Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-04 / 256. szám

VILÁG PROLETÁR) AI, EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1969. NOVEMBER 4. KEDD TÁPUNK T**?TAT,MAftótl Társak vagy ellenfelek? (3. oldal) Milliók egy dossziéban (3. olcjal) Vita a népművelésről (5. oldal) Sport jelentéseink (6—7. olda» Cselekvéssel és példával Ünnepségek, koszorúzások, névadás, hídavatás K ommunistának lenni azt jelenti, hogy min­denütt és mindig az emberi haladást szolgáljuk, az em­ber érdekében. Ezt jelentet­te száz évvel ezelőtt, a Kommunista Kiáltvány meg­jelenése idején. Ezt jelentet­te fél évszázada, amikor, győzött az első szocialista forradalom. Bármennyit vál­tozott azóta a világ, ezt je­lenti ma is. A kommunisták forradal­márok. Az is köztudott, hogy az emberek életében ritkán fordul elő, hogy a barikádokon kénytelenek harcolni, sokkal gyakrabban élnek országok, népek olyan állapotban, amelyről elmond­hatjuk, hogy „nincs forra­dalmi helyzet.” Kommunis­tának lenni tehát azt is je­lenti, hogy forradalmár mód­ra viselkedni, nem csak a történelem kivételes, kriti­kus pillanataiban, hanem a viszonylag békés mindennapi életben is. Korunkban egyidőben, de különböző helyeken rendkí­vül sokféle fejlettségi szin­ten, rendkívül eltérő élet­viszonyok között tevékeny­kednek emberi közösségek. Nyilvánvaló, hogy mást je­lent a haladást szolgálni Vietnamban, és mást Ang­liában, másként segíthetik elő a haladást a Szovjetunió vagy Magyarország állam­polgárai és egészen másként mozdíthatják elő a progresz- sziót Algériában, Indiában vagy Svájcban. Arról aligha kell meggyőzni valakit is, hogy a világ, amelyben élünk, ennyi különbözőség ellenére, sehol sem tökéle­tes, és a haladás cselekvő híveire mindenütt ezernyi tennivaló vár. Ettől a ténytől eltekintve, amin nem tudunk változtat­ni, azonos helyen és idő­ben, egyforma körülmények között élő emberek is más­más módon képzelik el a haladást. A kommunisták úgy, hogy az nem néhány ember vagy egy kiváltságos csoport, hanem mindig az egész közösség, az egész tár­sadalom érdekeit, jövőbeni fejlődését szolgálja. A kom­munisták véleménye az, hogy áz emberiség több százezeréves fejlődése so­rán mindinkább tudatoso­dott. egyre jobban megis­merte környezetét, a termé­szetet. s benne önmagát is; az ismeretek birtokában egy­re nagyobb hatalomra tett szert saját életének döntő . feltételeinek alakításában. inkább uralkodik az ember a természeten, annál inkább felszabadulhat a szegénység, betegség, kü lönféle emberhez méltatlan nyűgök és korlátok béklyóje alól. annál inkább élhet emberhez méltó módon. Mi­nél kevésbé nehéz, fárasztó és terhes a munka, annál inkább felszabadul az em­ber, cselekedetei alkotássá, öröm, forrásává válhatnak számára. A kommunisták előtt egy ilyen társadalom megteremtésének a képe le­beg, és mindenkori tevé­kenységükben ennek megva­lósulásáért kell íáradozniok A mi korunkban min­den eddiginél nyilván­valóbb, hogy az emberiség rendelkezik azokkal az esz­közökkel, amelyek földünk megszaporodott lakosságát is mentesíthetik a szűkölködés­Hovember 7-re készül megyénk lakossága tői és boldoggá tehetik. Ez sok nemzedék munkájával, a tudományos-technikai for­radalom eredményei révén vált lehetővé. De látjuk azt is, hogy a tudomány és a technika vívmányait nem csak jóra, hanem rosszra is, nem csak az emberért, ha­nem az ember ellen is fel­használhatják. Manapság vi­lágosabb, mint bármikor, hogy döntően az embertől, az emberek egymás közti vi­szonyainak elrendezésétől, vagyis: a társadalmi, hatal­mi rendszertől függ, hogy a technika vívmányai áldást’, vagy átkot hoznak e népek­re, nemzetekre, egyénekre. Éppen ezért, mert ilyen roppant erők kerültek az ember birtokába, ma fonto­sabb, mint valaha, hogy minél többen legyenek azok, akik tudományos alaposság­gal és elfogulatlansággal ke­resik a békés és szabad em­beri együttélés törvényeit, lehetőségeit, a különböző tár­sadalmi mozgások okait és irányát. A kommunisták nem vágyálomként képzelőd­nek a jövő boldog emberei­nek társadalmáról, hanem olyan világnézetük van, a marxizmus-—leninizmus, amely a társadalomviszonyok emberibb, korszerűbb, tudo­mányosabb módszereit is se­gít felfedezni, s gyakorlati cselekvést ír elő. A kommunisták úgy akar­ják megváltoztatni az embe­rek egymás közti viszonyait, hogy azokból gyökeresen ki­irtsák az embertelenség for­rásait, vagyis a kizsákmá­nyolást, elnyomást, háborút, szegénységet, tudatlanságot. Gyökeres változás, vagyis forradalmi változás szüksé­ges annak a tőkés gépezet­nek a széttöréséhez, amelyik saját léte érdekében tartot­ta fenn, termelte újra a ki­zsákmányolást és a háborút. A kommunista forradalmá­rokat az különböztette meg mindig is más — anarchis­ta, utópista — forradalmán roktól, hogy ezt a gyökeres’ változást a valósággal szigo­rúan számolva, olyan módon és olyan ütemben tartották és tartják megvalósítható­nak. ahogyan annak feltéte­lei megérettek. U yanakkor a kommu­nisták tudják azt is, hogy önmagától nem lesz Jobb a világ. Segíteniük kell ennek az egész emberiséget boldoggá tenni képes tech­nikának humánus célú ki- fejlesztését, tudják, hogy fokról fokra is munkálkod­niuk kell a népek és orszá­gok közti békés , viszonyok megteremtésén, és nem sza­bad abbahagyni az erőfeszí­téseket a tömegek felvilágo­sításáért. hogy ráébredjenek valóságos érdekeikre és fel­ismerjék. merre vezet az út egy jobb világhoz. Világos gondolkodást, ki­tartást, állhatatos türelmet követe] mindez. De nem kö­vetel puritán lemondást, nincs ebben semmi ember- feletti. Ellenkezőleg, kommu Pistának lenni nagyon is jó­zan, emberséges és emberi magatartás. Egyszerűen ab­ból a felismerésből fakad hogy az egyes ember nem élhet békében és boldogság ban. amíg körülötte héberé elnyomás és boldogtalanság uralkodik milliók között. Nem lehet szabad az a nép amely más népeket elnyom és azok bosszújától kell ret­tegnie. Nem szűntetheti meg a kizsákmányolást a kizsák­mányoltak osztálya, csak ha minden kizsákmányolást megszűntet. M it jelent kommunistá­nak lenni egy olyan országban, ahol már meg­döntötték a töke uralmát — mint ahogyan megtettük ezt nálunk is, Magyarországon? Jelenti: tettekkel szolgáim a közösséget, cselekvéssel és példával is rávezetni az em­bereket arra: jobb és hasz­nosabb az egymást segítő emberek társadalmában él­ni, hogy ki kell nőnünk az embert nyomorító és meg­alázó örökségből, az egy­mást maró, egymás rovásá­ra boldogulni akaró embe­rek életformájából. Sok nem­zedéken át vezet az út a tő­kés rendszer megdöntése után is a szocializmusig és a kommunizmusig. A kom­munista forradalmárnak az a dolga, hogy a helyzetet felmérve, a maga közössé­gével szót értve megtegye a következő lépést előre ezen az úton, tegyen meg any­uját, amennyit. lfehet. Az eszme, a párt, az ügy nem követel a kommunistától le­hetetlent. A kommunisták emberek, akik néha elfáradnak, néha hibáznak, s ettől még kom­munisták maradnak. De tu- nulniok kell hibáikból és so­sem rendelhetik alá egyéni érdekeiknek a közösség ér­dekeit. És sohasem tehetik meg, hogy útjába álljanak a haladásnak, a dolgozó töme­gek jobb sorsát előmozdító intézkedéseknek. Sohasem fe­ledkezhetnek meg arról, amit teszünk az nem öncél, hanem az emberért van. V annak pillanatok, ami­kor kommunistának lenni nehéz. De végső so­ron, hosszú távon — így jó élni. A tiszta lelkiismeret egyéni boldogságot ad és tel­jes összhangban van a kö­zösség javával. Patkó Imre Megyénkben is készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója nak megünneplésére. A me­gyeszékhelyen a városi ün­nepségre november 5-én es­te a konzervgyár nagytermé­ben kerül sor. A konzervgyár és a környező üzemek dolgo­zói előtt Oláh László, az MSZMP megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, a Kelet-ma­gyarországi Faipari Vállalat igazgatója mond ünnpei be­szédet. Az ünnep előestéjén a Mó­ricz Zsigrhond Színházban' a debreceni Csokonai Szín­ház társulata díszelőadáson köszönti a város ipari és me­zőgazdasági üzemeinek mun­kában élenjáró dolgozóit. Er­kel: Hunyadi László című operáját mutatják be. November 7-én délelőtt 10 órakor katonai díszőrség mel­lett koszorúzás! ünnepségekre kerül sor. A Felszabadulás _ téri szovjet hősi emlékműnél a kegyelet virágait helye­zik el a Magyor Szocialista Munkáspárt megyei, nyíregy­házi járási és városi bizott­sága, a megyei, városi és já­rási tanács, a Hazafias Nép­front, a KISZ, a tömegszer­vezetek, intézmények, ipari és mezőgazdasági üzemek képviselői. Ugyancsak « meg­koszorúzzák a városért vívott hacokban hősi halált halt szovjet katonák sírját az Északi temetőben. Ünnepségek lesznek a me­gye községeiben. A már ki­alakult hagyományok szerint az ünnep előestéjén emlékez­nek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulójáról. Megkoszorúz­zák a harcokban elesett szov­jet és román katonák sírját, az úttörők virággal köszöntik a forradalomban részt vett veteránokat. A mátészalkai járás köz­ségeiben ünnepi műsorral egybekötött nagygyűléseken emlékeznek meg az évfordu­lóról. A városban két helyen,, az ÉRDÉRT, és a Faipari Vállalat központjában tarta­nak megemlékezést a környe­ző üzemek dolgozóinak rész­vételével. November 7-én délelőtt a Lenin-szobornál rendezik meg a koszorúzási ünnepséget, ahol Danes Jó zsef, a városi pártbizottság titkára tart rövid megemlé­kezést, majd a hősök sírjá­nál is elhelyezik a város párt- és tömegszervezeteinek koszorúit. Nagyecseden 7-én délután a gimnázium kollé­giumának névadó ünnepségét rendezik meg. A kollégium Martos Flóra nevét veszi fel. A nagykállói ünnepségen Csepelyi Tamás, a járási pártbizottság első ’ titkára mond beszédet. A koszorú­zási ünnepségre szovjet kato­nákat is meghívtak. Hétfőn délután Budapesten a Parlament épületében meg­kezdődött a magyar—lengyel gazdasági együttműködési ál­landó bizottság IX. ülésszaka. A magyar, illetve lengyel de­legációt a bizottság két tago­zatának elnöke, Apró Antal és Tanislaw Majewski mi­niszterelnök-helyettesek ve­zetik, akiknek megnyitó be­szédével kezdődött a tanács­kozás. Az ülésszakon megvitatják a korábbi határozatok végre­hajtását, s meghatározzák, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani a két ország gaz­dasági és műszaki-tudomá­A tiszalöki járás községei­ben. Tiszalökön, Tiszavasvá- riban, Tiszadobon és a Tisza- eszlárhoz tartozó Bashalmon csütörtökön kerül sor a szov­jet és román katonák sírjá­nak megkoszorúzására, majd utána ünnepi nagygyűléseket rendeznek. Kedves színfoltja lesz a Nagy cser készén rendezett ün­nepségnek az az Immár ha­gyománnyá váló szokás, hogy szovjet tisztházaspárt is meghívnak a nagygyűlésre. November 6-án délben a Fehérgyarmati Állami Gaz­daságban ünnepséget rendez­nek, ahol egyben a gazda­ság megalakulásának 20. év­fordulóját is köszöntik. Nagy eseménye lesz a fehérgyar­mati és vásárosnaményi já­rásnak a Ki.sar és Tivadar közölt épült új Tisza-hid át­adása, melyre november 7-én, pénteken délelőtt kerül sor. nyos együttműködésének to­vábbfejlesztésére. Napirendre tűzik az 1971—75 évekre szó­ló tervegyeztető tárgyalások eddigi. menetéről szóló tájé­koztatásokat, s a bizottság 1970 évi munkaprogramjának kérdéseit. A lengyel kormánydelegáció hétfőn reggel érkezett meg Budapestre. A küldöttség fo­gadásán a Nyugati pályaud­varon megjelent Apró Antal, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, jelen volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagyköve­te is. Felavatták a fehérgyarmati új szakmunkásképző intézetet Hétfőn, november 3-án dél­után ünnepélyesen átadták rendeltetésének az új fehér- gyarmati öttantermes ipari- munkásképző iskolát, melyet 2 millióért építettek. Az ünnepségen megjelent dr. Fazekas János, a megyei tanács munkaügyi osztályá­nak vezetője, Forgács András, a fehérgyarmati járási párt- bizottság titkára és Bánóczi Gyula, a fehérgyarmati járás országgyűlési képviselője, a megyei KISZ-bizottság első titkára. Széles Lajos, a járási ta­nács végrehajtó. bizottságának elnöke megnyitója után az is­kolaavatás ünnepi beszédét Pápai Béla elvtárs, a Munka­ügyi Minisztérium szakokta­tási főosztályának vezetője mondotta. Hangsúlyozta, hogy a harmadik ötéves terv során a tárca Szabolcs-Szatmár me­gyei iparitanuló-iskolákra köl­tött a legtöbbet hazánk me­gyéi közül: 45 milliót. Ebből az összegből már átadták a nyíregyházi új szakmunkás- képző intézetet, a tiszavasvá- ri új iskolát és befejezés előtt áll a mátészalkai és nyírbá­tori. Az avatóünnepség után a vendégek, tanárok és szülők a diákokkal együtt járták be a szép új tantermeket, a kor­szerű iskolai szertárakat. Hammel J6s»ef felvétel« Megkezdődött a magyar—lengyel gyüttműkiidési bizottság ülésszaka

Next

/
Thumbnails
Contents