Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-19 / 243. szám
i. of««! ftSLET-MA6YAf?:TRSZÄC = tTASARWAPT WBLl.eKZ.Sf tm. olSÓBer »; ÍGY IS LEHET Klub a parkban — és ahol üres szoba akad Nincs klubigazolványuk, «zabályzat, tagsági díj, nincs klubtermük. Ha sikerül megkapni a könyvtár olvasótermét, örülnek. A Megyei Művelődési Központ vagy a TTi is helyet ad olykor. De tartottak már vitadélutánt a Bessertet tér fái alatt, a parkban is. Tulajdonképpen a nevük is ideiglenes: Megyei Könyvtái ifjúsági könyvbarát klubja. Két éve léteznek, s ahhoz képest, hogy helyük, pontosan körülhatárolt szervezeti kereteik nincsenek, jól megvannak. Többségük diák, de van köztük főiskolai, egyetemi hallgató, fiatal tanár, tisztviselő... Legkedveltebb műfajuk a vita és a kirándulás. De voltak már müteremlátogatáson, hallgattak zenét, találkoztak neves írókkal, kritikusokkal. Nincsenek sem kevesen, sem sokan, csak negyven körül Nem többen ahhoz, hogy nehézkessé, túl népessé váljanak, s eiegen, hogy közösséggé tudjanak érlelődni. Alakultak: véletlenül Hogy kezdődött, mi hozta össze és mi tartja együtt ezt a maga nemeben csaknem egyedülálló klubot? Bory Zsolt főkönyvtáros, a klub vezetője így válaszol: — Azt mondta hatvanhét ószén az igazgatóm: „látom naponta sokan felkeresnek Tudsz tőlük dolgozni? Mi lenne, ha hetenként egy napra gyüjtenéd össze őket?”. Igaza volt. Ugyan már megszokták a munkatársaim, hogy elég sok a vendégem a Megyei Könyvtárban, mégis okosabbnak látszott, ha azokat a fiatalokat, akik ugyanarra a szavalóversenyre, irodalmi pályázatra, vagy felvételi vizsgára készültek, egyszerre fogadjuk őket. Könyvkölcsönző munkatársaim amúgy is panaszkodtak, hogy nincs idejük a fiatal olvasókkal beszélgetni, vitatkozni az olvasmányokról, pedig nagy szükség lenne rá Itt van hát a lehetőség, csak össze kellene hívni egy időpontra a diákokat, tanár- és tanítóképzősöket, olvasni szerető fiatalokat, akik amúgy is évek óta bejárnak a könyvtárba. Legtöbbjük könyvtári szavalóversenyekről, irodalmi pályázatokról is jó ismerősünk. Két év alatt ez a fiatal könyvbarát klub izgalmas és nem csupán az irodalommal összefüggő vitadélutánok egész sorát bonyolította le. A tanárképző főiskola tanszékvezetője az olvasás „tudományáról”, a Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese a családi könyvtár megalapozásáról, a fővárosi irodalomtörténész a mai magyar irodalomról tartott eszmecserét. Találkoztak Fábián Zoltánnal, Galambos Lajossal, Gerő Jánossal, Rat- kó Józseffel, Darvas Józseffel, Antal Imre zongoraművésszel, a megyében élő zeneművészekkel és képzőművészekkel. A havonkénti klubdélutánokat mindig egy-egy tanulmányi kirándulás követte. A Megyei Könyvtár és a Megyei Művelődési Központ mikrobuszán megnézték a vajai várat, múzeumot, a nagy kallói és a nyírbátori műemlékeket, rakamazi műtermében meglátogatták Huszár István grafikusművészt. De jártak már az ország számos szép vidékén, legutóbb Boldogkőváralján, s meghívottként öten képviselték a szabolcsi színeket Szegeden a móravárosi klub vetélkedőjén Fővárosi, köztük a Műszaki Egyetem Vásárhelyi Pál Köb légiumának klubjával is jó kapcsolatot tartanak, kicserélik ötleteiket, a rendezvények tanulságait. / Mégsem könyvmolyok Hogy mi tartja össze ezt a látszólag változatos érdeklődésű klubot, ahol az általános iskolás és a gumigyári tisztviselő, az ápolónőj elölt, a Debrecenben tanuló nyíregyházi egyetemista és a középiskolai tanár egyaránt jól érzi magát? Ezt tudományosan még nem kutatta senki, de annyi bizonyos, elsősorban az igény tartja együtt a klubot. Az önművelés igénye, hogy korszerű műveltséget szerezzenek. A klub tagjai állandó olvasói a könyvtáraknak, de nem könyvmolyok. S bár az ideiglenes nevük könyvbarát klub — a szépirodalom mellett, azzal együtt megismerkednek a film- és képzőművészettel, a megye és az ország néprajzával, műemlékeivel, tájaival, zeneműveket hallgatnak, folyóiratok, újságok, tv- műsorok szerepelnek vitapartnerként. Egyszóval választ kapnak mindarról, ami egy modern embert . érdekel. Mindezt kötetlenül, agyonbástyázott szabályzatok és kötött programok, foglalkozások nélkül. S talán éppen ebben a kötetlenségben van a vonzereje a programoknak. Arra is ügyelnek, hogy a meghívók — eltérően a sablontól — mindig a helyhez, az alkalomhoz, a hangulathoz igazodjanak Olykor néhány magántermészetű megjegyzés, üzenet is helyet kap a lap alján. Nem a klubszabályzat kényszere tartja össze őket, hisz ilyen nincs is náluk, hanem a közös összejövetelek élményei serkentik a részvevőket. S aki nem tudja kimenteni magát a távolmaradás miatt, meglehet, hogy a második vitadélutánra még igen, de a harmadikra nem kap meghívót. Az ország és Európa számos városából küldött képeslapok sejtetik, mennyire együtt él ez a kis kollektíva, Leningádtól Párizsig, a Balti-tengertől az Adriáig bárhol üdülnek, Ifjúsági táborban dolgoznak, jönnek az üzenetek: „Remélem a kirándulás és a vitadélután jól sikerült..." Még tÍ2 ilyen Nem találták meg a bölcsek kövét, a „klubok klubját” a Megyei Könyvtárban. Erről nincs szó. De a kétéves kísérlet egy modem, színes népművelési forma meghonosodását eredményezte, Páll Géza Fafaragó Bereez András rajza Irányi Dániel emléktáblája Október 11-én márványtáblával jelölték meg Nyíregyházán a Dózsa György utcai — a régi Pazonyi utca — 29 számú házat, ahol 1892 november 2-án meghalt Irányi Dániel, a múlt századi politikai élet markáns alakja. Neve szorosan összetört a márciusi forradalommal, a polgári átalakulás ügyével, a függetlenségi osztrákellenes törekvésekkel, a polgári demokratikus jogokért vívott harccal. Irányi Dániel 1822 február 22-én született a felvidéki Toporcon. Eperjesen jogot tanult és ügyvéd lesz Pesten. A reformországgyűlé- sek haladó erőit tömörítő 1846-ban alakult Ellenzéki Párt és pesti klubiának, az Ellenzéki Körnek tevékeny tagja, egyike volt a forradalmat elindító 12 pont megszövegezőinek. A szabadságharc idején az első magyar felelős kormány igazságügyminiszteri titkára és Pest megye országgyűlési képviselője, a Jellasics elleni hadműveletek önkéntese. A tavaszi hadjárat idején Sáros vármegye kormánybiztosa. Amikor a kormány Debrecenbe költözik, a forradalmat megállítani igyekvő békepárt legelszántabb ellenfele. A világosi fegyverletétel után menekülni kénytelen, Haynau vészbírósága távollétében halálra ítéli Követi Kossuthot emigrációjába és fáradhatatlanul igyekszik Kossuth tevékenységét egyre pozitívabb irányba befolyásolni, nem kis szerepe van abban, hogy Kossuth politikai világképe sok vonatkozásában tovább jut a szabadságharc idején vallott nézeteknél Következetesen haladó nemzetiségi politika híve. A nemzetiségek „méltányos és igazságos” igényeinek teljesítését természetesnek tartja. Felfogását a politikai élet minden lehetséges fórumán nemes emberséggel és imponáló elszántsággal képviseli. A kiegyezés után hazatér és az 1869-ben alakult 48-as párt elnöke és Békés megye országgyűlési képviselője lesz. A Tisza miniszterelnöksége alatt megerősödő dualizmus minden jogtipró, önálló fejlődésünket zavaró tö- sekvése ellen fellép. Igyekszik útját állni a népelnyomó, a munkásmozgalmat üldöző törvények életbe lépésének is. A polgári demokratiÉpül a magyar skanzen Szabolcsi—szatmári kép az utókornak Kispalád! szegény paraszti ház, a Jellegzetes magas te tövei. A Rákóczi tsz udvari» ról most került a Szentendrei Szabadtéri Falumúzeum „szat mári falujába.” Balassa M. Ivén felvétet« Az autóbusz negyedóra alatt ért ki velünk Szentendréről a „Sztara Vodához”, a turisták által jól ismert Szabadság forráshoz, Budapest szívéből, a Margit-hídtól sem értünk ide egy óránál több idő alatt Az erős betondrótkerítés mögött, a 82 holdas lejtőnek az országúihoz legközelebb eső részén már féltucatnyi épület álL A szatmári régi falvak látványával ismerős ember a szemét dörzsöli. Hogyan kerülnek ezek ide? Hiszen az a meredek tetejű szaimafedeles ház ma már csak Kispaládon és környékén található! így is van. Azazhogy ez ősztől másként is igaz. Nagy energiával láttak hozzá a „magyar skanzen”, a Szent endrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozásához. A tizenkét tájegység közül elsőként a szatmárit építik meg, még idén. Teljes keresztmetszet Mielőtt ide indultunk, Go- dolányi János elvtárs, a néprajzi múzeum igazgatóhelyettese elmondta, hogy két szerencsés véletlen is segítette a néprajzosok tervét: elsőnek a szatmári részt felállítani. Az egyik: a szentendrei hatóságok elsőnek éppen azt a területet adták át, ahová ezt fel kívánják állítani. A másik: a szatmári rész összegyűjtésével megbízott két kutató, dr. Morvái Judit — egyébként szintén szamán származású, Kazincy és kus szabadságjogok következetes bajnoka marad élete végéig, Nyíregyházára gyakran látogat, ilyenkor Meskó László városi ügyész — aki rokona volt — házában szállt meg. Élete utolsó 15 évében minden nyár végén felkereste a Nyírség fővárosát. 1892 szeptemberében érkezett utoljára Meskóékhoz és 71 éves korában vérhasban itt hunyt el. Temetése országos részvéttel ment végbe. Kossuth is küldött táviratot és koszorút — száműzetésében az egyetlent — ravatalára, „Itt hagytál bajtárs! Követlek.” felirattal a nemzeti színű szalagon. Részvéttáviratában leghívebb barátjának, a nemzeti jogok legszilárdabb bajnokának nevezte. Koporsóját hatalmas gyászoló tömeg kísérte az állomásra, ahonnan vonattal Békés megyébe szállították, itt is van eltemetve. Símkovics Gyula Kölcsey leszármazottjaként ismert múzeológus — és dr. Molnár Mária az összes gyűjtők közül elsőnek készültek el a szatmári anyag összeállításával és szervezési munkáivaL Később, a helyszín magyarázatánál dr. Erdélyi Zoltán, a falumúzeumok gazdája mindehhez hozzáteszi: Nincs a tizenkilencről tizenkettőre csökkentett tájegység közül egyetlen egy sem, melyben eredeti célkitűzéseik szerint így be tudnák mutatni a régi magyar társadalom teljes keresztmetszetét A szatmári kis falu lesz az egyetlen, melyben egy szegényparaszti, egy közepes jövedelmű földműves és egy jómódú paraszt háza táját meg kisnemesi portát — összes gazdasági épületeivel — úgy tudnák eredetiben megmutatni, mint a szatmáriban. Itt ez még mind rendelkezésre állt Ráadásul a régi építészeti formák olyan nagy változatában, amire szintén nincs ennyi példa máshoL Egy szatmári falu Lássuk tehát, milyen lesz a tavasztól már látogatható első múzeumfalu, a szatmári. Elsősorban orsó alakú főtere lesz, ahol két templom, a mándi református favázas és a mándoki, — 1640 körül épült — fatemplom áll, közöttük a nemesborzpvai fató- ronnyaL Portái között lesz az a kispalái lakóház melyet a helybeli Rákóczi Termelőszövetkezettől vásároltak. A kisnemesi porta udvarán áll Balog Béla sonkádi, Kossuth utca 12 alatti lakos méhese, csillagos fejű gémeskút- ja (a csillag a nemesi voltot jelzi) és a már felépült kuko- ricagóré. A szegényparaszti lakóház Kispaládról került ide, a három Olajos testvér, Ferenc, Károly és János tu lajdonábóL Huszonháromezer forintot kaptak érte, neveze tessége a nyitott pitvar, az úgynevezett „kutyafektető”. Milotán már lebontották Fó- ris Bertalanék vázas házát, építése hamarosan megtörté nik. Az ezüstharang November első fejében megjelennek a bontók Mán- dokon, Mándon és Nemesbor zován. hogy a legkényesebb munkát, az egyházi épületek bontását elvégezzék. A mándoki fatemplom országosan egyedüli, közel fél évezrede» ritkaság Oltárát élő tölgyfá- ra építették, melynek gyökerét a földben hagyták. Ez aa egy adat is utal bontásának nehézségeire. Sok százéves harangját is viszik, melynek barokk hangja van. Van barokk hang? Van. Titka: ezüst töt öntöttek a harangba. Hatféleképpen lehet vele harangozni a mándoki hagyó* mányok szerint: istentisztet letre, halotthoz, dögvész, árt víz, farkas és jegesvihar ellen. E többféle harangozást magnóra rögzítik az idős hat rangozók ritmusával a búcsúmisén. Ugyancsak filmre veszik a bontást Egy-egy tölgyfagerendája kilenc méter hosszú, remeke tíz egykori szatmári, beregi ácsoknak, kik három szekéren, az ösa* szerakható magtárak égési sorát „exportálják” Erdélybe^ mintáját adva az előre gyártott elemekből való építket zésnek. Szatmári különlegest ség az egyik parasztba z, mely szintén modem mód# szerként valóságos vasbeton- elvet alkalmazott — azzal aa eltéréssel, hogy a „vasváz” is méteres vályogoszlopokból állt- fíülön nevezetesség lesz a szatmári csűr, ezt sem le* hét találni már sehoL A nyíregyházi skanzen term A sok érdekesség között dűl Erdélyi Zoltán elmondotta, hogy november végére készen lesz a sóstói szabadtéri falumúzeum terve is, melybe nyolcvan objektum kerül. Az első három hold kisajátítása már folyik, az idetelepülő nevezetességek között lesz a pasZabi földház — 108 éves, a szó szoros értelmében * földbe épült — a dadai halászház és a szentendrei skanzen visszaadja az anar- csi parasztházat Jó lennem ha odakerülhetne a tákosi fakazettás templom és még sok, most megítélendő nevezetesség. Mindenesetre a sóstói fala« múzeum megvalósítása, mely elég régen húzódik, szintén meggyorsul. Gesztelyi Nagy Zoltán
