Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-07 / 181. szám
S '»Wat mpr-MAeYARonsiÄö B69. augusztus ÍJ Külpolitikai összefoglalónk @ Józan és gyilkos amerikaiak @ Európai biztonság # Atomcsend-éyforduló Kis hír egy nagy tüntetésről: a világ szerdai eseményeinek azonban ez is szerves része. A New York-i városháza előtt zajlott le ez a tüntetés, nagy tömegek vet- tek részt benne, s a vietnami háború haladéktalan beszüntetését követelték. Igen, mindinkább nő a józan amerikaiak száma, akik tudják, milyen értelmetlen és tisztességtelen része kormányuk politikájának a vietnami háború folytatása. Tudják egyre többen akkor is, ha soha nem lépték át hazájuk, az USA határai. Még inkább tudják az olyanok, mint például Rennard Davies és társai. Davies annak az amerikai békeharcos csoportnak a vezetője, amely Hanoiban járt. (ök vették át a VDK hatóságaitól a szabadon bocsátott amerikai hadifoglyokat.) Davies sajtóértekezleten számolt be vietnami tapasztalatairól. Elmondta, beutazi-'-k a VDK egész területét, látták az amerikai légierő hihetetlen pusztításainak nyomait. „De az észak-vietnamiak már újjáépítették úthálózatukat és helyreállították távközlési rendszerüket” — mondotta Davies az elismerés hangján. S a nap egy harmadik, amerikai—vietnami vonatkozású híre: az amerikai parancsnokság Saigonban letartóztatta Robert Rheault „zöldsapkás” (különleges amerikai ejtőernyős, illetve tengerészgyalogos alakulatok neve ez) ezredest és hét alárendeltjét. Az amerikaiak vietnami háborúja egyik „legszebben dekorált” tisztje és társai ellen az a vád, hogy „idén június 20-án rövid úton végeztek egy meg nem nevezett dél-vietnami személlyel”. Közismertek az USA-katonák dél-vietnami kegyetlenkedései, s emiatt oly mértékben fokozódik a nemzetközi közvélemény felháborodott nyomása, hogy úgy látszik, most már az amerikai parancsnokság is valamilyen látványos megtorlásra szánta el magát. Egyetlen gyilkosságért most nyolc embert tartóztatnak le —, hogy évek óta az egész amerikai hadsereg tömegesen gyilkolt Vietnamban, azt ezzel a letartóztatással nem tudják feledtetni. Nemcsak a csaták, gyilkosságok és kegyetlenségek dúlta Vietnamról érkeznek a hírek, hanem derűsebb, biztatóbb eseményekről is. Például az európai biztonsági értekezlet előkészületeiről, amelyekkel kapcsolatban a Pravda szerdai vezércikke utal a finn kormány hasznos kezdeményezésére. „Európának az egyenjogú népek közötti gyümölcsöző együttműködés világrészévé, a stabilitás, a béke és a kölcsönös megértés kontinensévé kell válnia” írja a vezető szovjet sajtóorgánum. S hogy van esélye ennek, hogy a józan ész, a realitások figyelembe vételének, az emberiség igazi érdekeinek politikája nemzetközi szinten is képes győzedelmeskedni, arra jó bizonyság egy dátum, amelynek éppen szerdán volt az évfordulója. 1963. augusztus 5-én írták alá Moszkvában az atom- csend-egyezményt, amelyhez azóta több, mint 100 állam csatlakozott. „VírusriadA“ Houstonban Kedden este megint „vírusriadót” fújtak az amerikai űrkutatási központban, Houstonban. Az történt, hogy az egyik laboratóriumban, ahol holdtalajjal beoltott kísérleti egereket boncoltak, egy lombik megrepedt, és mindazo- kát, akik a helyiségben tartózkodtak, fertőzőveszélyesnek nyilvánították. A négy laboránst — köztük egy csinos fiatal leányt — azonnal a holdlaboratórium karanténkörletébe kísérték. A lány, Heather Owens kisasz- szony, most 22 férfivel osztja meg társaságát, de természetesen az elkülönítésben is elkülönítették. A houstoni űrtudósok to- vább vizsgálják a Földre hozott holdtalajmintákat. Kedden már közölték, hogy a holdporban ritka gázokat ta- láltak, amelyek csak a Napból kisodródott részecskékből származhatnak. Ezek a porban megrekedt részecskék később esetleg érdekes adatokkal gazdagíthatják a tudósokat a Nap összetételéről. Hó és jég a Marson? Pasadena, (MTI): A Mariner—7 amerikai űr- laboratórium kedden este újabb felvételeket sugárzott a Marsról, ezúttal a „vörös bolygó” déli sarkvidékéről. A kamerák ekkor 2000 tengeri mérföldnyire (3200 kilométer) voltak a Mars felszínétől és a továbbított kép öt perc alatt jutott el a földi megfigyelőállomáshoz. A felvételek voltaképpen a tisztább, szalagra rögzített változatai voltak annak a 31 fényképnek, amelyet előzőleg „élőben” továbbított Pasadenába a Mariner—7. Az új fotók szenzációt keltettek az űrtudósok és az újságírók körében. Jól látszott rajtuk a Mars déU sarkának peremvidéke, amelyet hó-, vagy jégfoltok tarkáztak, s heliyel-közzel mélyen benyúltak a sarkvidéktől északra húzódó narancsszínű sivatagi övezetbe. A Mars déli Képünk: A Mariner—7 egyik kitűnő felvétele a Mars mintegy 500 mérföldnyi területéről. (Telefoto — AP—MTX—KS) sarkán és az északra fekvő sivatagi vidéken egyaránt kráterek láthatók. A felszín jellegzetességei a földi glecs- cserekre emlékeztetnek. A tudósok csodálkozva szemlélték a „hótakaró”-t és egyelőre arra gondolnak, hogy azok csaknem bizonyosan fagyott széndioxidból: „száraz jégből” álltak össze, minthogy a Mars légkörének víztartalma csekély. A képeket tovább elemzik és a hét végén nyilatkoznak, vajon hó-J illetve jégtakaró, vagy esetleg „száraz jeget” fényképezett a Mariner—7 kamerája. Bemutatjuk népköztársaságunk intézményeit A megyei tanács 13. Mint ismeretes, a korábbi időszakban a tanácsok tevékenységére a túlzott központosítás nyomta rá a bélyegét. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével megindult az a folyamat, amely ezt a túlzott központosítást fokozatosan felszámolja, és tanácsaink helyi önállóságát, ön- kormányzati jellegét nagymértékben növeli. Ennek megfelelően a tanácsok a helyi jelentőségű (elsősorban a helyi gazdasági, város- és községpolitikai kérdésekben) — természetesen a törvényekben szabályozott módon — a jövőben önállóan fognak dönteni. A törvényi felügyeletet egyébként mindig a maga- sabb szintű testületek, tanácsok látják el; tehát ilyen szempontból a Fővárosi Tanács, a megyei tanács és a megyei jogú városi tanács az országgyűlésnek, illetve az Elnöki Tanácsnak, a járási és a járási jogú városi tanács a megyei tanácsnak, a városi (fővárosi) kerületi tanács a városi (fővárosi) tanácsnak, míg a községi tanács a járásinak van alárendelve. A tanácsi feladatok közül — különös tekintettel az új gazdasági mechanizmusra, annak követelményeire — ez alkalommal elsősorban a gazdasági jellegűeket vázoljuk fel röviden. Az 1967. évi kormányhatározat értelmében az egyes tanácsszintek gazdasági feladatait úgy kell megállapítani, hogy a helyileg gazdaságosabban kielégíthető szükségleteket a helyi (városi, kerületi és községi), a több települést, illetve egész megyét (fővárost) érintő szükségleteket a területi (fővárosi, megyei, járási, esetenként városi) tanácsok irányítása, felügyelete alatt működő szervezetek)' intézmények és vállalatok elégítsék ki. EzéYt a különböző szinteken működő gazdasági egységek (üzemek, vállalatok) közvetlen tulajdonosi jogait az ille- tékes tanácsi szervek gyakorolják; tőlük — beleegyezésük nélkül — azt elvonni nem lehet. A fővárosi (megyei, megyei jogú városi) tanácsszervek legfontosabb pénzügyi-gazdasági tevékenységét vázlatosan így jelölhetjük meg: Mint ismeretes, a tanácsok költségvetésüket az ország- gyűlés határozata után állapítják meg. Ennek során a megyei (megyei jogú városi) tanács a végrehajtó bizottság előterjesztése alapján megállapítja saját költségvetését; a felügyelete alá tartozó szervek, intézmények fenntartásához és működéséhez, valamint az egyéb szakfeladatok ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat, továbbá a közvetlen irányítása alá tartozó tanácsok részére a költségvetési szabályozókat és kötelező előirányzatokat. A tanács, a végrehajtó bizottság, a szakigazgatási szervek irányító szerepet töltenek be az egész tanácsi gazdálkodásban, s jelentős szerepük van a terület egészére vonatkozó gazdaságpolitikai kidolgozásában. A tanácsszervek e gazdaságpolitikáját a már említett költségvetés és a taníts terve realizálja. A vállalati formában működő nagyobb tanácsi gazdálkodó szervek (ipari, építőipari, kereskedelmi, víz- és csatornamű vállalatok stb.) felügyeletét általában a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsszervek látják el, s e vállalatok fejlesztésére a tanács fejlesztési alapjában gondoskodnak. A megyei szintű tanácsszervek látják el a felügyeletük alá tartozó intézmények rendeltetésszerű működésének ellenőrzését, szervezik az egészségügyi és szociálpolitikai, valamint a művelődéspolitikai feladatok egységes végrehajtását, s a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységével kapcsolatosan Is ellátják mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok hatáskörükbe utalnak. (Újlaki) Indiai bankállamosíl᧠Delhi (MTI): Indira Gandhi miniszter- elnök rezidenciája közelében az indiai dolgozók tömeggyűlést tartottak, s ezen támogatásukról biztosították a kormánynak a legnagyobb magánbankok államosítására vonatkozó döntését. A megjelentek előtt mondott beszédében Indira Gandhi tapsoktól kísérve kijelentette, hogy bízik az indiai nép erejében, és ha szükségessé válik, az ország érdekében meghozott döntés megvédése, akkor „a győző-, lem a mi oldalunkon lesz”. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a bankok államosítását más lépések követik, amelyek a nagy célnak — a szocialista mintájú társadalom felépítésének — megvalósítását szolgálják. A Szovjetunió űrkutatási programja Automaták a világűrben in. Azoknak a rendszereknek a kikísérletezése céljából, amelyek biztosítják a szput- nyikok manőverezését a Föld, körüli pályán, a Szovjetunióban már 1963 novemberében felbocsátották a Poljot—1 nevű műholdat. Fedélzeti hajtóművével először a világon számos manővert hajtott végre, majd négyszeresére fokozva magasságát új pályára tért át A második manőverező műholdat, a Poljot—2-öt 1964 áprilisában bocsátották fel. Ez nemcsak pályájának magasságát váltotta, hanem dőlését is. A manőverező rendszerek sikeres kidolgozása a Poljot automata készüléken és a Kozmosz műholdak közelítő és összekapcsoló rendszerének kikísérletezése biztosította a pilóta vezette Szojuz-űrhajók manőverezését és összekapcsolását. A távoli kozmoszt mutató automaták A szovjet űrprogramban a Föld körüli térségben végzett repülések mellett fontos helyet foglal el a Hold és a nanr^ndszerbeli bolvgók tanulmányozása. Vezető szerepet játszanak e kutatások lebonyolításában az automata készülékek: sokkal olcsóbbak, mint a pilóta vezette űrhajók és értékes tudományos információt képesek továbbítani a Földre nehezen megközelíthető térségekből. Ez természetesen nem zárja ki az ember részvételét a távoli világűr tudományos kutatásában. De a pilótás űrrepülés nem öncél és csakis szükség esetén veszik igénybe. A világűr ostroma a Venus—1 űrállomás 1961 februári fellövésével kezdődött meg. A kb. 650 kg súlyú állomás 1961 májusában a Venustól kb. 100 ezer kilométernyi távolságban repült el és Nap körüli pályára tért át. Irány; a Mars 1962 novemberében fellőtték a Mars—1 bolygóközi automata állomást a Mars irányába. Feladata1 közé tartozott a világűr kutatása, a rádióösszeköttetés ellenőrzése bolygóközi távolságokban, a Mars lefényképezése. Az állomás sok tudományos információt továbbított a Földre és 106 millió kilométeres távolságból. A Mars közelébe érve heliocentrikus pályára tért. 1965 novemberében a Szovjetunióban két bolygóközi automata állomást bocsátottak fel: a Venus—2-őt és a Venus—3-at. A két állomás fel volt szerelve tévékamerákkal és világűrkutató tudományos műszerekkel. A programnak megfelelően a Venus—2 állomás a Venus mellett 24 ezer kilométernyi távolságba haladt el és Nap körüli pályára tért. A Venus—3 automata állomás, amely 960 kg-ot nyomott, fel volt szerelve leszálló készülékkel. Ez egy 90 cm átmérőjű gömb volt, amelynek burka hőálló anyagból készült 1966 márciusában az állomás elérte a Venus felszínét, s ezzel a világon először landolt űrkészülék idegen bolygón. A Venus állomások A bolygóközi repülések feladatai egyre bonyolultabbá váltak. A Venus—4 állomás. amelyet 1967 júniusában lőttek fel, megtett 350 millió kilométert s második kozmikus sebességgel behatolt a Venus légkörébe. Az állomásról levált a leszálló készülék, amely az aerodinami- kus fékezés után ejtőernyővel simán leereszkedett a távoli bolygó légkörében, A tudományos műszerek másfél órán keresztül mérték a Vermq légkörének nvomását. sűrűségét, hőmérsékletét és vegvi összetételét. A készülék eljuttatta a Venusra a Szovjetunió címeres zászlaját, A szovjet tudósok és mérnökök a legnagyobb sikert 1968 januárjában érték el, amikor újabb két bolygóközi állomást, a Venus—5-öt és Venus—6-ot felbocsátották. Hogyan zajlott le ez? Mielőtt az automata űrállomás a világűrbe távozott volna,, a hordozórakéta utolsó fokozo- tával együtt Föld körüli műhold-pályára tért. Pontosan kiszámított időpontban, amikor az állomás az Atlanti óceán déli része fölött tartózkodott, önműködően bekapcsolódott az utolsó fokozat hajtóműve. Az előre betáplált elektronikus programozó berendezés az állomást betájolta a Venushoz vezető útvonalra. Akkor tért rá erre a pályára, amikor működésbe lépett a hajtómű. Az automata állomással időnként rádiókapcsolat létesül. Ilyenkor mérik a röppá- lya paramétereit, veszik a te- lemetrikus információkat a fedélzeti rendszerek állapotáról, leadják a szükséges parancsokat. Ahhoz, hogy az állomás pontosan a Venusra érjen, repülés közben pályamódosításokat hajtanak végre. A különleges módosítást végző hajtómű kiszámított időben bekapcsolódik és a csillagokra előzetesen betájolt állomást a szükséges útvonalra irányítja. Mindezeket a műveleteket automaták hajtják végre nagyon pontosan. Ennek eredményeképpen a Venus—5 és Venus—6 állomás 130 napi repülés alatt megtett kb. 350 millió kilométert, behatolt a Venus légkörébe, mégpedig 300 kilométernyi távolságra egymástól. A Venus légkörében ejtőernyővel simán lefelé ereszkedő leszálló készülékek tudományos műszerei szakadatlanul továbbították az információkat a bolygó fizikai és vegyi tulajdonságairól. A Venus—5 és Venus—8 automata állomás fedélzeti rendszereinek zavartalan működése a repülés minden szakaszán, valamint a földi parancstovábbító és mérő komplexum pontos munkája biztosította e kísérlet sikeres befejezését. A világűr automata felderítői fontos szerepet játszanak és fognak játszani a világűr ember általi meghódításában. Alekszandr Tumanov az APN tudományos szemleirója
