Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-08 / 233. szám
I «Idal KSt.PT- MA CYAROSSZÄÖ !9Ä9. oktißer f. Az egész ország ünnepelt Katonai díszszemle. sí Marx—Engels téren (Folytatás az 1. oldalról) programjával és vallja, hogy a vietnami probléma csakis ennek alapján, a genfi egyezmények szellemében rendez hető. Csalódnak azok, akii azt hiszik, hogy a Vietnam kérdést meg lehet oldani >. kormány megkerülésével, satgoní bábfigurák ide-od tologatásával. — Az Egyesült Államok elnöke szeptember 18-án, ezen a pódiumon elmondott beszé drben nemzetközi erőfeszítésekre szólított fel — úgymond — Hanoi meggyőzésére, hogy A leszerelés kérdésére rátérve Púja Frigyes hangsúlyozta : — A békés egymás mellett élés egyik központi problémája az általános és teljes leszerelés megvalósítása. Az a véleményünk, hogy e téren csak akkor haladhatunk lényegesen előre, ha sikerül megállítani az egyes nyugati hatalmak által Inspirált fegyverkezési versenyt. A leszerelés megvalósításának folyamatára, s egyben a nemzetközi helyzetre egyes részeredmények is kedvezően hathatnak. Ezért ratifikálta kormányom az elsők között az atom csend- és az atomsorom- pó-egyezményt. A részeredmények azonban nem feled tethetik el velünk, hogy sok még a leendő. Teljes mértékben egy etértünk azokkal a szovjet javaslatokkal, amelyek a nukleáris fegyverek gyártásának leállítására, a meglévő készletek csökkentésére és a nukleáris fegyverek ezt követő teljes eltiltására, a stratégiai nukleáris fegyverek szállítóeszközeinek korlátozására és csökkentésére, mindenfajta nukleáris fegyverkísérlet haladéktalan megszüntetésére, a tengerfenék kizárólag békés célokra történő felhasználására vonatkozó nemzetközi egyezmények megkötését ajánlják. Különösen nagy erőfeszítéséket kellene tenni mindenfajta tömegpusztító fegyver, így a vegyi- és a bakteriológiai fegyverek kidolgozása nak, gyártásának, felhalmozásának és használatának betiltására. Ügy véljük, hogy a közgyűlés napirendjére tűzött ezzel kapcsolatos javaslat — amelynek küldött bégünk is társszerzője —, valamint ■ szovjet küldöttség említett Javaslatainak elfogadása jejáruljon hozzá a vietnami háború befejezéséhez. Köztudott viszont, hogy a világ közvéleménye az Egyesült Államoktól kéri számon az őszinte hajlandóságot a vietnami háború befejezésére, mert a/ nem a Vietnami Demokratikus Köztársaság, hanem az Egyesült Államok kormányán múlik. A dél-vietnami nép önrendelkezési jogáról elhangzó amerikai szóvirágoknak serrt adhatunk hitelt, hiszen éppen az Egyesült Államok politikája akadályozta és akadályozza e nép önrendelkezési jogának igazi érvényesülését — hangoztatta a szónok. lentős haladás lenne az általános és teljes leszerelés megvalósítása felé. A nyugati hatalmakon a sor, hogy pozitív választ adjanak e javaslatokra. — A Magyar Népköztársaság kormánya nagyra értékeli a genfi leszerelési bizottság tevékenységét — mondta a továbbiakban a magyar delegáció vezetője, majd az ENSZ tevékenységének mérlegét megvonva arra a megállapításra jutott, hogy a világszervezet számos tagállamának erőfeszítései ellenére — nem teljesíthette maradéktalanul feladatát. Púja Frigyes ezután arról beszélt, hogy a magyar kormány mindig síkraszállt az ENSZ egyetemességének elve mellett. Nem érthetünk egyet azzal — mondta —, hogy egyes szuverén és független államokat kizárnak az ENSZ családjából, csak azért, mert azok társadalmi rendszere bizonyos hatalmaknak nem tetszik. Vonatkozik ez mindenekelőtt a Kínai Népköz- társaságra, amelynek törvényes jogait még mindig nem állították helyre az ENSZ-ben. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a Német Szövetségi Köztársaságnak lehetővé tette, hogy üléseire elküldje megfigyelőjét, ugyanakkor a másik német államtól, a béke fenntartásáért következetesen harcoló Német Demokratikus Köztársaságtól — és más szocialista országoktól — megtagadják ezt a jogot. Ez olyan- diszkrimináció, amelynek nem lenne helye az Egyesült Nemzetek Szervere tében. Hangsúlyozta a szónok, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya nagy figyelmet szentel a fejlődő világ problémáinak. A jövőben Is együttműködik azokkal, akik harcolnak a gyarmati terüle tek teljes felszabadításáért, támogatja Zimbabwe népé nek törekvéseit, amelyek szuverenitásának kivívására irányulnak. Szégyenletes, hogy az Egyesült Királyság ellenőrzése alatt álló területen egy fehér kisebbség elnyomhatja az ország lakosságának döntő többségét. A Magyar Népköztársaság a leghatározottabban elítéli a dél-afrikai fajgyűlölő rezsimet, amely lábbal tiporja a lakosság többségének alapvető emberi jogait. — Kormányom egyik legfontosabb nemzetközi feladatának tekinti — folytatta —, hogy hozzájáruljon a fejlődő országok azon erőfeszítéseinek sikeréhez, amelyek politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdítására irányulnak. Ezt a célt kellene szolgálnia a II. fejlesztési évtizednek, amely az Egyesült Nemzetek eddig legátfogóbb gazdasági programja. A magyar kormány támogatja a fejlődő országok elképzeléseit, az a hátrányos megkülönböztetés azonban, amelyet az évtized előkészítése során a Német Demokratikus Köztársasággal szemben alkalmaznak, hátráltatja annak valóra váltását. Az ENSZ hasznos szerepet tőit be Púja Frigyes végül kijelentette: — A Magyar Népköztársaság nagyra becsüli az Egyesült Nemzetek Szervezetét és úgy véli, hogy — az említett hiányosságok ellenére is — hasznos tevékenységet fejtett ki. Kormányom támogatta és támogatja munkájában U Thantot. az ENSZ köztiszteletben álló főtitkárát, mert meggyőződése, hogy törekvései a világbékét, az emberiség biztonságát, a népek együttműködését szolgálják. — A Magyar Népköztársaság kormánya egyetért azzal, hogy az ENSZ fennállásánál? 2.\,.^/{í>rílpl<».ját méltó keretek között ünnepeljék, az ENSZ székhelyén a 25. közgyűlés ülésszaka keretében. Megfontolást érdemel, vajon nem lenne-e célszerű, hogy az ENSZ tagországai állam-, illetve kormányfői szinten képviseltessék magukat a jubileumi ülésszakon. A negyedszázados évforduló alkalmából, az általános politikai vita keretében, sor kerülhetne egyes nemzetközi problémák megoldását elősegítő okmányok elfogadására. Végül Pu.ia Frigyes kifejezte küldöttségünk elismerését az ENSZ 24. közgyűlése elnökének, Angie Brooks asszonynak, azért a sikeres tevékenységért, amelyet a jelenlegi bonyolult körülmények közölt kifejt. Berlin (MTI): 1949. október 7-én alakull meg az első német munkásparaszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság. Születésének huszadik évfordulóját ünnepelte kedden az NDK lakossága, együtt a 84 külföldi országból érkezeti vendégeivel. Még alig halt el 250 ezer fiatal ütemes lépteinek hangja az éjszakába húzódó fáklyás felvonulás nyomán a történelmi Unter den Linde* nen, amikor már gyülekeztek az NDK nemzeti hadseregének egységei, hogy kedden reggel a berlini Marx—Engels téren katonai díszszemlével köszöntsék köztársaságuk születésnapját. Pontosan 9 órakor jelent meg a dísztribünön Walter Ulbricht vezetésével az NSZEP Politikai Bizottsága, az NDK államtanácsának és kormányának tagjai. A Hosszú és heves kötélhúzás után a hírügynökségek világgá röpítették a jelentést: Emilio Garrastazu Medici tábornok lesz Brazília új elnöke. Az előzmények közismertek, az iméntiek éppúgy, mint a régebbiek. A gyökerei? feltétlenül 1904-lg húzódnak vissza. Ebben az esztendőben döntötték meg Dél-Amerika legnagyobb és a földkerekség egyik legnagyobb országánál; utolsó polgári elnöke, Joao Goulart hatalmát. Azóta Brazíliában a hadsereg az úr. A fegyveres erők először Caste- lo Branco tábornokot tették meg államfővé. Ö az elmúlt évben átadta a bársonyszéket Arthur da Costa e Silva marsallnak, majd nem sokkal később repülőszerencsétlenség áldozata lett. 1968 decemberében a katonák „puccson belüli puccsot” hajtottak végre. Ez annyit jelentett, hogy az országot megfosztották a „civil” hatalom utolsó fellegvárától, a törvényhozás két házától is: egy tollvonással szétzavarták és bezárták az amerikai mintáinegjelent nézők velük együtt lelkesen ünnepelték a külföldi delegációk vezetőit, Leo- nyid Brezsnyevet, az SZKP főtitkárát, Kádár Jánost, az MSZMP első titkárát, Fock Jenő miniszterelnököt, Wío- dyslaw Gomulkát, a LEMP Gustáv Husákot, a Csehszlovák KP. Todor Zsivkovot, a< Bolgár KP első titkárát és a többi vendéget. Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere fogadta a díszszemle parancsnokánál jelentését, majd megkezdődött a nemzeti néphadsereg gyalogos, motorizált, páncélos és rakétaegységeinek impozáns, jelentős ülőerőről tanúskodó fegyelmezett felvonulása. Az impozáns katonai díszszemle után, ragyogó napsütésben, közel 5 órán át mintegy 400 000 berlini vonult el lelkes, színes menetben a dísztribünök előtt. A Marx— Engels térj felvonulást a ra megszervezett kongresz- szust. Néhány hónappal ezelőtt erősnek tartották magukat azok a hírek, amelyek szerint Costa e Silva a brazil nemzeti ünnep, az úgynevezett haza hete alkalmából valamelyest vissza akar térni az alkot- rná'b^óssághoz és esetlég — ha megnyirbált változatban is — engedélyezni a törvényhozás működését is. Lehet, hogy véletlen (ez mindmáig kideríthetetlen), de kétségtelen tény. hogy a haza hete előtt az államfő hirtelen nagybeteg lett és egy triumvirátus vette át tőle az ügyek intézését. Fordulatos, küzdelmes hetek következtek a brazil belpolitikában. Nevek és kombinációk követték egymást, mindössze egyetlen dolog látszott biztosnak: az, hogy az új elnöknek is a fegyveres erők magas rangú tisztjei sorából kell kikerülnie. A fegyvernemek és különböző érdekcsoportok közötti rendkívül bonyolult, szövevényes küzdelem eredménye Medici Szabad Német Ifjúság (FDJ) 20 000 tagjának menetoszlopai zárták le. Délután Berlinben a katonai egységek ünnepélyes ta- karodő.jára került sor az Unter den Lindenen. Este ismét fiatalok gyűltek össze az új köntösbe öltözött Alexander piatzon, ahol megismételték az NDK fiataljainak 20 évvel ezelőtt tett esküiét, hitet tettek szociális:» hazájuk, a Német Demokratikus Köztársaság mellett. Katonai szemlével és a lakosság felvonulásával ünnepelték az NDK születésnapját a Német Demokratikus Köztársaság többi nagyvárosaiban is. Lipcsében, Drezdában és Karl-Marx-Stadtban egyaránt 200 000, Magcleburgban 100 ezer, Erfurtban és Gerában 80 ezer volt a felvonulók száma. A felvonulások után mindenütt utcai színpadok műsorai szórakoztatták a közönséget. tábornok, a 64 éves főtiS2t, a harmadik hadsereg parancsnoka elnöki megbízatása. Géniből, a konferenciák városából jó hír érkezett. A Szovjetunió és az Egyesült Államok delegációja együttes szerződéstervezetet terjesztett be, amely megtiltja a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverek elhelyezését a tengerfenéken. A kompromisz- szum több hónapos kemény diplomáciai munka és elsősorban a Roscsin vezette szovjet küldöttség konstruktív magatartásának eredménye. A megállapodás — bár egyelőre viszonylag periférikus témáról van szó — jelentősége kétségtelen. Régi tapasztalat, hogy egy-egy megegyezéspuszta ténye javítja a légkört és ezzel alaposan hozzásegíthet fontosabb megállapodások megkötéséhez is. A szocialista országok régóta hirdetik, hogy a fegyverkezési hajsza egyetlen alternatívája a leszerelés — minden e felé vezető lépést örömmel üdvözöl a józan közvélemény. Günter de ßruyn: 2. A vezetőktől való félelmemben én is kitátottám a számát, dej kiáltani már nem tudtam. Szégyelltem magam, amint egyenruhásán elmasíroztam a fagyoskodó alakok mellett. Nem ismertem a győztesek büszkeségét, a megszerzett hatalom mámoros érzését. Csak azt tudtam: nem az én érdemem volt az egész; elég gyakran próbáltam megvetni magam emiatt; az isko Iában úgy tanultam, hogy a háború keménységet követel és hogy vannak emberek, akik nem érdemlik meg, hogj éljenek. És ezek a rongyos rulvjú, hegyes, borotválatlan arcú csontvázak nekem egyáltalán nem voltak szimpati kusak, féltem tőlük, félelmet és részvétet éreztem velük szemben és csak később ötlött fel bennem, hogy esetleg jogtalanul csukhatták le őket. Énekelve vonultak az utcákon. munkáscsoportokkal szemben, akik a gyárakból és bányákból hazafelé igyekeztek. Ügy tettek, mintha nem látnának, nem hallanának, sapkájukat a szemükre húzták, fejüket pedig a feltűrt kabátgallérjukba. Látszólag nem vettek tudomást a győzelemről. vagy évfordulóról, amelyet nekünk kellett ordítva tudtukra adni. Nagy kerülővel értünk a körútra, ahol a színház impo záns homlokzata előtt egy vasarcú pártvezető meghallgatta a táborvezetőnk jelentését. Ott álltunk, míg a tér meg nem telt. Beszédek hang zottak el. miközben a hó be lepte sapkánkat és gallérunkat. kezünk, lábunk megder medt a hidegtől. A mögöttünlk lévő villamosmegállónál, ahol a beburkolózott alakok összetorlódtak, némán álltak és részvétlenül néztek maguk elé, mintha a tér üresen és fehéren terülne el az egyenletesen fújó szélben. Arcuk semmilyen érzést nem tükrözött Pillantásukat fenyegető nek éreztük és megörültünk amikor az utolsó dal és a végső „Heil!” elhangzott. De még nem vonulhattunk vissza a táborba. A pályaudvarhoz vezető mellékutcán az úgynevezett téli segélyek perselyeit nyomták a markunkba és nemzeti kolduló frázisokat kellett az arra menők ellenséges arcába kiáltanunk, miközben az ég egyre sötét°bb lett a fútlan utcák fölött és a szél élesebben vágott az arcunkba. Á metsző hideg, a vezetők iránti düh és a gyűlölet a többi emberrel szemben, akik mit sem törődtek a zörgő perselyekkel, a fiúkban afféle akasztófahumort ébresztettek: görcsös vidámságot, amit a csoport jó szellemeként emlegettek, pedig csak eszköz volt, hogy a saját gondolatainktól elterelje a figyelmei. A saját szenvedésük alaptalanságát és a többiek ellen séges magatartását vaskos tréfálkozással feledtettük; a megváltoztathatatlan helyze tét mókázással enyhítettük. Én akkor még idegenebbnek és magányosabbnak éreztem magam mint azelőtt bármikor, különösen mert Preust is ennek az öntudatlan áltatás nak a mestere volt. Gyűjtésünk sovány ered ménnyel járt. A legtöbb ember szó nélkül félretolt min két. néhánvan halkan szitko zódtak és azok. akik pén: dobtak a perselybe, barátságos szó, vagy mosoly nélkül, kutyafuttában, mintha szégyenkeznének és rögtön cl akarnák felejteni, hogy ezt tették. Az utca elzárásának gondo lala Preusstól eredt és Eisen- beck rögtön elfogadta. Ossza kellett fogóznUilk. Eaneot kepezve, lezártuk az utcát, csak azokat a járókelőket engedtük át, akik pénzt dobtak a perselybe. Noha a munkások aradata ekkor már kiseba lett, néhány perc múlva egy csomó türelmetlen ember aut előttünk, akik izgatottan serestek pénztárcájukat, de né- muK mai adtak. Előliem a tömeg által egyre jobban . ioz- zám nyomva állt egy Idős asszony. A kendő két .ezte arcából gyűlölettel néztek rám szemei: annyira a hatalmukba kerítettek, hogy lennem kellett valamit, mert meg akartam mutatni, nogy nem érdemiem ezt a gy űlöletet. Elengedtem Preuss k'zét ős balra húzódtam úgy. hogy közte és köztem rés támadt, amelyen a hátul jövők áttolók az öregasszonyt. Preuss rám kiáltott cm nieg- nobálta az asszonyt visszatartani. Eközben kitépte n bevásárló szatyrot a kezéből, ■'„semlék és leveskockél; gu- •ulták az aszfaltra, egv tek- 'árosüveg összetört és tócsát igyott maga után. (Folytatjuk) Megérlek a feltételek, a/ európai biztonsági koníereneiára A magyar küldöttség vezetője a továbbiakban ezeket mondta: — Kormányom álláspontja a közel-keleti helyzetet illetően abban összegezhető, hős erélyesen elítéli Izrael agresszív politikáját és szükségesnek tartja a Biztonsági Ta nács 1967. november 22-i határozatának teljesítését. Itt az ideje, hogy a Biztonsági Tanács érvényt szerezzen saját határozatainak. Nem lehet béke a Közel-Keleten, amíg Izrael nem vonja vissza csapatait valamennyi arab területről az 1967. június 5 előtti vonalak mögé. A magyar kormány a jövőben is határozottan támogatni fogja az arab népek igazságos harcát e cél eléréséért és nagyra értékeli az arab államok készségét, hogy az izraeli agresszió következményeit politikai eszközökkel, a Biztonsági Tanács említett határozatának maradéktalan végrehajtásával számolják fel. — Kormányom nagy jelentőséget tulajdonít a nemzetközi béke és biztonság megőrzését és megszilárdítását célzó szervezett intézkedéseknek. Ebből kiindulva teljesen egyetért a Szovjetunió kornv nyának — a közgyűlés napirendjén szereplő — a nemzetközi biztonság megszilárdítását elősegíteni hivatott javaslatával. , A Szovjetünk) ^»kéjtvMölője' által előterjesztett felhívástervezet elfogadása az ENSZ közgyűlésén lényegesen elősegítené a nemzetközi béke és biztonság ügyét, erősítené az ENSZ szerepét a béke fenntartásában, növelné a Biztonsági Tanács tekintélyét, és egyben közvetlenül bekap csolná a béke megvédelmezé- sébe a világszervezeten kívül álló országokat is. — Kormányom kellően értékeli azokat az erőfeszítéseket, is amelyeknek célja egyes területek békéjének és biztonságának megszilárdítása. Ismeretes önök előtt: kormányom vállalta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének megbízatását, hogy juttassa el az európai országok kormányaihoz az európai biztonsági rendszer megvalósítására vonatkozó felhívását. E megtisztelő megbízatás teljesítése során erősödött korábbi meggyőződésünk: megértek a feltételek arra, hogy hozzákezdjünk az európai biztonsági rendszer létrehozásához. — A Magyar Népköztársaság továbbra Is aktívan részt kíván venni az európai biztonsági rendszer létrehozásáért folyó küzdelemben, és támogat minden olyan lépést, amely ennek a megvalósítását elősegíti. Rendkívül nagyra értékeljük a finn kormány ezzel kapcsolatos konstruktív kezdeményezését, s meggyőződésünk, hogy az jelentősen hozzájárul a cél eléréséhez. Természetesen szívügyünk a világ más terű■«a sági rendszer megteremtésére irányuló szovjet javaslatot, mert annak megvalósítása elősegítené az ázsiai népek, s egyben a világ békéjének és biztonságának megőrzését. Az általános és teljes leszerelésért Külpolitikai összefoglalónk # Brazília új elnöke # Szovjet—amerikai határozattervezet a leszerelési konferencián