Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-07 / 181. szám

1SB9. augusztus ?. KELET- MAGYARORSZÁG 8 oldal Vevő a kirakat előtt Aki „üseprfca11 Cl Világot..« Építők között a munkácsiul sason TISZA VASVARI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS: a precíziós öntödében Lukács Józseíné szocialista formázóbrigádjának nagy része van abban, hogy megjavult az öntvények minő­sége. A képen a brigád vezetője. Hammel József felvétele 9—IO szintes iakóépüüetek Nyíregyházán Művelődési ház Vásárosnaményban Hajlamosak vagyunk rá, hogy a boltok árukínálata alapján ítéljük meg az új gazdaságirányítási rendszert, a reformot. És bár a reform ennél sokkal átfogóbban, így következményeiben is széle­sebb körűen érinti az egész gazdálkodást, helytelen volna ezért a „szűk, kirakati” szem­léletért bárkit is elmarasz­talni. A reformnak ugyanis elsőrendű célja felfrissíteni és gazdagítani a kirakatok tartalmát — és persze, az üz­letekét is — éppen mert nem holmi „kirakatpolitika” szülötte, hanem a szocialista gazdaság összefüggő egészé­nek megújítására törekvő po­litikáé. Egyébként az alig másfél esztendőre visszatekintő, új gazdaságirányítási rendszerre a legkevésbé sem vetnek rossz fényt a mai, akár ün- népi, akár hétköznapi kira­katok. Ellenkezőleg: nem csu­pán megnyugtatóak, hanem igen sok tanulsággal is szol- gálnak, szemmel látható szebb, jobb, bőségesebb áru- választékuk folytán csakúgy, mint gyengeségeik és hiá­nyaik révén. A kérdés, amelyet a vevő­közönség egyszuszra a kira­katoknak szegez, nyilván így hangzik: Mit? Mennyiért? Hogyan? A válasz pedig, bár lényegesen hosszadalmasabb, végeredményben éppen ilyen egyértelmű. Lássuk csak! A legszigorúbb szem is felfedezheti a választék lé­nyeges gazdagodását. Az új, ösztönző irányítási rendszer érdekévé teszi az iparnak is, a kereskedelemnek is a messzemenő alkalmazkodást a piaci kívánalmakhoz, és ez az érdekkapcsolat kezd ér­vényesülni. Egyébként nem csupán a hazai cikkek vonat­kozásában, mert mind széle­sebb körben találhatunk már importárukat, ami a fejlett ipari országok áruválasztéká­nak általános jellemzője, a nemzetközi munkamegosztás velejárója és a versenynek is serkentője. A versenynek ugyanis, ha már szóba hoztuk, kereske­delmi és ipari vonatkozásban egyaránt igen fontos szerepe van nem csupán a sokrétű, hanem a tartalmas, tehát a jó minőséget előnybe helyező választéknak a megteremtésé­ben. Hogy bizonyos cikkek hiányát egy ideig még nem sikerült megszűntetni, az nem a reformnak, hanem pillanatnyi adottságainknak a következménye. Az új irá­nyítási rendszer ugyanis egy­részt nem változtathatta meg az ipar szerkezetét, amely — kevés kis- és középüzemmel rendelkezvén — nem nyújt ináról holnapra alkalmas A fülkében négyen ültek, illetve öten. Tudniillik a mó­zeskosárban is utazott egy pöttömnyi emberke. Fülledt nyári délután volt, s a vonat bárhogy is robogott, nem tu­dott kiszaladni a melegből. Egyébként közönséges sze­mélyvonat volt. Az öreg bá­csi, nyugdíjas vasúti bakter- forma, a sarokba dőlve aludt. Szemben vele, feltéte­lezhetően az asszonya ült, s most egy fél görögdinnyét szo­rított térdei közé, melyből nagy akkurátusán, de fölöt­tébb jó étvággyal evett. Mel­lette egy fiatalember foglalt helyet. Külseje nem árult el semmit. Éppúgy lehetett lakatos, mint tanár. Tulaj­donképpen haragban volt az öregasszonnyal, pedig sem rokonok, sem ismerősök nem voltak. A dinnyeevés kezde­tén történt. A néni kivágott egy kis darabot a dinnye be­léből, s afféle vénasszonyos selypítő gügyögéssel megpró­bálta a kisbaba szájába dug­ói. — Hogyan képzeli, elment a jó dolga vén...-? — ugrott fel a fiatalember, és megfog­ta az asszony kezét. — Csak a levét, az jó édes, gyártókapacitást mindenfajta szükséglet kielégítésére. Más esetekben bizonyos nagy be­ruházások horribilis költségei, vagy a szükségszerű import nagy devizaigénye hátráltatja ideig-óráig a kielégítő meg­oldást. Nem véletlen, hogy a döntően hazai fedezetű élel­miszerpiacon — a mostoha időjárási viszonyok ellenére — az átlagosnál is élénkebb a javulás, a választék bővülé­se. Ami az árakat illeti, maga a központi tervezés is némi­leg nagyobb átlagos emelke­désre számított, nem is szól­va a közönségről, amelyben ennél is erősebb „félszek” éltek az új árrendszer beve­zetésével kapcsolatban. A sza­bad árak bővülő köre ter­mészetesen több meglepetést is tartogatott, és ilyenekre a jövőben is számíthatunk. Tény, hogy a kezdetben cse­kélyebb mennyiségben ren­delkezésre álló újdonságok­nak, a különlegességeknek, bizonyos importcikkeknek jól megkérik az árát. A bősége­sen rendelkezésre álló cikkek viszont — az árak mozgását vizsgálva — fokozatosan hozzáférhetőbbé válnak, és egyre gyakoribbak, mint­hogy csak a vállalatoktól függnek, a szűkebb, vagy szé­lesebb körű árleszállítások, kedvezményes kiárusítások, reklámárak és így tovább. De ami még ennél is fon­tosabb, a növekvő árukínálat közepette, a közönség ko­rántsem passzív szereplője az áralakulásnak. Mind több és több áruval kapcsolatban jut ugyanis választási, illetőleg döntési lehetőséghez, és elha­tározásra — melyiket vegye meg, vagy egyáltalán ve­gyen-e? — mint a piac íté­lete, már ma is, holnap még inkább visszahat az árak­ra. A vásárlás körülményei is kedvezően változnak. A ke­reskedelmi vállalatok most már ugyancsak maguk fej­lesztenek, bővítenék, alakít­gatnak, és látnivaló, hogy ugyancsak mozgékonyak. A tisztességes reklám, a hasz­nos felvilágosítás is mind sű­rűbb, szélesednek a hitellehe­tőségek, a szerviz és más szolgáltatások, a csereakciók. A sokfajta új kezdeményezés közös jellegzetessége a válla­latok üzletszerzési igyekeze­te, amely végül is a vevő javára szolgál. Mert hanem, akkor a vállalat aligha szá­míthat sikerre a növekvő versenyben. Ez a verseny pedig mind érzékelhetőbbé válik, s központi alakja a vevő. A vevő, aki a kiraka­tot nézvén, mind szívesebben lép be az üzletbe. (b |.) hadd szopogassa, ugye, kis alanos — selypítette az ara­nyos szót, de azért zavarba jött. Meg is ijedt egy kicsit. Belátta vétkét, most el is tú­lozta azt. — Na, nem akartam rosz- szat, gyermekem — szólt a fi­úhoz és még hozzátette —, öt fiút neveltem fel, tizenegy unokám él, mind szerette ilyen kis korában a dinnyét, s ma mind egészséges. Szavait a férfihez intézte, őelőtte szégyellte magát, azt hitte, a gyermek apja, vala­mi úrféle, s most megharagu­dott rá. Az asszonyt, az anyát, aki az alvó férje és a mózesko­sár között ült, észre sem vet- te. Tulajdonképpen a legké­nyelmetlenebb helyzetben az anya volt, fiatal, húsz év kö­rüli, csinos nő. Most ő is za­varban volt. Neki kellett vol­na szólni, de a sok átvir­rasztott éjszaka, meg a fül­ledt meleg elpillesztette. Lá­tott mindent, szólni akart, talán finomabban, mint a férfi. A fiú reflexei azonban gyorsabban működtek. Zava­rának oka is vegyes volt. örült is, sajnálta is a nénit Megértette a szituációt is. Az A Nyírségi Tervező Iroda igazgatóját kerestük fel, tájé­koztasson bennünket a város- fejlesztés elkövetkezendő ter­veiről. Elmondta: jelenleg az iro­da kivitelezésében elkészült Nyíregyházának egy 200 la­kásos bérházterv. A lakások az Arany János utca térségé­ben épüinek majd meg. Az építkezés kivitelezéséhez a Szabolcs megyei Építőipari Vállalat még ebben az év­ben hozzákezd és a tervek szerint 1970-ben át is adják rendeltetésének. Megtudtuk, hogy a közel­jövőben a Tervező Iroda hoz­zákezd Nyíregyháza egyik legnagyobb építkezési tervé­nek elkészítéséhez. A MÁV állomás előtti térségben 9— 10 szintes lakóépületek ké­szülnek. Egy-egy épülettömb 100—100 lakást foglal majd magában. Ezek későbbi ter­vek. az építkezés kezdésének határideje még nem végleges. Nagy érdeklődésre tarthat számot az a terv is, amely szerint a Sóstógyógyfürdő te­rületén orvosi rendelő és la­kás épül. Ennek munkálatai öreg néni azt hiszi, ez a fér­fi a gyermeke apja, holott őt éppen úgy nem ismeri, mint a fülkében ülő többie­ket. A fiú is zavarba jött. Érez­te, hogy hamar lobbanó vére megint elszaladt, mint egy csikó. „Most félreértenek en­gem. Mit tudják ők, és ho­gyan is magyaráznám meg” — gondolta magában. Mindhárman zavart csend­ben ültek. Látszólag minden rendben volt. pedig mind a hárman az előbbi jelenet ha­tása alatt voltak. Csak az öreg a sarokban, és a pici a kényelmes kosárban nem tö­rődött az egésszel. „Mindketten az unokáim lehetnének, de okosabbak, mint én. Hiába, buta vénasz- szony vagyok, öregségemre a jóisten elveszi az eszemet. Az én picinyeimnek sem ad­tam soha dinnyét. Meg kéne követni őket valahogy. Ho­gyan valljam be, hogy nem mondtam igazat, hogy jót akartam, de rosszra sike­rült. ..” „Rendbe kell hozatnom az idegeimet. Az utóbbi időben még a jót is elrontom. Meg­halt a kisfiam, de azt nem köteles tudni mindenki. Igen már megkezdődtek. A sóstói orvosi rendelő az egész Sós­tóhegy dolgozóinak rendelke zésére áll. A tervek szerint ez a létesítmény is modern, teljesen korszerű felszerelés­sel készül. A legjelentősebb építkezési terv a mátészalkai. A Magyar Optikai Művek ipartelepének felújítási tervei készülnek. Ez a teljesen új ipartelep a terv szerinti, úgynevezett elő­készített területre épül. A tervezés érdekessége, hogy ez­zel egyidejűleg az építkezés is megkezdődik, a kivitelezés máris folyik. A korszerű és teljesen fővárosi mintára ké­szített ipartelep a megye egyik legszebb üzeme lesz. A tervek szerint 1971-ben már üzemelni fog. A vidéki építkezések során említésre méltó még a vá- sárosnaményi kultúrház épít­kezésének terve. Ezek a tér vek is elkészülnek ebben az évben és a lehetőségek sze­rint az építkezéshez hozzá is kezdenek. Az új kultúrház Vásárosnamény egyik legmo­dernebb és legszebb épülete lesz. F. P. féltem a gyerekeket. Soha­sem hittem volna, hogy ilyen betegesen fogom őket szeret­ni. Istenem, még ma is Bé- luskával álmodom. Mégsem kellett volna kiabálnom. Ér­dekes ez a néni pont olyan, még a kendője is, mint az én nagyanyám volt sze­gény...” „Aranyos csöppségem, biz­tos éhes vagy már. Lám, ez a férfi vajon miért olyan ide­ges? Ó, a férfiak mindig ide­gesek. Sándor is ott izgul mindig a fürdetésnél és fél, hogy elejtem a gyereket. Hangosan szól, s úgy néz rám, mintha csak a gyerme­ket szeretné, engem nem. Szegény néni. Biztos fájt ne­ki. Majd én kiengesztelem, hiszen miattunk volt...” A gyermek felsírt. Az anya ölébe vette, kibontotta blú­zát, kissé elfordult. A férfi csak akkor kapott észbe, amikor a csöppség nagy szu- szogás és cuppogás közben szívta, nyelte az édes anya­tejet. Felállt, kiment, de kint a folyosón sem tudta feled­ni a képet. A szoptató anyát, az éhes szemű gyermeket, s felettük a hatalmas képet keretbe szorítva: „Etetés” — „L’alimentation”... Nem tudta miért, de állandóan ezt az egyetlen árva francia szót mormolta. — L’alimentation. .. Bé- luskám. .. — s mint már annyi emberrel megesett, Amikor csütörtök délutá­nonként Tóth Andrásne könyvtáros megérkezik az építőipari vállalat nyíregyhá­zi, Széchenyi úti központi munkásszállására, a folyosón, vagy az ajtóban már mindig ácsorog valaki a nyitásra várva Az elején jó jönni — mondják, amig válogatni le hét. a legutóbb visszahozott könyvekből. Építőnyelven szólva „telt háznál'’ 240 lakója van a szállónak. De így nyáron, az ipari tanulók nélkül is lehet­nek kétszázan. A könyvtár 6 ezer kötetére pedig majdnem 290 beiratkozott olvasó van. Nem csoda hát. ha záróráig egymás kezéből veszik ki a kiíincset. —■ Pedig a nyár a könyvtá­rakban uborkaszezon — mondja a könyvtáros. — Té­len annyian vagyunk, hogy az ajtót sem lehet becsukni. Bejön két fiatal... A könyvtárhoz olvasóte­rem tartozik. Sajnos ez ki­használatlan. Ha nem kerü­lővel, a folyosóról lehetne be­menni, hanem összekötnék a könyvtárral — amihez ren­deltetése szerint tartozik —, olvasó-klubszobává léphetne elő. Most berendezve mégis üresen áli, míg a könyvtár­ban csak szűkösen férnek a böngészők. Félszegen lép be az ajtón két fiatalember. Demjén Pál értelmes, barna szemű. Fábi­án György nyurga, szőke le­gény, egyik lábáról a másik­ra álldogál. Jöttek elköszön­ni, mert két hónapra elhagy­ják a szállót. Pali Őrbe megy haza. Gyuri édesapja mellett Budapesten fog dol­gozni a nyáron. Mielőtt el­mennek, a könyvekkel is le kell számolni. Kőművesta­nulók, 15 évesek. Ifjúsági regényeket hoztak vissza. A könyvtári karton arról árulkodik, mit olvastak egész évben. Kötelező olvas­mányuk az iskolában nem volt. Kalandos történetek, tu­dományos-fantasztikus re­gények után érdeklődtek, de ttt-ott meséskönyvek címe is található. Ezeket a félig gye rek. félig felnőtt olvasókat a könyvtárosnak kel] eliga­zítani a betűk birodalmá­ban. Este csak a könyv... — Az ifjúsági regények tartalma megfelel a tizenöt­évesek érdeklődési körének. A könyvtáros akkor léphet közbe, ha életkoruknak még túlságosan komoly könyveket úgy érezte, hogy a vonat kerekei pontosan ugyanezt csattogják: L’alimentation... Béluskám... A büfékocsiban vett két üveg sört. Visszament a he­lyére és fogalma sem volt, hogy a sört azért vette, mert a felesége szoptatás után mindig sört ivott. Felköltöt- te az öreget. Kínálta, igya­nak. Az először nem értette a dolgot, majd az anya felé nyújtogatta a palackot. — Hadd igyék először a felesége. — Jó — mondta az anya, s nagyot húzott az üvegből. Azután az idős néni felé nyújtotta az üveget, szinte bocsánatkérően, de az nem ivott. — Nem esik jól, fiam, a dinnyére — s ahogy a diny- nye szót kiejtette, láthatóan zavarba jött, de már kislá- nyos kedvesen, megbocsájtó- an. — Fiúk, vagy lányuk van? — kérdezte a fiatalasszony a férfit, s bár húszéves volt, szeme az anyák egyformán érett, okos tekintetével nézett rá. Mintha azt mondta vol­na: csak apa tud ilyen bu­tán és mégis kedvesen visel­kedni. — Fiú — válaszolt, s az­után halkan hozzátette még: volt. Az ablak üvegére né­zett, de nem látta a nyári tá­jat. Orosz Szilárd választanak. Akkor másika* keli ajánlani. Otthonosan nyíl ajtót o-uö Zoltán szerelő. Alig alig van­nak még ráncok az arcán, ae azok melyen beárkolo.. va, már nem fiatalember. Megint az áruló karton szolgál meg- lepetéssei. A címekből : Tró­pusi indiánok. Újra az An- tarktiszon. Fekete Afrika. Bibliai földeken... Csupa-esu* pa útleírás, néprajz, doku­mentumok távoli országok, népek életéből. Szinte helen- 1<;'iH szerepelnek kölcsönzési dátumok a kartonon, gyak- ran hatosával viszi a könyve­ket. Már több kartonja be­telt. Gerő Zoltán — ahogy mondja — bejárta a vilá°ot. Nyíregyházán teleoedett le, a felvidéki szülőfalujához legközelebbi városban — ötig dolgozom. Este '*sak a könyv, meg a könyv. Meg- nyugtatnak. kikapcsolnak. Sokáig ébren tudok marad­ni. így megy egész héten, még hét végén is. mert a könvvek barátaim is. meg a családom Is. Szűcs Balázs 180 embernek keres olvasnivalót. Akiknek viszi: építők, szakmunkások, segédmunkások a Tünde ut­cán. Szűcs Balázs nemrég még itt a Széchenyi úti mun­kásszálláson lakott, most a Tünde utcai telep gondnoka. Majdnem 200 ember ügyes- baios dolga után fut reg' géltől estig. És — mert ő a könyvtáros is, újabbnál újabb könyvekért jár be a nagy­könyvtárba. Nem mindegy, mit — Balázs itt lakott a szál­láson — mondja Tóth And- rásné. Olvasott és olvasott. Aztán, amikor javaslatot kértek a Tünde utcai könyv- táros személyére, azonnal eszembe jutott: ki is lehetne, ha nem ő? — Berkésit vinnék. A „Kü- szöbck”-ből amennyi csak van. Meg Moldovát. Csak egy ember olvasson el egv könyvet, az rögtön továbbadja a cí­met. Egymást oktatják, szok­tatják a szépirodalomhoz. Es mivel ott lakom, éjjel-nappal jönnek kölcsönözni. Vagy 150 kötetünk van. A lakók meg vagy 180-an. Alig van kö­zöttük, aki nem olvas rend­szeresen. Azelőtt az olvasók gyakran jöttek így a könyv­tárba: akármit, vagy így: va­lamit vinnék. Újabban már mindegyikük tudja, kitől akar olvasni, vagy azt, hogy milyen téma­körben. (b.) Meg jegyzés: Benzinkút ügyben Nyíregyházán, a Széna té­ren szép, modern benzinkút van. Még amikor átadták rendeltetésének, feltűnt, hogy a kutak mellett általában épített kompresszor — hi­ányzik. Hogy nem a terve­ző feledkezett meg róla, ar­ról az évek óta ott árvál­kodó betonalapzat árulkodik. De nem jobb a helyzet az autómosóval sem. Az alap megépült, — és úgy is ma­radt. A kúthoz vezető utak állapotával már többször fog­lalkoztunk. Abból az összeg­ből, amit a rossz utak miatt rugótörést szenvedett gépko­csik javítására fordítottak, már jó néhány méter utat építhettek volna meg. Az még csak hagyj án, hogy a fáradt autósoknak nem nyi­tottak egy, — immár az egész országban minden kútnál ta­lálható büfét — de az már bosszantó, hogy a kút kilenc dolgozója egy tenyérnyi kéz­mosóval kell, hogy beérje, mert az eredetileg szociális létesítménynek épített mosdó zuhanyozó — jelenleg éppen olajraktár — nem éppen ne­mes — funkcióját tölti be. Jó volna, ha az ÁFOR ve­zetői is felfigyelnének ezekre a hiányosságokra — és intéz- keonének. tat Öten a fülkében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents