Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

fCBLBT-MASVÄRÖfSSÄ® I *&? Nem divatból r A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett tagozatot létesít jövőre Debrecenben. Az előkészítő tanfolyamra már az idén jelentkezhetnek az érdeklődők. Ezt a szabolcsiak számára Nyíregyházán rendezik. Eddig a hír. S tegyük hozzá: nagyon jó hír Ennyire divatossá vált volna a közgazdá­szok szakmája? Nem helyes divatosnak ne­vezni ezt, mert a divat múló dolog, a közgaz­dászok iránti kereslet pedig aligha lesz az Az élet tette szükségszerűvé az igényt, s gaz­dasági fejlődésünkkel együtt ez az igény csak­is növekedni fog. Jó tehát, ha bővítik a képzést, mert a je­lenlegi helyzetben — s ez nem lehet túlzás —, nem képesek a vállalatok „beszerezni” elég közgazdászt. Még jobb azonban, hogy a fővá­rostól legmesszebb lévő megyékben is könnyí­tik a levelező oktatásban részt vevőkre háruló amúgy is túlzottan nagy terheket. A debre­ceni tagozat kevesebb pesti utazással, s több, a képzésre fordítható idővel jár. A hír elemzése pedig különösen megyénk számara jelent további előnyöket. Miért? Egy­Tandíj A termelőszövetkezetben egy-egy ember felelősségére és szakértelmére bízott legna­gyobb érték és legkönnyebben meghibásodó vagyontárgy a gép. Az újabban gyártott, min­dig változó modern gépek egyre komplikál­tabbak, értékesebbek. Százezer forinton alul már alig van traktor, de a nagyobb teherbírók kétszázezren is felülérnek. Hasonlóan be­szélhetnénk a kombájnokról, a nagy teljesít­ményű permetezőkről. Amikor ezeket a gépeket átadják, haszná­lati utasítást is mellékelnek hozzá. Az átadó szakemberek szóban is felhívják a legfonto­sabb kezelési fogásokra az átvevő figyelmét, különösen ha módosítás van a gépen. Nem egyszer előfordul azonban olyan eset, hogy a kezelési utasítás az elnök fiókjában, vagy a gépcsoportvezetőnél akad el, de a traktoros, aki dolgozik véle, nem is látja. Jobb esetben odaadják neki, de sokan közülük afféle propa­gandafüzetként kezelik. Pedig a garanciális félts telek között az is szerepel, hogy aki nem az utasítás szerint használja a gépet, annál megszűntetik a szavatosságot. Gépészmérnök, de még technikus is ke­vés szövetkezetben van. így a legjobb szerelők közül kinevezett gépcsoportvezetőkre hárul az a feladat, hogy áttanulmányozzák az utasí­tást és oktassák a traktorosokat. Ha valame­lyik szövetkezetben szakmai probléma lenne, forduljanak a gépjavító állomáshoz, vagy az szerű: nálunk az országos átlagnál is nagyobb a közgazdászhiány. Felmérték például, hogy a tizennégyezer szabolcsi kereskedelmi dolgozó között hányán végeztek egyetemet, vagy főis­kolát. Mindössze negyvenen, tehát vállalaton­ként 0,6 felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozik a szabolcsi kereskedelemben. A kró­nikus káderhiány tehát nem csak bolti el­adókban mutatkozik, s a jelenlegi hiányossá­gok egyik gyökere ide vezet A negyven ember között is kevés viszony­lag a kereskedelemben csaknem nélkülözhetet­len közgazdász. Az iparban jobb a helyzet, de korántsem ideális vagy megnyugtató. Az egyetemen végzők ritkán jönnek Sza­bolcsba, még ha innen származtak is. Másutt kedvezőbb feltételeket, ajánlatokat kapnak. Emiatt kézenfekvő, hogy az itt dolgozó, tanul­ni vágyó emberekkel kell megoldani a gond­jainkat. A lehetőség, a könnyítés most már megvan, csak élni kell vele és segíteni. Nem kampányszerűen, nem divatból, hanem terv­szerű megfontolásból. K. I. 1 nélkül értékesítő vállalathoz, szívesen adnak taná­csot Sajnos olyan esetek is vannak, amikor egy nagy értékű új gépre az első traktorost ugyan kioktatták, de az beteg lett. Az utána következőt minden ismertetés nélkül küldték a gépre. Az egyik termelőszövetkezetben egy garanciális gépen már a negyedik traktoros ült — az utóbbi hármat nem oktatták ki —, amikor szavatossági javítást kértek. A szabá­lyok értelmében ezt a szövetkezetét kizárták a szavatosságból. Lehet, hogy ez csupán né­hány száz forintos kár volt, amit egy szövetke­zet észre sem vesz. De az is lehet, hogy emiatt a legsürgősebb munka napokat késett és az a gép, ami különben 8—10 évig tartott volna, a helytelen kezelés miatt 3—4 év alatt tönk­remegy. így már egyetlen gépnél is sok tíz­ezer forint kára lehet a közösségnek. Több szövetkezet van a megyénkben, ahol 5—6 új gépet vettek már ebben az esztendőben. Az el­ső fél évben százötvennel több erőgépet értéke­sített az AGROKER, mint az 1968-as eszten­dőben. A kezelési útmutató megismerése és a néhány órás oktatás százezres károktól ment­heti meg a szövetkezeteket. Egyetlen szövet­kezet sincs ráutalva, hogy a saját kárán tanul­jon. Dolgozzanak hát tandíj nélkül. Cs. B. Mikes György: £qy egyszerű vásárlás története LEVÉL A HAJNALI HÍRHARSONÁNAK: LEVÉL A DÉLUTÁNI HÍRHARSONÁNAK: LEVÉL AZ ESTI HÍRHARSONÁNAK: „Köszönöm az önök köz­benjárását. A cikk megjelenő se után azonnal beengedtek a Bámexbumfért Ló utca1 mintaboltjába. D. Hakonyi Ottó” LÉVEL A DÉLELŐTTI HÍRHARSONÁNAK: „Kedves elvtársak! A múlt héten megjelent bíráló cik­küknek megvolt az eredmé­nye: a Ló utcai Bámexbum fért mintaboltjában pillana­tok alatt találtam egy eladót, aki megkérdezte tőlem, hogy mit óhajtok. D. Hakonyi Ottó” LEVÉL A DÉLI HÍRHARSONÁNAK: „A lapjukban leközölt cikk­sorozat hatásos volt: a Ló utcai Bámexbumfért minta­boltjában nagyon udvariasan, szolgálatkészen bántak ve­lem, és előzékenyen megkér dezték, hogy mit óhajtok. Köszönöm. , D. Hakonyi Ottó” „Nagyon hálás vagyok lap­juknak, hogy napirendre tűz­ték a 15-ös billentyűk ügyét. Éppen ideje volt már. A kri­tika úgy látszik használt, mert most már kiváló minő­ségű billentyűket lehet kapni a Bámexbumfért Ló utcai mintaboltjában, amelyek vé­leményem szerint — vetek­szenek a külföldi billentyűk­kel. D. Hakonyi Ottó” LEVÉL A KÉSŐ DÉLUTÁNI HÍRHARSONÁNAK: „Néhány héttel ezelőtt el­panaszoltam önöknek, hogy a Ló utcai Bámexbumfért min­taboltjában nem csomagolják be a 15-ös billentyűket, pedig azok olajosak és nehezek. A levél megjelenése után ismét ott jártam és örömmel tapasz­taltam, hogy most már becso­magolják a kért árut: szép dobozba teszik és rózsaszínű maslit kötnek rá. Ez igen! Ide nyugodtan jöhetnek vá­sárolni a külföldiek. D. Hakonyi Ottó” „Leleplező riportjuk nyo­mán a Ló utcai Bámexbum­fért mintaboltjának csaló pénztárosnőjét elbocsátották. Az új pénztárosnő már nem téved az egyszerű dolgozók rovására. Köszönöm. D. Hakonyi Ottó” LEVÉL A KÉSŐ ESTI HÍRHARSONÁNAK: „A Ló utcai Bámexbumfért mintaboltról szóló cikkük elérte a kívánt eredményt: ma már köszönnek az eladók, ha a vevő távozik a boltból. D. Hakonyi Ottó” LEVÉL AZ ÉJFÉLI HÍRHARSONÁNAK: „Köszönöm az önök köz­benjárását. A cikk megjelené­se után azonnal kiengedtek a Bámexbumfért Ló utcai min­taboltjából. D. Hakonyi Ottó” Ugye, milyen egyszerű? A megoldás kulcsa IIEI/tBEiV Vl\ Mikor indul tiszta lappal a nyírkátai tsz? Másfél évnél még senki nem vitte tovább az elnöksé­get a nyírkátai Rákóczi Tsz- ben. Sorrendben most ifjú Lengyel Lajos az ötödik el­nök. De a főkönyvelőkre sem jut hosszabb idő, Opre József ugyancsak az ötödik dirigen­se az adminisztrációnak Elődje pedig akkora káoszt, zűrzavart hagyott maga