Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-07 / 181. szám
t9f>9. augusztus 7. «irrrr magyarors^ag S nTdat fl csökkent munkaképességűek sorsa Stk orte lenek maradnak a tiara kök! próbálkozások ? Egy vállalatnál egy pontba futott össze emberi és társadalmi erdek, vállalati és népgazdasági haszon, a közös pontból mégis nehezen tudnak tovább lépni. Az emberi és társadalmi érdek: 38—40 csökkent munkaképességű ember munkába állítása a liszalölci járásban. Vállalati és népgazdasági haszop: drótfonatok, gyártásával egy régóta hiányzó cikk pótlása. Ezekkel a meggondolásukkal határozta el a Tiszalö- ki Vegyesipari Vállalat vezetősége, hogy drótfonórészleget létesít tiszalöki telepén csökkent munkaképességű embereknek. Valami elmaradt A vállalat felépítette a csarnokot. A megyei tanács gépekre, berendezésre 350 ezer forintot adott. Most 20 csökkent munkaképességű, rehabilitált beteget tudnának itt foglalkoztatni, az év végére pedig már 25-öt. De csak tudnának! Most nyolcán dolgoznak a könnyű, ülő- elfoglaltságot és 1740 forintos havi átlagkeresetet nyújtó üzemben. E létszámnak csak felét teszik ki a csökkent m u nkaképesságűek. A felmérést tavaly a járási tanácson végezték, s onnan származik a járásban élő rehabilitált betegek számadata. A felmérést követte a vegyesipari vállalat elhatározása, illetve az új részleg létrehozása. Valami azonban máig is elmaradt: nem hívták fel a figyelmét ennek a 38—40 csökkent munkaképességű embernek arra, hogy számukra megfelelő egészséges körülmények között szép kereseti lehetőséget kínál a drótfonórészleg. Ráfizettek... A termelés már ilyen alacsony létszámmal is megindult. Kerítésfonatok, export vagonrácsok készülnek itt, s kialakították a lakqsságszol- gáltatást is. A drótfonatokból — ezekből a régóta hiányolt cikkekből — már most évente 2 milliós értéket produkálnak. A gyártást jól megoldották, az értékesítésnél azonban újabb sziklafalba ütközött a vállalat. A 25 százalékos forgalmi adóval a nagy- és kiskereskedelmi árrésekkel összesen 39 százalék terheli ezeket a termékeket. A vállalatnál kiszámították, hogy minden folyóméter drótfonatra 9 forintot fizetnek rá. így került sor arra, ,hogy a vállalat tüstént viszszalépett a Hajdú megyei Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat szerződésétől, s inkább keresi az értékesítés közvetlenebb lehetőségeit. A hasznos és emberséges elgondolás, az új üzemrész szervezése zsákutcába torkollna. A Vállalat vezetői elkedvetlenedtek, amikor enypyi akadállyal kellett szembenézniük. A drótfonógépek orsói szünet nélkül pörögnek a szép, tágas, világos üzerocsay- nqkban. Öráról órára „híznak” a jó minőségű kerítésdrótok felcsavart hengerei. A vállalat készletez: e pillanatban 300 ezer forintot ér a készáruraktár tartalma. Ősszel megpróbálkoznak a közvetlen áruértékesítéssel Piackutatást végeznek a termelőszövetkezetek körében. Nehezen beszerezhető termékeiket gyümölcsösök kerítéséhez ajánlják fel a közös gazdaságoknak. Seüítséíí kellene! A tiszalöki vállalat sokat adott eddig: csökkent munkaképességű embereknek jó jövedelmet nyújtva hiányzó cikket gyárt. Ahhoz azonban, hogy tovább lépjen, s a célnak teljes egészében megfe- leljen az új üzemrész, helyi és távoli segítség kellene. A helyi segítség egyszerűen megoldható: a járási tanács vb egészségügyi csoportja népszerűsíthetné az új műm kalehetőséget a rehabilitált betegek körében. Az értékesítésben pedig csak úgy tudnának gyorsan előre lépni, ha a 25 százalékos forgalmi adót mérsékelné az árhivatal. A „kivételezést” az üzemrész alapításának emberi és gazdasági céljai indokolhatják. Szilágyi Szabolcs Kiküldött munkatársunk úti jegyzete: Moszkvai utcákon Vizslák, fogatok versenye Vadászati világkiállítás 1971-ben 1971. augusztus 27-től szeptember 30 ig Magyarországon rendezik meg az első vadászati világkiállítást. Nemzetközi kiállítást, trófeabemutatókat ugyan eddig is rendezlek már — 1910-ben Becsben. 1930-ban Lipcsé- b n, 1937-ben Berlinben. 1954- ben Düsseldorfban, 1960-ban Firenzében. De a magyarországi lesz az első világkiállítás Az 55 ezer négyzetméternyi kiállításon a mezőgazda- sági vásár területén trófeabemutatót. természetfilmfesztivált, lovas- és vadászkutyaversenyt, sporthorgász r. ti bemutatót rendeznek. Érdekes lesz a vadászati eszközök fejlődését illusztráló kiállítás a kőbaltától a parittyán. a dárdán át a lő feevverek megjelenéséig és napjaink vadászfegyveréig. Kiállítanak a vadászattal, a vadgazdálkodással, a horgászattal kapcsolatos cikkeket gyártó és forgalmazó cégek. Láthatunk majd vadhúsból,' halból, kagylóból. csigából, rákból és békából készült tartósított termékeket, szőrmét és bőrárut, ruhaneműt, bizsut, ékszert, csontfarag- Ványokat. Figyelemreméltók a kiálli tás idejére tervezett rendezvén vek: a Vadászati Tudományos Kutatók Nemzetközi Kongresszusa, a természetvédelmi, valamint a halászati tudományos szimpozion. A Műcsarnok 12 termében vadászati és halászati témájú mai és muzeális képzőművészeti tárgyakból nyílik kiállítás. Több kutyakiállítás és verseny is lesz: például nemzet- isázi agárverseny, vizsla, nyomozó és szolgálati kutyaverseny. Nemzetközi fogatverseny és népi lovasjáték- bemutató, ötnapos lovastúra, őszi vadászbarangolás szerepel még a programban. Megismertetik az érdeklődőkkel a gemenci és a gyulaji vadgazdaságokat, tájékoztatják őket a vadóvás, mentés terén elért hazai eredményekről. A nemzetközileg is elismert magyar vadászok — Nádler Hubert. Kittengerger Kálmán, Széchenyi Zsigmond — életének, tevékenységének is teret szentelnek. Fotóművészeti bemutató, bélyeg- és könyvkiállítás, előadások adják a kulturális programot. (Kádár) I\yíre»\ házi termékek sikere Vendégkiállítóként vett részt az augusztus elsején megnyílt III. miskolci helyiipari termékkiállításon a Nyíregyházi Minőségi Textilruházati Vállalat és a Szabolcs Cipőgyár. A kiállított termékek — a zsűri döntése alapján — újabb hírnevet szereztek megyénk iparának. A bírálat alapján a kiállítás második díját kápta a Textilruházati Vállalat terméke; egy háromrészes nyári női ruha — nadrág, szoknya és kabátka. A cipőgyár gazdag választékú mintakollekciója a kiállítás harmadik díját kapta. A Miskolcon díjat nyert termékét a Textil- ruházati Vállalat a Nyíregyházán rövidesen megnyíló kiállításon is bemutatja. Ugyancsak részt vesz a megyei termékbemutatón a cipőgyár is. ■% Úgy mentem Moszkvába, mint régi ismerős. Gondolatban annyiszor jártam a képekről, filmekről, útijegyzetekből ismert sugárútjain, szobrokkal díszes terein, a Kreml műemléképületei között és az egyetemmel koronázott henin-hegyen; azt hittem ismerem Moszkvát. És amikor a valóságban ott álltam a Vörös tér látogatóinak forgatagában — kétórás autóbuszutazás után a városon át —, be kellett látnom, hogy Moszkvát újra és újra fel kell fedezni. Ma más, mint tegnap. és holnap már1 újabb arcát ismerhetjük meg. De míg megismerjük, sokszor el is tévedünk. Kisebb térarányokhoz szokott gyengébb idegrendszerűek az első napokban az egyensúlyérzéküket Is elveszítik. Keresztben imbolyognak át a széles sugárutakon — még szerencse, hogy szabad. A gyalogosnak mindent. A moszkvaiak bámulatos nyugalommal vágnak át a túloldalra a széles sugárutak száguldó gépkocsisorai között. Számunkra hajmeresztő a közlekedés. Nagy sebességgel előzik egymást jobbról balról a gépkocsik. „Csinbe” futnak, szinte súrolják egymást. Mégis kevés a közlekedési baleset. Játszottunk a gondolattal, ml lenne itt, ha bevetnénk a magyar KRESZ-t. Legkevesebb, hogy leállna a forgalom. A hatalmas városban az első napokban nehezen tájékozódtunk. Kezdetleges nyelvtudásunkkal kértünk segítséMoszkva: Űrhajós sétány. get Ennek lefolyását külföldön járó hazánkfiai ismerik. De ebben az országban varázsereje volt: mi magyarok vagyunk. Ha kimondtuk, már gyorsabban szót értettünk. Jobban odafigyeltek? A magyarázat volt, készségesebb? Mindenesetre ezt tapasztalva gyakran dicsekedtünk magyar voltunkkal, s a várt hatás nem is maradt el. Ismerkedhettünk Moszkvával. Óriási tempóban, nehezen érzékeltethető níértékben épül, terjeszkedik a szovjet főváros. Mindenütt megkezdett és befejezés előtt álló épületeket látunk. A belvárost körülvevő új városrészekben, a lakótelepeken házsorok készülnek egvidőben. Fiatalodik a régi belváros is. 1917-ig az épületek 80 százaléka fából készült. Meghitt hangulatú mellékutcákban még ma is láthatunk egyet- egyet, s annyira kedvesek ezek a régi házak, hogy fáj rágondolni, napjaik meg vannak számlálva. Beáll egy bulldózer és másnap már toronydaru emeli egymásra az előre gyártott elemeket. Csak a műemlékek maradhatnak meg a múltból, sajátos légkört teremtve a városban. Mint a Vörös tér szomszédságában épült hatezer személyes Rosszija-szállót körülvevő parkban a keleti vallások misztikumát árasztó hagyma- kunolás templomok. Moszkva, mint egy nyitott ékszerdoboz tárja szépségét, kincseit a látogató elé. Évről A tárgyalóteremből Börtönben az autóstoppos házaspár „összeillő” házaspár: Varró Aladár, a 21 éves férj eddig háromszor volt börtönben, lopás, tiltott határátlépés kísérlete, közveszélyes munkakerülés, csalás és jogtalan használat miatt. A 26 éves feleség még csak egyszer került letartóztatásba, de akkor a kétrendbeli jogtalan behatolással elkövetett lopása miatt a bíróság csak felfüggesztett büntetést szabott ki. Egerben dolgoztak mind a ketten, segédmunkásként egy építőipari vállalatnál. A férj közelben lakó édesanyjánál éltek. Ám egy napon a két asszony összeveszett, s az „összeillő” házaspár elhatározta, hogy Karcagra utazik, az asszony édesanyjához. Mindössze negyven forintjuk volt az útra, mégis nekivágtak Úgy döntöttek, hogy ha elfogy a pénzük, autóstoppal folytatják az utazást. így is történt. Egerből Mis- kolcig már alkalmi autóval, onnan pedig Nyékládházáig hasonló módon utaztak. Itt találkoztak a jármi Alkotmány Tsz tehergépkocsijával, amelyet Jáger József vezetett. Jáger és négy munkatársa szeget szállított a falujába Pásztóról, és vállalkozott arra is, hogy Varróékat elviszi egy darabon. Az asszony a