kprhan á ha­ladó eszméket támogatták és fejezték ki. Elsősorban az a* művészeti alkotás ma­radt fenn, amelyekben ezek az eszmék a legjobban kife­jezésre jutottak. Ez a mi korunkra is érvényes, a mi művészeink művészetükkel a leghaladóbb eszmét, a szo­cializmust, a népet kell szolgálniuk. Az „ értelmiség zöme — köztük alkotó mű­vészeink — támogatja a párt és a nép alapvető cél­ját, a szocializmus építését. Joga csak annak van, aki teljesíti kötelességét — A szocialista eszmék, célok megvalósulásához az általános előrehaladást se­gítő kózszdlem, közerkölcs szükséges. Mi kommunisták mindig azt hirdettük, hogy a szocializmus, a kommu­nizmus, a szabadság, de nem a szabadosság eszméjét vall­juk. Természetesen az erköl­csi felfogás is változik a kor követelményei szerint. Mi a szabadosságot sem a régi rendszer idején vívott har­cunkban, •^em most, az új világ építésében nem tá­mogatjuk. Az az álláspon­tunk. hogy forradalmárnak a társadalom alapkérdésé­ben; a kapitalizmus meg- d#n£éiéban, és a szocialíz- tAjif fdrawj esében kell len- '^.Vt'ánijérkölcsü s- szerint az első es legfőbb a mun­kához való viszony. Aki nem tesz eleget kötelességé­nek, nem dolgozik becsülete­sen, nem lehet erkölcsös em­ber. Erkölcsi követelmé­nyünk a közösséghez, a szo­cialista célokhoz, a hazához fűződő megfelelő viszony Minden ember legyen tuda­tában a jogok és a köteles­ségek egységének, annak, hogy aki kötelességének nem tesz eleget, jógái sepr lehet­nek. A szocializmus építésében fontos kérdés az öntudat és a* anyagi érdekeltség. Lenin tanításainak egyik igen lé­nyeges tétele: a szocializmus építésének feltételeit úgy kell kialakítani, hogy az embe­rek kövessék az eszmét, de az anvagi érdekeltség is a szocializmus irányába has­son. — Az utóbb! évtizedben kettős folyamat ment vég­be. Egyrészt erősödött, széles körben teret hódított a szo­cialista köszellem, az önzet­lenség és az áldozatkészség, másfelől nedig — ha nem is ilyen mértékben — erősö­dött a kispolgári önzés és az anyagiasság is. Ez rész­ben összefügg azzal a tö­réssel, ami fejlődésünkben 1956-ban bekövetkezett, amikor az emberek egy r< - sze kiábrándulttá, csalódottá, önzővé vált Nem rokonszen­vezhetünk azokkal, akik pro­fi módjára követelőznek, de csak tessék-lássék, amatőr módra tesznek eleget köte­lességeiknek. Ilyen szemlé­letet mi nem engedhetünk meg még a sportban sem. nemhogy a társadalom. alap­vető kérdéseiben. — Tiszteljük a munkáju­kat és vállalt kötelezettségü­ket becsülettel teljesítő em­bereket. akik helytállnak a munkában, hivatásuk szerint a gyárban, a mezőgazdaság­ban, vagy hivatalban. Még- inkább tiszteljük azokat, akik óntudaíosEn, önzetlenül, áldozatkészen is hajlandók a társadalom, a közösség ja­vára dolgozni, a szocializ­mus ügyét előre vinni; tisz­teljük a társadalmi munká­ban aktív embereket, akik a közügyét képviselik és szolgálják. — Meg kell értetni min­denkivel — különösen a fia­talokkal —. hogy a, legszebb emberi cél a szocializmus, a kommunizmus, amelynek mindig voltak önzetlen zász; lóvívói és harcosai, akik semmilyen nehézséggel sem törődve küzdöttek megvaló­sulásáért. Ilyen harcok nél­kül a ml népünk és orszá­gunk sem jutott volna el a fejlődés mai színvonalára. Az ilyenfajta önzetlenségre és áldozatkészségre szük­ség ven most és szükség lesz a jövőben is. mert ahhoz, hogy mindig előretörjünk, nem elég a bérszámfejtési cédula — szükség van ön­zetlenségre, áldozatkészségre, lendületre is. A kővetkezőkben nemzet közi kérdésekkel foglalkozva Kádár elvtárs rámutatott, hogy a nemzetközi tevé­kenységünk megfelel népünk szocialista törekvéseinek és érdekeinek. Nyílt és egyenes politikát folytatunk. Minden alapvető kérdésben ’ kiala­kult, szilárd álláspontunk van, — Véleményünk szerint — mondotta — a nemzetközi helyzetben az utóbbi idő­szakban némi javulás követ­kezett be. A változás ten­denciái számunkra kedvező­ek: a kezdeményezés mind­inkább a szocializmus és a haladás erőinek kezébe megy áL — Sikerült az amerikai agresszorokat rákényszerí­teni arra. hogy szüntessék be a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását és üljenek tárgyalóasztalhoz. Változatlanul szolidárisak vagyunk Vietnammal, né­pünk továbbra is megad minden lehetséges segítséget hősi harcához. — Az Egyesült Államok lé­nyegében Koreában is ugyanazt, , csinálja, iránt Vi­etnamban : megakadályozza, hogy a koreai nép maga rendezze ügyeit és döntsön Báját sorsáról. Délen most már több mint egy évtize­de állomásoznak az Ameri­kai Egyesült Államok fegy­veres csapatai, az ENSZ zászlaját kalózloboaóként felhasználva. ■ Mini közis­mert, a napokban hazánk- ban járt a Koreai Népi De- mokratikps Köztársaság kül­Moszkva (MTI). Szerdán a Kremlben Alek- izej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke fogadta a Szovjetunióban hi­vatalos látogatáson tartózko­dó Péter Jánost, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterét.. Javulás a nemzetközi helyzetben ügyminísztere; tárgyalásaink során megerősítettük az együttműködésre irány uló szándékainkat ei elgondolá­sainkat. — Közel-Keleten szintén si­került megállítani az ag- resszort. A helyzet azon­ban változatlanul nyugtala­nító, mert az izraeli ag­resszív körök — az amerikai imperialisták támogatását élvezve — nem hajlandók tudomásul venni a Bizton sági Tanácsnak a helyzet rendezésére vonatkozó hatá­rozatait, nem hajlandók tu­domásul venni az arab né­pek jogos követeléseit, Né­pünk egyértelműen az arab népek igazságos harcát tá­mogatja. — A csehszlovákiai ese­mények menetében ez év áp­rilisában—májusában kedve­ző fordulat állt be. A Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága marxis­ta—leninista politikát kép­visel. amivel szolidárisak vegyünk, ainit támogatunk. Re­méljük. hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság to­vább fejlődik és mind hatá­rozottabb lépésekkel megy előre .a szocializmus, építé­sének út.ián Nem csináltunk titkot abból, hőgy érdekeltek vagyunk a csehszlovákiai helyzet alakulásában. Érde­künk, hogy ebben a szom­szédos országban eredménye­sen. sikerrel épüljön a szo­cializmus. — Ugv gondolom, munkás­osztályunk, egész népünk ér­zését juttattam kifejezésre, amikor a közeli napokban — ottjártamkor — azt mormol­tam: szívből kívánok min. den jót és sok sikert a szo­cializmus építésében a szomszédos Csehszlovákiá­nak, pártjának, népéne. Kádár elvtárs tövébe .. . rolva a nemzetközi élet szá­munkra kedvező tendenciáit, kiemelte a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti ta­nácsülését., amelyen fontos határozat született a katonai együttműkód es fejlesztésére, s amelyen felhívást fogadtak el az európai biztonság meg­teremtésére. Emlékeztetett a KGST tanácsülésére, amelyen elvi döntést hoztak az együtt­működés magasabb formáira vonatkozó javaslatok kidol­gozására. Külön kitért a kommunista- és munkás, ár­tok moszkvai találkozójára, amelyen — mint ismerétes — 75 párt vett részt, s ju­tott. egyetértésre abban, hogy az eddiginél szorosabban össze kell fognunk az im­perializmussal szemben és fokozottan tömörítenünk kel) az antiímperialista erő­ket. '.Beszélt a szovjet—kínál tárgyalásokról is: — Az MSZMP részéről üd­vözöltük a szovjet—kínai kapcsolatok felvételét és a tárgyalások közelmúltban történt megkezdésé*. Ami az egyes vitás ideológiai és pö- . litikfii kérdéseket illeti, sen­ki előtt sem titok, hogy mi a Szovjetunió állásonnt- jiütttártjűk helyé'shfek.' öröm­mel üdvözöljük --a- Szovjet unió állhatatosságát "és tiirél- mét, amellyel a kapcsolat felvételére és a megegyezés­re törekedett és törekszik. Véleményünk szerint a szo­cializmus érdekei azt követe­Töniörülnek a s: — Az imperializmus komoly politikai krízisekkel küzd. Az Egyesült Államokban — különböző kérdésekben — már hosszú iiieje mélyül a társadalmi válság. Az USA közvéleményének mind na­gyobb része követeli az ag­resszív vietnami háború be­fejezését, Politikai krízis tükröződik abban a változás­ban is, amely az idei szép temberi választások 'után kö­vetkezett be' a Német Szö­vetségi Köztársaságban. Az NSZK-ban megbukott az a keresztényszociaii sta irány­zat, amely húsz esztendeig uralkodott, amely nem volt hajlandó számolni a realitá­sokkal, nem akarta elhatá­rolni mayát a militarista-re- vansista törekvésektől. Mély válság jelei mutatkoznak Olaszországban is. Bízunk abban olasz elvi ársa.■ iáknak sikerül elhárítaniuk a ve­szélyt, hogy a jobboldali erők provokációkkal, bomba­merényletekkel megzavar­hassák az olasz dolgozók szé­les körit sztrájkharcát, s ez­zel jogcímet, ürügyet te­remtsenek az olasz társada­lom igazi progresszív erői, a kommunista párt és más bal­oldali erők elleni harcban. — Külpolitikánkban szün­telenül a szocialista ors-i- gokhoz fűződé kapcsolataink erősítésére, a szocializmus erőinek tömörítésére törek­szünk. Az országgyűlés a mostani ciklusban öt barát­sági szerződést iktatott tör­vénybe. Újabb húsz évre szóló barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést kötöttünk a Német Demokratikus Köz­társasággal. a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlo­vákiával és Bulgáriával. Baráti kapcsolatokat épí­tünk ki az újonnan felsza­badult országokkal, kölcsö­nösen előnyős, rendezett és békés kapcsolatokat akarunk kialakítani a tőkés országok­kal is. Alekszej Koszigin és Péter Jáuos szívélyes, elvtársi lég­körben beszélgetést folyta­tott, amelyen jelen volt And­rej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, Fjodor TyitoUi a Szovjetunió magyarorszá­gi nagyköveté, valamint Szipka Jozsej> moszkvai ma­gyar nagykövet lik, hogy — az ideológiai, po­litikai vagy más kezdések­ben íenálló véleményeltérést félretéve — egyesítsük erő­inket szemben közös ellen­ségünkkel, az imperializmus, sál. — Ami az európai bizton­ság kérdését illeti, ugyan­csak szocialista országoké, a Varsói Szerződés tagállamaié a kezdemér váz ás. Ugv vél­jük. bár a kontinens bizton­sága az európai bii-c Juter- ‘tíekeit érinti, ez nem c-ok Ejirópa, hanem egy bau áz égisz világ békéjének kér­dése is. Szükséges,' hegy tár­sadalmi berendezésre való tekintet nélkül valamennyi európai ország egyetértésre ’ jusson a biztonság megerő­sítése, a békés és normális kapcsolatok rendezése te­rén. Ehhez az kell. hogy a NATO-tagállamck — külö­nösképpen az NSZK — tu­domásul vegyek a második világháború után kialakult európai realitásokat Ha ez bek övetk eesik, döntő lépés az európai biztonság meg­erősödésében. Szolidárisak vagyunk az NDK-ve), támo­gatjuk jogos • igényét a tel­jes értékű, nemzetközi el­ismerésre. — Külpolitikánk követ­kezetesen a realitásokból in­dul ki. Ezért teljes mérték­ben helyeseljük. hogy a Szóvj «tűni ó tárftvo iásokat kezdett az Egyesült Álla­mokkal a korszerű stratégiai fegyverek korlátozásáról. Meggyőződésünk, hogy e minden '’bizonnyal , hosszú tárgyalássorozat kimenetelé­ben vatamerínvi nép érde­kelt. hiszen közös érdekük, hogy gátat vessenek a vi­lágszerte folyó kiélezett és felfokozott fegyverkezési versenynek. zocializmus erői —. A Szovjetunió, n Varsói Szerződés, a KGST országai és a haladás más erői, mint eddig, a jövőben is tapasztal­hatják, hogy a Magvar Nép­köztársaság megbízható és hű szövetségese a haladásért, a szocializmusért és a bekéért küzdő Valamennyi nemzetkö­ze er, nek. Tevéken? sáritokét a budapesti felhívás, a kül­ügyminiszterek prágai nyi­latkozata, a decemberben Moszkvában megtartott kon­zultáció szel leimben folytat­juk az európai biztonság ügyében. Nemzetközi pár (.te­vékenységünket a kommunis­ta- és munkáspártok nagy tanácskozásán közösen clfo- gadott úllásfóglalásókn tk megfelelően végezzük. Min­denütt és mindenkor a nem­zeti függetlenségért, a társa­dalmi haladásért, a szocializ­musért, a békéért küzdő erők oldalán lépünk fel. — Kedves elvtársak; — Nemsokára ismét befe­lezünk egy munkás eszten­dőt. Rövidesen elérkezik fel- szabadulásunk 25. évforduló­ja. A jubileumra pártunk, népünk tettekkel, szocialista munkaversennyel is készül. Köszönetét mondunk a Szovjetuniónak. amely fel­szabad'to harcával megnyi­totta népünk előtt a szabad­ság és a fejlődés útját; az előttünk járóknak, azoknak, akik életükét adták azért, hogy mi a haladás útján jár­hassunk. . — A Központi Bizottság és a kormány jogos, megalapo­zott é6 reális bizalommal te­kint a jövőbe. Haladásunk politikai-gazdasági alapjai adottak. Ha okosan, energi­kusan és erőinket összefogva dolgozunk, eredményeink sem maradnak el. E gondola­tok jegyében kívánok a Köz­ponti Bizottság és a kormány nevében az ünnepekre jó pihenést és jó egészségét: az 1970-es esztendőre jó munkát és sok sikertl Koizigin fogadta Péter Jánost

Next

/
Thumbnails
Contents