Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)
1969-09-24 / 221. szám
MM. szeptember 54. KBLET-MASYAROHSZAO » oldal Vita a népművelésről Hogyan tovább a könyvtárakban? Világszerte úgy fejlődik a könyvtárügy, hogy az iskola után, illetve az iskola mellett leginkább általánossá és nélkülözhetetlenné válik. Könyvtárak nélkül képtelenség eligazodni a világ dolgaiban. Közvéleményünk jelentős része nem ismeri a könyvtárak munkáját és nem használja azok szolgáltatásait. A megyében az 1000 lakosra jutó beiratkozott lakosok száma a a tanácsi és szakszervezeti könyvtárakban együttesen 1968-ban 186 fő. A könyvtári feladatokkal, a könyvtárakkal szemben támasztott nagy igénnyel nincs összhangban a könyvtárak társadalmi és erkölcsi elismerése és a rájuk fordított anyagi támogatás. Sok energiát elvon az érdemi munkától a pénzügyi és kereskedelmi szervekkel vívott folytonos küzdelem a könyvbeszer- zési keretért, egy-egy könyvtári bútordarabért. A mostoha körülmények, a közöny, a kellő támogatás hiánya; a hosszú ideig tartó lelkiismeretes, szorgalmas, de éppen a fent említett akadályok miatt eredménytelen munka felőrli a népművelőt, a könyvtárost. A könyvtáros is népművelő. Sokan ennek az ellenkezőjét állítják, de a közművelődésben, a tudatformálásban a ténylegesen lemérhető hasznot egyelőre többnyire a könyvtárak munkája eredményezi. A könyvtárosság új szakma. Szakma és hivatás! A könyvtárak 80 százaléka az utóbbi két évtizedben létesült. Talán éppen azért, mert fiatal, mi könyvtárosok igényes emberek vagyunk. Szeretnénk, ha szakmánk minél tökéletesebb lenne, szeretnénk, ha a közművelődési könyvtárakban minden a legjobban menne. Napjainkban a hagyományos jellegű népművelési formák mellett egyre inkább a több szakmai ismeretet igénylő rendszeres, folyamatos könyvtári munkát kéri tőlünk a társadalom. Az ellátott terület könyvtári gondozását csak jól képzett és magát folyamatosan továbbképző könyvtárosok oldhatják meg. Megyénkben a 454 köz- művelődési könyvtárban, illetve fiókkönyvtárban összesen 481 dolgozó van. Ebből 440 könyvtáros. A 440 könyvtárosból felsőfokú végzettséggel 7, középfokú képesítéssel 43. alapfokú könyvtárosi képesítéssel 169 könyvtáros rendelkezik. Egyetemet végzett könyvtárosok nem szívesen jönnek a megyébe. A nehéz terep, a csekély anyagi ellenszolgáltatás arra készteti a könyvtárosokat, hogy inkább végzettségüknek egyáltalán nem megfelelő rutinmunkát vállaljanak Budapesten, vagy a fővároshoz közelebbi nagyvárosokban. Aki az egyetem elvégzése után idejön, nem bánja ugyan meg választását, de a szakemberhiány a sok ellátatlan terület fokozottabb erőfeszítésre készteti. Itt nem csak a saját munkatervi feladatait kell ellátnia, hanem máshol is helyt kell állni, ahol a szakmai tudásra szükség van. A mi területünkön sok szakember a képesítését munka közben szerezte meg. A továbbtanulónak a vizsgára való felkészülés minden szabad idejét leköti. A könyvtáraknak is nagy erőfeszítésbe kerül évi 45 napon a helyettesítés. A járási könyvtárigazgatóknál a rendelet előírja a felsőfokú szakképesítést. Ezt az előírást szinte lehetetlen megtartani. A megye távolabbi járási székhelyeiről Budapestre utazni havonta 4—5 napra megoldhatatlan. 1966- ban megszűnt a Megyei Könyvtár tankönyvtári szerepe. Most már nincs arra mód, hogy a már dolgozó könyvtárosokat a könyvtári hálózaton belül képezzük középfokú szakemberré. A debreceni tanítóképzőnek a levelező tagozatára pedig csak korlátolt számban kerülhetnek be megyénkből könyvtárosok. A könyvtárosok képesítését vizsgáló felmérések azt bizonyítják. hogy megyénkben a könyvtárosok jobb munkát végeznek, mint amilyen a végzettségük. A jó gyakorlat és nem utolsó sorban a könyvtárosok lelkesedése teszi ezt lehetővé. Sokat segíthetne a falusi könyvtárak helyzetén, ha a főiskolákról kikerült pedagógusok és egyéb szakemberek a kötelező szakmai tananyag mellett könyvtári és népművelési ismereteket is kapnának. A főiskolák már komolyan foglalkoznak ezzel a gondolattal. Egyelőre csak szakköri foglalkozás keretében. Ez kevés. Minden végzett pedagógusnak szüksége lenne az alapfokú könyvtári ismeretekre. Megyénkben a könyvtárak zöme nem rendelkezik önálló könyvtári célra készített épülettel. Legrosszabb az elhe- helyezése a falusi könyvtáraknak. Zsúfolt, lármás, levegőtlen, gyakran fűtetlen helyiségben várja a könyvtáros az olvasót. Termelőüzemeknél már nyilvánvaló, hogy befolyásolja az eredményt, a tervteljesítést a dolgozók munkahelyi közérzete. A kulturált munkahely igénylése a könyvtárosoknál is megvan. A mi munkakedvünket, sőt az újonnan munkába lépőknél a munkahely kiválasztását is befolyásolja, hogy tiszta, világos, jól felszerelt könyvtárban dolgozhat-e. Évek óta bíztatjuk egymást, hogy majd az új megyei könyvtárban elvégezhetünk olyan feladatokat is, amelyekhez erőnk és tudásunk ugyan már megvan, de helyszűke miatt nem tudjuk megoldani. A társadalom általános anyagi-civilizációs színvonala gyorsan emelkedik, de a könyvtári ellátás elmarad mögötte. A klubkönyvtáraknak a legkisebb településen is olyan színvonalú elhelyezést kellene biztosítani, mint az újonnan épült családi házaké, a berendezésnek pedig legalább meg kellene közelíteni a földművesszövetkezeti cukrászdát. Nagy az elvárás a népművelőkkel szemben és munkájukat csekély anyagi ellenszolgáltatásért végzik. A könyvtárosok átlagbére jóval az országos alatt van. Lemaradás van az előzőkön kívül a két rokon munkaterülethez, a levéltári és múzeumi területhez képest is. Ehhez azt is elmondhatjuk, hogy minimális a könyvtárosok magánkereseti lehetősége. A könyvtárosoknak élet és kulturális körülményeit jellemzi az is, hogy itt nincs hűségjutalom, itt nincs törzsgárdajelvény, de nincs illetményföld és nincs szolgálati lakás sem A falusi népművelő valóban másodosztályú pedagógus, a társadalmi és anyagi elismerés ranglistáján. A megyében egyetlen járás van, ahol a könyvtáros Is megkapja az illetményföldet és a pedagógusoknak kijáró egyéb kedvezményeket: a ti- szalöki járás. Fiatal könyvtárosainknál a letelepedéshez, a családi élet megalapozásához feltétlenül szükség lenne lakás biztosítására, mint ahogyan ezt a többi falun élő diplomás ember: orvos, pedagógus megkapja. Karádi Gyuláné Tahi László■: Daliás idők (1945—1916) (Történelmi visszapillantás — karcolatokban) 21. Szemétözön (Bibliai történet) És az Ür látván, hogy Bu dapest népe bűnös, elhatározta. hogy eltünteti őt a föld szíréről. És megnyíltak a szemét csatornái, és 40 nap és 40 éjjel özönlött a szemét a pesti utcára. És lön este és lón reggel, és a szemét egyre csak áramlott. És látván az Ür, hogy mi lesz Budapesttel, beidézte magához Noét és szólt ekképpen: — Vedd magadhoz két fia dat, és építs magatoknak bárkát, amint mondom. Mert mindenki elpusztul a szemét ben. csak ti nem. És lön este és lón reggel, és Noé vett egy bárkát készen a Párizsi Nagyáruházban. És akkor megint hivató őt az Úr. és ő megint elmen0. — Láthatod, hogy a sze métár egyre nő, amint meg- mondám. Vegyetek hát ma gatokhoz minden élőlényből 2—2 darabot és szánjatok be bárkátokba, amint mondom. És Noé hazasietett és megmondta fiainak, amit az Úr parancsolt. És lön este és lön reggel és valamennyien elsiettek, hn«v tegyék, amit az Űr megparancsolt. És vettek magukhoz a bárkába két politikust. És vettek még két valuta- ízért. És vettek még két lokálnőt. És vettek még két ujjáépí tési kormánybiztost. És vet tek vala magukhoz két iga- zolóbizottsási elnököt. És vettek még két közműn karendeletet. És lön este és lön reggel és beszálltak a bárkába, mert a szemét már a nyakukig ért. Amint az Űr megmondá. Negyven nap és negyven éjjel hánykolódott a bárka a szeméten és Noé már nagyon unta az egészet. És szólt ekkor Noé az egyik politikushoz: — Tégy a szájadba egy tegnapi A Reggelt és men.i ki, hogy megnézd: elapadt-e már a szemétáradat? És lön este és lön reggel, de a politikus nem tért viszsza, mert lapot alapított. És látta ebből Noé, hogy csillapodtak már a szemét hullámai, ezért hát megparancsolta mindenkinek, hogy a bárkát hagyják el. És lön este és lön reggel és kiszálltak valamennyien a Belvárosban. És az Űr ott volt és látta őket kiszállni, és monda nekik: — Megmentettelek vala benneteket, most pedig hordjátok el a szemetet. És lön este és lön reggel és a szemetet nem hordták el. És lön megint este és lón megint reggel és a szemetet megint nem hordták el. És az Űr két hét múlva odamene és látta, hogy a szemét még mindenütt ott van. És éktelen haragra gerjedt és írt egy vezércikket -a szemét ellen. És a szemét azóta is itt van Pesten. Tenyésszen hűsnyulat — Maga még nem tenyészt húsnyulat? — Mi az a húsnyúl? Gazdag falu — gondokkal Megsokszorozódott milliók — Sokszínű változás viszálya A tanácsházán két asztalt is térképek terítettek be. Színes ceruzával vastagították a mérnöki pontosságú vonala kát Az 1976. évi népszámlálás helyi előkészítése. Egy egy rekesz lesz a népszámláló biztosok területe. Egy Lis statisztika Minderről Bátyi Sándor tanácstitkár adta meg a magyarázatot. És sok egyébbe] együtt. A legutóbbi országos nép- számláláskor Már.dok lakossága 4837 fő volt. Most ötezren jóval felül van. Hozzá egy kis gyors statisztika. A kisvárdai járáshoz tartozó község mai 24 utcájából a felszabadulás óta alakult ki a Mónus Illés, József Attila, Ságvári Endre, a Hunyadi. Táncsics, Vasvári Pál, Mező és Nyárfás utca. Egy-két háza volt a Bajcsy-Zsilinszky, Arany János, Széchenyi, Bem, Dózsa utcáknak, s ma teljesen beépítettek. „Régen öt-hat család is szorongott egy portán. Ilyen most nincs.” A különösen szép, tágas házak építése 1960-tól, a sző- vetkezeti gazdálkodástól kezdődően „hódít” és tart változatlanul. Az időtől évi átlagban 30 új lakásépítésre adott engedélyt a tanács. Megszépítettek, „divatossá” tettek legalább ugyanennyit. S még néhány adat. Az Új Élet és a Kossuth szövetkezeti gazdaságok az első évtől kezdve jól „rajtoltak”. Mérleghiányt azóta sem ismernek. Az Üj Életben a munkaegység első 50 forint értékét tavaly már dupláján számították. De nem akartak lemaradni a Kossuthnál sem. (A' mándoki specialitás, a kiváló vetőburgonya-termelés országos kiállításon is értékes elismerést szerzett.) a két szövetkezeti gazdaság álló- és forgóeszköz vagyonának értéke 33 millió forint körül van, szemben az első év alig négymilliójával. „Takarékszövetkezetben és postai betétben tízmillió körüli összeget tartalékol a lakosság.” Rádióelőfizető ötvenötben 420, most közel ezer, televízió hatvan— Húsnyúlnak a nyúlhús- nak valót nevezik. Azt mondják, jobb, mint a húscsírke, akarom mondani a csirkehús. — Ne zavarjon össze. Maga tenyészt? — Persze. Egyszer meghívom húsnyúl vacsorára. Micike a magáé lesz. — Mit mond? Meg akar nősíteni ? Miféle Micikéről beszél. — Micike egy húsnyulam. A legszebb. Még három van: Dezső. Lajos és Herminke. — így nevezi őket? Nagyon családias. — S ha tudná, milyen értelmes állatok! Pitiznek! — Megható. És mivel táplálja őket? — Spenóttal, káposztával. Azt esznek, amit mi. Viszont sokkal jobban szaporodnak. Ha jól megy. jövő hónapban már negyven húsnyulam lesz. Akkor aztán majd megpróbálok disznóhús- nyulat, borjúnúsnyulat és és marhahúsnyulat tenyészteni. — Micsoda perspektíva! Mondja, nem adna el nekem egyet? — Lebeszélem. A múltkor eladtam egvet és másnap visszaszökött hozzám. — Hát az hogy lehet? — Kiderült, hogy az apja egy foxi volt. (Folytatjuk) ban 25, jelenleg 302. Alapos a megállapítás: módos, gazdag község Mándok. Kllcníclck Arányban van-e a gazdaság az egyéb körülményekkel, igénnyel — ezt kerestem később. Hozzátartozik a teljes képhez, hogy a községben tüdő szanatórium, vegyesipari ktsz, gimnázium van, s három éve exportbonyolító* hellyé lépett elő. Legalább kétszáz érettségizett állandó lakosa van (a felszabadulás előtti né- hánnyal szemben.) A Déryné Színház havonta átlag két előadást tart a községi művelődési házban, zsúfolt nézőtér előtt; a mozi látogatottsága a megyében az egyik legjobb. E szinte rohamosnak mondható sokszínű változás elhagyott — ugyancsak lényegesnek tartható — dolgokat. ..Többek között, sajnos, csak két éve kezdhettük meg az utcák járdásítását. Eddig három utcába került betonjárda. Este sötétek az utcák, legtöbb helyen a negyedik-ötödik villanyoszlopon van égő. Ráférne egyes utcákra a kövezés is... Egyre jobban hiányzik a bölcsőde. Még mindig sok helyen használnak ásott kutakból vizet. Késik az új gimnázium megépítése. . .” Mindez érthető is akkor, hogy a „nagy megugrás" óta. 1960-tól szinte változatlan a község fejlesztési alapja. Évi átlagban 360 körüli összeg jut közvetlen fejlesztésre. „A családok 200 forintot fizetnek évente fejlesztési alapra. A mód növekedésével többet is elbírnának. A maximum 300 forint.” Érezhetően hiányos a fogyasztási szövetkezet kereskedelmi, szolgáltató tevékenysége. Ez részben adódik a boltegységek kedvezőtlen elAz új tanév kezdetével egyidejűleg meghirdették az általános és középiskolákban a „Tiszta iskola — egészséges ifjúság” mozgalmat. A Vörös- kereszt nyíregyházi városi szervezeténél már megtartották az új tanév feladatairól szóló tájékoztatást az iskolai vöröskeresztes tanárelnökök részére. A megye járásaiban a következő napokban kerül erre sor. Az általános iskolások körében népszerű a tisztasági vetélkedő: a megye szinte valamennyi iskolája benevezett a versenyre. Nem mondható el ugyanez a középiskolákról. Egyes nyíregyházi gimnáziumok kivételével a megye többi középiskolájában nem megfelelő az ifjúság higiéniai érzékének felébresztése. Az iparitanuló-intéze- tekben pedig egyáltalán nem foglalkoznak vele. 51 mátéIsmerősöm megkért, kísérjem el az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat szaküzletébe. Gyújtógyertyát vesz — mondta —, és ő az ilyen vásárlásokat felettébb élvezi Hogy miért? Röpke fél óra múlva — az üzletben akkor csak négy vevő tartózkodott — engem is érdekelni kezdett a gyertyavásárlás, illetve a vásárlássá) kapcsolatos adminisztráció. Az adminisztráció úgy kezdődött, hogy az eladó kihúzta a pult egyik fiókját, kényelmesen rátelepedett és írni kezdett. Hogy mit irt? helyezéséből, de általában elavultak, korszerűtlenek az üzletházak is. Nem egy ulcá- bői kilométereket kell gyalogolni, hogy vásárolni tud jón a lakosság. Például az össze* vont kenyér és tejbolt alig néhány négyzetméternyi, rozoga helyiségben van. Könyv- árusítás csak mellékesen van két vegyesboltban, bizományi alapon. „A bolti, kereskedelmi el- maradottság különösen érezhető őszi szezonidőben, amikor még a távoli Csenger környékéről is idehozzák átadásra az exportál mát." A másik térkép A gondok sorolása után szinte szükséges változatnak hatott, mikor a tanácstitkár ezúttal az iratszekrényből vett elő egy másik térképet. „Ezen van a holnap. .. Reméljük bekövetkezik” — mondja és kiteregeti a rajzos papírt. A gazdag Mándokra faluközpontosítás vár, a szomszédos falvak centruma lesz. A holnap térképe mutatja: hol lesz a közfürdő, az emeletes irodaház, az áruház és egyéb korszerű üzletek. Ki van jelölve a parkosításra váró terület, s mintegy ezer négyzetméter zöldövezet. A távlati terv szerint épülni kellene egy 16 és egy 8 tantermes általános iskolának, 100 férőhelyes diákotthonnak, ifjúsági klubnak. 100 férőhelyes bölcsődének, szép sportpályának. .. „A távlati terv megvalósítása — a lehetőségek szerint már a jövő évtől kezdődik. A központi segítés és figyelem mellett sok függ a községtől.” Elsősorban tőle. a községtől függ, hogy gazdagsága lehetőleg mindenben méltó kifejezést kapjon. Asztalos Bálint szálkái és 38 tiszalöki ipán tanuló vett részt csupán tavaly az ifjúság egészségét védő mozgalomban az általános iskolások tízezres, valamint a középiskolások több százas tábora mellett. Az elmúlt tanévben 149 általános és 11 középiskola nyerte el a „Tiszta iskola” címet. Közel 4000 „ifjú egészségőr” tett vizsgát a megyében. A legfőbb célt — hogy minden általános iskolásnak legyen saját ivópohara, törülközője — Nyíregyházán elérték. Az „elmaradottaknak” — a középiskoláknak és ipari tanintézeteknek, valamint a vidéki iskoláknak — azt kell megérteniük, hogy az egészséges ifjúság nevelése nem a Vöröskereszt, vagy az iskolák érdekében történik, hanem magukért a fiatalokért. b. Nem azt, hogy két gyújtó- gyertya, ára 36,80 forint. A teljes szöveget, amit a lepe- dőnyi eladási jegyzék tartalmazott, hosszú lenne felsorolni. Tény, hogy volt rajta egy regiment írott szöveg és harminc írott szám. Ezenkívül tartalmazott még négy aláírást és négy bélyegzést. Amikor kiléptünk az üzletből, ismerősöm nevetett. Meggyőződésem — ellentétben korábbi kijelentésével — nem azért derült, mert „élvezte” a vásárlást, inkább elfojtott bosszúsága és dühe késztette a kacagásra. S. E, Áz egészséges ifjúságért MEGIEGYZÉS: Egy kis bürokrácia
