Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-07 / 181. szám

t9f>9. augusztus 7. «irrrr magyarors^ag S nTdat fl csökkent munkaképességűek sorsa Stk orte lenek maradnak a tiara kök! próbálkozások ? Egy vállalatnál egy pont­ba futott össze emberi és társadalmi erdek, vállalati és népgazdasági haszon, a kö­zös pontból mégis nehezen tudnak tovább lépni. Az em­beri és társadalmi érdek: 38—40 csökkent munkaképes­ségű ember munkába állítá­sa a liszalölci járásban. Vál­lalati és népgazdasági ha­szop: drótfonatok, gyártásával egy régóta hiányzó cikk pót­lása. Ezekkel a meggondolá­sukkal határozta el a Tiszalö- ki Vegyesipari Vállalat ve­zetősége, hogy drótfonórész­leget létesít tiszalöki telepén csökkent munkaképességű embereknek. Valami elmaradt A vállalat felépítette a csarnokot. A megyei tanács gépekre, berendezésre 350 ezer forintot adott. Most 20 csökkent munkaképességű, re­habilitált beteget tudnának itt foglalkoztatni, az év vé­gére pedig már 25-öt. De csak tudnának! Most nyolcán dolgoznak a könnyű, ülő- elfoglaltságot és 1740 forintos havi átlagkeresetet nyújtó üzemben. E létszámnak csak felét teszik ki a csökkent m u nkaképesságűek. A felmérést tavaly a járá­si tanácson végezték, s on­nan származik a járásban élő rehabilitált betegek szám­adata. A felmérést követte a vegyesipari vállalat elhatá­rozása, illetve az új részleg létrehozása. Valami azonban máig is elmaradt: nem hív­ták fel a figyelmét ennek a 38—40 csökkent munkaképes­ségű embernek arra, hogy számukra megfelelő egészsé­ges körülmények között szép kereseti lehetőséget kínál a drótfonórészleg. Ráfizettek... A termelés már ilyen ala­csony létszámmal is megin­dult. Kerítésfonatok, export vagonrácsok készülnek itt, s kialakították a lakqsságszol- gáltatást is. A drótfonatokból — ezekből a régóta hiányolt cikkekből — már most évente 2 milliós értéket pro­dukálnak. A gyártást jól megoldot­ták, az értékesítésnél azon­ban újabb sziklafalba ütkö­zött a vállalat. A 25 száza­lékos forgalmi adóval a nagy- és kiskereskedelmi ár­résekkel összesen 39 száza­lék terheli ezeket a terméke­ket. A vállalatnál kiszámítot­ták, hogy minden folyóméter drótfonatra 9 forintot fizet­nek rá. így került sor arra, ,hogy a vállalat tüstént visz­szalépett a Hajdú megyei Vas-Műszaki Nagykereskedel­mi Vállalat szerződésétől, s inkább keresi az értékesítés közvetlenebb lehetőségeit. A hasznos és emberséges elgondolás, az új üzemrész szervezése zsákutcába tor­kollna. A Vállalat vezetői el­kedvetlenedtek, amikor eny­pyi akadállyal kellett szem­benézniük. A drótfonógépek orsói szünet nélkül pörögnek a szép, tágas, világos üzerocsay- nqkban. Öráról órára „híz­nak” a jó minőségű kerítés­drótok felcsavart hengerei. A vállalat készletez: e pilla­natban 300 ezer forintot ér a készáruraktár tartalma. Ősszel megpróbálkoznak a közvetlen áruértékesítéssel Piackutatást végeznek a ter­melőszövetkezetek körében. Nehezen beszerezhető termé­keiket gyümölcsösök keríté­séhez ajánlják fel a közös gazdaságoknak. Seüítséíí kellene! A tiszalöki vállalat sokat adott eddig: csökkent mun­kaképességű embereknek jó jövedelmet nyújtva hiányzó cikket gyárt. Ahhoz azonban, hogy tovább lépjen, s a cél­nak teljes egészében megfe- leljen az új üzemrész, helyi és távoli segítség kellene. A helyi segítség egyszerűen megoldható: a járási tanács vb egészségügyi csoportja népszerűsíthetné az új műm kalehetőséget a rehabilitált betegek körében. Az értékesí­tésben pedig csak úgy tud­nának gyorsan előre lépni, ha a 25 százalékos forgalmi adót mérsékelné az árhivatal. A „kivételezést” az üzemrész alapításának emberi és gaz­dasági céljai indokolhatják. Szilágyi Szabolcs Kiküldött munkatársunk úti jegyzete: Moszkvai utcákon Vizslák, fogatok versenye Vadászati világkiállítás 1971-ben 1971. augusztus 27-től szep­tember 30 ig Magyarországon rendezik meg az első vadá­szati világkiállítást. Nem­zetközi kiállítást, trófeabe­mutatókat ugyan eddig is rendezlek már — 1910-ben Becsben. 1930-ban Lipcsé- b n, 1937-ben Berlinben. 1954- ben Düsseldorfban, 1960-ban Firenzében. De a magyaror­szági lesz az első világkiállí­tás Az 55 ezer négyzetméter­nyi kiállításon a mezőgazda- sági vásár területén trófea­bemutatót. természetfilm­fesztivált, lovas- és vadász­kutyaversenyt, sporthorgá­sz r. ti bemutatót rendeznek. Érdekes lesz a vadászati eszközök fejlődését illusztrá­ló kiállítás a kőbaltától a parittyán. a dárdán át a lő feevverek megjelenéséig és napjaink vadászfegyveréig. Kiállítanak a vadászattal, a vadgazdálkodással, a hor­gászattal kapcsolatos cikkeket gyártó és forgalmazó cégek. Láthatunk majd vadhúsból,' halból, kagylóból. csigából, rákból és békából készült tartósított termékeket, szőr­mét és bőrárut, ruhaneműt, bizsut, ékszert, csontfarag- Ványokat. Figyelemreméltók a kiálli tás idejére tervezett rendez­vén vek: a Vadászati Tudomá­nyos Kutatók Nemzetközi Kongresszusa, a természetvé­delmi, valamint a halászati tudományos szimpozion. A Műcsarnok 12 termében vadá­szati és halászati témájú mai és muzeális képzőművészeti tárgyakból nyílik kiállítás. Több kutyakiállítás és ver­seny is lesz: például nemzet- isázi agárverseny, vizsla, nyomozó és szolgálati kutya­verseny. Nemzetközi fogat­verseny és népi lovasjáték- bemutató, ötnapos lovastúra, őszi vadászbarangolás szere­pel még a programban. Megismertetik az érdeklő­dőkkel a gemenci és a gyulaji vadgazdaságokat, tájékoztat­ják őket a vadóvás, mentés terén elért hazai eredmények­ről. A nemzetközileg is elis­mert magyar vadászok — Nádler Hubert. Kittengerger Kálmán, Széchenyi Zsigmond — életének, tevékenységének is teret szentelnek. Fotóművészeti bemutató, bélyeg- és könyvkiállítás, elő­adások adják a kulturális programot. (Kádár) I\yíre»\ házi termékek sikere Vendégkiállítóként vett részt az augusztus elsején megnyílt III. miskolci helyi­ipari termékkiállításon a Nyíregyházi Minőségi Textil­ruházati Vállalat és a Sza­bolcs Cipőgyár. A kiállított termékek — a zsűri döntése alapján — újabb hírnevet szereztek megyénk iparának. A bírálat alapján a kiállí­tás második díját kápta a Textilruházati Vállalat ter­méke; egy háromrészes nyári női ruha — nadrág, szoknya és kabátka. A cipőgyár gaz­dag választékú mintakollek­ciója a kiállítás harmadik díját kapta. A Miskolcon dí­jat nyert termékét a Textil- ruházati Vállalat a Nyíregy­házán rövidesen megnyíló kiállításon is bemutatja. Ugyancsak részt vesz a me­gyei termékbemutatón a ci­pőgyár is. ■% Úgy mentem Moszkvába, mint régi ismerős. Gondolatban annyiszor jártam a képek­ről, filmekről, útijegyzetekből ismert sugárútjain, szobrok­kal díszes terein, a Kreml műemléképületei között és az egyetemmel koronázott henin-hegyen; azt hittem is­merem Moszkvát. És amikor a valóságban ott álltam a Vörös tér látogatóinak forga­tagában — kétórás autóbusz­utazás után a városon át —, be kellett látnom, hogy Moszkvát újra és újra fel kell fedezni. Ma más, mint teg­nap. és holnap már1 újabb ar­cát ismerhetjük meg. De míg megismerjük, sok­szor el is tévedünk. Kisebb térarányokhoz szokott gyen­gébb idegrendszerűek az első napokban az egyensúlyérzé­küket Is elveszítik. Kereszt­ben imbolyognak át a széles sugárutakon — még szeren­cse, hogy szabad. A gyalogos­nak mindent. A moszkvaiak bámulatos nyugalommal vág­nak át a túloldalra a széles sugárutak száguldó gépkocsi­sorai között. Számunkra haj­meresztő a közlekedés. Nagy sebességgel előzik egymást jobbról balról a gépkocsik. „Csinbe” futnak, szinte súrol­ják egymást. Mégis kevés a közlekedési baleset. Játszot­tunk a gondolattal, ml lenne itt, ha bevetnénk a magyar KRESZ-t. Legkevesebb, hogy leállna a forgalom. A hatalmas városban az el­ső napokban nehezen tájé­kozódtunk. Kezdetleges nyelv­tudásunkkal kértünk segítsé­Moszkva: Űrhajós sétány. get Ennek lefolyását külföl­dön járó hazánkfiai ismerik. De ebben az országban va­rázsereje volt: mi magyarok vagyunk. Ha kimondtuk, már gyorsabban szót értet­tünk. Jobban odafigyeltek? A magyarázat volt, készsége­sebb? Mindenesetre ezt ta­pasztalva gyakran dicseked­tünk magyar voltunkkal, s a várt hatás nem is maradt el. Ismerkedhettünk Moszkvá­val. Óriási tempóban, nehezen ér­zékeltethető níértékben épül, terjeszkedik a szovjet fővá­ros. Mindenütt megkezdett és befejezés előtt álló épülete­ket látunk. A belvárost kö­rülvevő új városrészekben, a lakótelepeken házsorok ké­szülnek egvidőben. Fiatalodik a régi belváros is. 1917-ig az épületek 80 szá­zaléka fából készült. Meghitt hangulatú mellékutcákban még ma is láthatunk egyet- egyet, s annyira kedvesek ezek a régi házak, hogy fáj rágondolni, napjaik meg vannak számlálva. Beáll egy bulldózer és másnap már to­ronydaru emeli egymásra az előre gyártott elemeket. Csak a műemlékek maradhatnak meg a múltból, sajátos lég­kört teremtve a városban. Mint a Vörös tér szomszédsá­gában épült hatezer szemé­lyes Rosszija-szállót körülve­vő parkban a keleti vallások misztikumát árasztó hagyma- kunolás templomok. Moszkva, mint egy nyitott ékszerdoboz tárja szépségét, kincseit a látogató elé. Évről A tárgyalóteremből Börtönben az autóstoppos házaspár „összeillő” házaspár: Var­ró Aladár, a 21 éves férj ed­dig háromszor volt börtön­ben, lopás, tiltott határátlé­pés kísérlete, közveszélyes munkakerülés, csalás és jog­talan használat miatt. A 26 éves feleség még csak egy­szer került letartóztatásba, de akkor a kétrendbeli jogtalan behatolással elkövetett lopá­sa miatt a bíróság csak fel­függesztett büntetést szabott ki. Egerben dolgoztak mind a ketten, segédmunkásként egy építőipari vállalatnál. A férj közelben lakó édesanyjánál éltek. Ám egy napon a két asszony összeveszett, s az „összeillő” házaspár elhatároz­ta, hogy Karcagra utazik, az asszony édesanyjához. Mind­össze negyven forintjuk volt az útra, mégis nekivágtak Úgy döntöttek, hogy ha el­fogy a pénzük, autóstoppal folytatják az utazást. így is történt. Egerből Mis- kolcig már alkalmi autóval, onnan pedig Nyékládházáig hasonló módon utaztak. Itt találkoztak a jármi Alkot­mány Tsz tehergépkocsijával, amelyet Jáger József veze­tett. Jáger és négy munka­társa szeget szállított a falu­jába Pásztóról, és vállalko­zott arra is, hogy Varróékat elviszi egy darabon. Az asszony a gépkocsive­zető fülkéjébe ült, az ember pedig a platón utazó tsz- tagok közé. Este nyolckor érkeztek Tiszavasváriba. Itt mindannyian leszálltak a gépkocsiról, a jármiak be­mentek az étterembe, hogy megigyanak egy feketét. Var­ró és felesége — azzal, hogy nincs pénzük — kinn marad­tak, és ígérték, hogy vigyáz­nak a járműre. Jáger és társai megbíztak bennük, még a fiilkét sem zárták le. Amikor az öt ember el­tűnt az étterem ajtaja mö­gött, Varróék megkezdték a „vigyázást”. Arra gondoltak, hogy a gépkocsivezető kabát­jában pénz lehet. Az asszony figyelt, a férj pedig közben átkutatta a pénztárcát: 2900 forint volt a zsákmányuk. Ezután az „összeillő” házas­pár gyorsan elindult Tisza- lök felé — gyalogosan. Jágerék folytatni akarták az utat, de észrevették, hogy hiányzanak alkalmi útitár­saik. Gyanút fogtak, s rá­jöttek, mennyi pénz hiány­zik. Nyomban >jjelentették a rendőrségen, s a járőrök két óra alatt elcsípték az autó­stoppos tolvajokat. A pénz­ből addig mindössze tíz fo­rint hiányzott, — a többit pedig visszakapta a károsult. A nyíregyházi megyei bíró­ság Varrót húsz hónap szi­gorított börtönre, feleségét pedig egy év börtönre bün­tette, de az asszonnyal szem­ben elrendelte a korábbi felfüggesztett nyolc hónap végrehajtását is. Ezenkívül a férfit két, feleségét pedig egy évre tiltotta el a bíróság a közügyektől. Az ítélet jogerős. Tri) (A szerző fetv.) évre mind több turista érke­zik ide. Világváros. Szinte a földkerekség minden országá­ból fogad vendégeket. Talál­kozunk dél-amerikaiakkal és hindukkal. Tarka ruhás ghanaiakkal és francia diá­kokkal. Olaszokkal és ango- lókkal. A Pan American légi- társaság országúti cirkálót USA-rendszámot viselnek. Lenin mauzóleuma előtt FDJ- egyenruhás német fiatalok több száz főnyi csoportja so­rakozott fel óriási virágko­szorúval leróni kegyeletét. De jönnek a S^ovjetország távoli vidékeiről a polgárok, hogy gyönyörködjenek fővá­rosukban. A hat és fél milli­ós Moszkva kilenc pályaud­varára és négy repülőterére naponta két és fél millió utas érkezik. így kilencmillió em­ber közlekedik, vásárol, étke­zik a szovjet fővárosban. Or- szágnyj ember és még sem tűnik zsúfoltnak a város. Megfontolt előrelátással épül­tek tágasra a terek és széles­re a sugárutak, ahol 10 ezer taxi, ennél is több autóbusz, troli és villamos szállítja az utasokat. A metró nélkül mégis cső­döt mondana a közlekedés — hangoztatják a moszkvaiak. A három szinten futó, össze­sen 136 kilométer hosszú met­róvonalakon naponta 4 millió ember utazik. Valóban nél­külözhetetlen közlekedési esz­köz itt. Megható, ahogy az öregeket és a rokkantakat óv­ják a járművek tolongásá­ban. Nincs kalauz, aki felszó­lítson az ülőhely átadására. De erre nincs is szükség. Sze­retet és tisztelet övezi az idős embereket. Ebben a hatalmas forga­lomban rejtélyes módon őrzi meg Moszkva tisztaságát. Az utcákon nincs szemét, s úgy tűnik, súrolják az aszfaltot. Eldobott cigarettavégeket jobbára külföldiek után lát­ni. A moszkvai ember nem igen dohányzik házon kí­vül, s ez a nőknek egyenesen tilos. Legalábbis jól megné­zik a dohányzó nőt az utcán, oedig szinte biztos, hogy nem ..bennszülött”. Egyáltalán: ár­gus szemeld figyelik, hová dobod az elszívott cigaretta maradékát. A városnak a levegője is szta. A korom, a füst isme­retlen. Kevés az ipari üzem a belteiületen, ami szennyez­né a levegőt és sok a park, a liget. (Folytatjuk) Kádár Edit

Next

/
Thumbnails
Contents