Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)

1969-09-24 / 221. szám

’S oMa! KEtSf- WXÖ7XSÖÄ3KW ’ mi **m*fa&* ur Finis Bonnban (Folytatás az 1. oldalról) népünk idősebb és fiatalabb nemzedékének munkáját di­csérik. Az előttünk álló nagy, nemzeti céljaink megvalósítá­sában továbbra is számítunk népünk alkotó, egyetértő tá­mogatására. Pártunk és kor­mányunk úgy véli, hogy szo­cialista hazánk negyedszáza­dos születésnapját népünk az­zal köszöntheti legszebben, ha a szocializmus építésében el­ért új sikerekkel fejezi ki ragaszkodását szabad hazánk­— Külpolitikai céljainkért jobb pozíciókból küzdhetünk, mint akár egy-két évvel ez­előtt. Három hónapja Moszk­vában a világ kommunista és munkáspártjainak képviselői nagy lépést tettek az egység megszilárdítása felé. Történel­mi jelentőségű esemény volt ez, mert a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom korunk leghatalmasabb, leg­szervezettebb, a jelenkori fej­lődésre legnagyobb hatást gyakorló ideológiai, politikai es szervezeti ereje. A kö­zelmúltban fontos döntések születtek a szocialista világ- rendszer országai közötti együttműködés megszilárdítá­sára is. A Varsói Szerződés es a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa szervezetében közösen kidolgozott és elfo­gadott határozatok jelentősen fejlesztik a tagországok kap­csolatait, erősítik egységüket, növelik összefogásban rejlő erejüket. A jelenlegi viszo­nyok között ennek különösen nagy a jelentősége. Minél erősebb, egységesebb, minél nagyobb gazdasági és politi­kai, katonai erővel rendelke­zik az imperializmus ellen, a békéért, a haladásért, a szo­cializmusért, vívott hatalmas méretű küzdelem fő ereje, á szocialista rendszer, annál si­keresebben vívhatja meg az imperialisták elleni harcot. — Pártunk és kormányunk politikája egyértelmű és ha­tározott. A jövőben is min­dent elkövetünk, hogy erősöd­jék és fejlődjék a szocialista országok, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egysége. Mindent elkövetünk, hogy a kommunista és mun­káspártok moszkvai tanács­kozásán közösen elfogadott határozatoknak megfelelően elősegítsük az összes antiirn- per'alista erők harcát a szo­cializmus. a haladás és a bé­ke érdekében. A kormány elnökhelyettese ezután leleplezte a batfonyai felszabadulási emlékművet. A népünk újabbkorj történel­mének kezdetét szimbolizáló e.m lékmű vét megkoszorúzta Fehér bajos, Czinege Lajos, Méhes Lajos, dr. Erdei Fe­renc, Púja Frigyes, Klaukó Mátyás, dr. Szabó Sándor, N. N, Szikacsov és P. M. Pet­renko. A nagygyűlés az In­hoz és szocialista életünkhöz, A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége azért fordult ma, a hazánk felszabadulásának negyedszá­zados évfordulójával kapcso­latos ünnepségsorozat nyitá­nyaként együttes felhívással minden honfitársunkhoz, hogy megsokszorozzuk erőfeszíté­seinket, együttesen munkál­kodjunk tovább legigazabb nemzeti ügyünkön, a szocia­lista Magyarország felépíté­sén. temacionálé hangjaival ért véget. A kora délután ismét ezer­nyi vörös nyakkendős fiatal népesítette be az emlékmű előtti teret. Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetségé­nek főtitkára ünnepélyesen elindította a „Csapattól — csapatig a felszabadító harcok útvonalán” elnevezésű orszá­gos úttörő emlékstafétát. A mozgalom egymillió magyar úttörő és kisdobos tisztelgése a felszabadítók emléke előtt: Battonyáról indult és április 4-re ér Nemesmedvesre, az ország utolsónak felszabadult helységébe. 15. Évtizedek óta dolgoznak már maffiarakettek a szak­szervezetekben. így többek között a gengszterszindikátus ellenőrzése alatt áll a hollywoodi íilmalkalmazot- tak szakszervezete, a detroiti Ford-művek munkásainak sárga szakszervezete, Pitts­burgh, New York, Chicago, New Orleans, Miami kikötő­munkásainak szakszervezete, stb. A New York-i szakszer­vezeti főnök, Joseph Ryan — széles vállú ember, egészség­telen arcszínén a tüdőbaj nyomai látszódnak már az első pillantásra is — közel harminc éve kötött szövetsé­get a Cosa Nostra, egyik leányvállalatával, az Anasta- sia-fivérek megteremtette bérgyilkosok kft jével. Az ő segítségükkel lett az Inter­national Longshoremen Asso- tiation (ILA) elnöke. Közre­működésével sikerült jó né­hány munkásvezetőt a Cosa Nostrának meggyilkolnia és a gengsztereknek behatolnia az amerikai hajómunkások szervezeteibe. 1951-ben a Cosa Nostra és az amerikai hiva­talos hatóságok közös érdeke volt az Egyesült Államok ad­digi legnagyobb kikötő­sztrájkiának letörése. A A két szuperhatalom ■ kül­ügyminisztereinek New York-i „munkaebédjén” főként a kö­zel-keleti konfliktusról esett szó. Erre vall az a tény is, hogy Rogers mellett Sisco is jelen volt, az az amerikai külügyi államtitkár, akinek a Közel-Kelet a reszortja. Rész­leteket nem közöltek a meg­beszélésről, a Reuter hírügy­nökség azonban bizonyosnak tartja, hogy a két nagyhata- lom külügyminiszterei — a fegyverkezési verseny korlá­tozásának témája mellett — igyekeztek közös álláspontot kidolgozni az arab—izraeli konfrontáció ügyében. Ha Rogers vagy Sisco nem is, de az egyik washingtoni külügyminisztériumi tisztvi­selő mégis nyilatkozott a Reuter tudósítójának. Tömö­ren ennyit: „Néhány centivel előbbre jutottak.” Róbert McClosky, az amerikai kül­ügyminiszter szóvivője szűk szavú volt, ő a másik téma — a fegyverkezési verseny kor­látozása — kapcsán nyilatko­zott, de mindössze annyit, hogy Gromiko szovjet külügy­miniszter szavait idézte: „Rö­videsen választ adunk önök­nek a fegyverzet korlátozásá­ról folytatandó előzetes meg­beszélések időpontjára és he­lyére vonatkozóan." A diplomáciai élet felélénkü­lésének jele, hogy Gromiko nem csak az amerikai, de a nyugatnémet külügyminisz­terrel is- megbeszélést folyta­tott a világszervezet színhe­lyén. Brandt azóta már haza­repüli’ Bonnba, ahol sajtó- konferencián ismertette New York-i tárgyalásait. Minthogy Nyugat-Németországot már csak néhány nap választja el a parlamenti választásoktól, Brandt azt mondta: a Szov­jetunióval folytatandó köz­vetlen tárgyalások ügyében Bonn új kormánya fog majd dönteni. A Gromikóval foly­tatott eszmecseréről annyit mondott, hogy annak oldott légköre volt, egyébként úgy véli: bizonyos pozitív fejlődés állapítható meg a szovjet és a nyugatnémet kormány gya­gengszterek 1951 októberé­ben száznál több dokkmun­kást és munkásvezetőt gyil­koltak meg, míg az amerikai hatóságok ötvennégyet letar­tóztattak. Érthető, ha a hivatalos Amerika olyan nehezen tud leszámolni a banditizmussal. Nyílt titok, hogy az amerikai szenátusban, illetve az álla­mok szenátusaiban nem egy város polgármesteri székében, sőt államügyészi hivatalában ott ülnek ma már a Cosa Nostra tagjai, vagy legalább­is megvásárolt képviselői. Az Amerikában félelmetes mére­teket öltő nyílt erőszak, a kábítószerek elterjedése és minden olyan erkölcstelen üz­let mögött, ahol nagy sápra nyílik kilátás, megtalálható a maffia keze. Hol Szicíliában, hol Amerikában bukkannak fel a maffia emberei és vezérei. A földközi-tengeri sziget a központja és elosztója a ke­letről érkező kábitószercsem- pészetnek és míg a török mákföldeken egy kiló mák­gubó egy dollárba kerül, mi­re ez a maffia titkos útjain Szírián, Libanonon, Szicílián keresztül eljut New Yorkba a heroin kilója már 20 000 dollár lesz. A világ kábító­szercsempészetét a szicíliai és chicagói maffia tartja a ke­teteben. Persze Nyugat-Németor- szágbap sokan nyugtalanul fogadják ezt a hírt és igye­keznek megzavarni a szovjet —nyugatnémet viszonyt, egy­szersmind az egész európai légkört, elsősorban a neonáci pártról és embereiről van szó. Ma még nem lehet tud ni, sikerül-e Adolf von Thad- dennek a frontáttörés: pártja eléri-e a parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5 száza­léknyi szavazatot vasárnap? De az egész békeszerető vi­lágközvéleményt felháborítot­ta az a keddi hír, amely sze­rint az NPD — a választási eredményektől függetlenül — október 25-re Nyugat-Berlin- ben szándékozik pártkong­resszust összehívni. Ez a pro­vokáció még Nyugat-Berlin vezetőinek is sok: Kurt Neubauer nyugat-berlini sze­nátor a szenátus nevében ar­ra kérte fel a nyugati hatal­makat, hogy tiltsák be ezt a kongresszust. Nyugat- és Északnyugat­Lengyelország nagy terüle­tein, az Odera és Neisse fo- lyónál, s a Balti-tenger mel­lett tökéletesítik katonai tu­dásukat, fejlesztik harckész­ségüket Lengyelország, a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK csapategységeinek katonái és tisztjei. A száraz földi csapatok, a légierő és a haditengerészet alakulatai mindent megtesznek az „Odera—Neisse—69” hadgya­korlat sikere érdekében — jelenti a Varsói Szerződés négy tagállama hadseregei­nek közös gyakorlatáról a Zolnierz Wolniosci. A hadgyakorlatokon harc­kocsizó, gépesített lövész, páncélozott szállító, rakéta, repülő, légidesszant, haditen­gerészeti és más egységek a legmodernebb fegyverzettel vesznek részt. „A testvéri hadseregek katonái hangsú­lyozzák és tettekkel demonst­rálják, hogy készek az Ode­ra—Neisse-határ közös védel­mére” — írja a lap. zében és az utóbbi időben, a Cosa Nostra a rangsorban a tizedik amerikai milliárdos (évi tiszta bevétele kétmilli­árd dollár!) megkísérli szer­vezeteit más államok terüle­tén is kiépíteni. Franciaor­szágban és Korzika szigetén elsősorban a keletről irányu­ló kábítószeroserryiészés út­vonalának és a heroin fino­mításának biztosítására épül­tek ki a maffia lerakatai. 1965-ben például legalább 1300 tonna ópiumot csempé­szett a maffia. Ám tagjai szá­mára valahányszor lebuknak valahol, rejtélyes utakon meg­érkezik a kaució, s nem egy­szer egymillió dollár lefizeté­se ellenében engedik szaba­don az amerikai hatóságok a maffia jelentősebb tisztségvi­selőit, Angliában az utóbbi időben ugyancsak megnövekedett a maffia aktivitása. 1963-ban az angol alvilág királya, Jack Cromer egy televíziónyilatko­zatában kijelentette: ..Ne dől­jenek be illúzióknak, hogy a maffia csak az Egyesült Ál lamokban ténykedik.” Cro­mer megerősítette, hogy Ang­liában a versenyirodákat már a Cosa Nostra tartja a kezé­ben, és egyre több szállodát és szórakozóhelyet vásárol szolid amerikai cégek álarca FINISHANGULAT URAL TA EL a Német Szövetségi Köztársaságot. Vasárnap csaknem negyvenmillió nyu­gatnémet választópolgár járul az urnákhoz, hogy a Bundes­tag (képviselöház) összetéte­léről, s ezen keresztül az or­szág politikai vezetéséről döntsön — a következő négy esztendőre, A tudósítók egyöntetűen „amerikai stílusú” kampány­ról számolnak be. Már eddig is hatalmas összegek folytak el a csatározások során és a nagy pártok a korszerű rek­lámgépezet minden eszközét igénybe veszik. Sorompóba léptek a közvéleménykutató intézetek is, amelyek szinte naponta teszik közzé az előre­jelzéseket. Általában csekély szociáldemokrata vezetést je­leznek, de a végeredményt illetően senki sem akar jós­latokba bocsátkozni. A vá­lasztók hat-nyolc százaléka még mindig határozatlan, márpedig ez a szavazatmeny- nyiség a mérleg nyelve. A két fő versenytárs a CDU—CSU, a keresztényde- mokrata-keresztényszocialista pártszövetség, illetve az SPD. a szociáldemokrata párt. A választások előtt különös színjáték zajlott: kígyót-békát kiabáltak egymásra, nem fá­radtak el a rivális szennye­sének minél alaposabb kitere­getésében. Ha valaki csupán erre az összecsapásra figyel, el sem hitte volna, hogy a két párt — a nagykoalíció formációjában — 1966 vége óta együtt kormányzott. Most viszont mindegyik partner kizárólag magának sajátítja ki az eredményeket, s kizá­rólag a másikra hárítja a hibák felelősségét. A viták stílusa annyira el­fajult. hogy kevesen hinnék, a nagykoalíció meg egyszer feltámasztható. Természete­sen a választások után sok minden „tisztázódik” majd, s az sincs kizárva, hogy az élet-hal ál harcot” újra az összeborulás követi. Mivel nem valószínű, hogy akár a kereszténydemokraták, akár a szociáldemokraták bizosíta- ni tudnák magúknak az ab­szolút többséget, valamilyen koalíció kialakítására okvet­lenül szükség lesz. Egyfajta lehetőségül kínálkozik a már említett nagykoalíció, de az elképzelhető realitások közé számíthatjuk az eddig ellen­zékben levő szabad demokra­ták társulását valamelyik nagy párttal. (A szabad de­alatt, A maffia Ausztráliában is megvetette lábát. Első fi­gyelmeztető jele 1964 január 14 éjszakáján Melbourne-ben csattant, amikor is agyonlőt lék a 39 éves Antonio Mona­cói, egy gyümölcs- és zöld- ségnagykereskedőt. — mégpe­dig a hagyományos módon, lupacával, hátulról. Fejét 30 —40 robbanó sörét tépte szét, Monaco vállalkozását a maf­fia megszerezte magának és ma már mintegy évi 45 millió ton­na Ausztráliából Amerikába irányuló áru felett gyakorol ellenőrzést. A Cosa Nostra Kanadában is felbukkant, itt különböző vállalatokat vásá­rolt, jellemző, hogy a Niaga­ra erőmű részvényeinek je­lentős része ma már ugyan­csak a gengszerszindikátus tulajdonában van. A Cosa Nostra kanadai központja Montreal és Vancouver. A kanadai rendőrség az Egye­sült Államokéhoz hasonlóan szkeptikusan szemléli, ho­gyan terjeszti ki hatalmát a világ leghíresebb búnszövet kezele Kanada gazdasági éle tében. Lucio Lucianót a hajdani Casa Nostra főnök leszúrnia zottját 1969 július )5-én Pa lennóban bíróság elé álli'ot- ták, újabb gyér kísérlet ez a maffia hatalmának megtöré­sére. A tanúk hallgatnak, mert tudják „aki néni hall­gat, az meghal”. A maffia pedig virul, mindaddig, míg meg nem születik Szicíliában is az igazi szabadság. Míg a hatalmat a nép nem veszi a kezébe. Vége. mokraták a belpolitikában * CDU-hoz, a külpolitikában az SPD-hez állnak közelebb...) HA NEM KÖVETKEZIK BE nagy meglepetés, akkor a három változat közül valósul meg az egyik. Akármelyik következik be — erről aligha lehet illúziónk — nem vár­ható jelentős fordulat az NSZK politikájában. A legkedvezőbb természetesen a szociáldemokrata—szabad de­mokrata variáns lenne. Igaz, Nyugat-Németország meg­szabott helye és szerepe, szö­vetségi kötelezettségei így' sem engednének nagy játék* teret, de a CDU—CSU kibu­kása előnyösen befolyásolná a kormánypolitikát, s egy ilyen kabinetet kevesebb kö­lönc kötne a múlt hibás doktrínáihoz, rossz beidegző­déseihez. Az új nyugatnémet kor­mány ugyanis már az elsői órában szembe találja majd magát az elődei által felhal­mozott csődtömeggel. A Né­met Szövetségi Köztársaság­nak el kell ismernie a máso­dik világháború eredménye­ként kialakult új európai ha­tárokat és tudomásul kell tennie a másik német állam, az NDK létét. Alá kell írnia az atcnnsoroinpó-i gyezményt, hogy ezzel nemzetközi jogi megerősítést kapjon a nuk­leáris fegy vérekről történő lemondása. Nyugat-Németor- szagban fel kell számolni a rcvansista és újfasiszta meg« mozdulásokat, hogy ez a gaz­daságilag jelentős állam az enyhülés, valamint a békés együttműköd is érdekében! használhassa fel energiáját.' Az egymás után következő „kell” igealakok, a felszólító mód, nyomatékot ad a köve­teléseknek: a nemzetközt realitásokat figyelembe kell \enni. Amint eddig is tellük, a leendő új nyugatnémet kormányt sem ítélhetjük meg az ígéretek és szép szavak, hanem csupán a tettek alap­ján. A nyugatnémet választások központi kérdése tehát, hogy az eredmények milyen kor­mánytöbbség létrehozására adnak lehetőséget, s az mi­ként startolhat. Emellett nem lényegtelen, hogyan alakul­nak a szavazatok a nagy pár­tok tömbjétől jobbra és bal­ra. A neofasiszták, az NPD jelöltjei komolyan készülnek arra, hogy elfoglalják helyü­ket a szövetségi parlament­ben is. Ha az újnácik bejut­nak a Bundestagba — ami­re sajnos van lehetőség — az a Német Szövetségi Köz­társaság egész társadalmá­nak további, reakciós irány­ban való eltolódásával fenye­get. HOSSZÚ 1DÖ UTÁN ELŐ­SZÖR indul a nyugatnémet választásokon egy jelentősebb baloldali szövetség, amelyben a legálisan működő Német Kammunisa Párt is reszt vesz. Nem látszik valószínű­nek. hogy áttörhetné az anya­gi hátrányok, a pszichológiai nehézségek, a sok éves mat nipulálás állította korlátokat. (Mivel a demokratikus akció­front csak akkor küldhet képviselőket, ha legalább a szavazatok öt százalékát megszerzi, sok jó szándékú ember inkább a szociálde­mokratákra adja voksát, hogy a szavazat ..ne vesszen el”.) A baloldal jelentkezésé­vel viszont mégis megkez­dődhet egy olyan folyamat, amely hozzájárul sok válasz­tópolgár szemének felnyitásá­hoz. A politikai kombinációk helyett ezekben az utolsó na­pokban azonban a választási ígéretek vannak napirenden. S a nagy pártok jelszavait olvasva, önkéntelenül Bis­marck szavai jutnak eszünk­be. Az egykori német kancelr lár szerint a férfiak három esetben hazudjék a legna­gyobbakat: vadászat után, szerelem közben és v álasztás előtt. S most választások előtt vagyunk Bonnban.., Réti Ervin Módosult hazánk nemzetközi helyzete — Kedves elvtársak! Tisz­telt nagygyűlés! 25 éves építő­munkánk eredményeinek el­érésében fontos szerepe volt annak, hogy lényegesen mó- I-os ült hazánk nemzetközi helyzete. A felszabadulás előtt hazánk sokszor került végve­szélybe azért, mert a földbir­tokos és tőkés osztályok, ural­muk védelmében, a legreak- ciósabb erőkkel szövetkeztek. Népünk súlyos éveket, évti­zedeket ért meg. Annyi meg­próbáltatás után a felszaba­dulás hozta meg számára az igazi barátokat, ekkor találta meg végre és végérvényesen a helyét a haladásért küzdő népek nagy családjában. A Szovjetunió nem csak felsza­badítónk, hanem igaz bará­tunk, önzetlen segítőnk, hű szövetségesünk. A többi szo­cialista ország népe szintén igazi testvérünk, amelyhez a közös eszme, a közös cél mindennél erősebb szálai fűz­nek bennünket. Különleges jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióhoz fűződő kap­csolatainknak. Sokszor el­mondottuk és most, amikor hálával gondolunk a felsza­badító harcok hőseire, meg­ismételjük : a magyar—szov­jet barátság jelenünk szilárd alapja, jövőnk biztos záloga. Szilárd meggyőződésünk, hogy akkor szolgáljuk legjobban nemzeti érdekeinket és az internacionalizmus eszméjét, ha nap mint nap e barátság elmélyítésén munkálkodunk. E barátság békénk záloga is. Álláspontunk a nemzetközi kérdésekben egyértelmű és világos: teljes szolidaritást vállalunk valamennyi agresz- sziót szenvedett néppel. Min­den támogatást megadunk a hős vietnami nép küzdelmé­hez. Egyértelműen elítéljük az izraeli agresszív köröket, amelyek állandó feszültség! gócokat tartanak fenn a kö­zel-keleti térségben, semmibe veszik az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait és ezzel súlyosan veszélyeztetik a világbékét. Elitéljük azokat az imperialista köröket is, amelyek az agresszor mögött állnak. Mi a szabadságukért, jogaikért, az agresszió követ­kezményeinek felszámolásáért küzdő arab népek igazságát támogatjuk. Ami Európa sor­sát illeti: mindent elkövetünk földrészünk és népeinek bé­kéjéért, biztonságáért. Tűr­hetetlennek tartjuk, hogy bi­zonyos körök nem akarnak okulni a második világhábo­rú tanulságaiból, és tétlenül nézik, hogy Nyugat-Németor- szágban ismét felütötte fejét a fasizmus, a revansizmus, a militarizmus veszélye. A kommunista és munkáspártok egységéért Szamos Rudolf: A maffia szigete Külpolitikai összefoglalónk | Munkában a diplomácia íü „Néhány centi haladás“ uaU IJjabb neonáci provokáció II „Odera—Neisse—69“ korlati együttműködése tekin-

Next

/
Thumbnails
Contents