után. ami kimeríti a bírósági eljá­rás folyamatba tételét. Elsikkadt megalapozás Mindez egy olyan szövetke­zeti gazdaság előtörténete, mely gyenge termelési adott­ságánál fogva állami támoga­tásra kijelölt (20 B-s) tsz Földje átlag 3,6 arany­korona értékű. A gyakori vezetőségcsere éppenséggel nem oldott meg semmit. Sőt lehetővé tet­te, hogy a következők elődje­ikre hivatkozzanak, s köny- nyen belenyugodtak a „ne­héz helyzetbe”. Eléggé bi­zonyítja ezt, hogy a 4361 hold összterülettel rendelkező gaz­daság még jelenleg is csupán 13,7 millió forint értékben rendelkezik állóalappal. Ho­lott ekkora gazdaságok ma már négyszeres—ötszörös ér­tékalappal bírnak. Gyengíti az amúgy is szerény állóalapot, hogy abból 5,2 millió forint állami támogatást képvisel. Valamire való közös gazda­sági épületnek egy dohánysi­mító és magtár tekinthető. S nagy hiányt fog pótolni az a 108 férőhelyes szarvasmar­ha-istálló, aminek építését még az idén sikerül talán be­fejezni. Egyöntetű a tagság és vezető­ség megállapítása: eddig még nem volt a szövetkezeti gaz­dálkodás előnyeinek, lehető­ségeinek kihasználására sem­mi előrelátó elképzelés. Olyan elvtelen szemlélet uralkodott: teljen el a mai nap, s majd holnap is lesz valahogy. így sikkadt el a gazdaság megala­pozása. Idéznek olyan esetet, amikor súlyos jégkár kelet­kezett a tsz határában és csak akkor sopánkodtak, mi­lyen jó lett volna a biztosítás. A tagság kívánsága Most némi enyhülésről, egyenesbe térésről beszélnek. A már említett elvtelenségel határozottság, céltudatosság váltja fel. S jónak ítélhető, hogy ez éppen a tagság ré­széről nyilvánul meg: ■ nagyon megelégelték egyesek a zava­rosban való halászást. Ha­tározott kívánsága a tagság­nak, hogy a vezetőség kemé­nyen tartsa a fegyelmet, ne tűrjön el semmi hanyagságot, felelőtlenséget. Évek óta a legjobb gabona­termést takarított be a nyá­ron a tsz. A korábbi 5—10 vagonos gabonaértékesítéssel szemben most 60 vagonnal ér­tékesített a közös gazdaság. Először 7 vagon búzát is. Az­előtt évi 100—150 darabos hí­zósertés eladási tervet is gyakran hiányosan teljesí­tett, idén 600 a terv és még ráadnak pluszként 100 dara­bot. Az eddigi néhány tehén­nel szemben jelenleg 78 lét­számos állománya van a kö­zösnek. S tekintve, hogy idén­re sem tervezhettek még ki­elégítő pénzjuttatást, bevált az azt pótló részes művelés: általában jó terméssel fizet a szántóföldi termelés. Idén is tetemes kár érte a tsz termő almását, de a biztosító 1 mil­lió 525 ezer forintot térített. Tiszta lappal indulhat vég­re jövőre a tsz? Még mindig nem — mondják a mostani vezetők. Mérleghiány ezúttal talán nem lesz, de „idegesítőleg hat az a másfél millió tarto­zás, aminek rendezése aligha történhet meg.” Távlati terv Növeli a biztonságot, hogy végre sort kerítettek a műve­lésre kevésbé alkalmas, laza. homokos dombhátak erdősí­tésére. Tavaly már be is ül­tettek 150 hold ilyen terüle­tet cellulóznyár- és akáccse­metével. Idén még újabb 250 holdat, jövő évben pedig to­vábbi 150 holdat ültetnek be. (A megyében jelenleg ez az egyik ilyen legjelentősebb er­dősítés.) Az erdősített terület adómentességet kap, kezelési költségére pedig évi 1,2 millió forintot dotál az állam. Először jutott el a nyírká- taí közös gazdaság odáig, hogy agronómiái távlati elő- tervet rendelt meg. A követ­kező évben készül el és alap­ja lehet — az adott körülmé­nyek között — a lehetséges nagyüzemi szint elérésének. Az már beigazolódott: ma­ga a gyakori vezetőségcsere nem megoldás. Minthogy a meggyógyulás receptjét sem másutt kell keresni. A meg­oldás kulcsa csakis helyben van. Asztalos Bálint Érdemes újítani? Herczegh János asztalos válasza: IGEN! Herczeghre féltékenyek vol­tak az emberek: „tuskó”, meg „laikus” az asztalos- munkához, mégis mindenbe beleüti az orrát. Persze az igazgató támogatja, mert a „lieblingje”, s Herczegh János, a lakatos ezt ki is használja. Ezreket markol feL Egy időben már úgy elmérge­sedett a munkáját szenvedé­lyesen szerető, a vállalatért ál­dozatokat hozó ember körül a légkör, hogy gyűlésen da­rabokra tépte az egyik újí­tását. — Érdemes gondolkodni, újítani, hogy kitörjék az em­ber nyakát? — mondta, s az értékes tervet bevágta a pa­pírkosárba. ÉJSZAKÁKBA KERÜLT... Herczegh Jánosból az apja kereskedőt akart faragni. Nem fűlött hozzá a foga. El­ment inasnak a lakatos szak­mába. Huszonnégy éve már, hogy a vasat gyúrja, öt év­vel ezelőtt került a Kisvár- dai Bútoripari Vállalathoz. Ügyes, szorgalmas ember. A tmk vezetője lett. Nem szólt ő bele az asztalosok munkájá­ba, de sokszor elleste, meny­nyit kínlódnak, milyen el­avult módszerekkel dolgoz­nak. Segíteni akart. Gondol­kodott, számításokat végzett, s rájött, hogy néhány mun­kafolyamatot érdemes lenne gépesíteni. Valóban laikus volt a fa­munkához. Éjszakákat töltött benn, hogy megtanulja a fogásokat. Nem a haszonszer­zés vezette, hanem a segítő szándék. Gondolta, csak jót tesz a többieknek is. Félreér tették. Ö azonban nem adta fel a küzdelmet. Az asztalosok tudják, mi­lyen nehéz, fárasztó és bab- rás munka a cinkelés. Kéz­zel, fűrésszel, vésővel büty- kölgettek, így illesztgették egymásba a bútoralkatrészek sarkait. EGY GÉP: TÍZ EMBER MUNKÁJA Egy teljes napot és egy éjszakát töprengett, hogyan lehetne gépesíteni. S reggelre készen várta a munkásokat a Herczegh-féle cinkelő beren­dezés. Először nézegették, megjegyzéseket tettek rá, az­tán mégis kipróbálták. Mű­ködött. Kezdték elismerni, mégsem olyan laikus ez a Herczegh ehhez a szakmához, mint gondolták. Lassan meg­barátkoztak vele, s a korábbi hűvös légkör is megváltozott körülötte. Idősebb szakik for­dultak hozzá tanácsért, se­gítségért, s ő soha nem zár­kózott el. Már régen ezen a gépen dolgoznak. Tíz ember mun­káját végzi el a készülék. — Hogy mennyit kaptam? Ezernyolcszázat. De ezt nem tudja előre az ember. Ha semmit nem adnak, akkor is megcsináltam volna — jegy­zi meg Herczegh János. A fagörgők korszerűsítését meg Bumbera Anti bácsi, az asztalos művezető provokálta ki belőle. Bejön műszakra. Lobogtat egy rajzot. Hozza, hogy ez nagyszerű, meg kel­lene csinálni, de észre sem vette, hogy Herczegh már azon dolgozik. (A lakatos rajza volt, csak letette az asztalra, s ezt hozta az öreg) „ÚGY ÉRZEM, MEGÉRTETTEK" — így született meg az öreg segítségével a korszerű fagörgő — mondja Herczegh János. Most egy darab elő­állítási munkabére 1 forint helyett csak 6 fillér. Élszakadozott a haragfelhő Herczegh János körül. — Ügy érzem, megértették az asztalosok, hogy segíteni akarok. Amikor az üzem kazánhá­zának a szerelését Herczegh terve alapján kezdték vé­gezni, már drukkoltak aj emberek, hogy sikerüljön. Az igazgató, Úri Dezső sem bízott. A lakatos ezt mondta — Sikerülnie kelL És neki lett igaza. — Szenvedélyesen szereti ez az ember a munkáját — vallja róla az igazgató. — Most egy házi gyártmányú poliészteröntő gépet készíte­nek irányításával elképzelése alapján, összefogott az er; ész tmk. Ha vásárolni kellene, 109 ezer forintjába kerülne a vállalatnak. így csak 60 ezerbe kerül. Megértették a lakatost. Ma már Herczegh Jánost tisztelik az üzemben. Farkas Kálmán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents