Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-07 / 181. szám
'% oldal '' ’ ' * REt ün'-MAGYAftOfÉSZAO ftä auguszfm fí ? Korunk mezőgazdasága ............. ..... ................................ » ELDŐLI A VITA Nyár végi lucernatelepítés: nagyobb szénatermés örvendetes jelenség, hogy e mezőgazdasági nagyüzemek egyre jobban felkarolják a lucernatermesztést. Jelenleg még messze tartunk á szakkönyvek által arányosnak ítélt 20 százalék vetésterülettől, de az 5—6 százalékos holtpontról az utóbbi észtén- dobén mégis elmozdultunk. Vitathatatlan tény, hogy egységnyi területről a lucerna szolgáltatja a legtöbb fehérjét és a neki megfelelő tala- jón mély gyökérzeténél fogva termésbiztonsága is a legnagyobb. Közismert talajgazdagító hatásán kívül, jelentős előnye, hogy termesztéséhez kevesebb vonóerő szükséges. Sokrétű felhasználása lehetővé teszi, hogy szénaként, lisztként, zöldtakarmányként, vagy akár legeltetés formájában takar- mányozható. A lucerna gyors területi felfejlesztésével valamennyi szakember egyetért. A vita inkább a telepítés módjában merül fel. Kevesebb a gyom A legnagyobb véleményeltérés a telepítés idejének megválasztásában mutatkozik. A szakemberek nagyobb hányada csak a tavaszi telepítést tartja megfelelőnek. Csak kisebb hányad mer kiállni a nyár végi telepítés védelmére. Ez a véleménykülönbség a gyakorlatban úgy érvényesül, hogy a vetésterületnek 80 százalékán tavasz- szal és 20 százalékán nyár végén tekvtenek lucernát. Pedig a helyes vetésarány pontosan fordítottja lenne a jelenleginek. Közismert, hogy a sikerült nyár végi telepítésgyomok előretörésének jelentős előnyt biztosít a lucernával szemben. A kalászos elővetemények már kockázatossá tehetik a nyár végi telepítés sikerét. A kockázat csökkentése érdekében a kalászosok lekerülte után a talajt sekély műveléssel lezárjuk, majd hamarosan a vetőszántást és vele együtt a vetést megelőző tömörítő és simító talajmunkákat is elvégezzük. A vetésig a gyomok irtására és a talaj- felszín porhanyítására ismételten csak sekély talaj munkákat alkalmazunk. A vetésig így módunk van a kelő gyomokat kiirtani, anélkül, hogy újabbakat hoznánk fel talajunk mélyebb rétegeiből. A vetéselőkészítés és vetés közötti időszakban a gyomok irtására eredményesen használhatjuk a Gramaxont, amelyből katasztrális holdanként 2 litert permetezünk ki 300 liter vízzel. Nagy adagú műtrágyázás-evői jüi./OS2 É A tápanyag biztosításának legoptimálisabb módja, amikor a lucerna előveteménye alá istállótrágyát adunk. Azonban az „állatszegény” és „trágyaigényes” gazdaságokban sok esetben nem jut szerves trágya még az elővetemény alá sem. Ilyenkor fokozottabb mértékben lép előtérbe a termésátlagok emelésének legkönnyebben elérhető módja a nagy adagú műtrágyázás alkalmazása. Az összehangolt műtrágyázással a termésátlagok 40—60 százalékkal emelhetők. A műtrágyák közül a lucernánál a foszforműtrágyázás érvénye- sül a legnagyobb hatásfokkal. Sorrendben utána a káli- és nitrogén műtrágyázás következik. A használandó műtrágyák fajtáját, illetve ezek mennyiségét mindenkor a talaj táp- anyagszolgáltató képessége és. az adagolt szerves trágya mennyisége határozza meg. Általánosságban mégis leszögezhetjük, hogy nitrogén műtrágya használata csak a kezdeti fejlődés elősegítésére okszerű. Éppen ezért a nitrogén műtrágyát vetés előtt sekélyen bemunkálva, vagy vetés után használjuk a talaj tápanyagellátottságától függően 20—30 kilogramm katasztrális holdanként nitrogén hatóanyag mennyiségben. A fpszforműtrágya adagolandó mennyiségét természetesen befolyásolja a talaj termékenysége, és a korábban használt műtrágya meny- nyisége. Általánosságban 6—8 mázsa szuperfoszfát alapműtrágyaként történő kiszórása és középmélyen történő bedolgozása indokolt. A lucerna káliumigényét a talaj káliumtartalma, továbbá az egyéb adagolt műtrágyák mennyisége szabja meg. Általánosságban a telepítés plőtt a foszfortrágyákkal együtt 3—4 mázsa 40 százalékos kálisó kiszórása látszik célszerűnek. A termőképesség — fajtakérdés A telepítéshez feltétlenül nemesített lucernafajtát használjunk, amelynek termőképessége 15—20 száza- lékkai nagyobb a kereskedelmi fajtáknál. Jelenleg valamennyi magyar nemesített fajtából rendelkezésre áll a szükséges vetőmagmennyiség. A magyar fajták közül Szabolcs-Szatmár megyében a kisvárdai lucemafajtát javasoljuk termesztésre, amely kiváló alkalmazkodóképességénél fogva egyaránt jó eredménnyel termeszthető a gyengébb homok- és jó minőségű vályog-, illetve agyagtalajokon. Sikeres nyár végi telepítéssel, megfelelő fajtával, és nagy adagú műtrágyázással jelenlegi termésátlagainkat szinte megduplázhatjuk. Dr. Vágó Mihály, a Nyírségi Mg. Kísérleti Intézet tudományos munkatársa Á horpácsi kétsoros sztár lett A növénynemesítésben is előfordul, ami különben az életben is eseményszámba megy: sztár lesz abból, akinek sikeréről már tulajdonképpen lemondtak. Ez történt egy őszi árpafajtával, az úgynevezett horpácsi kétsorossal, amelyet először 1949—50-ben vizsgáltak tudományos alapossággal. A sopronhorpácsi kutatóintézetben akkoriban még kevesebbet termett, mint a favorit, a ,.Lédeci Béta”. Egy szovjet küldöttség érdeklődését azonban felkeltette a sűrű állományú gabonaféle. A Szovjetunióban újabb kísérleteket indítottak ezzel a faj- Iával. A baráti országok kutatói raj onír ózták, elszaporították a vetőmagot, amelyből mintaképpen két kilót kaptak ismét a magyar szakemberek. A szaporítás első terméséből 1963-ban a sopronhorpácsi intézet ismét kisebb vet 5- magkészletet vett át és újra próbára fo"ta a fajtát. A vizsgálat során a horpácsi kétsoros őszi árpa számos értékes tulajdon; ágát bizonyította be és a fajták között első számú esélyes lett. Olyan vetélytársakat utasított maga mögé. mint a Domine, a Herfódia és az Atlasz. A hároméves országos faj- ta-összehasonlitó kísérteiben a horpácsi típus adta a legtöbb szem- és szalmatermést. Télállósága megfelelő, a különféle növényi betegséggel szemben ellen állóbbnak bi- zonyult és külön előnye, hogy géppel jól betakarítható. A magyar mezőgazdaságban fel- használása gvorsan téried az idei aratásnál már sztár lett a növény, amelvrő1 egy ideig nem sokat tartottak. Uj könyvek spargatermesztés Egy mezőgazdasági szak- ember szerint napjainkat a hazai spárgatermesztés fellendülése jellemzi. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, de a háztáji gazda- ságok is felismerték, hogy milyen nagy lehetőségek rejlenek a spárgatermesztésben. Sajnos ugyanekkor azt is tapasztalhatták a termesztők, hogy ez csak akkor kifizetődő és hasznos munka, ha értenek hozzá. Különben a leszedett spárga a termelő nyakán marad. A jó termesztési technológiáról most könyvet jelentetett meg a Mezőgazdasági Kiadó. Dávid Sándor és dr. Kóródi László részletesen elemzi a spárga különleges növénytani tulajdonságait, közli a magoncnevelést, a telepítés feltételeit, s hasznos útmutatásokkal sok értékes tanácsot ad a hajtatásról, szedésről, tartósításról A könyv még azokat az ételeket is felsorolja, amelyek spárgából készíthetők, s ehhez kitűnő recepttel szolgál. ÜZEMI GYÜMÖLCSÖSÖK NÖVÉNYVÉDELME A korszerű növénytermesz» tésben ma már nem probléma a kártevők elleni védekezés. Hiszen napjainkban tucatjával jelennek meg a kür lönbözó növényvédőszerek.. Csak az a kérdés, melyiket válassza a termelő? Melyik lesz jobb, gazdaságosabb, hatásosabb? Ebben segít eliga- zodni Jenser Gábor új könyve. amelyet a Mezőgazdasági Kiadó jelentetett meg. A hasznos munka az üzemi gyümölcsösök növény- védelméről, azok problémád ról szól és olyan sokrétű, hogy a gyakorlati termesztő ugyanúgy felhasználhatja, mint a kutató. A mű három fejezetből áll. Az elsőben az üzemi alma- és csonthéjas gyümölcsösökben előforduló legfontosabb betegségeket és a kártevőket ismerteti, valamint a védekezés legjobban bevált módszereit. A második fejezet. az előző fejezetben felsorolt gyümölcsfajok egész évi üzemi védekezési és permetezési programját tartalmazza. A harmadik fejezetben a növényvédőszerekről nyújt áttekintést. ben a gyomok elnyomó hatása közel sem érvényesül olyan károsítóan, mint tavasszal. Ugyanis a lucernával együtt kikelő gyomok — a repcsényretek kivételével — nem jelentenek komoly veszélyt az ősz folyamán, mert a lucernát nem növik túl és a tél folyamán elfagynak. Az ősszel megerősödött sűrű vetésű lucerna a tavasszal kelő gyomokat teljesen elnyomja és gyomtalan növényállományt biztosít, amelynek már első növedékéről vegyszeres gyomirtás nélkül gyommentes szénát takaríthatunk be, illetve magot is foghatunk. Mindezek hatására az első éves nyár végi telepítésű lucerna közel annyi szénát terem, mint a tavaszi telepítésű a második évben. Nem lekicsinylendő az az előny sem, hogy a nyár végi telepítés a későbbi években is nagyobb szénatermést produkál, mint az első évben elgyomosodott és kiritkult tavaszi telepítés a későbbi években. Fontos az előveleniény A sikeres nyár végi telepítés érdekében elsősorban az is- tállótrágyázott, korán lekerülő elővetemények a legmegfelelőbbek, amelyek a lucerna kezdeti fejlődéséhez az optimális tápanyagigényt és a talajnedvességet biztosítani tudják. A tápanyagban szegény és száraz talajállapot a ÍGY TERMELTEK 25 mázsa búzát Egy agrárklub tapasztalatcseréjéről AGRÄRKLUB ALAKULT Tiszalökön 118 taggal. Az első rendezvényük a tiszalöki járás búzatermesztésével, a termesztés időszerű kérdéseivel foglalkozott egy tapasztalatcsere keretében. A program megválasztásának aktualitását indokolja, hogy a járás Szabolcs-Szatmár megye legnagyobb búzatermő területe, a járás termelőszövetkezetei évről évre növelik a búzatermő területet és fokozatosan javul a termésátlag. 1964-ben a termelőszövetkezetek 8687 holdról 11,8 mázsás búza átlagtermést takarítottak be. Idén 9898 hold átlagtermése (becsült) 15 mázsán felül van. A Tiszalöki Állami Gazdaság (volt tisza- vasvári gazdaság), a termelő- szövetkezetek eredményét minden évben meghaladta. Általában 600 holdon termelnek búzát, s az idei átlagtermés 25,1 mázsa volt. Mi a titka a magas hozamnak? Erről beszélt Nánássy Pál, az állami gazdaság főagronómu- sa a tapasztalatcsere résztvevőinek. AZ IDEI MAGAS TÉR MÉS történeti háttere, hogy 1966-ig a gazdaság heterogén területen vegyes állományú búzát termelt. 1950-ben csupán 6,8 mázsás átlagtermést értek el. A bűvös 10 mázsa fölé 1957-ben jutottak, s rekordot először 1964-ben produkáltak, amikor az országos átlag 10,7, a gazdaság átlaga 16,2 mázsa búzatermés volt. Az átlagtermések gyors, rohamos növekedésének az első időszakban leginkább csak a korszerűbb agrotechnikai eljárások alkalmazása szolgált alapul. 1966-ban viszont áttértek az intenzív búzafajták termesztésére. Az első év 21, a második 19,7 mázsás átlagterméssel fizetett. 1968-ban már 24,4 mázsát, idén pedig 25,1 mázsa átlagtermést takarítottak be. Tavaly a gazdaság fele-fele arányban Bezosztája és Mironovszkája búzát vetett. (A Mironovszkája búzát általában alacsony fekvésű réti talajba). A fajta kétségtelenül döntő jelentőségű, de a magas termésátlag eléréséhez önmagában nem elegendő. A helyes agrotechnikai eljárások alkalmazása továbbra is meghatározó tényező. Az eredményes búzatermesztés feltételeit már az elővetemé- nyekkel meg kell teremteni. A búza jó előveteménye a pillangós növények, lucerne, vöröshere, az egynyári szálas takarmányok, a silókukorica. Ezeknek a korai betakarítása lehetővé teszi, hogy a gazdaságok a talajmunkát július végén, augusztus elején elvégezhessék. Az állami gazdaság például a jövő évi gabona előveteményeként babot, borsót, silókukoricát és mákot termelt 340 holdon. Fölszántottak ezenkívül 170 hold vörösherét, búzát búza után 100 holdon vetnek. A BŰZ A SIKERES TERMESZTÉSE a talaj munkától is függ. A talajmunkát a legszigorúbb technológiai fegyelem megtartásával kell végezni. Szabolcs-Szatmár megyében ennek azért is különös jelenősége van, mert általában nyáron kevés a csapadék, s a talajnedvességet csak gondos talajműveléssel lehet megtartani, illetve biztosítani. Éppen ezért a szántást, disztilerezést, vagy tárcsázást minden esetben kövesse a boronás, vagy hengeres talajlezárás. így nemcsak a talajnedvesség őrizhető meg, de jó magágy is képződik. A búza csakis akkor hálálja meg a talajmunkát, ha jól előkészített aprómorzsás, ülepedett, zárt magágyba kerül. (Ez különben a gépi aratás feltétele is, mert kombájnnal sikeres munkát csak egyenletes talajon lehet végezni). Kérdéses, hogy szántást, vagy egyéb talajművelést hol kell végezni. Ennek elbí41 rálása táblánként történjékCsak a táblánkénti elbírálás alapján lehet meghatározni, hogy mély vagy sekély legyen a talajművelés. A mélység különben függ az előve- teménytől, a gyomosságtól, a talajnedvességtől és még számos tényezőtől. A táblánkénti elbírálás a jó termés biztosítása mellett költségmegtakarító tényező is. Mert a helyes elbírálás szükségtelen munkavégzésnek veszi elejét. A Tiszalöki Állami Gazdaság általában 20—25 centiméter mélységű szántást végez, de sok helyütt elég a disztiíerezés vagy tárcsázás. A BŰZATERMESZTÉS alapvető része a talajerővisszapótlás. Az már nem vitatott, hogy magas termést csakis nagy adagú műtrágyázással lehet elérni. A Tiszalöki Állami Gazdaság a korábbi két és fél, hárommázsás vegyes műtrágya fel- használása után ebben nagyot lépett előre. Ma már az eiőveteménytől függően 7—10 mázsa vegyes műtrágyát használnak feí. Az adagolásnál szigorúan betartják, hogy a káli, foszfor ősszel a legmélyebb műveléssel kerüljön a talajba. A nitrogén 50 százalékát alaptrágyázásként szintén ősszel adagolják. A nitrogén másik 50 százaléka megosztva január 15 és 30 között a vegyszeres permetezéssel egyidőben történik. A fejtrágyázásra akkor kerül sor, amikor 0 Celsius-fokon már megindul a vegetáció, de a baktériumaiét szünetel, így a búza „éhezik”. Nem egyöntetű a vélemény vetésidő megválasztásával apcsolatban Ennek ellenére a vetési idő megválasztását szigorúan kell venni. Megyénk viszonyait és körülményeit figyelembe véve a legoptimálisabb vetésidő október 1 és 15 között van. A vetés mélysége a termést illetően rendkívül döntő. Ki* vánatos, hogy a magot öt centiméter mélyen ülepedett állapotú talajba vessük. Ezzel részben annak is elejét vesszük, hogy a téli felfagyással nagyobb területek kipusztuljanak. A vetőmagmennyiség meghatározása ma már nem kilogrammhoz kö- tött. A csiraképesség, az úgynevezett használati érték az, amely a vetőmagfelhasználásnál útmutatóul szolgálhat. A Tiszalöki Állami Gazdaság 95—96 százalékos csiraképességű Bezosztája búzából 165 kilogrammot, Mironovszkája búzából 140—145 kilogrammot vet holdanként. Szükséges még felhívni arra a figyelmet, hogy a növény- védelmet, függetlenül attól, hogy négyzetméterenként mennyi gyom található, kategorikusan el kell végezni. A gyomosodás, erre az idei év vo)t a legjobb példa, bármikor okozhat tetemes károkat. Az öntözés még nem annyira elterjedt, mint egyéb növényeknél. Igaz az öntözővíz drága, de termésfokozó hatása nagy. Az öntözéssel több mázsás pluszt lehet elérni. A TISZALÖKI TAPASZTALATCSERE úgy gondoljuk nem csupán a járás szakembereinek, de megyénk valamennyi búzatermesztéssel foglalkozó szakemberének nyújtott, illetve nyújt segédkezet a jobb termések eléréséhez. A magas átlagtermések elérésében a véletleneknek nincs, vagy csak elenyészően van szerepük. Több búzát csakis akkor termelhetünk, ha a tudomány és tapasztalat együtt szolgálja a term* lést S. %