Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-02 / 228. szám

tflW. október i RBLET-MAGYARORSZAÖ § oNhf Bérlők 5,5 ezer kérelme Milliók korszerűsítésre — A Guszev lakótelepi munkák — Tatarozás sürgősségi sorrendben Szeptemberi almamérleg: MEGTELNEK A HŰTŐHÁZAK Hétezer vagon alma elhagyta az országot E hét végéig fizetik a körszedési felárat ' Két év alatt csaknem meg­kétszereződött a bérlők beje­lentése nyomán elvégzett ja­vítási munkák száma az In­gatlankezelő Vállalat nyilván­tartása szerint. Az 1967. évi háromezerrel szemben ez év végéig közel öt és fél ezer hibaelhárítási, karbantartási kérelmet teljesítenek. A vállalat kezelésében lévő lakásra és 650 egyéb bérle­ményre — évről évre tíz­milliós nagyságrendű összege­ket költött. Ebben az évben 13 és fél millió forintot. Az említett öt és fél ezer állagmegóvási és bizonyos la­káskorszerűsítést munkák négy és fél millió forintba kerülnek. 17 lakóház (76 la­kás) és egyéb, közületek által bérelt épület teljes felújítá­Igazán példás gyorsasaggal segue* l 'k egy nehéz körűimé nyék között élő kisvárdai munkáscsalád gondjának meg oldásában a Szabolcs-Szat már megyei Baromfikeltető és Értékesítő Vállalat veze tői. Lapunk augusztus 12-i számában „Zita nem kap munkát” — címmel panasz nyomán kerestük fel a Csór ba családot. Láttuk és tapasztaltuk, hogy az öttagú család milyen szűkösen él. minden fillérre szükségük van, s minden bi teodalmuk Zitában, a 19 éves nagylányban volt, aki június­ban végezte el a Mátészalkai Me/.őgazdasági Technikum­ban a baromfitenyésztési szakmunkásképzőt közepes eredménnyel. Zita három évig tanult. Ennek költségeit az állam fedezte. Szóvá tettük, hogy míg tanuló volt, kellett, de miután végzett, megszerez­te a szakmunkás-bizonyít­ványt is, már nem. Idényjellegű üzemek, s így kénytelen várni, hogy mun­kát kapjanak. Leállt a kis- vardai üzem is. Nem tenyész- tojás hiánya miatt, hanem azért, mert a keltetési szezon befejeződött, s így Zitának nem tudtak munkát biztosí­tani. Helytelen tájékoztatás szerint azt írtuk, hogy az üzemben további fejlesztés lesz. Ez nem várható, örven­detes viszont, hogy a cikk Megjegyzés: íjság ----­Latente egyszer? Az utóbbi időben egyre több panasz érkezik orosi előfize­tőinktől, hogy a postahivatal vagy egyáltalán nem kézbesí­ti az előfizetőknek a lapokat, vagy összegyűjtve egy héten egyszer viszik ki az újságokat Simon Mihály és Bun- kóczi Sándorné orosi la­kosok személyesen keres­ték fel lapkiadó vállalatunkat és elpanaszolták, hogy az orosi postahivatal vezetője még akkor sem volt hajlandó kiadni a Kelet-Magyarorszá- got, amikor érte mentek. A reklamációra azt vála­szolta, hogy várják meg, majd a hét végén kiküldi. Helyes lenne megvizsgálni, hogy az orosi előfizetők mi­ért nem kaphatják meg ide­jében a lapokat és ha rekla­máció előfordul, a postahi­vatal vezetője miért nem tá­jékoztatja udvariasan a megrendelőket. Farkas Pál sát fejezik be az év végéig. Ezeket az épületeket a váro­si tanács illetékes osztályá­val közösen jelölték ki. Sür­gősségi sorrendben azokat, ahol 20—30 éve nem történt tatarozás. Egy-egy épület kül­ső-belső renoválása száz—há­romszázötven ezer forint költ­séggel történik. A felújítási munkákra fordított összeg az idén 1 millió 500 ezer forint. A rendelkezésre álló beru­házási keret nagyobbik ré­szét, 7 millió 500 ezer forin­tot a lakóházak közművesíté­sére használják fel. A legje- lerftősebb ilyen munka a Gu­szev lakótelep szennyvízelve­zető csőhálózatának felújítása és bekötése a városi hálózat­ba. Ismeretes, hogy a lakóte­lep szennyvízderítőjének túl­nyomán alapos vizsgálatot végzett a vállalat, s megke­reste a módját, hogyan tud­nának Zitán segíteni. Kiderült, hogy Csorba Zita helyzete 1969 után a vállalat­nál nem volt tisztázott. Ré szére így továbbra is a má­sodéves tanulónak megállapí tott bért fizették. De ez jóval magasabb volt így is. mint a rendeletben biztosított alsó bérszint. Ebben az esetben is a tanuló nehéz anyagi körül­ményeit vették figyelembe. Egy sajnálatos tájékoztatás elmaradásának következtében a tanuló részére harmadéves gyakorlati idejére havi 100 forinttal kevesebbet fizettek 1968 szeptember 1 és 1969 ja nuár 31 között. Ennek az ösz- szegnek a kifizetését is ren­dezték. Legnagyobb öröme Zitának mégis az volt, amikor közöl­ték vele. hogy megoldották problémáját, s dolgozhat. Augusztus 12-én jelent meg az írás, mely szóvá tette ügyét, s néhány nap múlva már intézkedtek. Zita közben megbetegedett, kórházban volt, majd táppénzen, de már szeptember elsejétől a válla lat nyíregyházi keltetőjében dolgozik. Fizetése egyelőre 900 forint, s vállalták az uta­zási költségeinek a megtérí­tését is. mely nem kevesebb, mint havonta 500 forint. A vállalat vezetői felkeresték a családot, elbeszélgettek édes­anyjával, aki megnyugodott. Amikor a kisvárdai keltető­ben megkezdődik a munka, ott fog dolgozni, nem kell be­járnia. Elnézést kérek a magyar cipőipar illetékeseitől, hogy a sok év óta folyó cipővitába mindeddig nem szóltam bele Noha már valamennyi toll­forgató ember — e széles honban — így vagy úgy le­tette obulusát. Töbnyire úgy. hogy bírálta a cipők minősé­gét ellentétben a hirdetések­kel, amelyek viszont dicsérik Aztán a bírálatokkal meg­bántották a cipőipart és ezt követte a dafke, a csak azérl is! Tehát ezennel szeretnék néhány dolgot elmohdani a cipőipar illetékeseinek. Ki­fejezetten az illetékeseknek, mert ez amolyan fedőnév. Nem X gyár Z igazgatója, ha­nem az „illetékes”. Hogy is mondjam? Aki ebben a szak­mában dolgozik — isazfiAtó­lerhelt és elavult állapota évek óta gondokat okozott az ott lakóknak és a telepen működő fejlődő ipari létesít­ményeknek. Ezenkívül több kisebb lakóházat, valamint önálló derítővel ellátott bér­házat kötnek be a városi szennyvízhálózatba az idén. Hasonlóképpen megoldották jó néhány háztartás vízellátá­sát a városi vízvezetékről. A városi gázprogram kere­tében folytatódott ebben az esztendőben is a lakások gáz- müvesítése. 168 lakásban a teljes szerelést, 58 lakásban a fürdőszobák „gázosítását” már befejezték. Most a Béke- házban dolgoznak a gázszol­gáltató vállalat szakemberei. Itt 116 lakást kapcsolnak be a gázszolgáltatásba. (k. e.) Rekordgyorsasággal építet­tek meg Nyíregyházán a Pe­tőfi téri kisvasúti állomást De úgy tűnik, a gyorsaság­nak ára is volt: nem építet­tek hozzá járdát. így most a nagyallomástól érkezők vagy oda igyekvők a vasútépítke­zés maradványain, köveken keresztül járnak. Naponta több ezren. Az utazók joggal várják, hogy a gyors áthelye­zés után a csiga tempóban tar­tó útépítkezéseknél is legyen valami eredmény. Még az őszi esős időszak előtt. . . * Gebinesek a taxik Nyíregy­házán. Ez újfajta munkastí­lussal is jár. Mégpedig kétfé­lével. A gépkocsivezetők egy része sokkal udvariasabb, szolgálatkész, kedves. Van azonban, áld másként véle­kedik. Például. Utas: A GEL- KÁ-hoz kérem. Vezető: És onnan mit viszünk? Utas: Egy televíziót. Vezető: És hová? Utas: Az állomáshoz. Vezető: Nem vállalom, ké­rem. Utas: Miért? Vezető: Nem fér be a kocsiba. (Vol ga, 39—84). Mit tehet ilyenkor az era bér. Keres egy ismerőst. É: elviszi — Trabanttal. Mert abba befér... # Ügyintézés a GELKÁ-nál: adom a papírt, kapom a blok­kokat, fizetek. Egy perc. Az­tán várok a másik pultnál. Mögötte jönnek-mennek a dolgozók. Adnám a blokkot: „Azonnal.” Ez így megy egy fél óráig. Már hatan állnak mögöttem. Szólok a pénztár­nál. „Tetszett már szólni a pultnál is?” „Szóltam.” „Ak­kor tessék várni.” Bemegy a műhelybe. Egy perc múlva már viszem a készüléket. Csak azt nem tudom, miért kellett várni addig harmincat. M. S. tói a branzolsiríelőig —, mindenki illetékes. Na most már, teljesen érthető, hogy ha a cipőipar illetékeseit bí­rálják, akkor minden illeté­kes a másikra gondol. Azt hiszem, eljutottam a szakmai kérdésekhez. Ezt ne vegyék rossz néven az il­letékesek, mert nekem is kö­zöm van a cipőszakmához. A história mintegy 30 éves. A háború alatt enkezem által készített facipőben jártam. Igaz, csattogott, klapfogott, de elég masszív, tartós volt. A háborút követő időkben aztán már rugalmas lábbelit gyártottam: szereztem egy fél messzersmit gumiköpenyt és abból szabtam magamnak nyárra kitűnő „szandált” né­mi lóistráng felhasználásá­val. De kényelmes volt és Egy hónapja tart Szabolcs- Szatmár megyében az egyik legfontosabb termék a téli alma betakarítása. Az alma- szüret első havi tapasztala­tairól, az eddigi eredmények­ről és nehézségekről kértünk tájékoztatást a HUNGA- ROFRUCT Zöldség-Gyü­mölcs Szövetkezeti Kül­kereskedelmi Vállalat fő­városi központjában. Cza- nik Sándortól, az árufor­galmi főosztály vezetőjétől. Elmondta, hogy a vállalat fennállása óta idén rekordot teljesített az alma felvásárlá­sának vállalása és teljesítése körül is, ezt már a szeptem­beri adatok mutatják. Eddig hétezer vagon alma hagyta el az országot és a hűtőláro- lóba is bekerült ezenfelül 3700 vagon téli alma. Ez az összesen 10 700 vagon export- felvásárlás megközelítő pél­da nélkül áll az előző évek szeptemberi forgalmához ha sonlítva. 17 GOG vagon export a szabolcsi körzetből A Kelet-Magyarország mun­katársa szóvá tette, hogy sok szabolcsi termelőüzem pa­naszkodik az átvétel lassúsá­ga. vontatottsága, szervezek lensége miatt Válasz: a HUNGAROFRUCT 27 000 vagon exportminőségű almára kötött szerződést ez évben. Ebből körülbelül 17 000 vagon exportgyümölcs várható az úgynevezett sza­bolcsi körzetből. A vállalat arra szólította fel a termelő­ket, hogy az exportminősé­gű almának körülbelül húsz százalékát korai körszedés­ben szedjék le. Ez a húsz százalék — az említett 3400 vagonnyi hűtőtárolókba ra­kott almával — gyakorlati­lag be is érkezett Megtelő­ben vannak a nyíregyházi, tuzséri és nyírgelsei nagy, egyenként ezervagonos hűtő­tárolók. Körülbelül nyolcszáz vagonra tehető az a mennyi­ség, amely a budaörsi, cse­peli és nagyvásártelepi hű­tőházakba került. Volt olyan nap, amikor — a szabolcsi három nagy hűtőtároló meg­indulásának késése miatt — több mint száz vagon almát irányítottak a főváros környé­ki hűtőtárolókba. Ezenkívül a debreceni négyszázvago- nos hűtőhöz befogadóképes­ségét is javarészben szabol­csi almával^ töltötték ki. A HUNGAROFRUCT ezenkívül az exportszállítások köny- nyebb lebonyolítása érdeké­ben körülbelül hatszáz va­gonnyi termelőszövetkezeti igen tartós. Még mindig hordhatnám, de kiment a di­vatból. Kiment, mert jöttek a di­vatéi pók! Több éven keresztül ezek­ből a divatcipőkből viszony­lag elfogadható áron besze­rezhettem nyári cipőmet, amely kibirt egy szezont, ha a szezon júniustól augusztu­sig tartott. Az idén azonban még nem találtam megfelelő nyári ci­pőt (a maszeknál lenne 600- ért). Lehet, hogy bennem van a hiba. Az illetékesek ezt biztosan jobban el tudják dönteni. Azt viszont már minden­képpen eldöntöttem, hogy a régi lomok közül előhalászom a repülő futóművéből készült „nyári cipőmet”. Nem is titkolom szándé­kom: ha egy hippi meglátja lábamon biztosan ad érte hatszáz;”- És akkor nyert ügyem van. Veszek raji4 egy jó maszek készítményt. Vincze György hűtöházat is bérbe vett. A körszedés tehát pár napon belül befejeződik. A torlódások oka Megkérdeztük, mi történik azokkal a termelőkkel, akik a vállalat kéré­sére végeztek el a kör­szedést és még mindig ott áll a körszedett almájuk el szállítatlanul, méghozzá nem az ő hibájukból. A válasz megnyugtató: e hét végéig az ilyen, vállalati utasításra szedett alma után kifizetik az eredetileg szeptember húsza dikáig esedékes körszedési felárat. A torlódások okáról meg tudtuk, hogy azt elsősorban mindhárom nagy almatároló késése okozta. A több napos késések okozta torlódást csak kiélezte, hogy a tárolok több­ségéhez nem készültek el az iparvágányok így a tervezett darus rakodás helyett sok he­lyen kézzel, gépkocsiról kell rakodni. Ez természetesen to­vább lassítja az átvétel mun­káját. Végül, de nem utolsó­sorban a reklamálók között számos olyan termelőüzem is akad, amely diszpozíció nél­kül, csak úgy. a maga szán­tából jelenik meg szállítmá nyaival a tárolók kapujában és fokozza az amúgy is lassú munka miatti torlódást. Érdeklődtünk az exportle­hetőségek felől. Megtudtuk, hogy az idei szabolcsi alma­termés minősége kiváló, jobb az elmúlt évinél is és így a külföldi piacokon, kellő kö­Orr* Falusi képek A gazdagodó gulácsiak egyik híressége a szilva, a szilvapálinka készítése. En­nek főzése most kezdődött ünnepélyes aktussal. Régi ha­gyomány Gulácson, hogy „nyílhúzás”-t tartanak az igazságosság kedvéért. Ahogy ők mondják: „Min­denkit a saját keze verjen meg!” Kovács Sándor bácsi 89 éves, az ó szájából hallot­tam ezt, s azt is, hogy mióta eszét tudja, minden évben nyílhúzással kezdenek a pá­linkafőzéshez. 30 mázsa szil­vapálinkának valója van, eb­ből 150 literre számít, s mi­vel felesbe megy a főzés, fe­le az államé, fele az övé. Sándor bácsi egyedül él, a többit is szívesen eladja, ke­reskedjék vélte államunk, hadd ismerjék meg külföldön is a híres szatmári kékszil­vát. No, de hogyan is zajlik ez a nyllhúzás? Előző napokban elkészítik a sorszámokat, az úgynevezett nyilakat a tanácsházán. Sok dolga volt vele Szarka Ká­roly vb-elnöknek, meg a gép­írónőjének, míg 272 darab nyilat legépelt, aztán a kis­bíró másnap kidobolta: „köz­hírré tétetik, holnap este nyílhúzás lesz a községi szeszfőzde előtt, melyre min­denkit elvárunk!” Pénteken este gyülekezett a falu apra ja, nagyja az újjáalakított szeszfőzde előtt, ahol embe­ri kézzel jóformán a betöl­tésen kívül már semmit sem csinálnak. Csoportokba ve­rődve beszélgettek, várakoz­tak. Aztán pontosan 6 órakor megérkezett a négytagú bizottság. Jelenlétükben bon­tották fel az urnát, amiben a nyilak voltak, s ezt egy nagy kalapba tették. Csak egy pil­rültekintésse! eladható. D« figyelembe kell venni, hogy egész Európában rekord al­matermés volt. És mindehhez még azt is hozzá kell számí­tani, hogy az álmatermelő or­szágok között valóságos hű- tóházépítési verseny folyik. Természetes, hogy mindegyik először saját termését akarja értékesíteni és csak azután vásárol külföldön. Nagy je­lentőségű dolog, hogy ennek ellenére, az ottani választék bővítésére néhány vagon na­pi szállítással megindult a* almaexport a tőkés országok felé is. A jöVŐ a hütöháiaké Legjobb partnerünk a Szov­jetunió, mely idén ismét 25 százalékkal több almánkat veszi meg, mint tat aly. Oda ütemesen is lehet szállítani. De a hűtőházépítéssel nem lehetünk elégedettek, mert van baráti ország is mely már most bejelentette, öt év múlva mar csak karácsony­kor és azután fogad magyar almát, mivel addigra kiépül saját hűtőházhálózata is. A népgazdaság szemszögé­ből tehát az idei. szabolcsi al- maszzüretnek máris vannak pozitív vonásai — fejezte be tájékoztatását Czanik Sándor elvtárs. És hozzátette: — A meglévő hibák kijavításának leghatékonyabb módja: a hű­tőházépítés további intenzív folytatása. (gnz) lanatig tart az elsők hú* zódzkodása, s megindul a nyilazás. így tiszta munka ez. Nem szidják a vezetőket, hogy „persze azért X Y az elsői, vagy tizedik, mert Z-nek ko­mája.” Sorba megy a főzés. Elsőnek a tsz elnöke, Kiss Sándor lép az asztal elé, meg­kérve a körülállókat, enged­jék, hogy húzzon, mert sür­gős dolga akadt. „Tessék csak, természetes” — volt az egybehangzó válasz. A 195. számot húzta. Utána a gépko­csivezetője következett, ő a 204-est. Bihari Sándor bácsi — aki jóval később érkezett és ment az asztal elé nyilaz- ni, az 1-est, s aki negyedik­ként húzott, Bállá Béla, a 272, a legutolsót. Mikor híre futott az emberek közt, min­denki derült. „Na ez jól ki­húzta! Valamikor tavasszal főzik az övét.” Aztán olyan következik, aki bal kézzel húz, hátha szerencsés lesz! Dehát a szerencse forgandó. Se na­gyon elöl, de hátul sem jő lenni! Ez a sok szilva, ami most a tagok közt nyílhúzással ke­rült kisorsolásra, a Tisza 800 holdas árterében terem. Nem gondozzák csak van, érés előtt egy bizottság megszem­léli, mennyi lehet a fán, az­tán egyenlően ki-ki megkap­ja a maga fáját. Felébe sze­dik le ezt is a tagok. Vég­eredményben háztájinak te­kintik. Ebben az évben 4700 mázsát osztottak így el. Ilyen előzmények után kezdődik a pálinkafőzés, ami tisztán, higiénikusan készül. Az új, változó élet mellett ez a régi, szép hagyomány to­vább él ebben a távol eső kis községben. Szentesi Magda CIKKÜNK NYOMÁN Zita dolgozik CIPŐ Nyílhúzás

Next

/
Thumbnails
Contents