Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)

1969-09-30 / 226. szám

% m*\ RELET-MAGYARORSZAÖ TOSS. szeptember Si W si 1 nmwAúm vesztesekkel »% M§ZM-ban Megalakult az új csehszlovák kormány Ccrnik a miniszterelnök A nyugatnémet sajtót a vále sztások küszöbén bejárta egy kép: Brandt, a szociálde­mokraták vezére a „nagy- koalíció” külügyminisztere mosolygó arccal takarja le a Siegen városka leié vezető or­szágúti jelzőtábla utolsó két betűjét, ami megmaradt: „sieg” — győzelem. Az események megmutat­ták, hogy Brandt és a szo­ciáldemokraták útja nem ve­zetett a győzelem irányába, ami miatt a német választá­sok azonban — amennyiben ez vigasztalás Brandt számá­ra — olyan sajátos eredmé­nyeket hoztak, hogy — csak vesztesek maradtak a poron­don. A szociáldemokraták hiába érték el eddigi politikai kar­rierjük rekordját, a szavaza­tok 42,7 százalékát. Ahhoz nem volt elég nagy az előre­törés, hogy az FPD-t az or­szág legnagyobb pártjává, vagy legalább a szabad de­mokrata párttal (FDP) együtt kormányképes párttá tegyék. A CDU— CSU az ország első pártja maradt — de úgy, hogy a szociáldemokratákkal szembeni előnye összezsugo­rodott, míg a szociáldemok­raták 3,4 százalékkal több szavazatot és 22-vel több mandátumot (224) szereztek, a kereszténydemokrata szavaza­tok száma 1,5 százalékkal, a mandátumoké pedig három­mal csökkent (242). Végül is a kereszténydemokraták a maguk 46,1 száza 1 ókával a legnagyobb párt — de mind­össze 3,4 százalék választja el őket a szociáldemokraták­tól. A legutóbbi választáso­kon ez a különbség még több mint 8 százalék volt. A harmadik országos párt, a szabad demokraták (FDP) vesztesége még nyilvánva­lóbb, és egyértelműbb. Mind­össze a szavazatok 5,8 száza­lékát tudták megszerezni, ami 3,7 százalékkal kevesebb, mint a legutóbbi választáso­kon. Ennek megfelelően 19 parlamenti helyet veszítettek es csak 30 parlamenti man­dátumot szereztek. A szélsőjobboldali NPD ez (Folytatás az 1. oldalról.) Az avató beszédet követően Gerencsér József a község ve­zetőinek átadta a határőr pa­rancsnokság párt- és KISZ- bizottsága által adományozott zászlót. A községi párta lap­szervezetnek és a községi ta­nácsnak oklevelet adományoz­tak. Ezután kitüntetéseket adott át. Daku Gyulának, a községi tanács vb elnökének a belügyminiszter a „Közbiz­tonsági érem” ezüst fokozatát adományozta. A határőrség országos parancsnoka Makai Bélát, a községi pártalapszer- vezet titkárát, Battyányi And­rást, a Kossuth Tsz brigádve­zetőjét, Gombos Gábor álla­mi mezőőrt „Kiváló határőr” jelvénnyel tüntette ki. A köz- sert határőr úttörő szakasz r'.iléklapat kapott. Az ünnepi aktus kifejezése­ként a községi pártalapszerve- zet és a községi tanács zászlót adományozott a határőr pa­rancsnokságnak. Az ünnepséget egész napos műsor követte. Kitüntetések A fegyveres erók napja al­kalmából kitüntetéseket adtak át párt. állami és társadalmi szervezetek vezetőinek, határ­menti lakosoknak, akik együttműködve a határőrség­gel több éven keresztül ki­emelkedő munkájukkal hoz­zájárultak államhatáraink eredményes őrizetéhez. A belügyminiszter a „Köz- biztonsági érem” arany foko­zatát adományozta Korda Ká- rolynak, a MÄV záhonyi szol­gálattevőjének, Hortobágyi Ferencnek, a vállaji fmsz dol­alkalommal 4,3 százaléknyi szavazatot szerzett. így hát a választási szabályok érteimé- ben nem kerültek be a nyu­gatnémet parlamentbe. Most, a választások utáni első órákban az értékelés és a lehetőségek számbavétele is szükségszerűen csak vázlatos lehet. Az mindenesetre meg­nyugtató, hogy az újfasiszta párt kudarcot szenvedett — számolni kell azonban azzal, hogy a CDU—CSU szavazói között igen nagy mértékben ott vannak a revansista, sőt neofasiszta eszmék hívei! Ezeket a szélsőjobboldali sza­vazókat az állította a CDU—CSU oldalára, hogy ott több esélyt látnak a nyugat­német politika tényleges be­folyásolására, mint a túlsá­gosan otromba, támadható pplitjkát folytató nyíltan neo- fasziszta NPD soraiban. Az a tény, hogy a jelenlegi nyu­gatnémet társadalomba be­épült, „integrálódott” na­cionalista jobboldal szavaza­tait a kormánypárt kapta, ar­ra mutat, hogy a CDU—CSU társadalmi-politikai háttere bizonyos váltazásokon megy keresztül. A számok tanúsága szerint ugyanis e jobboldali beözön- lés ellenére a keresztényde­mokraták vonzereje csökkent. Ez csak úgy magyarázható, hogy bizonyos katolikus—li­berális rétegek, főképpen ér­telmiségi csoportok átsodród­tak a szociáldemokrácia ol­dalára. Valószínűnek látszik tehát, hogy a mostani, gyengébb CDU—CSU-ban a Kiesinger kancellártól jobbra elhelyez­kedő és a kancellárt ered­ményesen befolyásolható erők nyomása nagyobb lesz, mint korábban! Kevésbé lehet meghatároz­ni a szociáldemokrata párt jövőbeni belső helyzetét és politikáját. A párton belül szükségszerűen vita bontako­zik majd ki akörül, hogy mi a jelentősebb: a 3,4 százalé­kos szavazatnyereség — vagy az a tény, hogy a párt ennék ellenére a második helyre szorult,. Ennek a vitának az eredménye befolyásolhatja a gozójának. A „Közbiztonsági érem” bronz fokozatát Bara­nyai Jánosnak, a lónyai tsz tagjának. A BM határőrség országos parancsnoka „Kiváló határőr” jelvénnyel tüntette ki Csikós Balázst, a Kelet-Magyarország főszerkesztő-helyettesét, Kele­men Bálintot, a Magusligeti Községi Tanács VB elnökét, Konez Miklóst, a Beregsurá- nyi Községi Tanács VB elnö­két, Kovács Györgyöt, a Pe- nészleki Községi Tanács VB elnökét, Orosz Endrét, a Ba­rabási Községi Tanács VB el­nökét, Szabó Ferencet, az Aporligeti Községi Tanács VB elnökét, Szabó Gyulát, a Nyír- bélteki Községi Tanács VB elnökét, Szűcs Józsefet, az uszkai fmsz dolgozóját. , A fegyveres erők napja al­kalmából kitüntetést kapott több MHSZ társadalmi aktíva. A HONVÉDELMI ÉRDEM­ÉREM KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT: Bihari Gyula, Bodolai Zoltán, Danes József, Lakatos László, Molnár Sán­dor, Nyers János, Papp Lász­ló, Pál Péter, Pusztaföldi Zol­tán. MHSZ KIVÁLÓ MUN­KÁÉRT EREM „ARANY” FOKOZATÁT KAPTA: Alexa László, dr. Barkasz László, Gajdos István, Gábor Jenő, Géczi Ferenc, Lévai Sándor, Orosz János, Péter István, dr. Szabó József, Szilágyi József, D. Tóth László. AZ MHSZ KIVÁLÓ MUN­KÁÉRT ÉREM „EZÜST” FO­KOZATA KITÜNTETÉST KAPTA: Bánóczi Gyula, Ba- racsi János, Dalia Ferenc, Danes Lajos, Farkas Mátyás, Geresi Miklós, Illés György, Illyés Lajos, Katkó Gyula, Jüttner Antal, Kovács Ferenc, párt magatartását, — de csak árnyalatokban. Valószínűnek látszik, hogy az SPD tovább folytatja eddigi, a marxiz­must nyíltan elutasító és a középrétegek megnyerésére irányuló politikai vonalát. Az SPD magatartását ter­mészetesen az is jelentősen befolyásolja majd, hogy mi­képpen alakul a koalíciós játszma. Az úgynevezett „kis- koalíció” tehát az SPD és az FPD részvételével megalakí­tott kormánykombináció a gyakorlatban elesik. Ezt le­hetetlenné teszi az FPD osz- szeomlása, a másik „szélső” megoldás lenne az, hogy a CDU—CSU lép koalícióra az FDP-vel és a szociáldemok­ratákat ellenzékbe szorítja. Ez 272 kormánypárti képvi­selőt jelentene 224 szociálde­mokratával szemben. E má­sodik kombináció már nem zárható ki, de nem is tekint­hető valószínűnek. Először: a különbség túlságosan kicsiny. Másodszor: főként külpoliti­kai kérdésekben a CDU—CSU fő vonalát még nagyobb sza­kadék. választja el az FDP- től, mint a szociáldemokra­táktól. Meglepetés természetesen történhet — a legvalószínűbb megoldás mégis az eddigi nagykoalíció folytatása. Amennyiben ez létrejön: a fő kérdés természetesen az, hogy a bonni politika (és mindenekelőtt a külpolitika) tényleges irányításába milyen arányban szólnak bele a koa­líciós partnerek. A koalíción belüli erőviszonyok alakulá­sát csak a gyakorlat mutat­hatja majd meg. A szociálde­mokraták viszonylagos előre­törése önmagába nem döntő. A CDU—CSU még mindig a többségpárt és a meggyen­gült szabad demokratákat a szociáldemokraták már nem használhatják fel arra, hogy együttes nyomás alá helyez­zék Kiesinger és Strauss pártját. A valószínűség így hát az, hogy a „hegyek egeret szül­tek’’, s az új bonni politikát alighanem csak nagyon hal­vány árnyalatok választják majd el az eddigitől. Kovács István, Lukács And­rás, Nagy László, Nagy Berta­lan, Porkoláb Efraim, Révész Kálmán, Széles Zoltán, Szim János„ Ötvös József, Turóczi János. AZ MHSZ KTVÄLÖ MUN­KÁÉRT ÉREM „BRONZ” FO­KOZATÁBAN RÉSZESÜLT: Dr. Bakó Ferenc, Bakó Sán­dor, Kocsárdi István, Németh László, Réthy Ferenc, Róka László, Szilágyi József, Szilá- gyi Mihály, A munkásőrség országos parancsnoka, a munkásőrség Szabolcs-Szatmár megyei pa­rancsnokával egyetértésben a fegyveres erők napja alkalmá­ból a fegyverbarátság elmé­lyítéséért végzett munkájuk és a munkásőrséggel való elvr társi együttműködésük elis­meréséül a Munkásőr Emlék- jelvény-t adományozta: Bíró Jánosnak, a Nagykál- lói Zöld Mező Tsz párttitká­rának, Bodó József rendőr hadnagynak, a vásárosnamé- nyi járási rendőrkapitányság beosztottjának, Győri András határőr hadnagynak, Kicska Antalnak, a Kemecsei Állami Gazdaság igazgatójának, Kiss Lászlónak, az MSZMP tiszalö- gi községi bizottsága titkárá­nak, Licsák Máriának, a Me­gyei Oktatási Igazgatóság igazgató-helyettesének Mikul- ka Józsefnek, az Apagyi Álla­mi Gazdaság párttitkárának, Nagy Péternek, a berkeszi pártalapszervezet titkárának, Takács Ferenc alezredesnek, M. Tóth Gyulának, a Tisza- dobi Táncsics Tsz elnökének. A kitüntetéseket hétfőn dél­előtt Orosz Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára adta át ünnepélyes keretek között. Oldrich PRÁGA: Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági el­nök 1969 szeptember 27-én hozott határozat értelmében az alkotmány első cikkelyé­nek 61. szakasza alapján ki­nevezte a Csehszlovák Szoci­alista Köztársaság új szövet­ségi kormányát. A kormány összetétele a következő: Miniszterelnök: Oldrich Cernik, miniszterelnök­helyettes: Josef Kemppy, mi­niszterelnök-helyettes: Peter Colotka, miniszterelnök- helyettes és külkereskedelmi miniszter: Frantisek Ha­mouz, miniszterelnök-helyet­tes és tervezésügyi miniszter: Vaclav Hula, miniszterelnök­helyettes és a műszaki fej­lesztési és beruházási bizott­ság elnöke (miniszteri rang­ban) ; Miloslav Hruskovic, miniszterelnök-helyettes: Ka­rol Laco, külügyminiszter: Jan Marko, nemzetvédelmi miniszter: Martin Dzur vezér- ezredes, belügyminiszter: Jan Pelnar, pénzügyminiszter: Rudolf Rohlicek, munka- és szociális ügyek minisztere: Michal Stancel. az árszabá­lyozó bizottság elnöke (mi­niszteri rangban): Ignác Ren­dek, az iparügyi bizottság el­nöke (miniszteri rangban): Josef Krejci. mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottság el­nöke (miniszteri rangban): Koloman Boda. a közlekedés- ügyi bizottság elnöke (mi­niszteri rangban): Jaroslav Knirka, a postaügyi és hír­közlési bizottság'elnöke (mi­niszteri rangban): Karel Hoffmann, tárca nélküli mi­niszter; Bohuslav Kucera. tárca nélküli miniszter: Jan Pauly, nemzetvédelmi minisz­tériumi államtitkár: Vaclav Dvorak altábornagy, belügy­minisztériumi államtitkár: Jan Majer ezredes, külkeres kedeimi minisztériumi állam titkár: Andrej Barcak, a munka- és szociális ügyek mi nisztériumának államtitkára: Vlasta Brablcova. A külügyminisztérium, a tervezésügyi minisztérium és a pénzügyminisztérium ál­lamtitkárait később nevezik ki. * Ludvik Svoboda, csehszlo­vák köztársasági elnök hét­főn a prágai várban fogadta a lemondott szövetségi kor­mány tagjait, élükön Oldrich Cernik miniszterelnökkel, A köztársasági elnök kö­szönetét mondott a szeptem­ber 27-én lemondott kor­mány tagjainak munkájukért. Ezután a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság új kor­mánya letette az esküt Lud­vik Svoboda elnöknek. Az ünnepi eskütételre a prágai vár tróntermében került sor. Az eskütétel után Oldrich Cernik mondott rövid beszé­det. Kijelentette: hogy a csszk kormány el van szán­va arra, hogy tevékenységé­ben megvalósítja a CSKP KB szeptemberi plénuma ál­tal levont következteléseket, valamint azokat a feladato­kat, amelyek a csehszlová­kiai viszonyok konszolidálá­sához és normalizálásához ve­zetnek. Külpolitikai téren — mondotta többek között a mir niszterelnök —- az új szövetsé­gi kormány a Szovjetunióhoz es a többi szocialista ország­hoz fűződő testvéri viszonyok teljes rendezésére törekszik. Cernik után Ludvik Svo­boda köztársasági elnök mondott beszédet. Zelenkova, Josef Zuda, Josef Boruvka, Josef Svoboda, Jo­sef Spacek, Bohumil Simon es Martin Vaculik elvtársakat. Felmenti Alexander Dubcek elvtársat, a-CSKP KB elnök­sége tagságának tisztéből és a szövetségi gyűlés kommu­nista képviselőinek feladatá­vá teszi, hogy visszahívják ót abból a tisztségből, amelyet mint képviselő betölt. Stefan Gasparik elvtársat fegyelmi intézkedés hatálya alá vonja és figyelmeztetés­ben részesíti. Felmenti a CSKP KB-nak a cseh területeken folyó párt­munka irányításával megbí­zott irodája tagjának tisztsége alól Oldrich Cernik, Cestmir Cisar, Jaroslav Kargan, Voj- tech Matejcek, Karel Simek elvtársakat. Vaclav Hula elv- társ felmentést kap a CSKP KB irodája titkárának tisztsé­ge alól azzal kapcsolatban, hogy ezután más munkát vé­gez. Titkos szavazás eredményei­ként a Központi Bizottság jó- váhagyla azt a javaslatot, hogy a póttagok közül a CSKP KB tagjai legyenek Pavel Auersperg, Jan Fojtik, Hana Gumhalova, Bohuslav Chnoupek, Vaclav Kosár és Indra Labutova elvtársak. Titkos szavazás eredmé­nyeként kooptálta a CSKP Központi Bizottságának tagjai közé Dalibor Hanes, Franti­sek Hamouz, Vaclav Hula, Josep Kempny, Jan Marko, Miroslav Mac és Sonja Penni- gerova elvtársakat. Titkos szavazással az elnök­ség tagjává választotta Josef Kempny elvtársat és azzal összefüggésben, hogy ezután más munkát végez, felmentet­te őt a CSKP KB titkársága tagjának és titkárának, vala­mint ideológiai bizottsága el­nökének tiszte alól. Titkos szavazással jóvá­hagyta Josef Kempny, Josef Koreait, Drahomir Kolder, Oldrich Svestka és Antonin Kapek elvtársakat a CSKP KB irodája tagjának tisztében, s egyben jóváhagyta Antonin Kapek elvtársat a CSKP KB irodája titkárának tisztségé­ben. A Központi Bizottság ezen­kívül még egy sor változást hagyott jóvá a Csehszlovák Kommunista Párt tagjainak állami és kormánytisztségek­re való kijelölésével kapcso­latban. A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Gustav Husák beszámolója Prága: Nyilvánosságra hozták beszámolót, melyet a pártel­nökség nevében Gustáv Husák terjesztett elő a Központi Bi­zottság ülésén. A párt első titkára leszögezte: hónapokon át a pártnak éles harcot kel­lett vívnia a jobboldali erők­kel és ez a provokátorok ve­reségével végződött. A fő har­ci terület azonban változat­lanul a szocialistaellenes erők elleni küzdelem frontja. Azokról a tanácskozásokról szólva, melyeket a Szovjet­unió és több másik szocialis­ta ország kezdeményezett, felelevenítette a drezdai, a moszkvai, az ágcsernyői, p. pozsonyi találkozókat, majd a varsói értekezletről való távolmaradásról megállapí­totta: az az egyik legsúlyosabb hiba volt és azért az akkori pártva: tőséget, mindenek­et ött Alexander Dubceket ter­heli a felelősség. A KB elnök­sége ezért javasolja, hogy az ide vonatkozó határozatot vonják vissza. Husák ezután leszögezte: az eddigi tények alapján levonható a következ­A KB határozatai A Központi Bizottság meg­vitatta Gustáv Husák beszá­molóját, megállapította, hogy az 1969 májusi plénum óta a párt minden területen jelentős haladást és sikereket ért el. Az elnökség jelentését a jelenlegi helyzetről és a párt további feladatairól irányelvnek te­kintik. A Központi Bizottság teljes egészében visszavonja az 1968. július 19-i határozatot melynek értelmében a cseh KP nem vett részt az öt kom­munista párt varsói tanácsko zásán, és az augusztus 21-i nyilatkozatot, amely szembe helyezkedett a szocialista test­vérországok baráti segítségé­vel. Érvénytelennek nyilvá­nítja az úgynevezett illegális pártkongresszust, érvénytele­níti a küldöttek mandátumát, mivel a választás jobboldali erők által gyakorolt nyomás légkörében zajlott le. A Központi Bizottság plená­ris ülésén szervezett és ká­derkérdésekről is határozott. E szerint: A CSKP Központi Bizottsá­ga kizárja tagjai sorából Jo­sef Smrkovsky, Marie Mikova, tetés, hogy a cseh KB vezetői, elsősorban Dubcek, figyelmen kívül hagyták a kommunista pártok kapcsolataiból fakadó kötelezettségeket, elhanya­golták az ország biztonságát. Ha nagyobb felelősségtudattal jártak volna el, nem kellett volna csapatoknak az ország területére lépni. A szövetséges csapatok ér­kezését az motiválta, hogy megvédjék a szocializmust Csehszlovákiában a szocialis­taellenes jobboldali és ellen- forradalmi erőkkel szemben. Semmilyen körülmények kő- zött nincs szó a csehszlovák állam és a csehszlovák nép el­leni agresszióról, nem volt szó Csehszlovákia területének megszállásáról, a szabadság és a szocialista rend elnyomásá- ról az országban. Az a határo­zat, mely elítélte az öt szocia­lista ország katonai akcióját, megtévesztette a pártot és a népet. A szövetséges csapatok érkezését az motiválta, hogy megvédjék a szocializmust Csehszlovákiában. Az 1968. augusztus 21-i nyilatkozat te­hát helytelen, ezért javasolja az elnökség annak hatálytala­nítását. Milan Hűbl, Zbynek Vokrouh- licky, Zdenek Mlynar, Jiri tla- jek elvtársakat és a CSKP Központi Bízoltságának pót­tagjai közül Frantisek Vlasal' elvtársat. A CSKP KB. a CSKF-nak a szövetségi gyűlésben és a né­pi gyűlésben helyet foglaló képviselőinek feladatává te­szi, hogy Josef Smrkovsky és Marie Mikova elvtársakat felmentsék a képviselők funk­ciói alól. A CSKP KB kizárja a Köz­ponti Bizottságból és a Cseh­szlovák Kommunista Párt­ból Vacíav Prchlik, Vaclav Slavik és Alfred Cerny elv- társakat. A KB saját kérésükre fel­menti a CSKP Központi Bi­zottságának tagságával járó kötelezettségek alól Jiri Judl, Vladimir Kabrna, Josef Hauer, Antonin Hrotek, Zdenek Smolik, Jaroslav Belaj, Mi- luse Fischerova, Libuse Hrdinova, Ludmila Jankov- cova, Bedrieh Kralik, Ivan Malek akadémikus, Franti­sek Sorm akadémikus, Jirina Ünnepségek megyénkben a fegyveres erők napján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents