Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-05 / 231. szám

mÁG PROLÍTÁAJAI, CGYESVLJirtp Km EVPOLTAM. 231. SZÁM ARA: í FORINT 1969. OKTÓBER 5, VASÁRNAP IAPVSK TAWTA1MÁBÓL» Emlékezés Szirmai István elvtársra (7. oldal) Szabolcs és a szakmunkásképzés (3. oldal) Sport jelentéseink (11. oldal) Mit fizet a lottó (12. oldal) ötszáz küldött és mintegy 100 hazai és kül­földi meghivott vendég részvételével szomba­ton a Parlament kongresszusi termében meg­kezdte munkáját a VII. magyar békekong­resszus. Az elnökségben foglalt helyet Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnö­ke, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, dr. Sik Endre nemzetközi Le- nin-békedíjas, az Országos Béketanács elnöke, továbbá politikai, társadalmi, kulturális éle­tünk több más ismert személyisége. Ugyancsak az elnökség tagja volt Romes Csandra, a Bé- ke-világtanács főtitkára. A tanácskozáson Gordon Schaf jer az angol, dr. Marcel Delvig- ne a belga, Angel Siskov a bolgár, dr. Bozse- na Votrubova a csehszlovák, Paavo Olavi Rin- tala a finn, Marcel Huisman a francia, Major Nándor a jugoszláv, Gregorz Sokolowski a len­gyel, Luvszandamba Húsán a mongol, dr. Ger­hardt Lotz az NDK-beli, Eduard Fladerer és Christoph-Reiner Koch az NSZK-beli. dr. Guiuseppe Torcolini az olasz, dr. Mihail Gel- medzsanu a román, Per Ake Sandin a svéd, Vaszilik Nyikiforovics Zajcsikov a szovjet, Hoang Luong budapesti nagykövet az észak­vietnami, Joseph Marie Ho Hue-ba a dél-viet­nami békeharcosokat képviseli. Dr. Sik Endre elnöki megnyitójában kö­szöntötte a kongresszus résztvevőit, a magyar városok és falvak képviselőit — munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, tudósokat, mű­vészeket. írókat, egyházi személyiségeket, tö­megszervezeti aktivistákat —, a külföldi ven­dégeket. Ezután dr. Réczei László, az Országos Bé­ketanács alelnöke vette át a kongresszus elnö­ki tisztét. Megemlékezett a magyar és a nem­zetközi békemozgalomnak azokról a kiemelke­dő személyiségeiről, akik a legutóbbi kong­resszus óta elhunytak. Eltávozott az élők so­rából a nemzetközi békemozgalom kiemelke­dő személyisége. Ho Si Minh, s a magyar bé­Megkezdte tanácskozását a VII. magyar békekongresszus kemozgalmat fájdalmas veszteség érte: Dobi István nemzetközi Lenin-békedíjas, továbbá az Országos Béketanács tagjai közül dr. Bene­dek Jenő, dr. Bereczky Albert, dr. Bóka Lász­ló, Gertler Viktor, Goldberger Jenő, dr. Haász Árpád, Kodály Zoltán, Kreszán Lajos, Molnár Danilla József, Pór Bertalan, Rónai Sándor, Szakasits Árpád, Tamási Áron, Tóth László, Vajda Imre és dr. Vilmon Gyula halálával. Emléküknek a kongresszus néma felállással adózott. Bejelentette Réczei László, hogy a kong­resszus a plenáris tanácskozáson elemző mér­leget von az utóbbi hat évben végzett hazai és nemzetközi békemozgalmi munkáról, foglal­kozik a nemzetközi helyzet alakulásával, amely ennek a munkának a hátterét jelenti. Szekcióüléseken kerül napirendre a következő öt téma: a magyar békemozgalom helyzete, felada­tai fejlődésünk jelenlegi szakaszában; az európai biztonság és feladataink; szolidaritásunk Vietnammal; a békés egymás mellett élés politikája és a jelenlegi nemzetközi helyzet; szolidaritásunk az arab népekkel. Megvitatják továbbá az Országos Béketa­nács működési elveinek tervezetét, s újjá­választják az Országos Béketanácsot. Ezután megválasztották az egyes témabi­zottságok vezetőit, valamint munkabizottságo­kat alakítottak. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketa­nács titkára mondott ezután referátumot, kap­csolódva az Országos Béketanácsnak a leg­utóbbi kongresszus óta végzett békemunkáról szóló írásos beszámolójához. Nagy tapassal fogadták a kongresszus rész­vevői Sebestyén Nándorné referátumát, majd Kállai Gyula lépett a mikrofonhoz. Kállai Gyula beszéde A Központi Bizottság, a kor­mány és a Népfront Országos Tanácsa nevében üdvözölte a résztvevőket, köszöntötte a külföldi vendégeket, a nem­zetközi békemozgalom képvi­selőit, majd így folytatta: — Az Országos Béketanács tevékenységének vezérfonala az a célkitűzés volt, hogy nö­velje népünkben a világ bé­kéjéért érzett felelősséget, a kötelességtudó tettrekészséget. Céltudatos felvilágosító és szervező munkával a magyar társadalom széles rétegeinek ügyévé fette a békeharcot. Meggyőző erővel hirdette, hogy a béke fenntartása nem kívánság, hanem cselekvés és tett, az állhatatos küzdelem kérdése. — A magyar nép széles körű szolidaritási akciót bontakoz­tatott ki az imperialista ag­resszió által sújtott népek tá­mogatására. Ez a szolidaritás olyan nagyszerű tettekben nyilvánult meg, mint az üze­mek és gyárak vietnami mű­szakjai, az ifjúsági szövetség „Vádoljuk az imperializ- must”-mozgalma, a főváros lakosságának „Budapest— Hanoiért-akciója”, a nép­frontnak és a békebizottsá­goknak népünk millióit fel­ölelő tiltakozó gyűlései. — A magyar társadalom­nak a világpolitika nagy kér­déseiben elfoglalt álláspont­ja, széles körű tömegmozgal­mai és tömegakciói jól szol­gálták a béke nagy ügyét. Az egyre erősödő hazai béke­mozgalomra támaszkodva az Országos Béketanács nagy hatósugarú nemzetközi tevé­kenységet fejtett ki és széles körű együttműködést valósí­tott meg a béke-világmozga- lommal. A magyar küldöttek •« nemzetközi békefórumokon meggyőzően juttatták kifeje­zésre népünk békevágyát és elkötelezettségét a béke és társadalmi haladás mellett. — Az elmúlt hat esztendő eseményei igazolják, hogy hazánk életében megnőtt a Hazafias Népfront keretében működő békemozgalom szere­pe és jelentősége, s a magyar békeharcosok elismerést, meg­becsülést vívtak ki a világ­béke híveinek hatalmas sere­gében is. Köszönet és elismerés a békemozgalom aktíváinak — Engedjék meg, hogy pár­tunk és kormányunk nevében elismerésemet és köszönete- met fejezzem ki a magyar békemozgalom lelkes aktivis­táinak. — A Magyar Népköztársa­ság politikája összhangban van a magyar nép, a nemzet­közi béke és biztonság érde­keivel. Hazánk a szocialista világrendszer tagjaként ébe­ren őrködik a békén, védel­mezi népünk szocialista vív­mányait, alkotó munkáját. Szélesíti együttműködését, erősíti barátságát a szocialis­ta országokkal, küzd a szo­cialista világrendszer egysé­géért, annak további erősíté­séért. Fejlesztjük együttmű­ködésünket és szolidaritásun­kat a gyarmati rabságból fel­szabadult országokkal. A bé­kés egymás mellett élés szel­lemében politikai, gazdasági, kulturális, műszaki-tudomá­nyos kapcsolataink szélesíté­sére törekszünk a tőkés or­szágokkal is. Ugyanakkor következetesen harcolunk a nemzetközi imperializmus háborús törekvései, agresz­sziói és felforgató tevékeny­sége ellen. Támogatunk min­den olyan kezdeményezést, amely a béke megszilárdítá­sát, a nemzetközi feszültség okainak felszámolását segíti elő. — A nemzetközi békemoz­galom — a bonyolult nemzet­közi helyzetet visszatükrözve — nem egyszer maga is vál­ságos időket élt át. A bom­lasztó kísérletek, a bénító vi­ták ellenére a béke-világmoz- galom, a Béke-világtanács úrrá tudott lenni a nehézsége­ken. Megerősítette befolyását, tekintélyét. Akcióegységet te­remtett a különböző politikai és eszmei irányzatokat kép­viselő nemzeti és nemzetközi szervek között. Kezdeménye­zései, javaslatai, nagyhatású felhívásai sikeresen tömörí­tették a béke híveinek sok­százmilliós táborát. Az imperializmus létének veszélye — A legnagyobb imperialis­ta hatalom, az Egyesült Álla­mok a második világháború után többször idézett elő olyan súlyos nemzetközi vál­ságot, ami a termonukleáris összecsapás határmezsgyéjére sodorta az emberiséget. Az Egyesült Államok úgynevezett „globális stratégiája”- szaka­datlan agressziók lehetőségét rejti magában. Az amerikai asztronauták ugyan a béke jelszavával léptek a Holdra, de ki állíthatja, hogy a fél­milliós amerikai hadsereg ka­tonái a béke követei Vietnam földjén? Ki állíthatja, hogy az Egyesült Államoknak a világ 119 országában elhelye­zett 2270 katonai támaszpont­ja, másfél millió katonája a békét védelmezi? Az imperializmus a földke­rekség minden részén, a béke, a nemzeti függetlenség, a de­mokrácia, a szabadság, a szo­cializmus halálos ellensége­ként lép fel. Az Egyesült Ál­lamok szennyes, gyarmati há­borút folytat Vietnamban, speciális háborút visel Laosz- ban, provokálja Kambodzsát, meggátolja Korea békés egye­sítését, bátorítja a japán mi- litarizmus újjászületését; tá­mogatja Izraelt az arab népek ellen, serkenti a német re- vansizmust Európában, s mindezzel veszélyezteti a vi­lág békéjét és biztonságát. — Az imperializmus agresz- szív cselekedetei a szocialista és haladó erők, mindenekelőtt a Szovjetunió határozott el­lenállásába ütköznek. A szo­cialista világrendszer hatal­mas ereje lehetetlenné teszi az imperializmus számára, hogy atomháborút kezdjen, s mind kétségesebbé teszi azt is, hogy a helyi háborúkban győzelmet arasson. Az impe­rializmus reakciós politikája ellen ma már minden nem­zetközi politikai, diplomáciai és gazdasági fórumon folyik a küzdelem. Nagy erők lépnek fel a békéért: a szocialista or­szágok, a gyarmati rabságból felszabadult fiatal államok, sőt egyre több semlegességi politikát folytató kapitalista állam is. — Mindez azonban nem teszi szükségtelenné a töme­gek szervezett békemozgal­mát! Sőt, éppen ez a helyzet teremt újabb kedvező lehe­tőségeket, s ró újabb nagy feladatokat minden egyes or­szág békemozgalmára, a nem­zetközi békemozgalomra, a legátfogóbb szervére a Béke­világtanácsra! Közös cél: az emberiség békéje cs biztonsága — Nem vitás ugyanis, hogy a békeszerető államok politi­kai és diplomáciai erőfeszíté­seinek, és a nemzetközi béke­mozgalom tömegakcióinak szoros egysége a legfőbb biz­tosítéka az imperialista ag­ressziók elhárításának. Eggyé kell olvadni a békeszerető ál­lamok „felülről”, az állami politika síkján folytatott küz­delmeinek és a nemzetközi békemozgalom „alulról”, a munkásosztály, a parasztság az értelmiség, az ifjúság, a tö­megek harcának — a közös cél, az emberiség békéje és biztonsága érdekében! — A magyar békemozgalom továbbra is vállalja a harcot, s a jövőben is minden erejé­vel a béke védelmének ma­gasztos ügyéért küzd. E küz­delem további sikeres folyta­tásához kívánunk a mostani kongresszussal újabb fegyve­reket adni a hazai békemoz­galom harcosainak kezébe! Békét Vietnamnak — A béke híveinek figyel­müket és erőfeszítéseiket vál­tozatlanul az amerikai impe­rializmus vietnami háborújá­nak megszüntetésére kell össz­pontosítaniuk. Minden lépés, amelyet a vietnami nép füg­getlenségének és önrendelke­zésének biztosításában, az ag­resszió visszaszorításában te­Megj tilalmazlak a legjobb kombáínosokaí Felszabadulási versenyt kezdeményezett a kisvárdai Rákóczi Tsz A megyei tanács nagyter­mében tanácskoztak szomba­ton a Tisza menti Területi Szövetséghez tartozó termelő- szövetkezetek aratási verse­nyében részt vett kombájno- sai. Mezősi István, a szövet­ség versenybizottsági tagja ér­tékelte a felszabadulási ver­senyben elért eredményeket, majd Sipos Béla, a szövetség titkára a kombájnosok ver­senyben elért eredményeiről számolt be. Többek között el­mondta, hogy a szövetség te­rületén 25 ezer hold kenyér- gabonát kellett betakarítani, s hogy ez határidőre, jó mi­nőségben megtörtént, a kom­bájnosok és bálázógép-keze­lők érdeme. A verseny győz­teseit: 15 kombájnost és 4 bálázógép-kezelőt tárgyjuta­lomban, illetve elismerő ok­levél kitüntetésben részesítet­ték. A kombájnosok verse­nyét Fazekas Sándor, a tisza- dobi Táncsics Termelőszövet­kezet kombájnosa nyerte. A tanácskozáson a kisvár­dai Rákóczi Termelőszövetke­zet tagsága nevében Kizman Pál párttitkár a SZOT és a KISZ KB felhívásához csatla­kozva versenyre hívta ki a területi szövetséghez tartozó senyfelhívásukban és vállalá­sukban a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai, párt-, KISZ- és gazdasági ve­zetői vállalják, hogy hazánk felszabadulásának 25. évfor­dulója tiszteletére egyes me­zőgazdasági munkáknál rövi­dítik az elvégzés határidejét, jobb minőséget érnek el. Töb­bek között ez évben 420 hold kenyérgabonát határidő előtt október 15-ig elvetnek. Gyü­mölcsösükben az alma szedé­sét október 20-ig elvégzik. A tervezett 70 százalék export­arány helyett 75 százalékot érnek el. A tavalyi mély­szántáshoz viszonyítva a mélyszántott terület arányát az összterület 95 százalékára növelik. 1970-ben tovább nö­velik a kenyérgabonánál és kapás növényeknél a termés­hozamot. Ezt részben jó mag­ágy-készítéssel, minőségi munkával, részben azzal érik el, hogy 10 kilogrammal nö­velik hatóanyagban az egy holdra kiszórt műtrágya­mennyiséget. A kombájnosok találkozó­jának résztvevőit Nyárádi Já­nos, a nyíregyházi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet kom­bájnosa hívta versenyre. A kombájnos versenykihívásá­ban hangsúlyozta, hogy a Vörös Csillag Termelőszövet- a KISZ KB kezdeményezésé- sai — csatlakozva a SZOT és hez — elhatározták, hogy a kezet gépkezelői és traktoro- növénytermesztési dolgozók­kal együtt a még hátralévő betakarításoknál úgy dolgoz­nak, hogy október 25-ig min­den termény raktárba, illetve elszállításra kerüljön. A te­rületeket október 31-ig alá­szántják. A még hátralévő vetést 200 holdon október 15- ig befejezik. A tsz tervében szereplő mélyszántást 600 hol­don november 10-ig elvégzik. Időben megkezdik az erőgé­pek javítását, s a javítást úgy végzik, hogy a költségek 10 százalékát megtakarítják. A traktorosok 20 fővel téli to­vábbképzésen vesznek részt. szünk, jótékony hatást gyako­rol az egész világhelyzetre, mert csökkenti a feszültséget másutt is, és to­vább szélesíti a bé­kéért küzdők hatalma* tábo­rát, erősíti egységét. Ma már egyre világosabb, hogy a Nixon-kormán.y politikámban minden eddiginél erősebb be­folyásra tettek szert a fegy­ver- és hadianyaggyártó mo­nopóliumok, az úgynevezett hadiipari-komplexum érdekei. Ezért a huza-vona és képmu­tatás, amelyet az Egyesült Ál­lamok képviselői a párizsi tárgyalásokon tanúsítanak. A tárgyalások igényeinek fenn­tartásával és a demagóg mó­don bejelentett részleges csa­patkivonásokkal azonban a Nixon-kormány nem a viet­nami békét kívánja megte­remteni, hanem a vietnami háború ellen tüntető ameri­kai békeharcosok seregét akarja leszerelni. Fokozni kell tehát a szolidaritást a hős vietnami néppel: erősíte­ni kell a világ minden részén a tömegek harcos fellépését a vietnami háború ellen! A tör­ténelem tényei azt bizonyít­ják: a társadalmi haladást soha, sehol nem lehet tartó­san megállítani fegyverek erejével. A nemzetközi im­perializmus kísérletei — hogy közel-keleti helytartója, Izrael segítségével és agresszív cse­lekedeteik támogatásával meg­fojtsa a társadalmi haladás útjára tért arab nemzeti fel­szabadító mozgalmakat — nem érhetnek el tartós ered­ményt. Bizonyos, hogy az arab népek további állhatatos küzdelme, a szocialista orszá­gok, a haladó erők, a nem. zetközi békemozgalmak az arab népek iránti növekvő szolidaritása biztosítja az előrehaladást a közel-keleti imperialista agresszió követ­kezményeinek felszámolását a béke és biztonság helyreállí­tását! — Az elmúlt években a há­borús viharfelhők elkerülték ugyan kontinensünket, de Európa békéje ma sem töké­letes mert némely ország kor­mányának tevékenységére olyan erők gyakorolnak befo­lyást, amelyek erőszakkal szeretnék megváltoztatni a második világháború követ­kezményeként kialakult euró­pai helyzetet — A Varsói Szerződés or­szágainak budapesti felhívása világos és helyes válasz az európai népeket nyugtalanító kérdésekre s reális alternatí­va az erőpolitikával szemben. Meggyőződésünk, hogy e ja­vaslatok alapján megszilár­dítható földrészünk békéje. Az európai biztonsági konfe­rencia egybehívásának gondo­latát ma már 22 ország támo­gatja, s még a NATO-orszá- gok kormányai sem merik nyíltan elutasítani ezt a ter­vet. (Folytatás a Z. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents