Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-11 / 236. szám

T969 október TL. WTFT MAPJYAROR37ÄG Szabolcs-Szatmár vetélkedője Békés megyével „Tiszán innen — Dunán túl" a rádióban koztatni, egy-egy feladatot gyorsan megoldani. Fontos, hogy a megyében élők minél nagyobb számban hallgassák a vetélkedőt és ismereteikkel, ötleteikkel segítsék megyénk eredményes szereplését. Ezért a rendezők arra ké­rik a lakosságot, hogy 17-én. pénteken 10,35 perckor minél többen üljenek a rádió mel­lé. A községi tanácsok is szervezzék meg a rádió­hallgatást az intézményeknél, üzemeknél, szövetkezeteknél, iskolákban, művelődési ott­honokban! Figyeljék a rádió mozgó kocsijait, amelyek a lakosságot bárhol bevonhat­ják a versenybe! Ott, ahol egy-egy játékos feladathoz, kérdéshez segítséget tudnak nyújtani, azonnal jelentkez­zenek ! A verseny két köz­pontja Nyíregyházán, a me­gyei tanács nagytermében és Nyírbátorban, a járási taná­cson lesz. A központok a já­rási székhelyekkel állandó te­lefonösszeköttetést tartanak fenn. A nyíregyháziak tele­fonja: 10—00, a nyírbátoria­ké: 71. Azt szeretnénk, ha a vetél­kedőbe az egész megye be­kapcsolódna Terveinkről, elgondolásainkról rendszere­sen tájékoztatjuk a lakossá­got. Bízunk abban, hogy ez a megye, amely gazdag ha­gyományokkal rendelkezik szép sikereket ért el a felsza­badulás utáni évek politikai társadalmi, kulturális, gazda­sági fejlődésében, bizonyítani tudja tájékozottságát és siker­rel vesz részt a játékban. A VETÉLKEDŐ MEGYEI OPERATÍV BIZOTTSÁGA Portrésorozat napjaink művésznagyságairól Statisztikai megfigyelés — a tv-képernyője előtt LAPSZÉLEN Száznegyven munkás neveit Hónapok óta folynak az előkészületek a „Tiszán innen — Dunán túl” megyék közöt­ti rádiós vetélkedőre. Mint ismeretes, október 17-én Sza­bolcs-Szatmár Békés megyé­vel ütközik meg, hogy el­döntsék : hol ismerik jobban megyéjüket, történelmi, iro- dc’ini, művészeti hagyomá­nyaikat, néprajzi, népművé­szeti értékeiket, az elmúlt 25 esztendő eseményeit, azokat az eredményeket, amelyeket a '^megye ebben a történelmi időszakban elért. Október 3-án zajlott le az első „ütközet” Hajdú-Bihar és Csongrád megye között. A ta­pasztalatok szerint a játék rendezői nem csak az esemé­nyek és eredmények ismere­tére kíváncsiak, hanem arra is hogy melyik megye csapa­ta tud több ötletet felsora­« irodalmunk és szinházkul- turánk arcképcsarnoka gazda­gé jött és teljessé vált — az- ztu a két új portrégyűjte- m --anyel, amely most jelent mi£g a Képzőművészeti Kiadó művelődéstörténeti sorozatá­ban. Hat kultúrhistóriai terület, a történelem, az irodalom, a tudomány, a színészet, a kép­zőművészet és ezek kiválósá­gai szerepelnek ebben a soro­zatban: 18—18 képet tartal­mazó válogatásban. ötezer példányban készülték az egyes gyűjtemények, s külö­nösen a tanulóifjúság köré­ben lettek népszerűvé. A le­velezőlap formátumú portrék (fényképek, illetőleg festmé­nyekről, metszetekről készí­tett reprodukciók) hátoldalán néhány mondatos lexikális is­mertetőket találhatunk, a leg­fontosabb életrajzi adatokkal, az életműre vonatkozó tö­mör értékeléssel. Például Radnóti Miklós fényképén ez áll: „Költő és műfordító, a fasiszta elnyomás és az em­bertelenség elleni tiltakozás nagyszerű lírikusa...” Aztán A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat csillagászati szakosztálya, a Móricz Zsig- mond Művelődési Ház és a városi tanács vb művelődés- ügyi osztálya közös szervezé­sében október 13-án, hétfőn Szabolcs megyei csillagászati hét kezdődik. A rendezvény- sorozat keretében három is­meretterjesztő jellegű előadás lesz Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Művelődési Ház­ban. Október 13-án „Ember a — Hogyan lehet 117 vago- nos teljesítményt elérni? A megyei tanács nagyter­mében, amikor ezt a kombáj- nos tanácskozás egyik részve­vőjétől, Fazekas Sándortól a ti- szadobi Táncsics Termelőszö­vetkezet dolgozójától meg­kérdeztem, a győztes kissé megsértődött, ügy érezte, egy kis kétkedés volt a kérdésben Pedig hát ki tudja? Az biztos, 117 vagon kenyérgabona sok, learatni még több, de nem le­hetetlen dolog. Fazekas Sándor a kérdésre ezznl válaszolt: — Ha valaki , csak három órát alszik éjszakán­ként, akkor 117 vagon gabo­nánál többet is betakaríthat. Tömör megfogalmazás, de nem is lehet belőle mindent megérteni. Fazekas, amikor Válaszát beféjezte és leült, gondolt ő erre. Sok minden felötlött benne, amivel meg­az értékelés: „versei kora magyar és európai költészeté­nek legjelentősebb alkotásai (Hetedik ecloga, Levél a hit­veshez, Erőltetett menet). A másik gyűjteményben Var­sányi Iréntől Tímár Józsefig ível a színpad jeleseinek so­ra, köztük olyan színésznagy­ságoké, mint Jávor Pál, Gombaszögi Ella, Uray Th'a- dar, Kabos Gyula, Bajor Gi­zi, Törzs Jenő, Somlay Artúr, Csortos Gyula, Rátkai Már­ton. A „hat műfajú” arcképcsar­nok rövidesen minden ágá­ban teljessé válik, a közeli hetekben megjelenő utolsó képzőművészeti, illetőleg két­szer 18 képet tartalmazó tör­ténelmi gyűjteménnyel. A ki­adónál elmondták: fontolóra veszik, hogy a többnyire 1945- ig terjedt sorozatokat a jövő­ben folytatják napjaink mű­vészeteinek, tudományának bemutatásával, annál is in­kább, mivel az iskolai okta­tásban rendkívül hasznosnak bizonyult ez a képes szemlél­tetőeszköz. Holdon” címmel M. Takács Ferenc középiskolai tanár tart előadást. Szerdán dél­után Kálmán Béla, a Debre­ceni Napfizikai Obszervató­rium tudományos munkatár­sa tart előadást az „Űrutazás távlatai és jelentősége az emberiség jövőjében” cím­mel. A filmvetítésekkel egybe­kötött előadássorozatot októ­ber 16-án. csütörtökön „Élet- lehetőségek a naprendszer­ben” című előadás zárja. indokolhatta volna, hogy ho­gyan is aratott ő 11 ezer 700 mázsa búzát. Kezdhette vol­na így: „Ha egy traktoros először ül fel a kombájnra, nem fog rögtön 117 vagon gabonát aratni. Ahhoz évek kellenek. Szeretni kell a gépet, de el­sősorban meg kell tanulni kombájnolni.” Eszébe jutott az is, ahogyan ő kezdte. Igen, úgy is fogal­mazhatta volna válaszát: „Tizenhárom éves voltam, amikor a Tiszavasvári Gépál­lomásra kerültem. Nem jó- szántamból. Menni kellett, mert az apám 1948-ban meg­halt és otthon sok volt a gyerek, én lettem a család- fenntartó. Akkor ismerked­tem meg először a géppel. Úgy ismerkedtem meg, hogy zsíroztam, olajoztam az AC— 400-as kombájnokat és jól kellett végezni a munkát, mert ha pem, én húztam a Legnépszerűbb a színház A televízió műsorai iránt változatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg nem csak a nézők, hanem a statisztiku­sok részéről is. Mint ismere­tes, a televízió a legtöbb idő- ráfordítást igénylő művelődé­si és szórakozási eszköz, s nem véletlen — a felméré­sek adatai is ezt bizonyítják —, hogy a televíziótulajdono­soknak csak kis hányada — mindössze 4,3 százaléka néz meg minden műsort. Igaz, a budapestiek és általában a vá­rosiak közül lényegesen többen vannak, akik szinte a teljes műsoridőt a televízió előtt töl­tik — 9 százalékuk —, sőt a saját televízióval rendelkező, kevéssé iskolázottak körében még a 20—22 százalékot is el­éri ez az arány. A televízió- nézőknek mintegy fele heti 3—-15 órát tölt a képernyő előtt. Budapesten és a négy megyei jogú városban a tele­víziónézők csaknem harmad­része heti 3—9 órán át figyeli a műsort, míg a kisebb váro­sokban és községekben a ké­szüléktulajdonosok többsége alig 3 órát fordíthat heten­ként erre a szórakozásra. A statisztikusok a tévémű­sorok kedveltségét is meg­vizsgálták. Érdekes tapaszta­lat, hogy a színházi közvetí­tés a 39 százalékos „népsze­rűségi aránnyal” megelőzi a sportközvetítéseket, amelye­ket a készüléktulajdonosok 30 százaléka néz meg rend­szeresen. Az ifjúsági témákat a nézők alig 10 Százaléka je­lölte meg kedvenc műsora­ként. rövidebbet. Már akkor az volt a vágyam, hogy egyszer én is kombájnos leszek. Ez két év múlva teljesült. 14 éve már ennek. Én azóta mindig aratok, én azóta élek-haloka gépért. Idén nyáron azt mondta a feleségem: — Ne menj te most kombájnolni, mert ne­kem elegem volt abból, hogy nem alszol, nem eszel, tavaly is leadtál magadról 8—10 ki­lót. Pont én ne menjek? Ami­kor számítanak rám és hagy­jam, hogy egy kezdő üljön a gépre? Persze hagyom én, de úgy, hogy én is ott vagyok és a kezdőt én tanítom, ahogy engem is tanítottak. Én nem maradhatok ki a kom­bájnolásból, mert még min­dig tarlón voltam, amióta az eszemet tudom. Nem is mondtam a tsz-ben, hogy mit akart a feleségem. Július 8-án, amikor elérkezett Egységes átutalási postautalvány Megszűnik a biankó befizetési lap A postaforgalom korszerű­sítése során a postavezérigaz­gatóság a következő években gépesíti a postahivatalok pénzfelvételi és elszámolási munkáit. Ezenkívül 1970 ele­jétől fokozatosan bevezetik a bankszámla-befizetési bizony­latok elektronikus rendszerű feldolgozását. A gépesítés követelményei­nek megfelelőn a posta egy­ségesíti a feldolgozási rend­szert és a befizetéshez szük­séges űrlapokat. Ezért a je­lenlegi több részes, illetve kü­lönleges taglalású csekkbe­fizetési űrlapok helyett janu­ár 1-től egységes háromrészes „átutalási postáutalvány”-t hoznak forgalomba. A jelen­legi csekkbefízetési lapok, több részes postautalványok 1970. december 31-ig használ­hatók fel. A Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Beruházási Bank és az Országos Takarék- pénztár régi rendszerű befi­zetőcsekket már nem készít és nem ad a számlatulajdono­soknak. A posta megszűnteti a bi­ankó befizetési lapokat is. Helyettük díjmentes „belföl­di postautalvány”-t rendsze­resítenek, ezekért azonban befizetéskor az utalványokra megszabott díjat számítanak fel. Amennyiben a számlatu­lajdonostól kapott átutalási postautalványon történik a befizetés, azért díjat nem kell fizetnie a feladóknak. Szilágyi Antal művezető új­ságolja: beteglátogatás alkal­mával kellett rádöbbennie ar­ra, hogy miyen embertelen körülmények között él csa­ládjával egyik munkatársuk, Nagy Zoltán. És ezzel elkezdődött vala­mi olyasmi a Vulkán mun­kásai között, amire oda kell figyelni. Ne várjon az olvasó az újságírótól ékes szavakat. Álljon itt bizonyítékként an nak a több. mint száznegyven vasmarkú. de meleg szívű munkásembernek a nevében született írás csaknem szó szerint, ahogyan ők fogalmaz­ták meg. „Vállalás. Igazgató elvtárs, pártszervezet és szakszervezet részére”. A temperöntöde brigádjai és dolgozói hazánk felszaba­dulásának 25 éves évforduló­ja tiszteletére az alábbi válla­lást teszik: üzemünk területén több elavult, használaton kí­vül helyezett épület van. A kiselejtezett épületeket, üzem­rendezés szempontjából el kell bontani. A temperöntöde szo­cialista brigádjai és dolgozói vállalják az épületek lebontá­sát. A lebontott épületekből kikerült anyagokat a szocialis­ta brigádok munkadíj fejében szeretnék, ha megkapnák a vállalattól. Ugyanis az így összegyűjtött használaton kívüli anyagok­ból a szocialista brigádok és a temperöntöde dolgozói Nagy Zoltán munkatársunknak egy szoba konyhás lakást szeret­nénk felépíteni. Meg kell je­gyezni, hogy ezen dolgozó szorgalmas munkás és mun­katársaihoz való viszonya vál­totta ki, hogy segítségére le­gyünk, a temperöntöde összes dolgozói, brigádjai. Nagy Zoltán Tornyos] lakik egy összedőlt s elő szobában. A bejárásává állandó probléma van. nősen télen amikor vas reggel gyalog kell ház nie a rossz lábával, buszjárat ilyenkor nine kevés keresete miatt a helyzete is annyira hogy állandó támog; szorul. Házhely vételét a taná mogatásával sikerült n dani, most már a lakás f tését szeretnénk társa; munkában elvégezni. Ug a tél beálltával már úg> retnénk, hogy munkatál Kisvárdán lakjon és a költségből már anyagi hí te javuljon ...” E nemes cél érdekében tek segítséget a műnk. Száznegyven ember név írták alá a vállalást: ( Antal üzemvezető. Szil Antal, művezető, Balogh re brigádvezelő, Kovács i la brigád tag, a pártvezet tagja. Csabina István bri tag, Kertész István brigá; Petykó József műhelybizo gi titkár, Bertók István vezető. Kontra László biza Virág László bizalmi. Fa Ottóné bizalmi, Göncz Is1 bizalmi. Szeptember 8-án írták a vállalást. Zöld utat kaptak. Seg az igazgató, párt és szaks vezet. Hangyaszorgalommal gozott a temperöntöde. Október 8-án már állta falak. November 7-én átadják lakást a Na<*v családnak. E Tordai utcai kis ház. az értéke: munkásösszéfö' F. tázni kell, hogy milye. és kötelezettségek ih meg őket. Ezért a Legfelső Bíróság az alsófokú ítélelel megsemmisítette és a más; fokú bíróságot új eljárás és új határozat hozatala utasította. Kié legyen a kislány? Egy tisztviselő házasp házasságát felbontották, me kiderült, hogy az asszoi egyik kollégájával szereli viszonyt tartott fenn, ma ezzel a férfivel egy na anélkül, hogy férjétől és hí éves kislányától elbúcsúzó volna, egy másik községi költözött. Ezek után term szetes, hogy a bíróság a ki lányt az apánál helyezte e Három évvel később az as szony volt férje ellen pe indított és ebben kérte a b róságot, hogy a korábbi h; tározatot változtassák meg é a gyermeket ítéljék neki. A járásbíróság a kereseti elutasította. A megyei birósá azonban helyt adott az any kérésének. ítéletét azzal in dokolta, hogy a 9 éves ki! lánynak hamarosan olyai problémái lesznek, amelyek nek megoldására elsősorbat az anya hivatott, aki őszintéi ragaszkodik gyermekéhez, di a kislány is nagyon szeret anyját. Igaz, hogy a há zasság felbomlásáért aj anya felelős, azok a kő rülmények azonban, ame lyek a váláshoz vezettek ma már nem ítélin lök meg olyan súlyosan; annál kevés­bé, mert az asszony újabb há­zasságot kötött és kifogásta­lanul él. A Legfelsőbb Bíróság, aho­vá törvényességi óvásra az ügy került, ezt az ítéletet ha­tályon kívül helyezte és a járásbíróság elutasító ítéletét helyben hagyta. A határozat indoklása szerint az édesapa és annak újabb felesége a kislányt szeretettel gondozza, jó nevelésben részesíti. Nincs tehát ok arra, hogy az él he­lyezésen változtassanak. (h) A legjobb kombájnos Házastársi vitája Döntött a Legfelsőbb Bíróság... Házastársak vitájában több — irányelvül szolgáló — tör­vényességi határozatot hozott az utóbbi időben a Legfel­sőbb Bíróság. Mikor indokolt a névviselés? A lány jóval fiatalabb volt, mint a férfi, amikor megismerkedtek. Pár hét múlva összeházasodtak, de a menyecske elhallgatta, hogy egybekelésük előtt korábbi vőlegényével viszonyt folyta­tott és terhes. Természetesen néhány hónap múlva minden kiderült és a férj válópert indított. Az alsófokú bírósá­gok a házasságot felbontot­ták, de az asszonyt volt fér­je nevének viselésére feljo­gosították. A legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság 'elé ke­rült. amely határozatában ki­mondta: — Aki a házasság erkölcsi alapját a házasság felbontá­az aratás ideje, munkába áll­tam és augusztus 8-án már vé­geztünk is. Azért mondom, hogy végeztünk, mert a tsz- nek öt kombájna van és ötünknek 1700 holdat kellett levágni. Hajtottuk egymást, versenyeztünk. Én lettem az első, de a többiek is 70—80 vagon felett arattak. Dolgoz­tunk mi a Dózsában, az Uj Barázdában, ahol kellett. Hát így lehet 117 vagonnal teljesí­teni. Mondták azt is, a pénzért teszem. Nem mondom a kere­set is sarkallja az embert. 8300 forintot kerestem az alatt az egy hónap alatt. Haj­tottam érte. Most is, mint mindig. Különben nem lenne új házam, meg minden, ami a családomnak kell.” Mindezekre gondolt Faze­kas Sándor, de nem mondta el. Széltől, naptól, esőtől cser­zett kezében óvatosan fogta az első helyért járó táskará­diót és büszke volt arra, hogy a Tisza menti tsz-ek legjobb kombájnosa lett 1969-ben. Seres Ernő sára is közreható magatartá­sával oly súlyosan sértette meg, mint ez az aszony, an­nak a névviselésre való fel- jogosítása a szocialista társa­dalmi felfogás szerint mél­tánytalan. Mi történjék az autóval? A volt házastársak a válás után tovább is a közös la­kásban maradtak, sőt, egy évvel később 50 ezer forintért autót vásároltak. Négy évvel később a viszony ismét meg­romlott közöttük. Az autó az asszonynál volt, a forgalmi engedély viszont az exférjnél. Ezért az asszony volt férje ellen pert indított. Kérte, mondja ki a bíróság: az autó kizárólag az 6 szemé­lyi tulajdona, jogosítsák fel, hogy a forgalmi engedélyt nevére átírathassa és kötelez­zék férjét a forgalmi enge­dély kiadására. A keresettel szemben a volt férj arra hi­vatkozott, hogy az asszonnyal élettársi viszonyban élt, az autót közös megtakarított pénzükből vásárolták, illetve a részleteket közös kerese­tükből fedezték. A járásbíróság — a volt házastársak jövedelmi viszo­nyainak figyelembe vételével — úgy döntött, hogy az autó­nak 50—50 százalékos tulaj­donosai. Fellebbezésre a me­gyei bíróság az autót az asz- szonynak ítélte, mert úgy lát­ta, hogy a férj jelentéktelen Összeggel járult a vételárhoz. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a követke­ző álláspontot foglalta el: — Az asszony igényének el­döntése szempontjából jelen­tősége van annak, hogy a peres felek között élettársi viszony állott-e fenn, vagy csak az autó vételével, üzem­ben tartásával, és használa­tával kapcsolatos ügylet léte­sült közöttük. Ha az derülne ki, hogy a volt házastársak között a jog­erős válóperes ítélet után élettársi viszony nem állott fenn, de az autó közös vásár­lásában megállapodtak, tisz­Csillagászati hét megyénkben 8. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents