Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)
1969-09-24 / 221. szám
BVFOLTAM. 221. SZÁM ÁRA 80 FILLER 1969. SZEPTEMBER 24. SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL; Vita a népművelésről (3. oldal} Olvasóink leveleiből (4. oldal) Jelentés a tüzelő téli ellátásáról (5. oldal) Totó-tanácsadó (7. oldal) 7 ettekkel ünnepeljük szabadságunk születésnapját Csupán néhány órája, hogy elhangzott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa felhívása a Magyar Népköztársaság népéhez. A felhívás annak a 25 év előtti napnak évfordulóján jelent meg, amikor a dél-magyarországi Batto- nya térségében a felszabadító szovjet hadsereg elsó alakulatai megkezdték hazánk felszabadítását a hitleri fasizmus igája alól. A hódítóktól és elnyomóktól tengernyi kínt szenvedett magyar nép évszázadokon át harcolt nemzeti függetlenségéért. E harcok rengeteg áldozatot követeltek, de nem voltak hiábavalóak, mert 25 esztendővel ezelőtt végérvényesen felszabadult sok megpró báltatást átélt hazánk. A magyar nép jól tudja, hogy nemzeti függetlenségét és szabadságát a Szovjetuniónak és szövetségeseinek a hitleri fasizmus és csatlósai feletti győzelmének köszönheti. Népünk soha el nem múló hálát érez a felszabadító Szovjetunió iránt. S'tisztelettel emlékezik azokra a bolgár, jugoszláv, román és más népek hős fiaira, akik vérüket áldozták hazánk felszabadításáért. A szabadságát visszanyert magyar nép élt a fel- szabadulás adta lehetőségekkel. Megteremtette saját hatalmát, s ennek birtokában látott hozzá a társadalom forradalmi átalakításához. A föld a paraszté lett, a gyár a munkásé, s az úri Magyarország helyén megszületett a dolgozó nép hazája. Jogos büszkeséggel mondhatjuk, hogy küzdelmes munkánk eredményeként nemzeti történelmünk legjelentősebb negyed százada áll mögöttünk. 1945. április negyedikével olyan korszak zárult le, amikor a nemzetvesztő urak félretéve a magyar nép érdekeit, reákiós idegen célok szolgálatának rendelték alá nemzetünket, s elszigetelték a haladó emberiségtől. Ma a Magyar Népköztársaság a leghaladóbb erőkkel tömörülve a szocialista világrendszer alkotó tagja, s őszinte, testvéri szálak fűzik a kommunizmust építő Szovjetunióhoz, s a szocialista országok népeihez. Az elmúlt évtizedekben leraktuk a szocializmus alapjait, az utóbbi esztendőkben pedig a szocializmus teljes felépítésének útjára léptünk. Felszabadulásunk negyedszázados évfordulója most nagyszerű lehetőség arra, hogy felmérjük a megtett utat, s meghatározzuk további teendőinket. Ebből a szempontból rendkívüli jelentőségű a felhívás, amely hangsúlyozza: .Jegyük még szilárdabbá a nép hatalmát, erősítsük tovább szocialista hazánkat.” A szocialista haza erősítésének legbiztosabb záloga dolgozó népünk munkája, tudása. Kppen ezért fordul a felhívás a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, az értelmiséghez, minden honfitársunkhoz, férfiakhoz és nőkhöz, fiatalokhoz és idősebbekhez, hogy fejezzék ki tettekkel ragaszkodásukat szocialista hazánkhoz és köszöntsék munkaversennye! 1970, április negyedikét, felszabadulásunk 25. évfor dulóját. Ha mindenki egy kicsivel többet ad, mint eddig, ezzel növeli nemzeti versenyképességünket, növeli saját jólétét, s erősíti szocialista népgazdaságunkat. A magyar nép mindig akkor volt kész nagy tét ,ekre, amikor haladó célokért egyesítette erőit. Ez £ .örténelmi tanulság tükröződik a felhívás soraiból tömörüljünk szorosabban társadalmunk vezető ereje pártunk köré, s fogjon össze a Hazafias Népfrontbar. minden tettre kész alkotó erő. Ez az összefogás nyisson új, nagyszerű távlatokat a szocialista Magyarországnak. Itt vette kezdetét hazánk felszabadítása Fehér Lajos beszéde a battonyai ünnepségen Szabad életének negyedszázados évfordulóját ünnepelte kedden Battonya, hazánk elsőként felszabadult határ széli községe. Kora reggel zenés ébresztő köszöntötte a község lakóit, s az ország minden tájáról összegyűlt népes vendégsereget. Valamivel 10 óra előtt megindult a Viharsarok fiataljainak színpompás menete a főtérre, és megkezdődött a felszabadulási nagygyűlés. A fiatalok üdvözölték a megjelent vendégeket, köztük Fehér Lajost, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a kormány elnökhelyettesét. Czinege Lajos vezérezredest. az MSZMP Politikai Bizottságának póttagját, honvédelmi minisztert. Méhes Lajost, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát, dr. Erdei Ferencet, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát, Púja Frigyest, a külügyminiszter első helyettesét. Szilágyi Pétert, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkárát, valamint IV. N. Szi- kacsou követtanácsost. a Szovjetunió budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivőjét, P. M. Petrenko altá- az ideiglenesen állomásozó szovbornagyot, hazánkban jet csapatok parancsnokságának képviselőjét és F. Cy Kivat, a Szovjetunió hősét, a Battonyát felszabadító egységek egyik parancsnokát. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Palkó Lajos, a községi pártbizottság titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Fehér Lajos mondott ünnepi beszédet. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! Engedjék meg. hogy átadjam önöknek, Battonya lakosainak, Békés megye, a környező falvak képviselőinek, nagygyűlésünk minden résztvevőjének az MSZMP Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány üdvözletét. Szívből köszöntjük önöket abból az alkalomból, hogy 25 esztendővel ezelőtt e térségben léptek először hazánk földjére a Szovjetunió felszabadító katonái. Történelmi esemény, soha nem feledhető sorsforduló nyitánya volt ez: negyedszázaddal ezelőtt itt vette . kezdetét hazánk felszabadítása. A fasizmus dühöngő terroruralmától szenvedő népünk e hírből, Battonya fel- szabadulásából merített erőt és hitet seggel, az elmúlt 25 évben valóban maradandót alkotott, nagy tetteket hajtott végre. Még dörögtek az országban a fegyverek, amikor a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésbe a told művelőinek évszázadokig kisemmizett népe megkezdte az új honfoglalást, lezárult az ezeréves per, azé lett a föld. aki megműveli. A munkásosztály vette birtokába a bányákat, a gyárakat, a bankokat, lerombolta a régi reakciós államgépezetet, a dolgozó nép visszavonhatatlanul kezébe vette sorsának irányítását. Az egykor elmaradott ország fejlődő, szocialista iparral es nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező országgá vált: hazánk ipari termelése 1938- hoz viszonyítva csaknem hét és félszeresére. 1950-hez képest pedig csaknem ötszörösére nőtt. — Uj történelmünk jelentős mérföldköve volt, hogy az 1960-as évek elejéig leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait. A szocialista építés szempontjából felbecsülhetetlen jelentőségű volt a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Üj ország épült fel Kegyelet a hősöknek Ma önökkel ünnepel virágzó, fejlődő szocialista hazánk dolgozó népe, itt kezdődik a szabad, független népi Magyarország negyedszázados évfordulójának méltó megünneplése. Ebben az ünnepi órában első gondolatunk azoké, akik vérüket ontották, életüket áldozták szabadságunkért. Kegyelettel és hálával emlékezünk az érettünk is harcoló szovjet hősökre, a Vörös Hadsereg oldalán küzdő bolgár, román és jugoszláv harcosokra, akik szabadságukért küzdve magyar földön estek el. Kegyelettel és büszkeséggel emlékezünk a népünk szabadságáért életüket áldozó kommunista mártírjainkra. a fasizmus ellen fegyverrel harcoló magyar hazafiakra. Szívből köszöntjük mindazokat. akik részt vettek hazánk felszabadításában. Az emlékmű, amely a mai naptól hirdetni fogja Battonya népének háláját és emlékezteti a következő nemzedékeket hazánk hős felszabadítóira, egyben méltó jelképe Is újabb kori nemzeti történetünk e döntő sorsfordulójának. Van valami történelmi igazságtevés abban, hogy országunkban elsőként a Viharsarok népe, Békés, Csanád, Csongrád szegényparasztjai, kubikosai nyerték el szabadságukat. Ez a föld századokon át izzó társadalmi harcok, véres osztályháborúk színtere volt. A Tisza—Maros háromszögében élő elnyomottak — magyarok, románok, szerbek — együtt szenvedtek és lázadtak, majd közös, szervezett fellépéseikkel bizonyították erejüket, harckészségüket és osztályöntudatukat. E föld lakói mindig a magyar munkásosztály odaadó szövetségesei, bátor harcostársai voltak, és azok is maradtak. Munkásmozgalmunk krónikája híven őrzi Szántó Kovács János emlékét. Élete, harca, öntudatos, minden itt élő szegénység nevében elmondott vallomása példaként áll a mai nemzedék előtt. — Népünk, pártunk vezetésével, élve a felszabadulás nyújtotta történelmi lehetőFehér Lajos ezután hangsúlyozta, hogy az új gazdaságirányítási rendszer a szocialista tervgazdálkodás fejlettebb módszereit valósítja meg; céltudatosabban használja fel a közgazdasági törvényeket. alkalmazza a köz- gazdasági eszközöket, az üzemeknek nagyobb önállóságot biztosít. A párt és a kormány gazdaságpolitikájának eredménye, hogy mind tervszerűbben és teljesebben elégíthetjük ki a népgazdaság és a lakosság igényeit, szükségleteit, és teremthetjük meg az életszínvonal emelésének anyagi alapjait. Nyilvánvaló azonban, hogy felhasználni, elfogyasztani csak azt lehet, amit megtermeltünk. Népgazdaságunk további fejlesztését, a lakosság életkörülményeinek még gyorsabb ütemű javítását csak akkor oldhatjuk meg, ha még behatóbban foglalkozunk a termeléssel. Mindenekelőtt fokozott figyelmet kell fordítanunk a munka termelékenységének növelésére. Folytatjuk iparunk — gazdasági adottságainak megfelelő — szerkezeti átalakítását, fejlesztjük nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainkat. — A szocialista építőmunka eredményeképpen új ország — a dolgozók Magyarországa épült fel. Természetesen hiba volna, ha idealizálnánk viszonyainkat, elért fejlettségi színvonalunkat. Újból és újból hangsúlyozni kell: bőven akadnak megoldásra váró gondjaink. Nem lehetünk elégedettek a termelékenység alakulásával, termelési struktúránk további javításra szorul; fejlesztenünk kell külkereskedelmünket, s hozzáte- hetem, hogy beruházásaink hatékonysága sem mindig kielégítő. Sok a tennivaló meg a lakásépítés terén is. Az elmúlt negyedszázadban a szocialista Magyarország felépítésében elért sikerek munkásosztályunknak, parasztságunknak és értelmiségünknek, (Folytatás a 2. oldalon) Az ingatlankezelés és a dolgozók beadványainak intézése a Nyíregyházi Városi Tanács VB napirendjén Az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat munkájáról, valamint a dolgozók beadványainak, hivatalos ügyeinek intézéséről tárgyalt keddi ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Jelenleg 4300 bérlemény tartozik a vállalathoz. A hiba- bejelentések száma valamilyen munka elvégzésére ennél jóval több volt tavaly. Kevés híján elérte az ötezret, s ezek közül csak 186 javítást nem tudtak elvégezni abban az évben. Míg 1967-ben 4000 bejelentésből több, mint 900-nak csak a következő esztendőben tudtak eleget tenni. így is előfordul azonban, hogy egyes munkák elhúzódnak, mert kevés a szakember, és esetenként sürgős feladatok elvégzése miatt abbahagyják a megkezdett javításokat, karbantartásokat. Ez évben ügy próbált segíteni a vállalat a nehézségein, hogy a lakóházak javítási munkáinak egy részét idegen kivitelezőnek adta át. A végrehajtó bizottság úgy határozott, megvizsgálják, milyen szervezett és egyéb intézkedések szükségesek ahhoz, hogy megnöveljék a karbantartási és felújítási kapacitásokat, tekintettel a várható még nagyobb feladatokra. A dolgozók beadványainak, hivatalos ügyeinek intézésével kapcsolatban megállapították, hogy egyre kevesebb a panasz az ügyintézésre. A vb szakigazgatási szervei tavaly 127 000 iktatott és nyilvántartott üggyel foglalkoztak. Ez év első felében 60 00< körül volt a beérkezett ügy 'rátok száma. A nagy forgalom ellenén csökkent a 30 napon túl intézett ügyek száma. A tartalmi munka javulását mutatja, hogy a múlt évben 11 700 határozatból 873-at fellebbez tek meg, de másodfokon csak 155 esetben változtatták, vagy semmisítették meg az első fokú döntést. A fejlődés ellenére előfordulnak még most is olyan jelenségek, hogy az indoklások nagyon szűkszavúak, nem meggyőzőek. Vannak olyan esetek, különösen építkezési ügyekben, amikor 30 napon belül nem lehet érdemi módon dönteni. Ezekben az esetekben viszont ki kell értesíteni a dolgozót arról, hogy miért húzódik el ügyének intézése. A végrehajtó bizottság nagyjából így összegezte a további tennivalókat: Az eddiginél is türelmesebb, udvariasabb, iörültekintőbb ügyintézést kér az ügyintézőktől. Azért mennek a dolgozók a tanácshoz. hogy problémáikra orvoslást kapjanak. Egyébként a dolgozók személyes beszélgetésének megkönnyítésére a legújabb határozat szerint a vb függetlenített vezetői és a szakosztályok vezetői hetenként egy-egy délelőttön felváltva ügyfélfogadást tartanak. VILÁG PROLiTÁKJAl, EGVESUf yETIK 1
