Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-11 / 236. szám
ofüfe/f WS* offner ff. Szülők fóruma: A szeszélyes gyermekről A szülők általában nem nagyon figyelnek gyermekük szeszélyeire és még azt sem érzik vészjelzésnek, ha ez élesen jelentkezik, a gyermek toporzékolni kezd. löveti magát a földre és így tovább. Pedig ez a hisztéria tipikus megjelenési formája. Vannak-e olyan általános elvek. amelyek minden gyermekre érvényesek? Vannak, s erről a szülőknek soha nem szabad megfeledkezniük. A gyermek idegességét meg lehet előzni, ha egészen pici korától belenévelik, hogy akaratoskodással. idegeskedéssel nem csikarhat ki közvetett, vagy közvetlen előnyöket. Le kell szoktatni a sírásról is. Ez gyengíti az idegrendszert. A gyermek ugyanis az esetek zömében nem azért sir. mert el van keseredve, mert fáj valamije, hanem hogy együttérzést keltsen, segítséget kapjon. A csecsemőnél a sírás segélykérés, hiszen másként még nem tudja közölni, hogy valamire szüksége van. De ha a gyermek már beszél, megszűnik a sírás szükségessége és célszerűsége. A szülők azonban sokszor akaratlanul is erősítik ezt a szükségtelen, káros szokást. Hogyan lehet erről leszoktatni a gyermeket? Mindig figyelmesen végig kell hallgatni kérését és ha azt nyugodtan elmondta, lehetőség szerint teljesíteni is kell. Ha viszont sírva, kiabálva követelőzik. határozottan meg kell mondani, hogy csak akkor segítünk, ha abbahagyja a sírást Ha le akarjuk szoktatni a gyermeket a kiabáló követelőzésről. fontos, hogy magunk se emeljük fel hangunkat. hogy a gyermek a szavakat azok tartalmát értse és ne halljon kiabálást. Semmiképpen sem szabad olyasmit ígérni, vagy, olyasmivel fenyegetőzni, aminek teljesítésében nem vagyunk biztosak. Megengedhetetlen az olyasféle fenyegetés, hogy „majd elvisz a bácsi!”, vagy „megharap a kutya”, stb. A gyermek nagyon megijedhet az ilyen fenyegetésektől. A fenyegetőzés azért sem jó, mert ha a gyermek mégis elkövet valami tiltott dolgot és a „bácsi” nem viszi el. akkor azonnal meggyőződik róla, hogy szülei szava nem mindig teljesedik. Helytelen feleslegesen korlátozni a gyermeket, lehetőleg biztosítani kell számára a szabad tevékenységet, örömet, önállóságot. Csak azt kell megtiltani, amit valóban nem szabad cselekednie, de azt határozottan kell tenni. Meg kell tanítani rá. hogy kívánságaiban vegye tekintetbe a család, vagy más kollektíva lehetőségeit és érdekeit. Mivel a gyermekek különbözőek, ezt más és más módszerrel érhetjük el. A gyenge, ijedős gyermek különösen nyugodt, kedves bánásmódot igényel, gyakran kell dicsérni, bátorítani. A nyugtalan gyermeket viszont nem szabad korlátozni a mozgásban, inkább módot kell rá adni. hogy levezesse fölösleges energiáját. Ha úgy próbálnánk megfékezni őt, hogy korlátozó büntetést szabunk ki rá (sarokba állítás, séta eltiltás stb.) csak fokozzuk izgágaságát. A nyugtalan gyermeknek lehetőség szerint nagy energiát igénylő, vonzó foglalatosságot kell biztosítani,. határozottan és következetesen kell munkára nevelni. Az ilyen gyermeknél a legfőbb nevelési elv: az érdeklődés, az energia átirányítása. Sokféle gyógymód létezik a gyermek idegességének kezelésére. De a különféle ideges tünetek megelőzésében a legfontosabb a helyes nevelés. A szülőknek segíteniük kell, hogy a gyermekeik hasznos ismereteket, szokásokat alakítsanak ki magukban, hogy kiszolgálják önmagukat, hogy segítsenek másokra hatni és tudjanak dolgozni. Gárdonyi Géza: i4 láthatatlan emhes1 Képregényváltozat: Cs. Horváth Tibor. Korcsmáros Pál (A jövő szombati számunkban folytatjuk.) GYEREKEKNEK Az anyóka malaca (Angol népmese) Történt egyszer régen, hogy egy anyóka nagytakarítás közben egy hatgarasos pénzdarabot talált — Ügy bizony — gondolta — mit kezdjek ezzel a pénzzel? Az lesz a legokosabb, ha elmegyek a vásárba és veszek érte egy malackát. így is tett. A vásárból hazafelé tartva egy pallóhoz érkezett az anyóka, a malac azonban nem akart átmenni a pallón. Az anyóka továbbment, és találkozott egy kutyával. — Kutya, kedves kutyus- kám — szólt hozzá — harapd meg a malacot! A malacka nem akar átmenni a pallón, és ezért én estig nem érhetek haza. A kutya azonban nem akarta megharapni a malacot. Az anyóka továbbment és egy botot talált — Botocska, kedves botocskám — szólt hozzá — verd meg a kutyát! A kutya nem akarja megharapni a malackát, a malacka nem akar átmenni a pallón, és ezért én estig nem érhetek haza. A bot azonban nem nyűit a kutyához. Az anyóka folytatta az út ját és találkozott a tűzzel. — Tűz, kedves tüzecském — szólt hozzá — égesd meg a botot! A bot nem akarja megverni a kutyát, a kutya nem akarja megharapni a malackát, a malacka pedig nem akar átmenni a pallón, és ezért én estig sem érhetek haza. A tűz azonban nem akarta megégetni a botot. Az anyóka továbbment és., találkozott a vízzel. — Víz, kedves vizecském — szólt hozzá — oltsd el a tüzet! A tűz nem akarja megégetni a botot, a bot nem akarja megverni a kutyát, a kutya nem akarja megharapni a malackát, a malacka pedig nem akar át- - menni a pallón és ezért én estig sem érhetek haza. A víz azonban nem akarta eloltani a tüzet. Az anyóka folytatta az útját, s eközben találkozott egy ökörrel. — Ökör, kedves ökröcském — szólt hozzá — idd ki a vizet! A víz nem akarja eloltani a tüzet, a tűz nem akarja megégetni a botot, a bot nem akarja megverni a kutyát, a kutya nem akarja megharapni a malackát, a malacka pedig nem akar átmenni a pallón és ezért én estig sem érhetek haza. Az ökör azonban nem akarta kiinni a vizet. Az anyóka folytatta az útját, és eközben találkozott egy mészárossal. — Mészáros, kedves mészáros — szólt hozzá — tagiózd le az ökröt! Az ökör nem akarja kiinni a vizet, a víz nem akarja eloltani a tüzet, a tűz nem akarja megégetni a botot, a bot nem akarja megverni a kutyát, a kutya nem akarja megharapni a malackát, a malacka pedig nem akar átmenni a pallón, és ezért én estig sem érhetek haza. A mészáros azonban nem akarta letaglózni az ökröt. Az anyóka folytatta az útját, s eközben egy nagy kötelet talált. — Kötél, kedves kötelecs- kém — szólt hozzá — kötözd meg a mészárost! A mészáros nem akarja letaglózni az ökröt, az ökör nem akarja kiinni a vizet, a víz nem akarja eloltani a tüzet, a tűz nem akarja megégetni a botot, a bot nem akarja megverni a kutyát, a kutya nem akarja megharapni a malackát, a malacka nem akar átmenni a pallón, és ezért én estig sem érhetek haza. A kötél azonban nem akarta megkötözni a mészárost. Az anyóka folytatta az útját, és 'találkozott egy patkánnyal. — Patkány,' kedves patká- nyocskám — szólt hozzá — rágd el a kötelet! A kötél’ nem akarja megkötözni a mészárost, a mészáros nem akarja letaglózni az ökröt, az ökör nem akarja kiinni a vizet, a víz nem akarja eloltani a tüzet, a tűz nem akarja megégetni a botot, a bot nem akarja megverni a kutyát, a kutya nem akarja megharapni a malackát, a malacka pedig nem akar átmenni a pallón, és ezért én estig sem érhetek haza. A patkány azonban nem akarta elrágni a kötelet Az_ anyóka folytatta az útját, és közben találkozott egy macskával Krecsmáry László: Pirinkó Hlinkó Irinkó szólj szépen pirinkó szólj nékem parányi tilinkó nótáddal ringass el trillázó szólj szépen traüázó szólj nékem bájosan dilingó friss dallal ébressz fel ' nótázó szólj szépen mókázó szólj nékem jókedvre derítő folyton te pirinkó bűvölő bűvölő tájoló bájoló víg táncra hevítő parányi tilinkó — Macska, kedves macskám — szólt hozzá — fogd meg a patkányt! A patkány nem akarja elrágni a kötelet a kötél nem akarja megkötözni a mészárost, a mészáros nem akarja letaglózni az ökröt, az ökör nem akarja kiinni a vizet, a víz nem akarja eloltani a tüzet, a tűz nem akarja megégetni a botot, a bot nem akarja megverni a kutyát, a kutya nem akarja megharapni a malackát, a malacka pedig nem akar átmenni a pallón, és ezért én estig nem érhetek haza. A macska azonban így szólt: — Ha hozol nekem egy tányérka tejet, attól a réten legelésző tehéntől, szívesen megfogom a patkányt. Az anyóka ekkor a legelésző tehénhez ment. A tehén »azonban így szólt hozzá: — Adok neked egy tányérka tejet, ha előbb egy marék szénát hozol. Az anyóka ekkor kihúzott a szénakazalból egy marék szénát és a tehénnek adta. Mihelyt a tehén megette a szénát, engedte, hogy az anyóka egy tányérka tejet fejjen belőle, s az anyóka a macskának adta a tejet A macska az utolsó cseppig kinyalogatta a tányérkát és üldözőbe vette a patkányt a patkány 1 rágni kezdte a kötelet a kötél a mészáros nyakára csavarodott, a mészáros felemelte a taglóját az ökör lefetyelni kezdte a vizet a víz a tűz felé folydo- gált, a tűz belekapott a botba, a bot a kutyára támadt, a kutya beleharapott a malackába, a malacka pedig ijedtében végigszaladt a pallón. így aztán az anyóka még este előtt hazaérkezett a házikójába. VÍZSZINTES: L Megfejtendő. 6. Filmsztár világhíres monogrammja. 7. Jó késnek van! 11. Háziállat. 9. Ilyen hal is van! 11. ...Sámuel (magyar király) . 12. Értékes prémes állat. 14. Anyuka. 16. Igen avult. 18. Fordított határozott névelő. 20. Csen. 21. Kicsinyítő képző. 22. Húr betűi keverve. 24. Régi súlymérték. 25. Felkavart harc!!! 27. Csonka határ! 28. Megfejtendő (első kockában kétjegyű mássalhangzó). 29. Elmés. FÜGGŐLEGES: 1. E tárgyba. 2. Lötty. 3. Eleven. 4. Kicsinyítő képző. 5. ZEBM. 6. Megfejtendő (utolsó kockája csak a vízszintes 28-hoz tartozik). 10. Költő. 11. Azonos betűk. 13. Római 250. 14. Magyar Kommunista Párt. 15. Megfejtendő. 17. Fanyar erdei termés. 19. Abrázatú. 21. Becézett Katalin (—’). 23. Vizben éh 24. Házikó. 26. Feltételező szócska. 27. Csapadék (—’). Megfejtendő: A Nyírségi Ősz vasárnapi kulturális eseménye lesz a ... (függ. 6., vízszintes 28., vízszintes 1., függő- I leges 15. Múlt heti megfejt is: — VÁMOSATYAI — KISVAR- DA — VAJA — Könyvjutalom: Király Katalin Csaroda, Borkő Júlia Nyírtass tm Tasi Lajos Nyíregyháza. Törd a fejed!
