Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-02 / 228. szám
f. oldat KELET-MAGYARORSZAG Í969. október S. Korunk mezőgazdasága Az UE-28 -as traktor fejlesztett íréit®zeit® 35 lóerős Megalakult a Növényvédelmi Országos Előrejelző Szolgálat nemzetiül! novényvédesmi pilótaképzés Nyíregyházán A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatója A felhasználók javára alapvető változtatásokat eszközölt a Vörös Csillag Traktorgyár Az eddigiekben fordított sorrendben mutattuk be a Dutra-család tagjait. Szó volt a Dutra—4400, a D4K—B erőgépekről, holott talán a sort az UE—28 összkerékmeghaj- tású traktortípussal kellett volna kezdeni. Azért ezzel a géppel, mert a Vörös Csillag Traktorgyár „a nagy elődök után" először ezzel a géptípussal ajándékozta meg a magyar mezőgazdaságot. És ha már itt tartunk, nem árt egy kis történelmi visszapillantás a magyarországi traktorgyártásról. Szalmatüzelésű lokomobil Felszabadulásunk után a magyar mezőgazdaságban egy traktortípust ismertek, a GS-t, népszerű elnevezésén a kormost. A kormos traktorok még az 1950-es évek végén is aktívan dolgoztak a mező- gazdasági üzemekben. Mutatóban ma is található belőlük néhány példány. Akik ezzel a traktorral dolgoztak, dicsérik munkabírását, üzembiztonságát, s a szabolcsi talajokhoz kiváló alkalmazhatóságát. A magyar traktorgyártásban azonban nem a GS volt az első. A század elején a traktorgyár szalmatüzelésű lokomo- bilokkal, cséplőgépekkel s különféle mezőgazdasági kisgépekkel kezdte üzemét. Ezt követően több év telt el míg az első magánjáró gép elhagyhatta az üzemet. A petróleum meghajtású magánjárók a 20- as evekben készültek el. Nagy szenzációja volt ez a mező- gazdasági gazdálkodásnak. A nyersolaj traktorokat 1924- ben kezdték el gyártani. Először 20 lóerős traktorokat gyártottak, s ezt követték a K—35, R—30, 50/55 és a KV— 40 jelű traktorok. Az akkori mezőgazdasági követelményeknek végül is kibocsájtot- ta a gyár a GS-típusokat. Az új kor új erőgépe A nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásával erő- és munkagép szempontjából változtak az igények. Olyan traktortípusra volt szükség, amely a korszerű agrotechnikai követelmények elvégzéséhez kedvező vonóerővel és bizonyos fokú univerzitással rendelkezik. A Vörös Csillag Traktorgyár e követelményeket figyelembe véve készítette el az UE—28 típusú traktort. Ez a gép össz- kerékmeghajtásánál fogva és felépítését tekintve a talaj- művelési és növényápolási munkák elvégzése mellett messzemenően alkalmas mindazon munkák elvégzésére, amelyek különben lóvontatású eszközökkel nagy megerőltetést jelentene a mezőgazdasági üzemekben dolgozó emberek számára. Természetesen az UE—28 traktor elsősorban talajművelő eszköz. A laza, homokos és nedves talajokon kitűnő minőségű munkát végez. Mondhatnánk úgy is, hogy ezt a típust a szabolcsi homokra teremtették. A talaj művelésén kívül alkalmas Rapidtox —Super növényvédő gépcsalád üzemeltetéséhez, TME hidraulikus emelő működtetéséhez, FA—1 altalajlazító és TR—1 tereprendező vontatására. Természetesen mindazoknak a munkagépeknek az üzemeltetése, amelyek vetéseknél, betakarításoknál ma elterjedtek, az UE—28-as szintén alkalmas. Emberi tulajdonság a kíváncsiság és így természetes, hogy nemcsak a traktoros, vagy gépesítési szakember kiváncsi arra, hogy a gépben milyen alkatrészek, erők rejlenek. A laikus is szereti tudni, hogy az UE—28-as milyen főbb jellemzőkkel rendelkezik. Nos, a gép kéthengeres, négyütemű, előkamrás, vízhűtéses Diesel-motorral működik. Teljesítménye 1650 fordulat percenkét, végeredményben ezáltal 28 lóerős. Még néhány műszaki adat: a furat 110 milliméteres, a löket 140 milliméter, a lökettérfogat 2660 köbcentiméter, a fajlagos fogyasztás 196 g LEh, az üzemanyagtartály űrtartalma 55 liter. A gép méreteiből érdekes, hogy hosszúsága 3380 milliméter, teljes szélessége Az UE—2 8-as traktor. 1580 milliméter, teljés magassága 2300 milliméter. Mint említettük az UE—28 traktor aránylag rövid idő alatt tért hódított a magyar mezőgazdaságban, így Sza- bolcs-Szatmár megyében is. Mondhatnánk úgy is, a gép kedveltté és keresetté vált. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar mezőgazdasági szakemberek kritikátlanul fogadták el az új gépet. Teljesítményeivel és egyes alkatrészeivel sokan nem voltak elégedettek. A gyár szakemberei figyelembe vették az észrevételeket és lényeges változtatásokat eszközöltek. Lényeges változtatások Az igényeknek megfelelően 35 lóerős motorral szerelték fel az UE—28-as traktort és ezzel lényegében egy új típust a Dutra—4000-est alakították ki. A korábbi 28 lóerős géphez képest alapvető változtatást jelent még az emelt teherbírású mellső kerék- abroncs, a 4,33—22,48 kilométer óránkénti sebességhatárok között mozgó növelt sebességfokozatok. A fékrendszerrel kapcsolatosan elsősorban a gép szállítási igénybevétele miatt emeltek sokan kifogást. Az UE—28-asok a szállítás mindenesei és nem csupán üzemi utakon közlekednek, de egyre nagyobb arányokban részt vesznek a közúti forgalomban is. A közúti forgalomban való részvétel, elsősorban a balesetek elkerülése végett, olyan fékberendezést kíván, amely a vezetést biztonságossá teszi. A gyár konstruktőrei, szerkesztői e szempontok figyelembevétele alapján átdolgozták a fékszerkezetet. Uj, még az UE—28-as géphez viszonyítva a teleszkóprugó- zású ülés, és a korszerűsített hárompont felfüggesztésű hidraulikus emelőberendezés. Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasági üzemei, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek évente több mint 200 erőgépet vásárolnak. A gépvásárlás eddig a géppark növelését szolgálta, de ezekután fokozottabb mértékben a géppark pótlására lesz szükség, vagyis az elhasznált gé- gepek kicserélésére. Jelenleg a mezőgazdaságban sok típusú gépet üzemeltetnek, de a szakemberek rájöttek arra, hogy minden vonatkozásban előnyös, ha a gépparkot egy típusból alakítják ki. Az igény erre megvan, ezekután az a kérdés, hogy vajon a Vörös Csillag Traktorgyár tud-e elegendő gépet biztosítani a szakosításhoz. A gyár képviselői szerint a szakosítási igényt figyelembe veszik és igyekeznek a keresletet a legmesz- szebbmenőkig kielégíteni. A megrendelők kívánságát mind az UE—28-as, mind a 35 lóerős változatokból jelenleg azonnal teljesíteni tudja a Vörös Csillag Traktorgyár. Sajtótájékoztatót tartottak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban a növényvédelem kérdéseiről. Dr. Nagy Bálint, a növényvédelmi főosztály vezetője elmondotta; hogy amiképpen — a világon elsőnek — Magyarország hajtotta végre az azóta minden fejlett országban bevezetett tilalmat a DDT-vegyszerek használatára, ugyanúgy az egész vilá- goii elsőként és követendő példaként jelent meg a 30/1969. számú rendelkezés. Ez kimondja, hogy 1970 március elsejétől egyetlen mező- gazdasági üzemben sem használhatnak veszélyes méregként számba jöhető mérgeket (a vegyszerek többsége ilyen), ha a munkát nem erre a célra kiképzett és levizsgázott szakemberek irányítják vagy végzik. A rendelkezés végrehajtása néhány hónap alatt igen sok szakember kiképzését teszi kényszerítő szükséggé. Ezért a mezőgazdasági szakképzés egész oktatógardája munkában áll ezen a télen. A felsőfokú képzettségűek közül 1903 szakember jelentkezett átképzésre. Közülük 1610 képzése már elkezdődött szeptemberben. (Szabolcs- Szatmár megyében az oktatás elsők között indult meg az országban.) A rendelkezés azt is előírja, hogy például növényvédőgépen csak szakmunkás ülhet, a segítőtársa is csak betanított munkás lehet. Tízezres számban kívánja szakmunkások kiképzését a rendelkezésnek ez a része. Itt is jól halad az oktatás. A meglévő hatezer szakmunkás mellé körülbelül ötezernek a kiképzése érhető el tavaszig. (A beiskolázásban Szabolcs- Szatmár megye szintén az élen jár.) A hazai mezőgazdaság egyik további élenjáró tetteként értékelték a tájékoztatáson a Magyar Növényvédelmi Kódex közelmúltban történt megjelenését, mely egységes rendszerbe foglalta a korszerű növényvédelem minden szabályát. Jó nemzetközi visszhangja volt, 18 ország kérte el hivatalosan tanulmányozásra. Egyetlen gyenge pontja a gyakorlatban a községi tanácsok tevékenysége a rendelkezések végrehajtása körül, álhumanizmusból nem alkalmazzák a büntető szabá- lyokat. Pedig igen gyakran előfordul, hogy egykét hanyag kiskerttulajdonos mulasztása veszélyezteti a szomszédos mezőgazdasági nagyi üzemek növényvédelmét is» Szabolcs itt is példamutatóan járt el: rohamosan terjed az a szokás, hogy községi növényvédőbrigádokat hívtak életre. Ezek a nagy üzemi módszerek olcsó és gyors eljárásaival elvégzik a permetezést időben és hatékonyan a kiskertekben is. Rengeteg nyomtatvány, füzet és propagandaanyag jelenik meg, de nem jut el a telektulajdonosig, aki pedig igényelné a tájékoztatást. Ezen most többféle módon is segíteni akarnak. Megkérték a televíziót, foglalkozzék többet ilyen dolgokkal. A gyomirtószerek címkéit a gyártás engedélyezésével együtt meghatározzák és a címkén több információ lesz, mint magán az engedély- okiraton. A növényvédősze- rek valamennyijéhez részle* tes technológiai utasítást adtak ki — már a nyomdában van — és kis csomagolásban is forgalomba hozzák a kiskerttulajdonosokat érdeklő szereket A tájékoztatás befejező ré* szében elmondotta dr. Nagy Bálint hogy az Országos Előrejelző Szolgálat váza létrejött további kiépítése folyik. Szó esett a tájékoztatón egy másik magyar kezdeményezésről is, mely nagy érdeklődést váltott ki: a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban idén megindult növényvédelmi pi- lótaképzésről. Ez iránt olyan baráti országok egész .sora érdeklődik, .ahol nincs polgári pilótaképzés. Az érdekelt országok kérésére — valószínűleg már a közeljövőben — nemzetközivé kell bővíteni a nyíregyházi pilótaképzést. A tájékoztatóban szó esett még a szabolcsi alma idei kifogástalan növényvédelméről és arról, hogy az elmúlt évi 340 növényvédőszer okozta mérgezés nyomán kiadott szigorú intézkedések elérték hatásukat: idén jelentősen csökkent az ilyen balesetek száma. A mész és c műtrágya hatása savanyú talajon használatával végeztük. A végeredmény érdekes, mert a hármas parcella, amely százhúsz mázsa istállótrágyát kapott, őszi búzából csak tizenhárom mázsát adott, ezzel szemben az ötös parcella, amelynél szintén százhúsz mázsa istállótrágyát és hét és fél mázsa meszet adagoltunk, már tizenhét mázsát termett. A hatos parcellán, ahol az istállótrágyát hét és fél mázsa mésszel és 150 kilogramm vegyes hatóanyaggal egészítettük ki. a fertődi őszi búza termése 21.25 mázsa volt hol dánként. A kísérlet messzemenően igazolta, hogy a szabolcsi savanyú homoktalajokon istállótrágya, mész és műtrágya együttesen adagolva biztosítja a legnagyobb termést. Köztudott, hogy hazánkban, de Szabolcs-Szatmár megyében is idén rekordtermést takarítottunk be gabonafélékből. Az elért termésátlagot nem csak meg akarjuk tartani. de növelni is szeretnénk. A nyírteleki és mátészalkai kísérlet tanulsága, hogy a termésátlag növelése csakis akkor érhető el, ha a talaj- viszonyoknak megfelelően, figyelembe véve a termesztett növényt is, más éf más mennyiségű és arányú műtrágyát. illetve meszel és is- iállótrágyát használunk feL A hangsúly a műtrágy ái . an, hiszen ennek nagyobb dózi- sú adagolása mázsákkal növeli a termést. Bajnay Benő OTV. szaktanácsadá A nagykállói Zöld Mező Termelőszövetkezetben új 108 férőhelyes szarvasmarha-istállót építenek. A 13 millió forintos beruházásból megépülő istállót még az idén átadják rendeltetésének. Elek Emii feiv. A nyírteleki Dózsa Terme- lőszövetkez-lben végzett ta- iajerőgazdálkodási kísérletről már beszámoltunk. A MÉM rendeletére azonban Szabolcs Szatmár megyében a különböző adagú műtrágya és me- szezési kísérleteket a szabolcsi tájaknak megfelelően két talajtípuson végezzük. A kettes számú kísérleti terület a mátészalkai Egyesült Erő Termelőszövetkezetben van, amelynek talaja — ellentétben a nyírteleki csernozjom jeliegűvel. — gyenge humu szos homoktalaj. Ezen a ta lajtípuson az istállótrágya és a különböző adagú műtrágya, valamint a mész és műtrágya hatását kutattuk — nagyüzemi viszonyok között — a tér méseredményekre. A mátészalkai kísérletet eltérő adagú mész és tápanyag
