Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-04 / 256. szám

f.-dWM KELET-MA GYÄRÖRSZ Ä(3 1959. november 4. AZ ÉLET „SÓ“-JA A finn fővárosban rövide­sen megkezdődnek az előké­születek, hogy a hét végi közös szovjet—amerikai be­jelentés nyomán fogadják annak a nagy horderejű le- szerélési párbeszédnek a résztvevőit, amely november második felében kezdődik a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői között. Helsinkiben egyelőre még csak előzetes vita indul, ám a tárgyalások célja, 3 későb­bi. de talán már 3 finn fő­városban kibontakozó esz­mecsere tárgya rendkívüli jelentőségű: a stratégiai fegyverkezési hajsza „leféke­zése”, hivatalos szóval: kor­látozása. E napirendi pont angol nyelvű elnevezésének összevont kezdőbetűi (SALT) történetesen egy közkeletű angol szó, a „só” betűivel azonosak. Nem csupán e vé­letlen, szótári egyezés teszi, ha azt mondjuk, hogy a Helsinkiben induló tárgyalá­sok bizonyos értelemben — az élet sóját jelenthetik. Nevezetesen abban a vonat­kozásban. hogy a nuklerális fegyverkezési verseny, affie- 1'et — a hiroaimai atom­bomba óta — az Egyesült / Llamok kényszerített a vi­lágra, a tömegpusztító esz közök életveszélyes „raktá­rává” tette a földgolyót. En­nek a folyamatnak a megál­lítása, sót — idővel — eset­leg „leépítése” tehát való­ban életkérdés. A probléma horderejéből azonban az is következik, hogy gyors és látványos eredményre aligha számít­hatunk. Nem utolsósorban azért sem, mert az Egye­sült Államok agresszív kö­rei, a rakétafegyverkezés­ben érdekelt monopóliumok, a hadügyminisztérium, a Pentagon útján azt- akarják elérni, hogy a helsinki tár­gyalások ellenére — foly­tassák a legújabb típusú nukleráti^ fegyverek előállí­tását, kipróbálását és tá­maszpontokra szállítását. Ez pedig aligha fog jótékonyan hatni a helsinki eszmecsere légkörere. Bármennyire nehéz és bo­nyolult kérdésekről is lesz szó. Helsinkiben, a puszta tény, hogy — több mint esztendeje tartó előkészítő tanácskozások után — egy­általán sor kerül rá, min­denképpen bíztató fejle­mény. Ha beillesztjük a hasonló típusú atomleszere- lesi tárgyalások sorába, ez különösen nyilvánvalóvá válik. 1963-ban megszületett a moszkvai atomcsend- egyezmény. Tavaly aláírták az atomsorompó-egyezményt, amely a tömegpusztító fegy­verek további elterjedésé­rek hivatott gátat vetni. S cppen most október elején került a genfi leszerelési - jjgyalások asztalára közös szovjet—amerikai javaslat a ter'gar,''né,T atomfegy ver­ni építéséről. A helsinki szovjet—ame­rikai aöiTÜeszerelési párbe­széd pejelentése időben egy­beesett azzal a vitával, amely az ENSZ-közgyűlés- ban a nemzetközi biztonság megszilárdításának tárgyá­ban a Szovjetunió által elő­terjesztett indítványról fo lj ik. E véletlen időbeli egye­zés ismételten felhívhatja á figyelmet arra, hogy a b ovjet kormány, amely már annyiszor lépett fel kezde- ruenyezóleg az égető nem­zetközi kérdések, köztük a leszerelés általános és teljes megoldása érdekében, mess szemeöő rugalmassággal és tárgyalási készseggel ragad meg minden lehetőséget, amely közelebb vihet az átfogó rendezés nagy céljá­hoz. (sp) Gromiko a laoszi helyzetről Moszkva (TASZSZ): Gromiko szovjet külügy­miniszter nyilatkozatban for­dult az 1962-es Laosszal fog­lalkozó genfi értekezlet tag­államainak kormányaihoz és ebben hángoztatja: A Szovjet­unió kormánya elítéli az Egyesült Államok Laoszban kifejtett tevékenységét és hangsúlyozza, hogy az egyre veszélyesebb helyzetért min­den felelősség azokat terheli, akik a délkelet-ázsiai népek elleni agresszív háború új frontjának tényleges megte­remtéséig juttatják a helyze­tet. Gromiko komoly nyugtalan­ságát fejezi ki amiatt az ag­gasztó helyzet miatt, amely az ország belügyeibe való amerikai beavatkozás mére­teinek további kiszélesítése következtében alakult ki, va­lamint annak következtében, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői részt vesznek az e területen folyó hadmű­veletekben. Gromiko megállapítja, hogy ezek a cselekmények durván megsértik az 1962-ben megkör tött genfi egyezményeket, amelyekkel az Egyesült Álla­mok is egyetértett. „A laoszi háború kiszélesí­tése, a dél-vietnami fegyve­res intervenció folytatásával egyidejűleg tovább élezi a helyzetet és újahb akadályo­kat támaszt a vietnami politi­kai rendezés és az indokínai béke helyreállításának útján. Az Egyesült Államok kormá­nyának ez a magatartása nem csak irreális, hanem ve­szélyes is.” Dél-vietnami küldöttség Moszkvában A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökségének és a szovjet kormánynak a, .meg­hívására Moszkvába érkezett a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Frontnak és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nyának küldöttsége. A kül­döttséget Nguyen Huu Tho, a DNFF Központi Bizottságá­Aíasszl nyilatkozata a Pravdának Moszkva, (MTI): Jevgenyij Primakov, a Pravda tudósítója interjút készített Nureddin Atasszi szíriai államfővel. Atasszi határozottan megcáfolta a nyugati propagandának azt az állítását, hogy Szíria ka­tonailag beavatkozik á liba­noni eseményekbe. „Minden híresztelés arra vonatkozó- . lag. hogy Szíria katonai elő­készületeket tesz Libanon el­len, teljes egészében provo­káció” —''féléntette lu a Szí­riái államfő. Dán tengerészeket mentett meg egy szovjet hajó Stockholm (MTI): A szombatról vasárnapra virradó éjszaka és vasárnap reggel az orkán erősségű szél veszélybe sodorta a hajókat a Balti-tengeren. Moszkvai idő szerint vasárnap délelőtt 11,25 órakor a Gotland szigeten lé­vő svéd rádióállomások, vet­ték a Trika nevű dán hajó SOS jelzéseit. A Trika á Gotska Sandön sziget térsé­gében tartózkodott. Később a svéd helikopterek megtalálták a hajót, de addigra a legény­nak elnöke és a kormány mellett működő tanácskozó testület elnöke vezeti. A kül­döttséget Georgij Dzocenidze, a Legfelső Tanács elnökségé- nak elnökhelyettese és Vla­gyimir NovikoV, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhe­lyettese fogadták a sereme- tyevói repülőtéren. Primakov a továbbiakban közli, hogy a Szíriai Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának a libanoni vál­ságra vonatkozó, Damasz- kuszban közzétett határoza­ta felszólítja Libanon és más arab országok haladó és hazafias ei\őit, hogy fokoz­zák az együttműködést, han­golják össze — elsősorban Szíria és az Egyesült Arab Köztársaság — politikai és katonai erőfeszítéseit, szilár- ditsáRna bákátságöt áz arab országok között és hű védel­mezőjükkel a Szovjetunió- vaL ség már elhagyta a Trikát, és sem a svéd helikoptereknek, sem a tengerészek felkutatá­sára indult közelben tartózko­dó külföldi hajóknak nem sikerült megtalálni a nyílt tengeren a gumicsónakot a hattagú legénységgel. Moszkvai idő szerint va­sárnap 18 óra 33 perckor a Svéd Távirati Iroda jelentette, hogy égy szovjet kereskedel­mi hajónak, amely Hollandiá­ból visszatérőben volt Lenin­grad felé — sikerült megtalál­nia és fedélzetére vennie a dán tengerészeket. Emlékest Párizsban Párizs (MTI): A párizsi „Mutuallte” te­remben a Francia—Szovjet Ba­ráti Társaság kezdeményezésé­re vasárnap ünnepi estet tar­tottak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 52. évfor­dulója alkalmából. Az esten felszólalt Valerian Zorin, a Szovjetunió párizsi nagykövete és Andre Blumel, a Francia—Szovjet Baráti Társaság első elnökhelyette­se. Az est részvevői meleg fo­gadtatásban részesítették Pá- vel Popovics szovjet űrhajóst, aki a társaság meghívására tartózkodik Franciaország­ban. Tűzszünet Libanonban Libanon megkönnyebbülés­sel fogadta azt ü Kairóban be­jelentett* hírt, hogy 'sikerült tűzszüneti megállapodást köt­ni a patesztinai fegyveresek vezetői és a libanoni hadsereg között, „örömmel üdvözlünk minden olyan lépést, amely elősegíti a testvérháború meg­szűnését” — mondotta Juszef Szalem libanoni külügymi­niszter. Hasonlóan nyilatko­zott Rasid Karami, a közel­múltban lemondott libanoni miniszterelnök és a Reuter sze­rint az utca embere is üdvöz­li a megállapodást, tekintet nélkül arra, hogy baloldali vagy jobboldali politikai né­zeteket vall-e. A Reuter szerint a vasár­napi megállapodás nyomán számítani lehet a kijárási ti­lalom további enyhítésére a libanoni városokban. Az eny­hülés ellenére nem múlt el incidens nélkül a vasárnap. Tripoli közelében, Libanon északi részén, a palesztinai fegyveresek lelőtték a hadse­reg egyik helikopterét, amely felderítő repülést végzett. A beifuti kikötőben — egyelőre ismeretlen okból ki­gyulladt egy kisebb őrnaszád. Valószínűnek tartják, hogy palesztinai kommandók haj­tották végre a libanoni vám­őrség hajója ellen a táma­dást, amelynek következtében egy ember meghalt, négyen megsebesültek. Világgazdasági kommentár Á márka felértékelése és várható következményei A nyugatnémet Brandt-kor- mány első nagyszabású politi­kai és gazdasági lépése az volt, hogy 8,5 százalékkal fel­értékelték a nyugatnémet márkát. Ez a gyakorlatban azt jelenti: 100 dollár eddig 400 márkát, ezentúl csak 366 márkát ér. A felértékelés ter­mészetesen azt is jelenti, hogv a márka értéke növekszik mindazokhoz a valutákhoz vi­szonyítva, amelyek nem kö­vetik Nyugat-Németországot és nem emelik fel valutájuk árfolyamát. Miután az .első jelentések szerint egyetlen je­lentős ország sem változtatja meg pénzének árfolyamát, a nyugatnémet márka felértéke­lése általánosnak tekinthető. A felértékelés bonyolult gazdasági, sőt politikai harcok eredménye. A dolog lényegét tekintve azonban két fő kér­dés van: milyen okok vezet­tek a felértékeléshez és az milyen következményekkel járhat. . A legfontosabb ok, amely a nyugatnémet gazdaság veze­tőit a felértékelés felé sodor­ta: a márka már hosszú évek óta „túlságosan erősnek” mu­tatkozott. A modernül felsze­relt és jól szervezett nyugat­német ipar rendkívül ver­senyképes volt a világpiacon, az inflációs folyamat kisebb mért^Jtű volt, mint a többi vezető tőkés országban. Ennek következtében Nyugat-Német- ország külkereskedelmi mér­lege évek óta óriási többletet mutatott. Ennek értéke 15 és 29 miüiárd márka között in­gadozott. A nyugatnémet márka „túlereje” azonban nemcsak pozitív következmé­nyekkel járt a nyugatnémet gazdaságban. Egyik oka lett annak, hogy a konjunktúra túlhevült és ennek következ­tében .3. márka ore.if Ciliiére is .inflációs fulym rgt dött. A belső okok mellett nem­zetközi tényezők is szerepet játszottak. A nyugatnémet márka viszqnylagos erőssége 1 azt jelentette, hogy Angliáiról. Franciaországból, sőt az Egye­sült Államokból is spekulációs tőke áramlott Nyugat-Némel- országba. Ez jelentős zavaro­kat okozott ezeknek az orszá­goknak pónzüevi helyzetében. Ezért az említett országok már régóta követelték a már­ka felértékelését. Ezt: a köve­telést csak megerősítették az említett, országok külkereske­delmi érdekcsoportjai. A fel- értékelés legfontosabb követ­kezménye ugyanis az. ho’ty a nyugatnémet kivitel 8.5 száza­lékkal drágább lesz. a Nyu­gat r Németországba beluizntl áruk árszintje ped'g ugyan­ennyivel csökken. Ez tehá1 csökkenti a nyugatnémet export versenyképességét a világpiacokon, s ugyanakkor nagyobb, kedvezőbb eladási lehetőségeket jelent a kon­kurrensek számára magában Nyugat-Németországban. Miután az előbb vázolt okok nem újkeletűek, a már­ka felértékelése már régóta esedékes volt, Schiller jelen­legi szociáldemokrata gazda­ságügyi miniszter, aki az előző kormányban ugyanezt a lisz­tet töltötte be, már több mint egy éve hangoztatta a felérté­kelés fontosságát. A választá­sok előtt azonban Kiesinger és főként Stiauss pénzügymi­niszter ellenezték ezt a lépést. Az vezette őket, hogy a felér­tékelés olcsóbbá teszi a Nyu* gat-Németországba áramló mezőgazdasági cikkeket és ve­szélyeztetheti a mezőgazdasá­gi termelés profitját. Márpe- 1 dig ez a réteg a keresztényde­mokrata párt fontos politikai bázisa volt. Ez magyarázza, hoay a rég­óta fennálló alapve^ gazda­sági okok és a nemzetközi nyomás ellenére tavaly még elutasították a márka felérté- ke'ését. Mindössze arra vál­lalkoztak. hogv bizonypsj meghatározott exportcikkek­re 4 százalékos ! ilünadót rót­tak ki. az import egy részé­nek pedig ugyanilyen arányú kedvezményt biztosítottak. A válqsztás enpek az ingadozó szakasznak a végét jelentette. Már a választás másnapján szabaddá tették a márka ár­folyamát. ami világossá tette,' hogy a felérték e'és előbb- utóbb bekövetkezik. A nagy kérdés most az: elegendő lesz-e a 8.5 százalékos felér­tékelés az inflációs irányzatoki megfékezéséhez és az árala szilárdságának biztosításához. Nemzetközileg pedig elegendő lesz-e ahhoz, hogy valóban javítson a francia, az angol és részben az amerikai export versenyképességén. Erre a két nagy kérdésre csak a jpvő adhat választ. Jelenleg csak'á' felértékelés legközvetlenebb következményeit lehet felso­rolni, ezek pedig a követke­zők : 1. A nyugatnémet ex­portcikkek ára nő. a N.' ugat- Németországba szállított áru­cikkek ára esik- 2. A konjunk­túra kissé lehűl és lehalöség nyílik az infláció megfékezé­sére. 3. a nyugatnémet mező- ggsd.asági termelőket körülbe­lül egymilliárd márka értékű veszteség éri a mezőgazda-.': gi import olcsóbbodása miatt. Ezt a kormánynak állami tá< mogatással ki kell egyenlíte­nie és ugyanakkor tárgyaláso­kat kell kezdenie a Közös Piaccal a mezőgazdasági cik­kek kereskedelmének helyze­téről — ie — Vielt*» mi Smrcok Saigon, (MTI): Tudósítás a berlini toronybóJ 1. Panoráma a körpresszóbói Harmadik nekifutásra sike­rült feljutnom a toronyba: először eluntam a kétórás vá­rakozást, pedig a piros sapkás, miniszoknyás kalauzlányok és a vadonatúj toronyóriás lát­ványa nagy vonzóerő; másod­szor pedig éppen az; orrom előtt húzták el a „Zugang” lán­cát, s közölték: magas rangú delegáció érkezik, s csak 4 óra múlva nyílik ismét a be­járat a kevésbé magas rangú látogatók előtt. Másnap délelőtt — ragya- gé napsütésben — kiböjtöl- tem a sorbanállás majdnem 2 Óráját, S 5 márkáért körbefor­dult velem a mozgó presszó a torony gombiéban. Alattunk Berlin házrengetege, fölöt­tünk a ragyogó égbolt, körben 30—40 kilométeres látóhatár sugarában a főváros környé­ke, bonyolult úthálózata, köd­be vesző települések tornyai, kéményei Oraniénburgtól Ludwigsfeldéig. s azokon is túl. Tavak, erdők, a Spree ka­nyargós szalagja, Tempelhof és Schönefeld repülőterei a startoló és landoló gépekkel... Hozzák a feketét, s néhányan, akik a Berrolina-ház sajtó- központjából átrándultunk a toronyba, visszatértünk a látványtól a kikerülhetetlen témához: Kelet és Nyugat viszonyához... Az ünnepségek véget értek, holnap este a „Pressezentrum” is zár. s búcsúzunk a 20 éves évfordulóját: ünneplő NDK fővárosától. Mit viszünk hát haza? A.történelmi pillanat igézetét: az NDK 20 év alatt felnőtt, s kinek tetszik, leinek nem, ipari nagyhatalom. Az ..Alex” hatalmas épülettömb­jei és a 365 méter magas to­rony árnyékában a valóság­ban is eltörpülnek a nyugat­berlini házak, még a Springer tsaj tócég palotája is. Odaát pe­dig épp a napokban ért véget az Adenauer—Kiesinger kor­szak, s az eddig uralkodó CDU—CSU kénytelen az el­lenzék keményebb padsorai­ban helyet foglalni. Willy Brandt kormányprogramjá­ban pedig a közeledést, az „Annäherung” fontosságéi hangsúlyozta. Odaátról mint­ha más szelek kezdenének fúj- dogálni... Amíg tehát a körpresszóban a „Mocca Double”-nak neve­zett, s a mienknél alig gyen­gébb feketét isszuk, inkább a történelmi panoráma, mint a kétségtelen megragadó lát­vány érdekel bennünket. Le­het, hogy túlzás, de francia kollégámmal hajiunk arra a véleményre: e pillanatban, itt Berlin szívében, 250 méter magasban az „Alex” épület- csodái fölött fontos események fordulóján kering velünk 32 méteres sugarán a gördülő kávéház. — Nem szédültök kissé? — kérdi Werner, aki helyettes szerkesztő az egyik megyei lapnál. A megjegyzés, külö­nösen a mosoly, amely kíséri, féli-eérthetetlen. Ö nem vár túl sokat a szóciáidembkrata— szabad demokrata kormány­zástól... A vitában Werner bírja jobban érvekkel, ada­tokkal, de egyvalamire, haj­landó: a réginél kedvezőbb le­hetőségek elismerésáré. A többit majd meglátjuk. Ha realista felfogás és józan kez­deményezés jön odaátról... Kitűnő hangulatban eresz­kedünk le ismét a „szilárd ta­lajra”. A téren hullámzik a tömeg, s a világóra előtt, amely pontosan megmutatja, mennyi idő van e piúanatban Moszkvában, vagy Kamcsat­kában, most is csoportokban állnak a látogatók, Ilogy Bonnban hányat ütött az óra, még nem egészep ismeretes. Következik: Ünnepi hét­köznapok. Bertalan Lajos A dél vietnami hazafias erűk szombaton a ..KtstQ9 elnevezésű tüzérségi 1 amass« pont kiürítésére kényszerűét* ték az amerikaiakat és a dél-vietnami csapatokat. A DNFF fegyveres erői ezen­kívül vasárnap 215 k in - ne Saigontól északkeletre tőrbe’ csaltak egy amerikai katonai konvojt. A hazafias erők hat amerikai katonát megöltek, hetet megsebesítettek. Az amerikai légierő B-- 52-es bombázói Quang Tri tartományban, a demilnari- záty. övezettől délre, vala- mint Binh Dinh tartomány­ban, Saigontól 440 km-re északkeletre feltételezett katonai célpontokat támad­lak. Egy amerikai katonai szó­vivő hétfőn a kora reggeli órákban bejelentette, hogy az amerikai—dél-vietnami csapatok — a szabadsághar­cosok nyomására — vasár­nap kiürítették a Bu Prang tábor három támaszpontját.

Next

/
Thumbnails
Contents