gépkocsivezető fülkéjébe ült, az ember pedig a platón utazó tsz- tagok közé. Este nyolckor érkeztek Tiszavasváriba. Itt mindannyian leszálltak a gépkocsiról, a jármiak bementek az étterembe, hogy megigyanak egy feketét. Varró és felesége — azzal, hogy nincs pénzük — kinn maradtak, és ígérték, hogy vigyáznak a járműre. Jáger és társai megbíztak bennük, még a fiilkét sem zárták le. Amikor az öt ember eltűnt az étterem ajtaja mögött, Varróék megkezdték a „vigyázást”. Arra gondoltak, hogy a gépkocsivezető kabátjában pénz lehet. Az asszony figyelt, a férj pedig közben átkutatta a pénztárcát: 2900 forint volt a zsákmányuk. Ezután az „összeillő” házaspár gyorsan elindult Tisza- lök felé — gyalogosan. Jágerék folytatni akarták az utat, de észrevették, hogy hiányzanak alkalmi útitársaik. Gyanút fogtak, s rájöttek, mennyi pénz hiányzik. Nyomban >jjelentették a rendőrségen, s a járőrök két óra alatt elcsípték az autóstoppos tolvajokat. A pénzből addig mindössze tíz forint hiányzott, — a többit pedig visszakapta a károsult. A nyíregyházi megyei bíróság Varrót húsz hónap szigorított börtönre, feleségét pedig egy év börtönre büntette, de az asszonnyal szemben elrendelte a korábbi felfüggesztett nyolc hónap végrehajtását is. Ezenkívül a férfit két, feleségét pedig egy évre tiltotta el a bíróság a közügyektől. Az ítélet jogerős. Tri) (A szerző fetv.) évre mind több turista érkezik ide. Világváros. Szinte a földkerekség minden országából fogad vendégeket. Találkozunk dél-amerikaiakkal és hindukkal. Tarka ruhás ghanaiakkal és francia diákokkal. Olaszokkal és ango- lókkal. A Pan American légi- társaság országúti cirkálót USA-rendszámot viselnek. Lenin mauzóleuma előtt FDJ- egyenruhás német fiatalok több száz főnyi csoportja sorakozott fel óriási virágkoszorúval leróni kegyeletét. De jönnek a S^ovjetország távoli vidékeiről a polgárok, hogy gyönyörködjenek fővárosukban. A hat és fél milliós Moszkva kilenc pályaudvarára és négy repülőterére naponta két és fél millió utas érkezik. így kilencmillió ember közlekedik, vásárol, étkezik a szovjet fővárosban. Or- szágnyj ember és még sem tűnik zsúfoltnak a város. Megfontolt előrelátással épültek tágasra a terek és szélesre a sugárutak, ahol 10 ezer taxi, ennél is több autóbusz, troli és villamos szállítja az utasokat. A metró nélkül mégis csődöt mondana a közlekedés — hangoztatják a moszkvaiak. A három szinten futó, összesen 136 kilométer hosszú metróvonalakon naponta 4 millió ember utazik. Valóban nélkülözhetetlen közlekedési eszköz itt. Megható, ahogy az öregeket és a rokkantakat óvják a járművek tolongásában. Nincs kalauz, aki felszólítson az ülőhely átadására. De erre nincs is szükség. Szeretet és tisztelet övezi az idős embereket. Ebben a hatalmas forgalomban rejtélyes módon őrzi meg Moszkva tisztaságát. Az utcákon nincs szemét, s úgy tűnik, súrolják az aszfaltot. Eldobott cigarettavégeket jobbára külföldiek után látni. A moszkvai ember nem igen dohányzik házon kívül, s ez a nőknek egyenesen tilos. Legalábbis jól megnézik a dohányzó nőt az utcán, oedig szinte biztos, hogy nem ..bennszülött”. Egyáltalán: árgus szemeld figyelik, hová dobod az elszívott cigaretta maradékát. A városnak a levegője is szta. A korom, a füst ismeretlen. Kevés az ipari üzem a belteiületen, ami szennyezné a levegőt és sok a park, a liget. (Folytatjuk) Kádár Edit
